Keressen minket

Vadászat

Aranysakál kotorékvadászata – GALÉRIÁVAL

Dr. Szőcs Tímeát, hazánk egyik ismert kotorékvadászát kérdeztük az aranysakál vadászatáról és a faj szokásairól. Egyetemi tanulmányait az Állatorvostudományi Egyetemen végezte. Tanulmányaival egy időben letette a vadászvizsgát. A solymászat mellett a vadászkutyák is mindig vonzották. Több kutya nevelkedett a kezei között, a terrierek mellett német vizslával is vadászott. Kotorékozni border terrierrel kezdett, Nemes Zsoltnak köszönhetően. Gyöngyösi Péter hozta be Magyarországra a Robert Booth által tenyésztett patterdale terriereket, rajta és Bartók Ferencen keresztül jutott hozzá az első ilyen kutyájához.

Simon, egy aranysakál-kotorék előtt. (Fotó: Dr. Szőcs Tímea – Agro Jager News)

Dr. Szőcs Tímea és “Gizmó”

Aranysakállal jó pár évvel ezelőtt Kaposváron találkozott, majd a KEFAG Zrt. területén Vér István segítségével ejtette el élete első aranysakálját, hívással, sörétes fegyverrel.

Amikor elsőként találkozott Simon nevű kutyája aranysakál kölykökkel kotorékban, akkor a kutya „nem értette” a helyzetet. Az aranysakált valószínűleg nem zsákmányállatnak tekintette, hanem fajtársnak. A kutya kezdetben hezitált, gondolkozott, nem tudta, mit kellene tennie. A kotorékebeknek is meg kell azt tanulnia, hogy az aranysakál zsákmányállat. Ez főleg a fiatal, rutintalan, illetve a jól szocializált, falkában élő kutyákra igaz. Olyan kutya is akad, ami aranysakál kotorékokban megtagadja a munkát. Mivel az aranysakál is a kutyafélék családjába tartozik, a két faj egymással kereszteződhet. Mások beszámolói alapján, több esetben előfordult olyan hajtóvadászat is, ahol a hajtókutyák „elmentek” az aranysakál mellett. Vélhetően a szaguk kutyákéhoz hasonlított, előzetes tapasztalatok híján nem tekintették zsákmánynak.

A kotorékozásban, a gyakorlatban, nem létezik fekete és fehér. Helyzetek vannak, amit a legjobb tudásunk és érzésünk szerint megpróbálunk kezelni – mondta Timi. Nincs általános szabály arra, hogy egy kotorékban mi lakhat. Vannak arra utaló jelek, hogy borz, vagy róka élhet a várban – de a gyakorlat sokszor teljesen mást mutat.

Társas nagyvadvadászaton történt sebzést követően kotorékból terítékre hozott aranysakál. (Fotó: Dr. Szőcs Tímea – Agro Jager News)

Mielőtt bárki nekikezdene egy területen a kotorékozásba, először is megbízható adatokra van szükség és egy jó kutyásra. Az apróvadas területeken, hajtásokon, érdemes a vadászaton résztvevőket megkérni arra, hogy ha kotorékot látnak, akkor szóljanak a területileg illetékes hivatásos vadásznak. Egy kotoréktérkép óriási „kincs”. Legyen az lakott vagy éppen üres, mert vélhetően előbb-utóbb ezt valamilyen szőrmés kártevő elfoglalja. Jó pár évvel ezelőtt az aranysakál jóval óvatosabb volt az emberrel. Egyedszámuk növekedésével, az alkalmazkodóképességük tovább nőtt. Vasúti sínek, tanya, állattartó telep mellett is találtak már kotorékban aranysakált. Kotoréktérképek rögzítéséhez a Google féle térképszolgáltatást célszerű használni, mivel több ember, – egy ugyanazon email címmel regisztrálva, – frissítheti a meglévő adatállományt. A három faj (borz, vörösróka, aranysakál) a kotorékoknál mindig a minimumra törekszik, inkább egy „lakatlan várat” szeretnek elfoglalni.

Egy új kotorék kiásása sok energiába kerül, ezért a három ragadozófaj kotorékhasználata nagymértékben hat egymásra. Olyan is előfordul, hogy egy kotorékban, általában ezek nagyobb várak, rendszerek, két különböző faj található meg egyszerre (róka-borz egymás mellett élés nem ritka, de van adat róka és aranysakál egyidejű elejtésére ugyanazon kotorékból). A vörösrókához képest az aranysakál sokkal kevésbé kotoréklakó, kotorékhasználata inkább a szaporodási időszakra korlátozódik, de az év bármely szakában előfordulhat kotorékban, alkalmilag. Ha tudatosan keressük, előbb-utóbb találkozunk vele kotorékban, azonban az időzítés nagyon fontos. Mivel a három faj egymáshoz alkalmazkodik, ezért a vadászetikát is szem előtt tartva, késő ősszel kezdik meg a borzkotorékok vadászatát. Evvel a gyakorlattal „helyet csinálnak” a vörösrókáknak a koslatás időszakára, amely a tél közepén kezdődik. Tél végére a borzok vadászata – mivel fialási időszakuk ekkor kezdődik, – befejeződik. Ezután az egyértelműen lakottnak látszó borzvárakat messze elkerülik. A koslatás idején a szerelmes rókákra Finnországban kopókkal vadásznak, mivel a rókák kint járnak ilyenkor a területen. Március a legalkalmasabb a vörösrókák számának a csökkentésére, ugyanis ekkor a területet, kotorékot foglalt vemhes szukákat ejtik el, sokszor a kanokkal együtt.

A Duna árterében egy régi elhagyatott borzvár, amelyben aranysakál lakott. (Fotó: Dr. Szőcs Tímea – Agro Jager News)

A vadgazdálkodási szempontokat figyelembe véve, arra kell törekedni , hogy időben végezzük el a kotorékok ellenőrzését.

A vadászetika így fogalmaz:

,,April végéig majdnem valamennyi ragadozó vad megkölykezett már . A teremtés ura, az ember megölheti az állatot de nem kinozhatja s e szempontból indulva ki, május végéig a ragadozókat nem kell bántani, mert az anyjukat elvesztő kölyköknek alkalmasint kinos éhhalállal kell kimulniok . Ha azonban a vad tanyája, hol kölykei vannak, ismeretes: e kimélet megszűnik. ” Vadász- és Versenylap 1. évf . 6. szám 1857

A róka koslatása után kezdődik el az aranysakálé. Általában az aranysakál április végén, május elején fial, ekkor van lehetőség utolérni őket. Azokon a helyeken, ahol vörösróka és aranysakál is él ugyanazon a területen, az figyelhető meg, hogy az aranysakál minden maradékot felvesz a rókakotorék körül. Olykor a rókakölyköket is. Az aranysakálcsalád amit talál, elfogyaszt. Vélhetően emiatt alakult ki az elmúlt években az, hogy a vörösróka járatok egyre szűkebbek. Talán a túlélő vörösrókák így próbáltak alkalmazkodni az aranysakálokhoz.

Fotó: Dr. Szőcs Tímea – Agro Jager News

Tipikus sakálkotorék nincs, vagy csak ritka esetekben látható. Mivel a toportyán nagyobb, mint a vörösróka, egyes esetekben a bejárat nagyobb és szélesebb. Régebbi borzvárat elfoglalva csak a friss kaparás és a nyomai utalhatnak a kotorék jelenlegi lakójára.

Az aranysakál gyomortartalom vizsgálatából megállapították, hogy a sakál étrendje rendkívül nagy szezonalitást és változatosságot mutat. A legkönnyebben megszerezhető táplálékot keresi, ami lehet mirabolán gyümölcse vagy őzgida, dámborjú, vagy pocok – amit már tudományosan is bizonyítottak hazai vadbiológusok. Károkozása az intenzív kölyöknevelési időszakban jelentős, azonban nem lehet az aranysakált kikiáltani egyedüli bűnösnek olyan hibákért vagy folyamatokért, amit nem ez a faj követ el. A vadgazdálkodás egy tudatos, napi munkával járó ágazat, aminek az eredménye sokszor évek múlva térül meg. Ha egy terület elhanyagolt, nem történik okszerű vadgazdálkodás, vadvédelem, az nem aranysakál bűne, hanem minden esetben a területileg illetékes vadgazdálkodóké. A kutyás vadászok szerepe éppen ezért évről-évre egyre jobban felértékelődik, mivel munkájukkal vadgazdálkodási szerepük mellett, több esetben természetvédelmi értékeket is védenek (túzok, rákosi vipera).

„Eb a vadász kutya nélkül” – tartja a mondás. A magyarországi vadászati módok között a kutyás vadászatnak nagy hagyományai vannak. Ennek megléte megkérdőjelezhetetlen. A vadászkutyával történő vadászat számos olyan embert megfertőzött, aki addig laikus, nem vadászemberként élte az életét. A tűz, ami ekkor a kutyák szemében ragyog, hogy ők most vadászhatnak, kézzel fogható – zárta beszámolóját dr. Szőcs Tímea az Agro Jager Newsnak.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotók: Dr. Szőcs Tímea

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

 

 

Vadászat

Újra mentes az ország a madárinfluenzától és már nem kötelező zártan tartani a baromfikat

Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte madárinfluenzától való mentességét. Tekintettel a járványügyi helyzet kedvező alakulására az országos főállatorvos visszavonta a baromfik zárt tartására vonatkozó rendelkezését, azonban a megelőzést segítő előírások betartása, a fedett helyen történő etetés és itatás a jövőben is országszerte kötelező.

A fénykép illusztráció. Forrás: Pixabay

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

Hazánk magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét a WOAH nemrég erősítette meg weboldalán (https://www.woah.org/en/what-we-offer/self-declared-disease-status/). A kedvező besorolás visszamenőleg, július 27-től érvényes, mely információról  Dr. Bognár Lajos országos főállatorvos hivatalos levélben tájékoztatta a partnerországok illetékes hatóságait az importkorlátozások feloldása érdekében. A harmadik országokkal kapcsolatos naprakész kereskedelmi információkról a Nébih honlapján (https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza-kereskedelmi-informaciok) tájékozódhatnak az érintettek.

2022.  augusztus 10-én megjelent az országos főállatorvos legújabb határozata is, hogy visszavonta azon intézkedését, mely szerint Magyarország madárinfluenza szempontjából magas kockázatú területein* kötelező zártan tartani a baromfikat. A könnyítésre a járványhelyzet kedvező alakulásnak köszönhetően kerülhetett sor, ugyanis a Nébih laboratóriuma 2022. június 9-e óta nem mutatott ki újabb fertőzést sem házi, sem vadon élő, sem pedig fogságban tartott madarakban.

A madárinfluenza betegség újbóli megjelenésének elkerülése érdekében kiemelten fontos, hogy az állattartók betartsák a járványvédelmi minimum feltételeket. Ennek értelmében továbbra is országszerte érvényesek a fedett, lehetőleg oldalról is zárt helyen történő etetést és itatást előíró rendelkezések. A takarmányt és alomanyagot zárt helyen kell tárolni, vagy utóbbit fóliával letakarni, hogy ne férjenek hozzá a vadmadarak.

A madárinfluenza betegséggel kapcsolatosan tudnivalókról és aktuális információkról a Nébih tematikus oldalán tájékozódhatnak az érintettek: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza.

Háttérinformáció:
* madárinfluenza szempontjából magas kockázatú területek: Békés, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
A kockázati besorolás a Nébih interaktív térképén (önállóan beállítható réteg formájában) is megtalálható: http://airterkep.nebih.gov.hu/aaijo/hpai/hpai.htm
Forrás: Nébih
Tovább olvasom

Vadászat

Aranysakál kölyköket fényképeztek a Kis-Balatonnál – Galériával

Zala megyében, Horváth Zoltán, vadász-, természetfotós, egyéni cserkelésre indult a fényképezőgépével a Kis-Balaton vidékén. Fényes nappal igen nehéz célzottan aranysakált fényképezni  – osztotta meg tapasztalatait Zoltán, aki sok évtizedig erdészként járta a magyar erdőket. Miután elfoglaltuk a lest, a lehető legnagyobb csöndben várni kell, akár fél órát is. Bármennyire is csöndesek voltunk a magasles megközelítésekor, a vad tudja, hogy „valami” ott járt.

Fotó: Horváth Zoltán – Agro Jager News

A tapasztalt vadász előzetesen egy olyan helyet választott ki, ahol egy tarló repcetábla terült el, egy mozaikos terület szélén. Köztudott, hogy a könnyű táplálékszerzés reményében, az aranysakál kifejezetten keresi a tarlókat, a frissen kaszált réteket, mezőket. Rövid idő elteltével, egy mezeinyúl bukkant fel, ami lépésben egyre közelebb jött a magasleshez, majd eltűnt egy fedettebb részen.Nem sokra rá felbukkant egy kis barnafolt, ugyanazon a nyomon haladva, mint pár perccel ezelőtt a mezeinyúl. Bizony egy kölyök aranysakál jött a nyomon! A fényképezőgép eközben felkészült a találkozásra. A sakál jött magától pontosan Zoli irányába, egyre közelebb. Azonban nem minden feltétel volt optimális, mivel a magasles egy dombon helyezkedett el, ami mögött nem volt semmilyen takarás. A kölykök nem tudták hogy figyelik őket, azonban a szülők 150-200 méter távolságból felügyelték kölykeiket. A vörös rókával szemben, az aranysakál falkában marad, egymást segítik, tanítják. Ha a falka összefog, akár még vaddisznómalacokat is rabolhatnak kocáktól. Kora tavaszi hónapokban nem egyszer hallani malacvisítást az erdő mélyéről. A vörös rókák, territoriális viselkedésük miatt, a saját kölykeiket „elverik”, miután már képesek magukat ellátni.

Fotó: Horváth Zoltán – Agro Jager News

A két felnőtt sakál felbukkanása mindent azonnal megváltoztatott. Az egyik egyed azonnal megállt, alig mutatva magát és a magaslesre nézett. Azonnal kiszúrta a fényképezőgépes vadászt. Tizedmásodperc alatt be is ugrottak egy fedett helyre. „Minden baj a lesről jön” – mottója az aranysakáloknak. Ha a toportyán már találkozott emberrel és lövést is tettek rá, soha többet nem követi el ugyanazt a hibát mégegyszer. A fiatal nádi farkas, a kölyök vérebhez hasonlítható. Az aranysakál fiatal időszakában még sete-suta, butácska. Kisebb-nagyobb sikerrel próbálja megérteni a világot . Ilyenkor kifejezetten könnyű őket terítékre hozni. A fiatal egyedek lassan tanulnak, próbálják elmélyíteni a vadászati tudásukat, amikor tücsköket, békákat, gyíkokat keresnek a területen. Majd pár hónap elteltével valami történik, és „öntudatra” ébrednek. Hirtelen egyik pillanatról a másikra, az aranysakálok nagyon „okosak” lesznek. Természetesen sok hibát is vétenek, de egyre nehezebben lehet őket megtéveszteni.

Vélhetően a klímaváltozásnak köszönhetően, egyre enyhébbek a telek Magyarország területén is. A hó gyakorlatilag megszűnt, a tél sem olyan fagyos, mint jó pár évtizede. Ennek is köszönhetően egyre több gázlómadár telel át a Kis-Balaton körül. Az ornitológusok is folyamatosan monitorozzák, figyelemmel kísérik a fajok alkalmazkodását a változó feltételekhez. A szürkegém, nagykócsag áttelelő állományai évről-évre egyre nagyobbak. A téli hónapokban, ha a vizek befagynak, búzavetéseken pockokat keresnek. Azonban éjszakára a nádasokba térnek vissza éjszakázni. Az aranysakál gyorsan kitanulta a madarak szokásait. A mancsa miatt könnyen tud mozogni a vizes élőhelyeken, mocsarakban. A vörös rókára nem jellemző az, hogy nagykócsagot vagy szürkegémet támadjon meg.

Fotó: Horváth Zoltán – Agro Jager News

Horváth Zoltán több esetben talált olyan tetemeket, amelyeknek a csontjai is el voltak roppantva. Abban az esetben, ha rétisas zsákmányol gázlómadarat, a csont nem sérül, csak a lágy húst fogyasztják el a tetemről. Vélhetően aranysakál zsákmányolta az áttelelő gázlómadarakat. A Kis-Balaton környékén nem ritka, amikor rétisas, aranysakál kölyköt zsákmányol, amit ezidáig még nem sikerült megörökítenie a fotósnak.

Talán egy pozitívuma van az aranysakálnak a Kis-Balaton ökoszisztémájában. A rágcsálók gyérítése mellett, szinte egyedüli ragadozóként képes hattyút zsákmányolni. Ez a nagytestű madár territoriális viselkedést mutat, bármit megtámadhat. A célpont lehet ember, réce vagy kutya, a hattyú nem mérlegel. Az aranysakál pedig kihasználja a madár támadását.

Fotó: Horváth Zoltán – Agro Jager News

A faj opportunista, alkalmazkodik a területen lévő zsákmányállatokhoz. Éppen ezért, a viselkedése szinte minden esetben az élőhely milyenségétől függ. Országrészenként egymásnak ellentmondó megfigyelésekről számolnak be vadászok. A kölyök nevelés időszakában hívásra szinte alig reagálnak a felnőtt egyedek, ilyenkor a szezonálisan jól működő csalik sem hoznak eredményt. Zala megyében az aranysakálok színezete inkább „ordas”.

Egy “sötétebb színű” aranysakál a Kis-Balaton vidékén. (Fotó: Horváth Zoltán – Agro Jager News)

Dél-Somogy megye homokos területein főleg „sárga” színűek. Ez vélhetően az UV-sugárzás miatt alakul ki.

Egy világosabb színváltozat. A fényképen látható aranysakált Fentős Dániel hozta terítékre Csesztreg község határában. (Fotó: Fentős Dániel – Agro Jager News)

„Szegényebb” élőhelyeken az aranysakál akár nappal is mozoghat. Többször éri napfény a bundáját – összegezte megfigyeléseit Horváth Zoltán.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotók: Horváth Zoltán, Fentős Dániel, Varga Attila, Kominek Róbert

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom

Vadászat

A vadásztanfolyamok és -vizsgák új szabályai

Július 29-én, a Magyar Közlöny 2022. évi 128. számában megjelent és augusztus 1-jétől hatályos az agrárminiszter 19/2022. (VII. 29.) AM rendelete, amely számos új szabályt tartalmaz úgy a vadásztanfolyamos képzésekre, mint a vizsgáztatásra vonatkozóan. A rendeletmódosítással kapcsolatban a szaktárca rendszeresen kikérte a Vadászkamara véleményét is, és észrevételeink, javaslataink jelentős részben beépültek az új jogszabályi szövegbe. Az alábbiakban foglaljuk össze a főbb változásokat a témakört 2014 óta szabályozó (és mostantól hatályon kívül helyezett) rendelethez képest.

Fotó: OMVK

A tanfolyamszervezőket érintő főbb változások:

· A képzéseket a korábbi 15 nap helyett 8 nappal azok kezdete előtt, illetve a képzés során bekövetkező változásokat haladéktalanul be kell bejelenteni a hatóságnak (azaz az Agrárminisztériumnak).

· A jogszabály meghatározza a tanfolyamszervező által a végzett résztvevőknek kiadott, a képzés teljesítéséről szóló, a vizsgára jelentkezéshez szükséges igazolás adattartalmát.

· Vadgazdálkodással, vadászattal kapcsolatos ismeretek oktatásához elméleti tárgyaknál továbbra is felsőfokú szakirányú végzettség szükséges, a gyakorlatiaknál azonban elég a középfokú. Fontos változás, hogy a korábban felsőfokú vadgazdálkodási végzettséggel a teljes tanfolyam oktatható volt, azonban most meghatározásra került, hogy milyen ismereteket milyen végzettséggel és milyen szakmai gyakorlattal rendelkező személy oktathat. Az elsősegély oktatása kivételével az oktatónak érvényes vadászjeggyel kell rendelkeznie.

· A rendelet előírásait a hatályba lépés előtt a hatóságnak már bejelentett tanfolyamokra akkor kell alkalmazni, ha a képzés augusztus 1-e után indul.

· Az új rendelet hatályba lépése előtt engedélyt kapott tanfolyamszervezőknek 2022 végéig kell igazolniuk, hogy képzéseik oktatói megfelelnek a jogszabályban előírt feltételeknek.

Az Országos Magyar Vadászkamara (a továbbiakban: Kamara) a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)

A tanfolyamokat érintő főbb változások:

· A foglalkozások csak jelenléti oktatásban tarthatók meg. (Így az online oktatás lehetősége megszűnik).

· A jogszabályalkotó egyértelműsítette a tanórák időtartamát, amelyet 60 percben határozott meg. A korábbitól eltérően a tanfolyam időtartamára legalább 100 órát ír elő a rendelet, tehát nincs felső korlát. Elméleti órából egy napon legfeljebb 8 tartható.

· A témakörök közé bekerültek a vadállományt fenyegető járványos vagy nagy gazdasági kárral járó állatbetegségek és az ellenük való védekezés alapvető járványvédelmi ismeretei.

· A kizárólag vadászíjjal, ragadozó madárral vagy magyar agárral vadászni kívánó hallgató a tanfolyamra jelentkezéskor írásban nyilatkozik, ha a gyakorlati lővizsgát nem kívánja teljesíteni. A nyilatkozat tényét a tanfolyam teljesítéséről szóló igazoláson is rögzíteni kell.

A vizsgákat érintő főbb változások:

· Mindenki csak a Vadászkamara lakóhelye szerinti területi szervezeténél vizsgázhat. Akinek korábban sikertelen volt a vizsgája, nem abban a megyében van a lakóhelye, ahol vizsgázott, és még nem járt le a tanfolyam elvégzéséről szóló igazolás, az szeptember végéig vizsgázhat újra ugyanabban a megyében. Azt követően a lakóhelye szerinti vadászkamarai Területi Szervezetnél jelentkezhet vizsgára.

· A vadászvizsga díja 20 ezerről 25 ezer forintra emelkedik. (A fegyverismeretre és -használatra vonatkozó, illetve a vadászíjász, solymász, agarász kiegészítő vizsga ára továbbra is a vizsgadíj 50%-a.)

· Az elméleti vizsgarészen történő bukás esetén legfeljebb egy éven belül legfeljebb kétszer próbálkozhat újra a vizsgázó csak az elméleti vizsgarésszel, azt követően már a gyakorlati vizsgarészt (lővizsgát) is újra le kell tennie. Ahogy eddig is, a teljes vizsgadíjat kell megfizetni minden esetben.

· A gyakorlati (lőtéri) vizsgán a sörétes lövészetnél a korong kérése vállból leengedett fegyverrel történik.

· A vadászíjász, solymász és agarász kiegészítő vizsgákra a Vadászkamara központjánál kell jelentkezni(eddig ez a Vadászkamara Fővárosi és Pest megyei Területi Szervezetének illetékessége volt). A vizsgákat a kamara központja által kijelölt területi szervezet rendezi meg.

· A rendeletben módosult a vadászíjász és a solymász kiegészítő vizsga szabályzata(utóbbiba beépült a természetvédelmi vizsga ismeretanyaga, így a továbbiakban a solymászoknak nem kell külön természetvédelmi vizsgát tenniük), valamint bekerült a jogszabályba az agarász kiegészítő vizsga szabályzata is.

Forrás: OMVK

***

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

Tovább olvasom