Vadászat
Egy terelés emlékei
A hétvégén, hirtelen jött betegségemből alig lábadozva, s bár még eléggé gyengén, de szívemre hallgatva, feleségem óvó és méltán féltő szavai ellenére, részt vettem és elfogadtam egy Zalabéri terelésre szóló meghívást.
Reggel, miközben készülődtem, és feleségem korholó szavait hallgattam, eszembe jutott és elgondolkodtatott ez az elszántság. Feltettem magamnak a kérdést: te valóban normálisnak tartod ezt a helyzetet? Normális az, ha az ember egy enyhébb szívroham után három nappal elmegy az erdőbe vadászni?
Akkor is, és most is úgy éreztem, hogy ez bizonyos mértékben, ha csak nem egészében, felelőtlenség volt részemről. Elsősorban szeretteim és barátaim miatt, másodsorban meg a magam egészsége miatt! Mégis odahúzott a szívem.
Érdekes, vadászni akkor vadászok, amikor éppen kedvem és időm van. Terelésre, hajtásra is van bőven lehetőségem, ki sem tudom igazán használni a mindet, mégis valahogy minden ellenérv ellenére el kellet, hogy menjek. Ismerem a területet és jó esélyeket láttam az aznapi vadászatot illetően.
A hivatásos vadász valamint a társaság elnöke igen jó munkát végzett. Időben le lett zárva az érintet terület. Intenzív és célirányos etetéssel a vad a kijelölt sűrűkbe szokott és ott is maradt. A megelőző bejárás is arra engedett következtetni, hogy a disznók és szarvasok benn vannak a kijelölt erdőrészben.
A hivatásos vadászt jól ismerem, most is első látásra látszott magabiztos viselkedésén, nincs kétsége afelől, hogy jó eredményekre számít. Kitűnő volt már az eligazítás előtti hangulat is, jó volt a szervezés, és az idő is kegyesnek mutatkozott, habár a szél olykor-olykor megmutatta magát: – Hé, én is itt vagyok, én is vadászni akarok!
Barátaim, akik reggel értem jöttek, most is sokszor és aggódva kérdezték tőlem:
– Hogy érzed magad?
– Aránylag jól – hangzott a magabiztos válasz!
Fel voltam szerelkezve mindennel! Vadászszék, meleg ruha, forró tea, mobiltelefon és a nikkelezett önbizalom, mind-mind a birtokomban volt. Jöhetett hát a vadászat.
Az eligazításon, a már sokadszorra hallott és kötelező, de egyáltalán nem felesleges intelmek és tanácsok meghallgatása közben figyeltem a résztvevő vadászok arcát. A kép vegyes volt.
Volt, aki új vadászként, riadt szemekkel, de alig titkolt nyugtalansággal fogadta a nyitott léniákon leállóknak szóló figyelmeztetést, hogy összelövést, egyáltalán lövést egymás irányába ne tegyenek a vadászok. Voltak magabiztos, “régi motorosok” is, akik bizony nem igazán akceptálták a szerintük felesleges időhúzást. A legtöbbünkön persze látszott az egészséges izgalom, ami természetes velejárója ennek az eseménynek.
A köszöntők után, miközben egy kedves vadászhölgy, elnökünk felesége kiosztotta a kötelezően előírt narancssárga kalapszalagokat, nevünk felolvasása mellett kihúztuk a felállási sorszámainkat. Akik ismerték a területet, azok tetszési indexe azonnal leolvasható volt, akik nem rendelkeztek ilyen ismeretekkel, azok kíváncsian kérdezgették a kijelölt felvezetőket, mire számíthatnak?
– Az egy jó hely, ez is jó, ott valószínűleg visszatörő disznók, vagy csak szarvasok jönnek stb., stb. – hangzottak el a válaszok.
A sorszámom kihúzása után már tudtam, hogy igazi „krémbe” juttatott a szerencse, Diána kegyeibe fogadott! Örültem, mert már azt is tudtam, hogy a lőállásom közvetlen közelében fogok leszállni az autóról. Egy lépést nem kellett gyalogolnom. Ez egyébként vadászéveim alatt eddig még soha nem fordult elő velem, furcsállottam is egy kicsit.
A lőállásomat elfoglalva elém tárult egy frissen kitisztított fiatalos, hátam mögött szintúgy jól belátható sorok látszottak. A Tél megtette már hatását és gyenge erővel bár, de kopasztani kezdte az erdőt. Ennek ellenére, még rengeteg olyan alacsony növésű bokor és cserje volt, amely mögött a disznók jó takarás mellett meglóghattak. Mindemellett a kitisztítás alatt álló fiatalos remek kilátásokra adott okot! Később aztán, mint azt az én eredményességem is bizonyította, a kitisztított fasorok közé helyenként ledepózott nyesedékág viszont kiváló menekülési lehetőséget biztosított a disznóknak.
Jó takarás mellett ferdén, a tisztított fasorokhoz képest átlósan áttörve érkeztek a fiataloshoz, hol egyenként, hol párosával, néha többen is. Az első disznó érkezését már jó előre jelezték a madarak, majd én is és a jobbra tőlem leálló fiatal vadász is hallottuk közeledését. Egyedül jött és amint azt gondoltam, egy jól megtermett kan ugrott a teljes takarásból kettőnk közé, esélyt sem adva arra, hogy lövést adjunk le rá.
Egyrészt nem is lőhettünk volna, hiszen mindketten a nyiladékon álltunk, másrészt a bokrok és a nyesedékhalmok között egészen a nyiladék széléig csak a közeledését hallottuk, másrészt az átugrás után is a jól bevált taktikát követte, és a nyesedékek takarásában szépen elfutott. Egy elismerő kalaplendítéssel nyugtáztuk méreteit, és teljesítményét. Egy kicsit irigykedve hallgatóztam, mikor hangzik el egy becsapódással járó lövés a mögöttünk leállók felől? Nem volt lövés, a kan valószínűleg meg tudott szökni.
Jellemző az esetre, hogy a hajtósor hangjait mi még csak nem is hallottuk, jóval később, mintegy fél óra múlva érkeztek felénk az első hangfoszlányok. Ezt az esetet nem tartom rendkívüli esetnek a vadászéletem során bekövetkezett történések között, csupán okulásként írom le mások számára, hogy mint mindig, most is a meglepetés erejével, a vaddisznó rendkívüli életösztönével győzött le engem, a vadászt! Örülök neki!
A már említett emberi hangfoszlányok megérkezése előtt, jól megfigyelhető volt az erdőlakók reakciója az emberi jelenlétre, és a készülődő eseményekre. Lőállásunk elfoglalása közben a varjak erős nemtetszésüknek adtak hangot, arról már nem is beszélve, hogy őkelme, az erdő hírnöke, a szajkó, folyamatosan és rendületlen erővel fújt riadót minden élő és mozgó erdei lakónak. Ebbéli tevékenységében az sem zavarta, hogy már mindenki tudott a rossz hírekről.
Merengésemből a madarak hirtelen elröppenése riasztott fel. A közeledés hangjaiból egyértelműen szarvasok jöttek, akik a nyiladék előtt jó takarásban megállva figyelték a szokatlan jeleket. Két alkalommal is lett volna lehetőségem lövést leadni, de ebből az egyik alkalom egy tehén érdeklődő és eléggé óvatlan kimozdulása volt, amelyre fegyverem fel sem emeltem! Szabad szemmel is jól láttam a jól fejlett egészséges és kétségkívül vemhes tehenet. Ünő volt vele, de ő olyan takarásban állt, hogy lövésre nem is gondolhattam.
Röviddel ezután pedig ismét egy űnő fejét láttam a célkeresztben pár pillanatig, de mivel az űnő feje mögött ott állt egy tehén is, így most sem lehetett szó, lövésről. Közben az események kezdtek felgyorsulni, lövések zaja, becsapódó lövedékek hangja jutott el hozzám, a szomszédomra is érkezett egy disznó közben és köszönhetően a jó pozíciónak, illetve a fiatalember jó lő készségének sikerült is a disznót egy lövéssel megállítania.
Szinte perceken belül újabb disznók érkeztek a nyiladék felé, számomra sajnálatosan megint rossz pozicióban. Nem tudtam a nyiladékra lövést tenni, ahogy a szomszédom sem, bár mindketten észleltük, hogy a süldőt vezető koca, erősen sebzett állapotban, lelassulva ugrott tovább! Szomszédomnak szerencsére az elfutó disznó egy pillanatra újból megállt és sikerült terítékre hoznia.
Később a zsigereléskor beigazolódott a gyanúnk, az előhasú koca bal első lábba teljesen szét volt roncsolódva egy korábbi lövéstől. Biztos vagyok benne, hogy ezt a sebzést nem élte volna túl. A jól elhelyezett blatt lövés viszont azonnali halált okozva, megszabadította őt szenvedéseitől.
Eszembe jutott közben persze az is, mi van akkor, ha nem áll meg erre a pillanatra a koca, mi van akkor, ha el tud a puskák elől menekülni? Valószínűleg egy elvérzés okozta súlyos szenvedéses haláltusa várt volna rá.
Hirtelen újabb és újabb lövések zaja ért hozzánk, kisvártatva a szomszédomra újabb disznó érkezik. Jóllehet hallani az őt fogó kutya ugatását és a kutya fájdalmas jajveszékelését egy jól irányzott odavágás után. A szomszéd vadásznak Diána valamiért kedvezni akart, a disznó kijött egy tőle balra eső tisztásra, és hátrafordulva várta a kutya újbóli támadását. Ekkor érte a lövés, amitől azonnal tűzberogyott. Kalapemelésem tisztelettel fogadta ifjú vadásztársam.
Közben a terelővonal odaért hozzánk, rövid információcsere után továbbmentek a mögöttünk lévő erdőrész felé. Egy ideig még visszatörő disznóra, szarvasra vártunk, de aztán lefújták a vadászatot.
Felszerelésem összeszedése közben ráeszméltem, hogy mennyire elfáradtam, szinte remegnek a lábaim, hiszen az odakészített vadászszékre rá sem ültem .A rám tört fáradtság ellenére lementem gratulálni ifjú vadásztársamnak, segítettem neki a zsigerelésnél, majd a gépkocsira is felraktuk a disznókat és indultunk be a faluba a fogadónál előkészített terítékhez.
Beérkezve, és saját rakományunkat leadva, szembesültünk a közös eredménnyel. Nyolc disznó, három kan, egy koca, négy süldő és egy szarvasünő fekszik a terítéken. Szép és jó hangulatú vadászaton vettem részt, amely szakszerűségről, jól szervezettségről tett tanúbizonyságot .
A terítéknél tábortűz mellett tett jelentést a vadászatvezető, a vezetőség részéről az ügyvezető köszönte meg mindenkinek a fegyelmezett magatartást és a vadászatot. Kedves kötelességének eleget téve elnök úr felavatta, az egyik fiatal vadászembert, aki élete első disznóját lőtte meg Zalabéren. A ceremóniát követően a vadászklub minden résztvevőt meghívott a vendéglőben ízlésesen megterített asztalhoz egy kellemes vacsorára és beszélgetésre. Sajnos ezen a vacsorán már nem vehettem részt, feleségem és gyerekeim értem jöttek és hazaparancsoltak az ágyba.
Mielőtt azonban elindultunk volna hazafelé, két kiskorú gyermekemnek, kisfiamnak és kislányomnak megmutattam a terítéket a tábortűz mellett. Láttam csodálkozó szemükben a vegyes érzelmeket, a vad iránti sajnálatot, ugyanakkor a büszkeséget is, amelyre, mint apjuk, én lennék az illetékes. Már az autóban hazafelé jövet, a kissé hosszúra nyúlt csendet kislányom halk és lényegre törő kérdése törte meg:
– Apa, fáj még ezeknek a vaddisznóknak az, hogy lelőttétek őket?
– Nem, nem fáj már nekik kislányom – volt a rövid és nem igazán őszinte válasz!
Vadászat
Társasági rekordbak Ibrányban
Az ibrányi székhelyű Nimród ’96 Vadásztársaságnál rendkívüli élményben volt része Czina Ferenc vendégnek és kísérőjének, Vigh Sándor vadászmesternek. Az idei vadászati idény kezdetén, néhány órányi sikertelen bakra történő cserkelés után, a vendég már javasolta, hogy térjenek vissza a vadászházhoz és a nap második felében kíséreljenek meg elejteni egy 500 gramm fölötti őzbakot.
Fotó: Nimród ’96 Vadásztársaság – Agro Jager News
Végül megegyeztek, hogy tesznek még egy utolsó reggeli próbát, mindkettőjük által jól ismert területrészen. Sándor az idény előtti megfigyelései alapján tudta, hogy a kiszemelt területrészen két szép bak is található, amelyek jól tartják helyüket. A két bak közül az egyiket kiemelkedő agancsúnak tartotta, amely már látszott a téli etetéskori felrakásból is, de ekkor még nem tudta, mennyire igaza lesz.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A területre érve, a gépkocsiból kiszálltak majd egy domboldalon cserkeltek és óvatosan, éppen csak a fejüket kidugva várták, hogy a szokásos búzatáblában meglássák a kiszemelt bakot. Aznap reggel kivételesen egy őzet sem láttak a búzatáblában. A rutinos vadászmesterben elkezdődött keringeni a csalódottság érzése. Egyszer csak a búzatáblából felállt egy suta, egy gida, egy barkás bak, még egy barkás bak, mégy egy suta gida és még egy suta. Sándor már ekkor tudta, hogy nem lesz itt a bak.
Fotó: Nimród ’96 Vadásztársaság – Agro Jager News
A kis rudli lassan elvonult, majd a vadászmester és vendége épp menni akartak, amikor Ferenc elnézett jobbra, egy 4-500 méterre lévő lucernatábla irányába, amiben meglátott egy őzet. A vadászmester a spektívjével megállapította, hogy egy suta. Ez bizalommal töltötte el, mert korábban a megfigyelt bak, mindig egy sutával mutatkozott, feltételezte, hogy ott lesz a bak is, de azt nem látták. Egyszer csak észrevették, ahogy a tavaszi napfény megcsillan a nagy bak agancsának a végén. Beültek a terepjáróba, hogy közelebb érjenek, de ekkor elindult a suta, majd felállt bak és követte a sutát. Szerencsére nem elfelé mentek, hanem a vadászokhoz közelítettek, a szokásos búzatáblájuk felé. Mindössze 40-50 méterre az őzek felé, volt egy fasor, ami mellett a vadászok már takarásból tudtak közelíteni. Megállt a suta és megállt a bak is. A vendég kiszállt és gyalog folytatta az útját, míg a vadászmester gépkocsival gurult lassan tovább mellette, amíg elértek egy nyiladékot, aminél a vendég jelezte, hogy megfelelő lesz a biztonságos lövéshez.
Fotó: Nimród ’96 Vadásztársaság – Agro Jager News
A vendég a lőzsákot felhelyezte a géptetőre. Az útközben Sándor végig követte a bakot, hol szabad szemmel, hol távcsővel, így tudta, hogy megtalálták a vágyott bakot, amely végig követte a sutát. Azonban a fasori fák takarása miatt a vadászmester nem látta a bakot, csak a sutát, így annak jelzéseire figyelt. Évek óta visszatérő, jó lövő vendége eleresztette a lövést, a becsapódás jól hallható volt. A suta elugrott balra, majd kis idő múlva visszafordult és lefelé nézett. Ekkor már Sándor biztos volt benne, hogy sikerrel jártak. A vendég elindult a nyiladékon keresztül a rálövés helyére, a vadászmester pedig a fasort megkerülve indult el. A kísérő már a fasort elhagyva egyből meglátta, hogy a bak a tarlón fekszik, a nagy kő leesett a szívéről. Amikor odaértek, hogy birtokba vegyék az elejtett vadat, mindkettőjük szeméből kicsordult egy-egy könnycsepp és egy kis ideig megszólalni sem tudtak. Ott feküdt előttük egy csodálatos bak. Ferenc élete bakjának nevezte, de Sándor kijavította, hogy egy gyönyörű, csodálatos bak, nem tudhatja, mit hoz még az élet. Ez amiatt volt, mert a vadászmester egy korábbi, szintén évekig visszajáró vendége, egy ilyen kijelentetés után, sajnálatos módon rövid időn belül elhunyt. De most Ferenc és Sándor nem búslakodtak, közösen élték meg az örömüket.
FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja! Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!
Az elejtés után közvetlenül 550-600 grammra becsülte Sándor a bakot, amit elsőfokon 692 gramm tömegűre, 6 éves érettre és 174,1 CIC pontra bíráltak. A végleges trófea bírálatot másodfokon, az Országos Trófeabíráló Testület fogja meghatározni. Ez a bak a társaság történetének legnagyobbika, amellyel a nyugdíjba vonuló Vigh Sándor megkoronázta az elmúlt 17 éves vadászmesteri karrierjét, amely során több, mint 500 bak sikeres elejtésében működött közre, az általa kísért vendégek nagy örömére. „Életem egyik legszebb vadászélménye volt.”, zárta beszámolóját a vadászmester.
Fotó: Nimród ’96 Vadásztársaság – Agro Jager News
Vadászmesterünk a tagság felé tartott szakmai értékelésében kihangsúlyozta, hogy véleménye szerint a bakok tömegét három fő dolog befolyásolja. Az első a genetika. A második a változatos növény kultúra, pillangós- és kalászos növények valamint kukorica és napraforgó is található az adott terület részen. A harmadik pedig a vadnak biztosított nyugalom, amelyet a lehető legkisebb mértékben történő vadásztatással lehet biztosítani egy-egy ilyen kiemelkedő területrészen. Biztos abban, hogy a suta aznap reggel megérezte, hogy bakja a kiszemelt és emiatt nem volt a kiskora óta tartott búzatáblában. Vadászmesterünk érvelését mi sem bizonyítja jobban, hogy a tavalyi évben ugyanezen a területen, ugyanígy Czina Ferenc, egy 547 grammos bakot hozott terítékre.
Üdv a vadásznak és tisztelet a vadnak.
Az ibrányi Nimród ’96 Vadásztársaság rövid bemutatása:
Vadásztársaságunk Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, Nyíregyházától északra található, a Tisza partján. Társaságunk 11.835 hektár területen folytat vadgazdálkodást, amely a Tiszamenti Vadgazdálkodási Tájegységhez tartozik. A terület jellegzetes alföldi, erdő foltokkal tarkított mezőgazdasági terület, amely esetünkben kiegészül a Tisza parti ártéri erdősávval, kifejezetten apróvadas és őzes tájnak tekinthető. A megfelelő élőhely kialakítására nagy gondot fordítunk, a területen több magaslest, őz és fácán etetőt és itatókat hoztunk létre, amelyeket folyamatosan karbantartunk, fejlesztünk és nagy hangsúlyt fektetünk a téli etetésre is. Ennek a munkának köszönhetően fejlődik az őz állományunk is, a legutóbbi vadászati idényben az elejtett bakok közül 3 arany, 6 ezüst és 13 bronz érmes lett. A bakok selejtezésére kiemelten figyelünk, ennek köszönhető, hogy az elejtett bakok 30%-a 300 gramm alatti selejtbak, ami mellé párosul 20%-nyi 400 gramm fölötti trófea tömegű és évi 3 darab 500 gramm fölötti, kiemelkedő bak is. Az elmúlt 5 évben (2019-2023) 432 őz bak került elejtésre tagjaink, valamint belföldi és külföldi vendégeink által.
Társaságunk egy nagyon szép állapotú, kényelmes, jól felszerelt, csendes helyen elhelyezkedő vadászházzal rendelkezik, amelynek vendégszobáiban 6 vendéget tudunk elszállásolni, a nagyterme pedig lehetőséget biztosít különböző (önkormányzati, társasági és családi) rendezvények megtartására.
Társaságunk minden évben nevel 1000-1200 darab fácánt is, a vadászházunk mellett kialakított volierben, amelyek 75%-a visszavadászásra kerül, 25%-ával pedig az apróvad állományt erősítjük.
Írta és fényképezte: Bárány Péter, a Nimród ’96 Vadásztársaság titkára
Az ibrányi székhelyű Nimród ’96 Vadásztársaságról további információ itt érhető el
Kiemelt cikk
FEGYVERMESTER: Mire figyeljünk, ha menetet vágatunk a fegyverünkre
A hangtompítók vadászat során való engedélyezése, hirtelen számos kérdést vetett fel a vadászok körében. Mi legyen a régi, kedves fegyverekkel? Nem változik-e meg a jól bevált puska működése? Vegyünk-e újat? Egy olyan fegyverre, ami jól bevált, amin nem található menet, arra csakis szakemberrel vágassunk menetet, hiszen hangtompítót csak így tudjuk megfelelően rögzíteni és biztonságosan használni. Ma már az új fegyvereket menettel hozzák forgalomba, de mit lehet kezdeni a régebbi típusokkal és egyáltalán milyen lehetőségeink vannak? Megannyi kérdés! Ezzel kapcsolatosan a FROMMER Fegyverbolt budapesti, Szenes Iván téri üzletében működő, állandó fegyverműhelyét kerestük fel, ahol Tibori Ádám fegyverműves készségesen válaszolt is a kérdéseinkre.
Menetvágás egy Mauser márkájú golyós fegyverre.
Mitől függ, hogy vágathatunk-e menetet egy fegyver csövére?
Elsőként függ a cső állapotától, mennyire használt a cső, mert, amennyiben a végét járja, nem érdemes ezt a műveletet elvégezni. Látni kell, hogy a csőnek mekkora a falvastagsága és meg kell mérni, hogy melyik menetet bírja el biztonságosan. Meg kell vizsgálni, milyen hangtompítót szeretne a vadász, ezért azt javaslom, hogy olyan szakemberhez forduljon, aki teljesen tisztában van azzal, milyen menetekkel hozzák forgalomba a hangtompítókat és a vágyott típust milyen menettel gyártják.
Fontos, hogy a mentet szakember tervezze meg és vágja rá a csőre.
Mit vizsgáltok?
Legelső az, hogy milyen kaliberű a fegyver, azután jöhet csak szóba a hangtompító. Itt a FROMMER-ben széles választékot tudnak a kollégák bemutatni. Ebben nagyon szerencsések is vagyunk, mert az értékesítőkkel szemben található a műhely, tehát csak át kell lépjek az üzletben a polcokig és máris be tudom mutatni a termékeinket. A menetválaszték egyébként széles, de a csőfal vastagsága mellett az anyagminőség is fontos. A fegyvergyártók az új fegyverek esetében a közkedvelt meneteket vágják a csövekre, de a kérdés a régi fegyverek esetében a legkényesebb, hiszen egy hibás menetmetszést a legritkább esetben tudunk javítani. Gyakorlatilag nem is lehet, mert sok esetben már annyira elvékonyodik az anyag, hogy le kell vágni.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Ilyen is előfordul?
Fontos kiemelni, hogy fegyverhez csak vadászpuskaműves vagy fegyvermester nyúlhat és megdöbbentő, de nagyon sok elkeseredett vadász érkezik hozzánk. A legnagyobb és leggyakoribb probléma a ferdén metszett menet, ezzel találkozunk a legtöbbet, majd jön az irányzék előkészítés. Egyszerűen arra vágják rá a menetet. Ezzel gyengül a menet is és mit ne mondjak, a műszaki hiányosságai mellett esztétikai kívánnivalókat is hagy maga után.
Mi történik, ha elvékonyodik a csőfal?
Nagyon egyszerű. Lövéskor expanzió lép fel, amely a elvékonyított cső esetében csőtágulást okoz. Az elvékonyított csőre tekert hangtompítót ilyenkor többet nem tudjuk letekerni, mert beledagad a menet. Magyarul kitágul a puskacső és le kell vágni. Mindezeken túl rendkívül balesetveszélyes is.
Az esztergálás alatt a cső.
Említetted, hogy megvizsgáljátok a fegyvert. Műszeresen is?
Korábbi, a FEGYVERMESTER rovatban foglalkoztunk már a csövek vizsgálatával. Ha jól emlékszem, a fegyvervásárlások kapcsán. Korábbi cikkünk itt érhető elFEGYVERMESTER: Majd a következő lövés kiviszi c. korábbi ckkünk idekattitnva érhető el! ) Megjegyeztük azt is, ha valaki fegyvert szeretne vásárolni, lehetőség van a fegyver átvizsgálására is. A metszés előtt ugyanilyen endoszkópos kamerát engedünk a csőbe és megvizsgáljuk a cső állapotát belülről is. Ha rossz a cső, nem javasoljuk, de amennyiben a fegyver jó állapotban van, akkor azért azt tanácsoljuk, hogy fődarab cserével szerelünk fel egy vadonatúj csövet. Vastag csővel érkeznek a csövek, 30-as átmérővel, amelyeket azután kontúrozunk és profilra esztergálunk. Akkor már úgy készül minden, hogy a hangtompítót is fel tudjuk szerelni.
FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja! Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!
Alapesetben mennyi időt igényel egy esztergálás?
Beérkezik a fegyver, átnézzük, átvesszük, a megrendelő elmondja az igényeit és már keressük is a megoldást. A bontás, előkészítés nem szokott sok időt igényelni, alig egy óra alatt készen vagyunk. Mindent leszerelünk, csak a csupasz cső marad. Tehát, ha hétfőn leadják, akkor általában szerdán már a barnítást is elvégeztük. Visszaszereltünk mindent és nincs más dolga a vadászoknak, mint feltekerni a hangtompítót és elindulni a lőtérre.
Digitális programozású automata esztergagépekkel dolgoznak.
Tudsz adni néhány tippet a használatához?
Durván 5-6 lövésből be tudja lőni egy rutinos vadász. Régóta forgalmazzák már a ballisztikai tornyos céltávcsöveket. Mielőtt eltekernénk a távcsöveinket, jelöljük be milyen pozícióban állt, ilyen céltávcsövek például KONUS LZ30-as modelljei, amelyek közkedveltek a vadászok körében is. A Hikmicro termékei pedig már elektronikusan is mentik a beállított adatokat, ugyanis ballisztikai programozásúak, amik lehetővé teszik több beállítás elmentését. Ezek a korszerű céltávcsövek fejlett technológiával kerültek piacra. Már elérhető a hőkamerás céltávcsövünk is, szóval olyan kor előtt állunk, amely leginkább a dúvadvadászat reneszánszát vetíti előre. Hívjanak fel bennünket, álljanak meg itt a Szenes Iván téren. Nézzenek be hozzánk! Látogassanak el a honlapunkra. Címünk
Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., lapigazgató
Fényképezte: Tibori Ádám fegyverműves – FROMMER Fegyverbolt
Természetvédelem
Újra medve tűnt fel az Északi-középhegységben
Hunter vadkamerák rögzítették a szlovák-magyar államhatártól 30 kilométerre, Magyarország területén, az Északi-középhegységben, a fényképen látható barnamedvét – tájékoztatta az Agro Jager Newst Dr. Fekésházy Szabolcs.
Hunter vadkamerák rögzítették a szlovák-magyar államhatártól 30 kilométerre, Magyarország területén, az Északi-középhegységben, a fényképen látható barnamedvét – tájékoztatta az Agro Jager Newst Dr. Fekésházy Szabolcs.
Barnamedve az Északi-középhegységben 2024. május 7-én Fotó: Dr. Fekésházy Szabolcs / Hunter vadkamera
Az Agro Jager News olvasója számos alkalommal szerepelt már lapunk hasábjain és most egy rendkívüli képsorozatot juttatott el szerkesztőségünkbe. Amikor ellenőriztem a képeket, a szóróra kihelyezett kamera képeit, még nem gondoltam, hogy ilyen meglepetés ér.
Semmi különöset nem lehetett észrevenni a szórón. Szárazság van és nem is akartam összejárni a területet. Nem szokásunk és akkor minek is helyeztünk ki vadkamerát, ha ugyanúgy viselkedünk, mintha nem lenne éjjel-nappali szeme az embernek.
Ezek a vadkamerák, amelyet a Hunter Vadkamerák forgalmaznak, sok érdekességet megmutattak már nekünk, de most különös élményben volt részünk. Erre igazán nem számítottunk – mesélte a vadász.
Barnamedve az Északi-középhegységben 2024. május 7-én Fotó: Dr. Fekésházy Szabolcs / Hunter vadkamera
Azt pontosan jól tudtuk, hogy járja a medve a területet, de most, hogy májusban is feltűnik és látszólag nyugodtan járkál, pihen, mindenképpen fontos tudatni, nemcsak a vadgazdálkodókkal, hanem mindenkivel, aki az erdőn jár.
Kövesse a Hunter vadkamerák oldalát a Facebookon is. Kattintson a képre!
A medve kiszámíthatatlan. Fokozott figyelemmel túrázzunk, szedjünk gombát, vadgyümölcsöt. Az eddig megszokott módon ma már nem járhatjuk a hegyeink sűrűségeit s ha voltak is, akik szabadon sétáltatták házi kedvenceiket, arra kérik őket a szakemberek, hogy a medve és a farkas miatt ezt ne tegyék.
Barnamedve az Északi-középhegységben 2024. május 7-én Fotó: Dr. Fekésházy Szabolcs / Hunter vadkamera
A területre most még több kamerát helyeznek ki, amelyet Hunter Vadkamera támogat. A medve jelenlétére az Északi-középhegységben folyamatosan számíthatunk, ezért érdemes az erdőben kirándulóknak, túrázóknak arról is tájékozódni, hogy miként kell viselkedni, ha medvével találkoznak. Fontos hangsúlyozni, ha véletlenül bocsot, vagy bocsot vezető medvét látunk, semmiféleképpen ne próbáljuk megközelíteni az állatokat. Ez a szabály továbbra is igaz a malacokat vezető kocára és esetlegesen a farkasra is – tájékoztatott Dr. Fekésházy Szabolcs az Északi-középhegységből.
Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotó: Dr. Fekésházy Szabolcs
Termetes szürkeharcsát akasztottak Nőtincsen
Társasági rekordbak Ibrányban
Angolna horgászat a Balatonon
FEGYVERMESTER: Mire figyeljünk, ha menetet vágatunk a fegyverünkre
Ajánlott olvasmány lett Hubert, a vadászmanó
Újra medve tűnt fel az Északi-középhegységben
Megint őzet gázoltak a 47-es főútvonalon
A baromfihúsimport 21 százalékkal csökkent
Veszélyt jelentő inváziós halfajok telepítését akadályozta meg az Állami Halőri Szolgálat
Fontos tudnivalók az öntözött területek műholdas ellenőrzéséről
Újabb rekord született Ohaton
A három abnormális és az öreg hatos Orgoványon
A kitartás jutalma
A négy kapitális harcsa
A jászsági öreg harcos!
Újra medve tűnt fel az Északi-középhegységben
Angolna horgászat a Balatonon
Őzbakvadászat Kömpöcön
A Rendőrmúzeum bemutatja: Tibi, a gyilkos őzbak
You must be logged in to post a comment Login