Vadászat
Első vadászatom
Az ősz már tarkára festette az erdő fáit, és itt-ott már hullottak a falevelek, mint megannyi könnycsepp, amely az elmúlt meleg napokat, a nyarat siratja.
Tudták vagy csak érezték ezt az erdő vadjai és madarai is. A lombkorona lehullásával kitárulkozott a táj, eltűntek a rejtekadó zöld lombok. Ilyen és ehhez hasonló gondolatok forogtak képzeletemben, miközben kinéztem a rohanó autóbusz ablakán. Szülőfalumba utaztam a Mecsek déli, lankás völgyeiben meghúzódó Szilágyra, édesanyámékhoz látogatóba.
Unokabátyám várt rám, aki már régebb óta vadász, és tudomására jutott, hogy jómagam is levizsgáztam és a vadászok soraiba szeretnék lépni. Közölte, hogy két hét múlva, november 5-én kezdődik náluk a fácánvadászat, szeretettel vár. Ha tehettem volna, már azonnal indultam volna! Hiszen időközben megvásárolt puskám már a fegyverszekrényben várta, hogy összeismerkedjünk.
Lassan, de elérkezett a számomra máig is piros betűs ünnepnap. Előző este összekészítettem mindent, amire szükségem lehet talán még többet is. Reggel az ébresztőórát nem kellett felhúzni Az első vadászatot mostani lakóhelyem határában, Romonyára tervezték. A találkozóra érkezett vadásztársak mindegyikét régóta ismertem, az esélyekről, a meghajtandó területről, a várható időjárásról merthogy nagy, szürke hófelhők közeledtek folyt a diskurzus.
Mint kezdő vadász, a hajtósorban kaptam helyet. Sajnálatomra unokabátyám terepjárójával az elálló, idősebb vadászokat fuvarozta a felállítási helyükre, bár jobban szerettem volna, ha az első vadászatomon mellettem jön. Azért némi büszkeség is eltöltött, úgy éreztem, bíznak bennem.
Időközben szállingózni kezdett a hó, felállt a hajtósor, elkezdődött az első hajtás. Szívem a torkomban dobogott, miközben a két lőszert a fegyver csövébe csúsztattam. Az első meghajtott rész sással benőtt fiatal nyáras volt, néhol elég magas talajvízzel. Az a kevés madár, ami volt benne, az is nehezen kelt szárnyra.
Néhány puskalövés azért azt bizonyította, hogy él a területen vad. A lövések hangerejét mintegy csillapítandó, lassan elkezdett havazni. Talán ez adta meg a kellő hangulatot a vadászathoz.
Tapostuk, törtük a sást, s ha nehezen is, de azért haladtuk előre. Talán harminc méterrel előttem kelt nagy robajjal szárnyra egy kakas, de mire vállhoz kaptam a fegyvert, már messze járt. Többen is kérdezték, miért nem lőttem?
– Messze volt – válaszoltam. Valószínűleg én bámészkodtam el.
Tőlem balra az ötödik puskás, ezt a hibát már nem követte el, és megtörte a színes madár röptét. Az elállók felől erős fegyverropogás hallatszott, mint később kiderült, rókák próbáltak sikertelenül megszökni a közeledő zaj elől. Vadásztunk tovább a frissen hulló hóban. Néhány sporttárs aggatékán már volt madár.
A terep elég nehéz volt, a sásost hol nád, hol embernyi gazos tarkította, a csizmám telehullott magokkal. Egyre nehezebb, kényelmetlen és fárasztó lett a járás, jólesett néha megállni, és az otthonról hozott kávéval, szendviccsel, gyümölccsel pótolni az elhasznált energiát.
Közben egy magas gazos vadföldhöz értünk, reménykedtem, itt talán több lesz a madár, és én is eredményes leszek, hiszen ez nagyon kedvező hely a fácánnak, de még a rókának is. Csak néhány lépést tettünk benne, máris felrebbent az első kakas. Szomszédom meg is lőtte, nekem csak a látvány maradt. De sebaj, gyerünk tovább.
Nem sokáig kellett várnom, felrepült egy újabb kakas a jobb oldali szomszédom előtt. Igen sportszerűen mivel már függött fácán az aggatékán fel sem emelte a fegyverét. A madár balra felém repüIt, de késlekedésem ismét egy másik vadászt juttatott sikerhez. Hiába, az első hajtás, az első vadászat, ilyenkor még nem olyan gyorsak a reflexek. Így tehát még mindig nem büszkélkedhettem vadászzsákmánnyal, holott már a hajtás felén túl voltunk.
Én azért még bíztam a kiszámíthatatlan vadászszerencsében, bár a sok elpuskázott lehetőség miatt már nem is volt olyan szép a behavazott táj. Úgy éreztem, még a fekete ruhás varjak is károgva hirdetik balszerencsémet.
A sors végül megkönyörült rajtam. Előttem emelkedett, alig tíz méterre, egy színes tollú fácánkakas. Még volt időm körbepillantani, a többiek arcáról leolvasható volt: „Mire vársz? A tiéd!” – Mintha ezt sugallta volna az arckifejezésük.
Szinte csukott szemmel húztam meg az elsütőbillentyűt, mintha a lövéstől vagy a hibázástól félnék.
Alig hittem a szememnek, amikor láttam, hogy a gyönyörű madár röpte megtörik a levegőben és élettelenül esik vissza az eddig számára búvóhelyet nyújtó, immár ravatallá változott gazosba.
Meghatódva, boldogan léptem oda életem első vadászzsákmányához. Lassan letérdeltem mellé, levettem a kalapom, és halkan köszöntem meg neki. Igen neki, a vadnak, és ezt javaslom minden vadásztársamnak, hisz a vad a legdrágábbat adja azért, hogy mi vadászok szenvedélyünknek hódoihassunk a legdrágábbat: AZ ÉLETÉT! Látva ezt vadőr barátom kérdőn nézett rám. Az első fácánom – válaszoltam az el nem hangzott kérdésre.
A vadászat után Hubertus nevében fácánvadásszá avattak az alábbi mondattal: „A vadászok sorába léphetsz, a vadat és a természetet óvjad és védjed!”
Siettem haza, hogy a nap örömeit megoszthassam a családommal, a kakas legszebb begytollait apám tűzte a kalapomra. Szeretem a havazást, de számomra ilyen szépen még nem hullott a hó.
“Kevesen vagyunk itt, akiknek valamelyik fegyvere ne viselné magán Pisti keze nyomát, legyen az javítás, szerelék felrakás, vagy pusztán csak belövés…őrizzük az ujjlenyomatot emlékünkben és mindig jusson eszünkbe majd, ha célzásra emeljük a tust.”
Így búcsúztunk Tőle egykor, hiszen már 10 éve, hogy nincsen közöttünk Geges István a mindig vidám, a lősportot és a vadászatot szerető és tisztelő családfő, vadásztárs és barát.
Ilyenkor, ősszel szerveztük mindig a Somogyi Vadászok Lőbajnoksága versenyeket – amelynek dolgos házigazdája is volt Pista -, és amely versenyek a Geges család messzeföldön híres vendégszeretetéről, a barátságról, az együtt eltöltött kellemes emlékektől, vidám napokról voltak híresek.
„Elmegy lassan a berek, az erdő,
el a nádas, a tél, a nyár,
a hegy, a völgy, a nappal s az éjjel,
a szememlátta egész határ…
Elmegy? De talán mégsem egészen,
Meglátom tán az örök vizen,
Hiszen a szépség maga az Isten!
Lelkemben ott lesz, hiszem, hiszem!”
(Fekete István: Búcsú)
Őrizzük Geges István emlékét!
Forrás: Dr. Kemenszky Péter – OMVK
Révész Zsolt, a Csíkvölgyi Wass Albert Vadásztársaság területén egyéni vadászaton vett részt. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Hát röviden, kissé hihetetlen, ahogy történt. Kiültem a múlt héten a társaság egyik szórós lesére. Általában az autó kesztyűtartójába több doboz cigi is szokott lenni, de ez most nem így volt. 21 óra körül jöttem le a lesről és akkor szembesültem azzal, hogy nincs egy szál cigarettám sem. Akkor pakoltam és mentem a közeli városba vásárolni.
Ahogy visszaértem a területre, a földes út kezdete után, 50 méterre megálltam és gondoltam elszívok egy cigit, ott, ahol egy gazos rész van. Kiszálltam a kocsiból és még a cigarettát meg sem tudtam gyújtani, már kamerán láttam, hogy tőlem nem messze turkálgat. Hátsó ajtó kinyit, lőbot felállít. Belenézek a kamerába, még mindig ott van. Oké. Majd puska betölt.
Útjára engedtem a lövedéket. A kan súlya, megközelítőleg 180 kilogramm lehetett. A hatósági bírálat bronzéremmel jutalmazta a trófeát.
Írta és fényképezte: Révész Zsolt
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
Az Országgyűlés a 2023. évi CIII törvény keretében elfogadta a digitális állampolgársági programot, amelynek elsődleges törekvése az állami szolgáltatások digitális térbe való költöztetése. A Vadászkamara online térben intézhető hatósági ügyeit is közvetlen befolyásolja a kormányzati rendszereket érintő változás.
Megszűnik az Ügyfélkapu, amely jelenleg az online vadászjegy érvényesítést és a vadászati engedély igényléséhez szükséges bejelentkezési felületet is biztosítja. A rendszert pont a vadászjegy érvényesítési dömping kezdetével, 2025. január 16-án vezetik ki, és ideiglenesen az Ügyfélkapu+ lesz használható helyette, de az is csak 2025. december 31-ig. Az Ügyfélkapu+ lényegében a kétlépcsős azonosítás bevezetése, ami a felületekre történő bejelentkezéshez egy megerősítést (QR-kód beolvasását vagy egy generált 6 jegyű kódot) kér az általunk választott háromféle hitelesítő alkalmazáson keresztül. Ennek beállítása csupán pár percet vesz igénybe, a felhasználó egy videóból is segítséget kaphat, amely elérhető ide kattintva.
A másik azonosítási lehetőség a Digitális Állampolgárság (DÁP) mobilalkalmazás, a jövőben kizárólag ezt az azonosítási módot tudjuk majd igénybe venni. Ez egy jóval összetettebb szolgáltatáscsomagot kínál, amelynek csupán egy eleme az e-azonosítás.
Az eSzemélyi igazolvánnyal rendelkezők kényelmesen, az applikáción keresztül is tudnak regisztrálni abban az esetben, ha az igazolványuk a személyigazolvány PIN kódjával aktiválásra került. Azok, akik 2021. június 23-a előtt kiállított okmánnyal rendelkeznek, a regisztrációt Kormányablakon keresztül tudják megtenni. Az ügyintézéshez külön ügymenetet biztosítanak: ha előzetesen letöltöttük az alkalmazást, az ügyintéző által kinyomtatott QR-kódot beolvasva tudjuk azonosítani magunkat a rendszerben, tehát maga az ügyintézés csak néhány percet vesz igénybe.
Az állami alkalmazás segítségével történő bejelentkezés során csupán QR-kód beolvasására van szükség, vagyis nem kell minden alkalommal megadnunk a felhasználónevünket és a jelszavunkat, majd pedig a külön applikációban generált hitelesítő kódot, mint az Ügyfélkapu+ esetében.
Jó tudni: egy mobileszköz csak egy profilt tud kezelni, és a DÁP mobilalkalmazást sem tudja az összes mobiltelefon használni (technikai feltételeknek megfelelő okos készülék kell hozzá). Érdemes tehát elsősorban a DÁP mobilapplikációt preferálni, hiszen hosszútávon az azonosítás ezen keresztül fog történni, és a bejelentkezés folyamata is egyszerűbb, mint az ideiglenes Ügyfélkapu+ esetében.
Az egyéb igénybe vehető szolgáltatásokról érdemes bővebben tájékozódni, azonban kiemelten fontos, hogy az új azonosítást a vadászoknak minél hamarabb célszerű megtenni annak érdekében, hogy a Vadászkamara által biztosított ügymenetek gördülékenységét – így elsősorban január 17-étől a vadászjegy érvényesítését – a kormányzati azonosítási szolgáltatások változása ne akassza meg.
Forrás: OMVK
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
You must be logged in to post a comment Login