Kiemelt cikk
Irány Szibéria! Irány Burjátföld! Galériával
Burjátföldön, Guszinoozjorszkban él Alekszandr Kondratjev, aki páratlan helyen vadászhat, hiszen a Bajkál-tó szomszédságában járhatja az erdőket. Erdők, a Bajkál-tó, medvék, szarvasok, farkasok, őzek, siket fajdok – az érintetlen Szibériába vettünk az irányt.
Burjátföld, avagy Burját Köztársaság, Szibériában, az Oroszországi Föderációhoz tartozik. Lakossága tizede, területe viszont majdnem négyszer több, mint a Magyarországé: 350 000 km2. Élnek itt oroszok, burjátok, tatárok, ukránok, szojotok, evenkek és jakutok. Burjátföldön, Guszinoozjorszkban él Alekszandr Kondratjev, aki páratlan helyen vadászhat, hiszen a Bajkál-tó szomszédságában járhatja az erdőket. Erdők, a Bajkál-tó, medvék, szarvasok, farkasok, őzek, siket fajdok – az érintetlen Szibériába vettünk az irányt.
Alekszandr Kondratjev, Burjátföld harmadik legnagyobb városában, Guszinoozjorszkban él. Kicsivel több, mint egy órára Ulan-Ude fővárostól, ahol várhatóan landolni fog a gépünk. Nem könnyű eljutni ide, de két átszállással, tizenhét órás repülőúttal, meg jó előre megvásárolt repülőjegyekkel, oda-vissza Budapest-Ulan-Udét megjárhatjuk 250 000 Ft-ból. Földünk legnagyobb édesvízi tava, a Bajkál-tó. Ennek a keleti, déli partján húzódó hegységben és erdőségekben kínálnak vadászati lehetőséget medvére, farkasra, szarvasra, őzre, rozsomákra, amire és ahogyan kedvünk van. Ha kell lóháton, ha akarjuk, akkor motorcsónakkal a járhatatlan helyek felé. Mégis elsősorban a világtól elvonulók számára kínálnak lehetőséget s persze nem csak itt, hanem a mongol területekkel határos sztyeppen is.
A szarvasbőgés Burjátföldön szeptember 1. és 30. közé esik. A hajnali és az esti bőgésben vehetünk részt, de vadászni nem igen engednek bennünket, csak hajnalban, mert, ha sebzés történik, az utánkeresés veszélyei miatt nem indulnak el este. Egyrészt nagyon veszélyes és ritkán lakott a terület, segíteni, segítséget kérni egyáltalán nem lehet, másrészt a ragadozók, a nagy ragadozók fogalomkörét teljesen más szemszögből ítélik meg burját barátaink, mint mi. Persze, mindenkit meg lehet győzni, de a hegyi terep, sokszor a völgyben, vagy a hegyoldalban felfelé tett lövés ballisztikája teljesen más, amit mi megszoktunk.
A nagy tavat körülvevő déli gerinc lejtőin sokféle növénytársulást találhatunk. Kifejezetten jó élőhely a szarvasnak és az őznek is. A kemény szibériai tél elől hatalmas tömegben húz a vízivad, majd tavasszal vissza északra indul. A tajga mély, sötét tűlevelű erdői pedig ideális helyet biztosítanak a medvének. Szarvasvadászat idején -15 és +15 fokos hőmérsékletre figyelmeztetnek a helyiek. Az idő gyorsan változhat. Lövést, maximum 300 méterig engednek, efölé, ne is igen kívánkozzunk és semmiképpen ne hozzuk kényelmetlen helyzetbe vendéglátóinkat, akik mindent megtesznek, hogy sikerrel záruljon a napunk.
Burjátföldön nagyszámú barnamedvével is gazdálkodnak. Vadászatukra lesekről nyílik lehetőség, de bármilyen kérésre nyitottak a helyiek. Bízhatunk is bennük, mert a medvét, ha van, akik jól ismerik, akkor biztosan ők azok. A kiterjedt fenyvesek nagyon kedveznek a medvének. A nehezen járható terepen, ameddig tudnak, UAZ-okkal szállítanak bennünket, de, ha gyalogolni akarunk, vagy lóháton akarunk olyan területekre jutni, ahol ember is nagyon ritkán fordul meg, csak mondanunk kell. Élmény lesz bőven – mondja Alekszandr Kondratjev.
A tajga elpusztíthatatlan terepjáróit itt nem éri utol az euro6-os szigor. Más autó itt nem megy el. A vadászterületeken a vaddisznó gyakori, de az ASP miatt szigorú intézkedéseket vezettek be itt is. Pézsmaszarvasra is indulhatunk, de ez a faj kisebb számban található meg a burjátoknál. Vadászni lehet még fajdkakasra s igen nagy lehetőség nyílik a hiúz vadászatára is. Ragadozók terén azonban óriási népszerűségnek örvend a farkas vadászata.
Burjátföld északról Mongóliával határos, a hegyekben augusztus 1-től szeptember 30-ig vadászhatunk a tarbaganra, vagy ahogyan mi ismerjük, a mormotára. Itt 223-as, 243-as kaliberű fegyverrel érdemes indulni s nagy távolságra nem kell lőnünk, hiszen 40-60 méterre tűnnek fel. Fontos – jegyzi meg Alekszandr Kondratjev, hogy pontosan találjuk el, mert sebével járataiba visszavonul és sohasem vehetjük kezünkbe.
Alekszandr Kondratjev két vadászházat kínál, ahol kényelmesen elszállásolhatunk, de aki a természet, a Bajkál ősi oldalát keresi, azoknak a téli kunyhót, vagy nappali szálláshelyet is fel tudnak kínálni. A lakosság több, mint 40%-a falvakban él: szerte az országban szétszórva több, mint 600 falut találunk Burjátföldön. Második, harmadik legnagyobb városuk Guszinoozjorszk is éppen csak akkora, mint Hajdúszoboszló, vagy éppen Szentendre.
Rendkívül barátságosak, közvetlen népek lakják Burjátföldet és mivel egyáltalán nem távolodtak el a természettől, azt igen jól ismerik. Ázsia, Szibéria azonban nem játék. Fontos, hogy a vendéglátóink kéréseit betartsuk.
A számos természeti csoda mellett, azonban mégiscsak a medve a legnagyobb vonzereje ennek, ezeknek a vadászterületnek, amelyek európai léptékkel egyáltalán nem mérhetőek. A medvére Burjátföldön egész évben lehet vadászni, tavasztól egészen a barlangba vonulásig. A helyiek úgy tartják, hogy náluk nem is igazán a trófea a fontos, hanem a medve, a hímmedve bömbölése az igazi gyönyör. Tavasszal, mikor éhes a medve, akkor lehet megközelíteni. Máskülönben óvatos vad s ha jó a toboz és a bogyós termés, akkor a szórókat is elkerüli.
A medve tartózkodási területét valamilyen módon megközelítik, de az utolsó, bő egy kilométert, már gyalog teszik meg. Délután öt körül már kint kell lenni a lesen: a medve általában 21 és 23 óra között mozdul meg, vagy annál később. Emiatt nagyon melegen kell öltözni, mert akár már a barlangba vonulás előtt is lehet -10,-15 Celsius fok hideg, vagy éppen tavasszal is számunkra kemény hidegekre kell számítani.
Vadászat iránti szenvedélyüket jól tükrözi, hogy szarvasra igazán a szarvasbőgésben szeretnek vadászni, amikor beköszöntött az ősz a tajgában. Ez dobogtatja meg igazán a helyeik szívét. Ám azoknak a vendégeknek, akik nem riadnak vissza a hidegtől, a nagy havaktól és komoly cserkelésekre is hajlandóak elindulni, őket, a telet a déli oldalakon töltő pézsmaszarvasra is rávezetik – csak bírjuk a tempót. A tél, a zord szibériai tél azonban az állatok vándorlásával a farkasokat is megmozgatja s ilyenkor nyílik arra lehetőség, hogy a farkasokat is kiüljük, meg arra, hogy a rozsomákot is megpillantsuk!
A 17 órás repülés után persze nem szabad kihagyni a Bajkál-tavat sem, amelyet feltétlenül meg kell látogatnunk. A föld legnagyobb és legmélyebb édesvízi tava, amelyben az édesvízkészlet mintegy 20%-a található. A tó partján körbe mindenütt megfigyelhető a bajkáli fóka, amely édesvízi fókaként úgy kerülhetett ide, hogy a tó valaha tengeri kapcsolattal is bírt s persze feltétlenül kóstoljuk meg a bajkáli omult, amely a Bajkálban honos lazac-féle.
Alekszandr Kondratjev a hozzá érkező vadászoknak, horgászoknak javasolja, hogy érdemes megtekinteni a Bajkál Limnológiai Múzeumot is. Erre külön programot állítottak össze, amelyben olyan helyszínek is szerepelnek, mint az olhoni sámánszikla, amely a burját nép spirituális központja s a melyet a nagy kán, Dzsingisz is meglátogatott európai hódítása előtt. Hőforrások, horgászatok, halászatok és gasztronómiai túra, amivel ki lehet egészíteni vadásztúránkat.
Elérhetőség:
Alekszandr Kondratjev
Telefon: +7(902)562-1982, +7(902)562-1104
Cím: Republic of Buryatia, Gusinoozersk, MD.9th, h. 4
E-mail: baikalohota@yandex.ru
alexsandrk55@mail.ru
Szilágyiné Dr. Bay Lujza
oroszországi kapcsolattartó
Kiemelt cikk
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
A nagyvárosok mellett egyre többen választják a vidéki, a faluhoz közel eső területeket lakhatásra és befektetésre, ezért az alföldi kisvárosokat, kistérségi központokat folyamatosan fejlesztik. Iskolákat építenek, egészségügyi intézményeket fejlesztenek, ahogy teszik ezt a Hajdú-Bihar vármegyei Komádiban is – meséli Tóth Ferenc a város polgármestere. Érkezik az M47-es, az M4-es autópálya és ezzel nemcsak Debrecen, hanem közelebb kerül Békéscsaba, Szeged és Kecskemét is. S ha valóban megépül az új közlekedési folyosó, az M47 is, akkor Komádi hirtelen a Baltikumot a Balkánnal összekötő folyosó mellett találja magát. Sok lehetőség előtt áll a kisváros és nagy várakozással tekintünk a jövőnk elé, ezért közel 32 hektáron készítettük elő ipari területet, amely nagyságában, elhelyezkedésében no és ár/érték arányában jelenleg verhetetlen a Tiszántúlon. Nagy összefogással sikerült ezt kialakítani, amely az egyik pillére lehet a városnak – tájékoztatta az Agro Jagert Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere.
A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!
Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!
Román nyelvű ajánlója itt érhető el!
Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!
Kérdése van?
Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu
A Bihari-síkon járunk. Vadászni már jártunk erre az Agro Jagerrel, most azonban egy ipari területet nézünk meg a városban. Komádi „lába” alatt folyik a Sebes-Körös és a városban található egy TV torony, amely 180,5 méter magasságával Magyarország egyik legnagyobb TV-tornya, amelyet mind nappal, mind éjjel is igen messziről lehet látni, s amely Kelet-Magyarország digitális TV adásáért is felel.
A város reményteljes várakozással tekint a jövő elé – vág bele Tóth Ferenc – egyetértek azzal, ahogy Bulcsu László, a Hajdú-Bihar vármegyei közgyűlés alelnöke fogalmazott: itt a komádiaknak nemcsak a városért kell tenni, hanem a környező településeket is támogatni kell, hiszen kormányablak, bankfiókok, három háziorvos, egy gyermek- és egy fogorvos, továbbá két védőnő is dolgozik a városban.
Mentőállomással, rendőrőrssel, szociális intézményekkel és minden olyan lehetőséggel bír, amely más kisvárosokra jellemző. Mindez itt a Kis-Sárréten, a Bihari-síkon elérhető, ami kicsit szokatlan egy ilyen kicsi, de városi rangú településtől.
Több mint 12 000 ember, ennyien vagyunk itt, – folytatja a polgármester – a környező településekkel és Komádival együtt, ehhez a földrajzi térséghez ennyien tartozunk s ha itt is húzódik Békés és Hajdú-Bihar vármegye határa szinte nem jelent semmit az itt élőknek, mert ha más miatt nem is, de a szolgáltatások és a kereskedelem, a nagypiac miatt biztosan megfordulnak várasunkban a környékbeliek.
Ezért is döntöttünk úgy, hogy a város belterületi részén kialakítunk egy ipari parkot. Sok buktatója volt a pályázatnak– teszi hozzá Tóth Ferenc- de sikerült kialakítani, rendbe tenni és így ma már rendelkezésünkre áll egy hat+hat hektáros terület, amely további 20 hektárral bővíthető. A területen infrastruktúrafejlesztés is folyt.
Ez azt jelenti, hogy jelenleg 350 m3/óra gázt tud vételezni aki itt befektet. Az elektromos áram kapacitása 550 kW. Ivóvizet 432 m3/nap mennyiségben tudunk jelenleg biztosítani, a csatornázás jelenleg 400 m3/nap szennyvizet képes elvezetni, miközben a tűzivízből percenként 4000 litert lehet lekötni – mutatja be Tóth Ferenc polgármester a területet.
Bár városunk Budapesttől 250 km-re található, de például a romániai Nagyvárad csupán 47 km-re van tőlünk. Az ott kiépült fejlett infrastruktúra, a repülőtér, a körgyűrű, az autópályák közelsége és Románia schengeni egyezményhez való csatlakozása lerövidíti a településeink közötti menetidőt. A bővülő nagyváradi lakosságszám mellett Komádi számára további előny lehet az is, hogy az ottani egyetemek jól képzett szakembereket bocsájtanak a munkaerőpiacra. Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa, amihez mi is csatlakozhatunk.
Miközben Nagyvárad 47 kilométerre fekszik Komáditól, addig Berettyóújfalu 30 kilométerre található, ahol a nemzetközi vasútvonal az egyik legforgalmasabb kereskedelmi ütőerét adja a térségnek, mely kelet-nyugati irányban, Erdély felől bonyolít le jelentős forgalmat.
Debrecen, az épülő berettyóújfalui nyugati elkerülővel már 30-35 perc alatt elérhető lesz, de így is 45 perc alatt megközelíthetjük Magyarország legnagyobb vidéki városát, amelybe Berettyóújfalutól már most is az M35-ös autópályán juthatunk be.
Érkezik Szolnok felől az M4-es autópálya s mi több az M47-es is valahol a közelben fut majd. Információnk szerint hamarosan napirendre kerülhet az építkezés indítása is, amely már Kelet-Európa észak-déli folyosójaként nemcsak a magyar lakosságnak, de a Baltikumtól a Balkánig a legjelentősebb gazdasági közútja lesz. A tervezés részéről érthető is, hogy a Szegednél, az M5-ös autópályába csatlakozva, egyben Európa leghosszabb főútvonalát elérve, az E75-ös főúttal köti majd össze az unió keleti régióit. Kétségtelen, hogy meghatározó úttá fog válni, amelyet nem lehet egyszerűen csak egy szélesített, kibővített úttá alakítani.
Tóth Ferenc kiemelte, hogy a város az ipari területtel kapcsolatban első sorban hosszútávú bérletben gondolkodik, de nem zárkózik el a Komádiban található ipari területek értékesítésétől sem. A terület értékét első sorban az adja, hogy régészeti érintettsége nem releváns, nincs sem természetvédelmi, sem NATURA 2000-es területek közelségében, továbbá ökológiai hálózat és erdők övezete által sem érintett. Nem kell mezőgazdasági ágazatból kivonni és mivel teljesen új minősítésű ipari terület, ezért kármentesíteni sem kell. Vízfolyás sem nehezíti a beruházást és a helyben és a környező településeken lakó munkaerő mellett Nagyvárad közelsége biztosíthatja a munkaerőt is.
A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!
Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!
Román nyelvű ajánlója itt érhető el!
Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!
Kérdése van?
Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu
Kiemelt cikk
Ülésezett a Mezőgazdasági és Halászati Tanács Brüsszelben – GALÉRIA
A magyar elnökség alatt megtartott második formális Mezőgazdasági és Halászati Tanács (MHT) a Közös Agrárpolitika jövőjéről szóló tanácsi következtetések előkészítő munkáinak következő lépéseként elsősorban a KAP stratégiai terveinek végrehajtási tapasztalataira összpontosított.
A rendkívül zsúfolt napirenden szerepelt emellett többek között az agrárpiacok helyzete, a halászati lehetőségek, valamint a tagállamok által felvetett további 14 egyéb téma.
Az egyszerűbb, rugalmasabb és könnyebben végrehajtható stratégiai tervek kulcsfontosságúak a tagállamoknak és a gazdálkodóknak egyaránt. Biztosak vagyunk abban, hogy a mai vitán elhangzottakat fel tudjuk majd használni a Közös Agrárpolitika jövőjéről elfogadni tervezett tanácsi következtetésekben.
A KAP-stratégiai tervek végrehajtásáról szóló eszmecsere kiváló lehetőséget teremtett arra, hogy a tagállami agrárminiszterek véleménye becsatornázásra kerüljön az ősz folyamán elfogadni tervezett tanácsi következtetésekbe. A magyar elnökség célja továbbra is az, hogy az intézményi átmeneti időszakot kihasználva a Tanács következtetések formájában adjon iránymutatást az új Európai Bizottságnak a 100 napon belül kidolgozásra kerülő mezőgazdasági vízióhoz, valamint a 2027 utáni KAP-ra vonatkozó jogszabályi javaslatok kidolgozásához.
A mezőgazdasági miniszterek emellett eszmecserét folytattak az agárpiacok helyzetről is, mely ismétlődő téma a Tanács napirendjén. Megvitatták a jelenlegi és jövőbeli kihívásokat és lehetséges megoldásokat, figyelembe véve a jelenlegi geopolitikai környezetet, illetve olyan kérdéseket is, mint a kedvezőtlen időjárási viszonyok, a vásárlóerő globális csökkenése és az állatbetegségek terjedése.
A miniszterek vitát folytattak az Egyesült Királysággal, Norvégiával és a part menti államokkal a 2025. évi halászati lehetőségekről folytatott közelgő konzultációkról. Ezenkívül megvitatták a Bizottság javaslatát is, amely a 2024. és 2025. évi halászati lehetőségek módosítására irányul bizonyos halállományok tekintetében. Az Atlanti-óceán ibériai vizein a szardellára vonatkozó rendelkezések továbbra is kiemelt kérdést képeznek.
Az informális ebéd során Peter Strohschneider professzor bemutatta a minisztereknek az EU mezőgazdaságának jövőjéről szóló stratégiai párbeszéd eredményeiről készült jelentését.
A rendkívül intenzív tanácsi ülés agendájának „Egyéb kérdések” pontja alatt a magyar elnökség tájékoztatást adott a Tanácsnak többek között a 2024. szeptember 11-én Budapesten megtartott EU–Nyugat-Balkán állat-egészségügyi csúcstalálkozóról, emellett tagállami kérésre erdészeti, állatbetegségekkel kapcsolatos, növényegészségügyi, valamint az agárpiacok helyzetéhez kapcsolódó napirendi pontok is megvitatásra kerültek.
Magyar Elnökség
Kiemelt cikk
Budapesten találkoztak az EU agrárminiszterei – Galériával
A magyar elnökség szervezésében 2024. szeptember 8-10. között Budapesten és Budapest környékén került sor a mezőgazdasági miniszterek informális találkozójára. A Magyarországra érkező minisztereket és delegációjukat szeptember 8-án dunai sétahajózással, majd a Magyar Zene Házában nyitó vacsorával fogadták. Szeptember 9-én a delegációk a magyar lovas hagyományokkal ismerkedtek meg egy egész napos program keretében a Domonyvölgyben található Lázár Lovasparkban, majd este a Pesti Vigadóban kerül sor a kulturális programmal egybekötött gálavacsorára. A találkozó zárásaként szeptember 10-én a miniszterek a Várkert Bazárban megtartandó informális ülésükön megkezdték az eszmecserét a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról annak érdekében, hogy a jövő mezőgazdasága versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdabarát és tudásalapú legyen, a gazdák érdekeivel a középpontban – tájékoztatta az Agro Jager Newst, az Európai Unió Tanácsa Magyar Elnöksége.
Dr. Nagy István agrárminiszter köszöntötte a Budapestre érkező agrárminisztereket. Fotó: © Hungarian presidency
A mezőgazdasági miniszterek szeptember 10-i budapesti informális ülésén szakpolitikai vitával kezdtek és a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról tárgyaltak. Az ülés témája a magyar EU elnökségi prioritásokkal összhangban a „Gazdaközpontú uniós mezőgazdaság: úton egy versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdabarát és tudásalapú jövőbeli Közös Agrárpolitika felé” volt.
Dr. Nagy István agrárminiszter vezette az ülést. Fotó: © Hungarian presidency
Az európai gazdáknak számos kihívással kellett megküzdeniük az elmúlt időszakban, így az éghajlatváltozás okozta rendkívüli időjárási eseményekkel, a magas input költségekkel, a háború negatív hatásaival, vagy a harmadik országokból érkező növekvő import okozta piaci zavarokkal.
Ezzel párhuzamosan egyre szigorúbb termelési előírásoknak kell megfelelniük és megnövekedett adminisztratív terhekkel kell megbirkózniuk.
A gazdálkodóknak ezekre a kihívásokra európai szintű válaszokra van szüksége.
Ezért a magyar elnökség célja, hogy vitát kezdeményezzen a Tanácsban a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról, és az agrárminiszterek elvárásait következtetésekben rögzítse, ezzel irányt mutatva a várhatóan ősszel felálló új Bizottságnak a 2027 utáni KAP-ra vonatkozó jogszabályi javaslatok kidolgozásához.
A miniszteri véleménycsere három kérdés köré csoportosult:
- Ennek keretében egyrészt vitát kezdeményeztünk az agrártámogatások kifizetésének egyszerűbbé tételéről és a főbb támogatástípusokról.
- Másrészt vizsgáltuk, hogy hogyan növelhető a mezőgazdasági ágazat zöld célok teljesítéséhez való hozzájárulása a gazdák versenyképességének veszélyeztetése nélkül.
- Végül át kellett tekinteni a válságkezelési eszközök rendszerét is, hogy az egyre gyakoribb krízishelyzetekben lehetőség legyen a gazdák támogatására.
Forrás: Az Európai Unió Tanácsa Magyar Elnöksége