Keressen minket

Vadászat

Orvvadászt fogtak Gyöngyösön

Orvvadászat miatt indított eljárást a rendőrség egy helyi lakos ellen, aki január másodikán engedély nélkül lőtt ki egy szarvast Mátraháza és Kékestető közötti útszakasz közelében. Az 58 éves férfi a hajnali órákban lőtte le a vadat, majd délután visszament a helyszínre, hogy elvigye az állatot, de cselekménye közben a rendőrök tetten érték. A kihallgatása során beismerő vallomást tett, továbbá kiderült, hogy engedély nélkül tartotta a bűncselekményhez használt lőfegyvert.

Ezzel az engedély nélküli fegyverrel lőtte ki a szarvast egy helyi lakos január másodikán itt Mátraháza és Kékestető közötti útszakasz közelében. A férfi a hajnali órákban ejtette el az állatot.

– A Gyöngyösi Rendőrkapitányság orvvadászat, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés, valamint rongálás bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt indított eljárást egy 58 éves helyi lakos ellen. A nyomozás eddigi adatai alapján a férfi január 2-án a hajnali órákban a Mátraháza és Kékestető közötti erdős részen egy engedély nélkül tartott lőfegyverrel kilőtt egy szarvast, majd a vadat otthagyva hazament – mondta el Kovács Nikolett, a HMRFK sajtóreferense.

Azonban később a délutáni órákban visszament az elejtett vadért, amikor a testet el akarta szállítani akkor ezt egy arra haladó buszon ülő személy észrevette és értesítette a rendőrséget – tudtuk meg Dudás Bélától az Egererdő Zrt. Mátrafüredi Erdészetének vezetőjétől, aki elmondta, sajnos egyre gyakoribbak az ilyen esetek és ezzel jelentős károkat okoznak. Évente átlagosan közel 10 esetről tudnak, de ennek akár a többszöröse is lehet amelyekre nem kerül fény.

– Ezek mindig jelentős károk, hiszen jogosulatlan tevékenység folytán több százezer forintnyi érték kerül veszendőbe, vagy jogosulatlan kezekbe. Egy szarvasbika esetében ez akár félmillió, vagy akár egymillió forint fölötti is lehet – húzta alá Dudás Béla, az Egererdő Zrt. mátrafüredi erdészetének vezetője.

A rendőrség kiérkezésekor a férfi már megkezdte az állat feldarabolását, azonban még pont időben csaptak le az elkövetőre, és a szarvasban megtalálták a ki lőtt töltényt – mondta el az erdészetvezető.

Úgy tudjuk a férfi ekkor még tagadta, hogy ő lőtt volna, állítólag azt állította, hogy ő elütve találta a szarvast. A gyanúsított végül a kihallgatása során beismerő vallomást tett, ahol az is kiderült, hogy sem az állat kilövésére, sem a bűncselekményhez használt lőfegyverre nem volt engedélye. A rendőrség azonnal lefoglalta a fegyvert.

Forrás: Gyöngyös Tv

Vadászat

Aranysakál kölyköket fényképeztek a Kis-Balatonnál – Galériával

Zala megyében, Horváth Zoltán, vadász-, természetfotós, egyéni cserkelésre indult a fényképezőgépével a Kis-Balaton vidékén. Fényes nappal igen nehéz célzottan aranysakált fényképezni  – osztotta meg tapasztalatait Zoltán, aki sok évtizedig erdészként járta a magyar erdőket. Miután elfoglaltuk a lest, a lehető legnagyobb csöndben várni kell, akár fél órát is. Bármennyire is csöndesek voltunk a magasles megközelítésekor, a vad tudja, hogy „valami” ott járt.

Fotó: Horváth Zoltán – Agro Jager News

A tapasztalt vadász előzetesen egy olyan helyet választott ki, ahol egy tarló repcetábla terült el, egy mozaikos terület szélén. Köztudott, hogy a könnyű táplálékszerzés reményében, az aranysakál kifejezetten keresi a tarlókat, a frissen kaszált réteket, mezőket. Rövid idő elteltével, egy mezeinyúl bukkant fel, ami lépésben egyre közelebb jött a magasleshez, majd eltűnt egy fedettebb részen.Nem sokra rá felbukkant egy kis barnafolt, ugyanazon a nyomon haladva, mint pár perccel ezelőtt a mezeinyúl. Bizony egy kölyök aranysakál jött a nyomon! A fényképezőgép eközben felkészült a találkozásra. A sakál jött magától pontosan Zoli irányába, egyre közelebb. Azonban nem minden feltétel volt optimális, mivel a magasles egy dombon helyezkedett el, ami mögött nem volt semmilyen takarás. A kölykök nem tudták hogy figyelik őket, azonban a szülők 150-200 méter távolságból felügyelték kölykeiket. A vörös rókával szemben, az aranysakál falkában marad, egymást segítik, tanítják. Ha a falka összefog, akár még vaddisznómalacokat is rabolhatnak kocáktól. Kora tavaszi hónapokban nem egyszer hallani malacvisítást az erdő mélyéről. A vörös rókák, territoriális viselkedésük miatt, a saját kölykeiket „elverik”, miután már képesek magukat ellátni.

Fotó: Horváth Zoltán – Agro Jager News

A két felnőtt sakál felbukkanása mindent azonnal megváltoztatott. Az egyik egyed azonnal megállt, alig mutatva magát és a magaslesre nézett. Azonnal kiszúrta a fényképezőgépes vadászt. Tizedmásodperc alatt be is ugrottak egy fedett helyre. „Minden baj a lesről jön” – mottója az aranysakáloknak. Ha a toportyán már találkozott emberrel és lövést is tettek rá, soha többet nem követi el ugyanazt a hibát mégegyszer. A fiatal nádi farkas, a kölyök vérebhez hasonlítható. Az aranysakál fiatal időszakában még sete-suta, butácska. Kisebb-nagyobb sikerrel próbálja megérteni a világot . Ilyenkor kifejezetten könnyű őket terítékre hozni. A fiatal egyedek lassan tanulnak, próbálják elmélyíteni a vadászati tudásukat, amikor tücsköket, békákat, gyíkokat keresnek a területen. Majd pár hónap elteltével valami történik, és „öntudatra” ébrednek. Hirtelen egyik pillanatról a másikra, az aranysakálok nagyon „okosak” lesznek. Természetesen sok hibát is vétenek, de egyre nehezebben lehet őket megtéveszteni.

Vélhetően a klímaváltozásnak köszönhetően, egyre enyhébbek a telek Magyarország területén is. A hó gyakorlatilag megszűnt, a tél sem olyan fagyos, mint jó pár évtizede. Ennek is köszönhetően egyre több gázlómadár telel át a Kis-Balaton körül. Az ornitológusok is folyamatosan monitorozzák, figyelemmel kísérik a fajok alkalmazkodását a változó feltételekhez. A szürkegém, nagykócsag áttelelő állományai évről-évre egyre nagyobbak. A téli hónapokban, ha a vizek befagynak, búzavetéseken pockokat keresnek. Azonban éjszakára a nádasokba térnek vissza éjszakázni. Az aranysakál gyorsan kitanulta a madarak szokásait. A mancsa miatt könnyen tud mozogni a vizes élőhelyeken, mocsarakban. A vörös rókára nem jellemző az, hogy nagykócsagot vagy szürkegémet támadjon meg.

Fotó: Horváth Zoltán – Agro Jager News

Horváth Zoltán több esetben talált olyan tetemeket, amelyeknek a csontjai is el voltak roppantva. Abban az esetben, ha rétisas zsákmányol gázlómadarat, a csont nem sérül, csak a lágy húst fogyasztják el a tetemről. Vélhetően aranysakál zsákmányolta az áttelelő gázlómadarakat. A Kis-Balaton környékén nem ritka, amikor rétisas, aranysakál kölyköt zsákmányol, amit ezidáig még nem sikerült megörökítenie a fotósnak.

Talán egy pozitívuma van az aranysakálnak a Kis-Balaton ökoszisztémájában. A rágcsálók gyérítése mellett, szinte egyedüli ragadozóként képes hattyút zsákmányolni. Ez a nagytestű madár territoriális viselkedést mutat, bármit megtámadhat. A célpont lehet ember, réce vagy kutya, a hattyú nem mérlegel. Az aranysakál pedig kihasználja a madár támadását.

Fotó: Horváth Zoltán – Agro Jager News

A faj opportunista, alkalmazkodik a területen lévő zsákmányállatokhoz. Éppen ezért, a viselkedése szinte minden esetben az élőhely milyenségétől függ. Országrészenként egymásnak ellentmondó megfigyelésekről számolnak be vadászok. A kölyök nevelés időszakában hívásra szinte alig reagálnak a felnőtt egyedek, ilyenkor a szezonálisan jól működő csalik sem hoznak eredményt. Zala megyében az aranysakálok színezete inkább „ordas”.

Egy “sötétebb színű” aranysakál a Kis-Balaton vidékén. (Fotó: Horváth Zoltán – Agro Jager News)

Dél-Somogy megye homokos területein főleg „sárga” színűek. Ez vélhetően az UV-sugárzás miatt alakul ki.

Egy világosabb színváltozat. A fényképen látható aranysakált Fentős Dániel hozta terítékre Csesztreg község határában. (Fotó: Fentős Dániel – Agro Jager News)

„Szegényebb” élőhelyeken az aranysakál akár nappal is mozoghat. Többször éri napfény a bundáját – összegezte megfigyeléseit Horváth Zoltán.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotók: Horváth Zoltán, Fentős Dániel, Varga Attila, Kominek Róbert

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom

Vadászat

A vadásztanfolyamok és -vizsgák új szabályai

Július 29-én, a Magyar Közlöny 2022. évi 128. számában megjelent és augusztus 1-jétől hatályos az agrárminiszter 19/2022. (VII. 29.) AM rendelete, amely számos új szabályt tartalmaz úgy a vadásztanfolyamos képzésekre, mint a vizsgáztatásra vonatkozóan. A rendeletmódosítással kapcsolatban a szaktárca rendszeresen kikérte a Vadászkamara véleményét is, és észrevételeink, javaslataink jelentős részben beépültek az új jogszabályi szövegbe. Az alábbiakban foglaljuk össze a főbb változásokat a témakört 2014 óta szabályozó (és mostantól hatályon kívül helyezett) rendelethez képest.

Fotó: OMVK

A tanfolyamszervezőket érintő főbb változások:

· A képzéseket a korábbi 15 nap helyett 8 nappal azok kezdete előtt, illetve a képzés során bekövetkező változásokat haladéktalanul be kell bejelenteni a hatóságnak (azaz az Agrárminisztériumnak).

· A jogszabály meghatározza a tanfolyamszervező által a végzett résztvevőknek kiadott, a képzés teljesítéséről szóló, a vizsgára jelentkezéshez szükséges igazolás adattartalmát.

· Vadgazdálkodással, vadászattal kapcsolatos ismeretek oktatásához elméleti tárgyaknál továbbra is felsőfokú szakirányú végzettség szükséges, a gyakorlatiaknál azonban elég a középfokú. Fontos változás, hogy a korábban felsőfokú vadgazdálkodási végzettséggel a teljes tanfolyam oktatható volt, azonban most meghatározásra került, hogy milyen ismereteket milyen végzettséggel és milyen szakmai gyakorlattal rendelkező személy oktathat. Az elsősegély oktatása kivételével az oktatónak érvényes vadászjeggyel kell rendelkeznie.

· A rendelet előírásait a hatályba lépés előtt a hatóságnak már bejelentett tanfolyamokra akkor kell alkalmazni, ha a képzés augusztus 1-e után indul.

· Az új rendelet hatályba lépése előtt engedélyt kapott tanfolyamszervezőknek 2022 végéig kell igazolniuk, hogy képzéseik oktatói megfelelnek a jogszabályban előírt feltételeknek.

Az Országos Magyar Vadászkamara (a továbbiakban: Kamara) a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)

A tanfolyamokat érintő főbb változások:

· A foglalkozások csak jelenléti oktatásban tarthatók meg. (Így az online oktatás lehetősége megszűnik).

· A jogszabályalkotó egyértelműsítette a tanórák időtartamát, amelyet 60 percben határozott meg. A korábbitól eltérően a tanfolyam időtartamára legalább 100 órát ír elő a rendelet, tehát nincs felső korlát. Elméleti órából egy napon legfeljebb 8 tartható.

· A témakörök közé bekerültek a vadállományt fenyegető járványos vagy nagy gazdasági kárral járó állatbetegségek és az ellenük való védekezés alapvető járványvédelmi ismeretei.

· A kizárólag vadászíjjal, ragadozó madárral vagy magyar agárral vadászni kívánó hallgató a tanfolyamra jelentkezéskor írásban nyilatkozik, ha a gyakorlati lővizsgát nem kívánja teljesíteni. A nyilatkozat tényét a tanfolyam teljesítéséről szóló igazoláson is rögzíteni kell.

A vizsgákat érintő főbb változások:

· Mindenki csak a Vadászkamara lakóhelye szerinti területi szervezeténél vizsgázhat. Akinek korábban sikertelen volt a vizsgája, nem abban a megyében van a lakóhelye, ahol vizsgázott, és még nem járt le a tanfolyam elvégzéséről szóló igazolás, az szeptember végéig vizsgázhat újra ugyanabban a megyében. Azt követően a lakóhelye szerinti vadászkamarai Területi Szervezetnél jelentkezhet vizsgára.

· A vadászvizsga díja 20 ezerről 25 ezer forintra emelkedik. (A fegyverismeretre és -használatra vonatkozó, illetve a vadászíjász, solymász, agarász kiegészítő vizsga ára továbbra is a vizsgadíj 50%-a.)

· Az elméleti vizsgarészen történő bukás esetén legfeljebb egy éven belül legfeljebb kétszer próbálkozhat újra a vizsgázó csak az elméleti vizsgarésszel, azt követően már a gyakorlati vizsgarészt (lővizsgát) is újra le kell tennie. Ahogy eddig is, a teljes vizsgadíjat kell megfizetni minden esetben.

· A gyakorlati (lőtéri) vizsgán a sörétes lövészetnél a korong kérése vállból leengedett fegyverrel történik.

· A vadászíjász, solymász és agarász kiegészítő vizsgákra a Vadászkamara központjánál kell jelentkezni(eddig ez a Vadászkamara Fővárosi és Pest megyei Területi Szervezetének illetékessége volt). A vizsgákat a kamara központja által kijelölt területi szervezet rendezi meg.

· A rendeletben módosult a vadászíjász és a solymász kiegészítő vizsga szabályzata(utóbbiba beépült a természetvédelmi vizsga ismeretanyaga, így a továbbiakban a solymászoknak nem kell külön természetvédelmi vizsgát tenniük), valamint bekerült a jogszabályba az agarász kiegészítő vizsga szabályzata is.

Forrás: OMVK

***

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

Tovább olvasom

Vadászat

Mentsük, ami menthető!

2022.08.03-án este 9 és 10 óra között az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél a köztéri világítás csapdájába esett dunavirág raj mentésére vállalkoztunk páran az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól.

DSC_8629-Editb

Fotó: Hegyi Róbert – OVF

A rendelkezésünkre álló eszközök szegényesek voltak, de a célnak megfeleltek. Egy A4-es papírcsomag dobozfedele volt a hordozótálca és egy elhasznált nagyméretű boríték a söprű.

DSC_8669-Edit

Fotó: Hegyi Róbert – OVF

A mentési feladat az volt, hogy az aszfalton vergődő és végül kimúló dunavirágokat illetve a mintegy 1 cm hosszú sárga színű petecsomagocskákból minél többet juttassunk el a Dunába. A dunavirág (tiszavirághoz hasonló kérészfajta) nőstényeknek a vízfelszínre kellene lerakniuk a petéiket, ehelyett a híd fénycsapdájába esett kérészek végkimerülésben az útra hullnak, és az aszfalton rakják le a petét tartalmazó petecsomóikat. A kérészek igencsak rövid (el)repülő életének egyetlen célja, hogy biztosítsák a jövő generációt.

DSC_8696-Edit

Fotó: Hegyi Róbert – OVF

A mentési akcióban a papírdoboz fedőbe söpörtük a boríték segítségével a vergődő dunavirágokat, majd az egészet beleöntöttük a Dunába. Az elmúlt 10 évben számos cikk jelent meg arról, hogy a dunavirágok milyen fontos elemei a hazai vízi ökoszisztémának, amelynek a szaporodásában jelentős károkat okoz a fényszennyezés. A dunavirágok idei rajzása ugyanakkor, azt is jelzi, hogy a Duna alacsony vízállása ellenére a víz minősége kiváló még a budapesti szakaszon is.

Forrás: Tahy Ágnes – OVF

Tovább olvasom