Vadászat
Első vadászatom
Az ősz már tarkára festette az erdő fáit, és itt-ott már hullottak a falevelek, mint megannyi könnycsepp, amely az elmúlt meleg napokat, a nyarat siratja.
Tudták vagy csak érezték ezt az erdő vadjai és madarai is. A lombkorona lehullásával kitárulkozott a táj, eltűntek a rejtekadó zöld lombok. Ilyen és ehhez hasonló gondolatok forogtak képzeletemben, miközben kinéztem a rohanó autóbusz ablakán. Szülőfalumba utaztam a Mecsek déli, lankás völgyeiben meghúzódó Szilágyra, édesanyámékhoz látogatóba.
Unokabátyám várt rám, aki már régebb óta vadász, és tudomására jutott, hogy jómagam is levizsgáztam és a vadászok soraiba szeretnék lépni. Közölte, hogy két hét múlva, november 5-én kezdődik náluk a fácánvadászat, szeretettel vár. Ha tehettem volna, már azonnal indultam volna! Hiszen időközben megvásárolt puskám már a fegyverszekrényben várta, hogy összeismerkedjünk.
Lassan, de elérkezett a számomra máig is piros betűs ünnepnap. Előző este összekészítettem mindent, amire szükségem lehet talán még többet is. Reggel az ébresztőórát nem kellett felhúzni Az első vadászatot mostani lakóhelyem határában, Romonyára tervezték. A találkozóra érkezett vadásztársak mindegyikét régóta ismertem, az esélyekről, a meghajtandó területről, a várható időjárásról merthogy nagy, szürke hófelhők közeledtek folyt a diskurzus.
Mint kezdő vadász, a hajtósorban kaptam helyet. Sajnálatomra unokabátyám terepjárójával az elálló, idősebb vadászokat fuvarozta a felállítási helyükre, bár jobban szerettem volna, ha az első vadászatomon mellettem jön. Azért némi büszkeség is eltöltött, úgy éreztem, bíznak bennem.
Időközben szállingózni kezdett a hó, felállt a hajtósor, elkezdődött az első hajtás. Szívem a torkomban dobogott, miközben a két lőszert a fegyver csövébe csúsztattam. Az első meghajtott rész sással benőtt fiatal nyáras volt, néhol elég magas talajvízzel. Az a kevés madár, ami volt benne, az is nehezen kelt szárnyra.
Néhány puskalövés azért azt bizonyította, hogy él a területen vad. A lövések hangerejét mintegy csillapítandó, lassan elkezdett havazni. Talán ez adta meg a kellő hangulatot a vadászathoz.
Tapostuk, törtük a sást, s ha nehezen is, de azért haladtuk előre. Talán harminc méterrel előttem kelt nagy robajjal szárnyra egy kakas, de mire vállhoz kaptam a fegyvert, már messze járt. Többen is kérdezték, miért nem lőttem?
– Messze volt – válaszoltam. Valószínűleg én bámészkodtam el.
Tőlem balra az ötödik puskás, ezt a hibát már nem követte el, és megtörte a színes madár röptét. Az elállók felől erős fegyverropogás hallatszott, mint később kiderült, rókák próbáltak sikertelenül megszökni a közeledő zaj elől. Vadásztunk tovább a frissen hulló hóban. Néhány sporttárs aggatékán már volt madár.
A terep elég nehéz volt, a sásost hol nád, hol embernyi gazos tarkította, a csizmám telehullott magokkal. Egyre nehezebb, kényelmetlen és fárasztó lett a járás, jólesett néha megállni, és az otthonról hozott kávéval, szendviccsel, gyümölccsel pótolni az elhasznált energiát.
Közben egy magas gazos vadföldhöz értünk, reménykedtem, itt talán több lesz a madár, és én is eredményes leszek, hiszen ez nagyon kedvező hely a fácánnak, de még a rókának is. Csak néhány lépést tettünk benne, máris felrebbent az első kakas. Szomszédom meg is lőtte, nekem csak a látvány maradt. De sebaj, gyerünk tovább.
Nem sokáig kellett várnom, felrepült egy újabb kakas a jobb oldali szomszédom előtt. Igen sportszerűen mivel már függött fácán az aggatékán fel sem emelte a fegyverét. A madár balra felém repüIt, de késlekedésem ismét egy másik vadászt juttatott sikerhez. Hiába, az első hajtás, az első vadászat, ilyenkor még nem olyan gyorsak a reflexek. Így tehát még mindig nem büszkélkedhettem vadászzsákmánnyal, holott már a hajtás felén túl voltunk.
Én azért még bíztam a kiszámíthatatlan vadászszerencsében, bár a sok elpuskázott lehetőség miatt már nem is volt olyan szép a behavazott táj. Úgy éreztem, még a fekete ruhás varjak is károgva hirdetik balszerencsémet.
A sors végül megkönyörült rajtam. Előttem emelkedett, alig tíz méterre, egy színes tollú fácánkakas. Még volt időm körbepillantani, a többiek arcáról leolvasható volt: „Mire vársz? A tiéd!” – Mintha ezt sugallta volna az arckifejezésük.
Szinte csukott szemmel húztam meg az elsütőbillentyűt, mintha a lövéstől vagy a hibázástól félnék.
Alig hittem a szememnek, amikor láttam, hogy a gyönyörű madár röpte megtörik a levegőben és élettelenül esik vissza az eddig számára búvóhelyet nyújtó, immár ravatallá változott gazosba.
Meghatódva, boldogan léptem oda életem első vadászzsákmányához. Lassan letérdeltem mellé, levettem a kalapom, és halkan köszöntem meg neki. Igen neki, a vadnak, és ezt javaslom minden vadásztársamnak, hisz a vad a legdrágábbat adja azért, hogy mi vadászok szenvedélyünknek hódoihassunk a legdrágábbat: AZ ÉLETÉT! Látva ezt vadőr barátom kérdőn nézett rám. Az első fácánom – válaszoltam az el nem hangzott kérdésre.
A vadászat után Hubertus nevében fácánvadásszá avattak az alábbi mondattal: „A vadászok sorába léphetsz, a vadat és a természetet óvjad és védjed!”
Siettem haza, hogy a nap örömeit megoszthassam a családommal, a kakas legszebb begytollait apám tűzte a kalapomra. Szeretem a havazást, de számomra ilyen szépen még nem hullott a hó.
Vadászat
KITEKINTŐ: Dél-Afrika – A Sziklaművészeti Kutatóintézet
Dr. Sam Challis a Witwatersrand Egyetem Sziklaművészeti Kutatóintézet (RARI) vezetője és vezető kutatója David Pearce professzor, Dr. Catherine Namono és David Lewis-Williams professzor, emeritus professzor mellett a RARI elkötelezett a dél-afrikai sziklaművészeti örökség felfedezése és védelme mellett. Dr. Sam Challis és Dr. Catherine Namono egyaránt a Rock Art Network tagjai. Az Intézet arra törekszik, hogy a közvélemény és az akadémiai közösség felé közvetítse a dél-afrikai és afrikai sziklaművészet összetettségét, finomságát és társadalmi értékét az őslakos hiedelmek, szokások, rituálék és életmódok tekintetében. Célja továbbá, hogy megtanítsa és képezze a jövő tudósait és technikusait, hogy elősegítsék a sziklaművészet megértését és megbecsülését, és megőrizzék azt a következő generációk számára. A RARI arra törekszik, hogy a rendelkezésére álló összes technikával rögzítse Afrika gyorsan eltűnő sziklaművészeti örökségét, és hogy a világ számára elérhetővé tegye a SARADA online digitális archívumán keresztül. Az intézet különösen azt igyekszik megérteni a sziklaművészeten keresztül, hogy az emberek Afrikában hogyan érzékelték és reagáltak a társadalmi változásokra az elmúlt tízezer év során.

Expedíció a Drakensberg-hegységben, ami a helyi nyelven Sárkány-hegységet jelent.
Sok szakértő a világ legfinomabb sziklaművészetét írja le, de ma már nem csak szépségéről ismert a dél-afrikai alkotás együttes. Az intézetben végzett több mint 35 éves kutatás hozzájárult ahhoz, hogy a dél-afrikai sziklaművészet a világ egyik legjobban megértett művészetévé válhasson. A bennszülött hiedelmek ismerete alapján a kutatók kimutatták, hogy a művészet alapvető szerepet játszott festőinek vallási életében.

Vadászokat ábrázoló kép a Drakensberg-hegységben.
A vadászó-gyűjtögető művészet a legkülönfélébb lények által lakott másik, szellemvilágot ragadta meg, ahová a táncosok szellemutazhattak, ahol erőt meríthettek és visszahozhattak gyógyulásra, esőszabályozásra és a vadállatok „megszelídítésére”. A pásztorok és afrikai földművesek művészete a vallási tapasztalatokhoz is köthető, különösen a lányok és fiúk beavatási gyakorlataihoz. A gyarmati időszak művészetét gyakran a fentiekből álló vegyes csoportok hozták létre, akik igyekeztek ellenállni a holland, majd később a brit uralom alatt.

Sok ezer éves rajzokat vizsgálnak, rögzítenek a kutatók.
Ahogy az intézet növekedett, az afrikai kontinens több régióját igyekezett kiszolgálni. Jelenleg minden dél-afrikai tartományban, valamint Zimbabwéban, Szváziföldön, Lesotóban, Botswanában, Mozambikban, Zambiában, Malawiban, Tanzániában és Kenyában folynak projektek.
A SARADA digitális archívum több ilyen nemzet gyűjteményét tartalmazza.
Ez az új kutatás gazdag sokszínűségében; magában foglalja vadászok-gyűjtögető, a khoe és a nilotic pásztorok, valamint az afrikai földművesek, például a Chewa és az északi sotóksziklaművészetét, valamint a vegyes portyázó csoportok sziklaművészetét.

A vadászat történelmét, kultúráját örökítik meg a sok ezer éves afrikai rajzok is.
E sokrétű kutatás hátterében az afrikai sziklművészet összetett szimbolikájára való összpontosítás áll. Az intézet különösen azt igyekszik megérteni a sziklaművészeten keresztül, hogy az emberek Afrikában hogyan érzékelték és reagáltak a társadalmi változásokra az elmúlt tízezer év és a gyarmati folyamat során; ily módon az intézet arra törekszik, hogy a kontinens történelmét afrikai felfogáson, nem csupán gyarmati feljegyzéseken alapuljon.

Jobbról Damon de László, a Brandshow Alapítvány elnöke, Ben Smith, a RARI korábbi vezetőjével.
A Bradshaw Alapítvány közel két évtizede vesz részt a RARI-ban, megosztva az Intézet által végzett kutatásokat. 2007-ben Damon de Laszlo , a Bradshaw Alapítvány elnöke és Peter Robinson , annak szerkesztője csatlakozott Dr. Ben Smithhez, a RARI akkori vezetőjéhez egy sziklaművészeti expedícióban a Drakensberg-hegységben, számos helyszínt meglátogatva.
Folytatjuk..
Forrás: Bradshaw Alapítvány
Szerkesztette:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Rábapordányi tehenészetben jelent meg az RSZKF
Életbe léptek a legszigorúbb hatósági intézkedések Rábapordányban:
A ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) vírus jelenlétét igazolta egy rábapordányi gazdaságban április 17-én a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumba. A mintegy 600 állatot számláló állomány egy tehenénél 17-én reggel jelentkezett a betegség tünete a fejés során. A gyanút délutánra a Nébih laboratóriuma is megerősítette, így haladéktalanul életbe léptek a legszigorúbb hatósági intézkedések. A további korlátozás alatt álló terület újabb településekkel bővült, valamint az országos főállatorvos április 21-e éjfélig mozgatási korlátozást rendelt el a fogékony állatokra.

Fotó: Google
Április 17-én egy rábapordány tehenészetben a reggeli fejés során jelentkezett az RSZKF tünete egy tehénnél. Az állategészségügyi hatóság szakemberei egy másik tehénnél is észleltek tüneteket. A telepen haladéktalanul megfigyelési zárlatot, valamint mintavételt rendeltek el, továbbá megkezdték a kontaktkutatást. A Nébih laboratóriuma 17-én délután megerősítette a betegség jelenlétét. A 600 állatot számláló állományban soron kívül megindult a vakcinázás, valamint a tünetet mutató állatokat leölték. A többi állat leölését is a lehető leghamarabb, várhatóan 18-án reggel megkezdik annak érdekében, hogy minimálisra csökkenjen a vírusürítés.
A hatóság a kitörés körül védő- és megfigyelési körzetet állított fel, amelyekben szigorított előírások léptek életbe. A szakemberek haladéktalanul megkezdik a cenzust, azaz a fogékony állatok számbavételét, valamint ezen állományokból mintavétel is történik.
Dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos elrendelte a további korlátozás alatt álló terület bővítését is Vas és Veszprém vármegyék irányába. Az érintett települések listája elérhető a https://portal.nebih.gov.hu/
A járványügyi nyomozás elindult. A hatósági szakemberek mindenekelőtt a fertőzött telepekkel kapcsolatban álló kontaktgazdaságok felkutatására koncentrálnak, de a fertőzés lehetséges forrását is vizsgálják. Az eddigi információk alapján a vírus megjelenése nem vezethető vissza a korábbi kitörésekre. A tehenészetben március 11-én és 23-án, a vele kapcsolatban álló sertéstelepen április 4-én, 9-én és 10-én történt mintavétel, melyek mindegyike negatív eredményt adott.
Az RSZKF agresszív terjedését ez az újabb eset is alátámasztja. Az állattartók felelőssége óriási a saját állataik védelmében és az összes állattelep védelmében, a vírus terjedésének megállításában. Hatóságunk országszerte ellenőrzi az állattartó telepeket. Az állattartókra vonatkozó szabályok, ajánlások, valamint a betegséggel kapcsolatos egyéb tudnivalók elérhetőek a Nébih honlapján: https://portal.nebih.gov.hu/
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye, fogott egy szép halat, netán fényképezett valami érdekeset?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Szlovákia – Keddig 80 engedélyt adtak ki a medvék kilövésére
Nyilatkozott Szlovákia környezetvédelmi minisztere:
A környezetvédelmi minisztérium vezetője, Tomáš Taraba (SNS-jelölt) két héten belül olyan határozatot akar a kormány elé terjeszteni, amely lehetővé teszi, hogy a hadsereg együttműködjön a környezetvédelmi minisztériummal a medvék feltérképezésében.

Fotó: Körkép
Keddig (április 15.) 80 engedélyt adtak ki a medvék kilövésére. Ezt szerdai sajtótájékoztatón jelentette ki. „A hadseregnek elképesztő felszerelése van, fel tudjuk térképezni a medvék mozgását éjjel és nappal is, és ennek alapján meglátjuk, hogy hány medve tartózkodik a legközelebb a falvakhoz, és ott fogjuk kezdeni (a kilövésüket)” – mondta Taraba. A hadsereg által használt drónok a miniszter szerint „nem csapnak jelentős zajt”.
„Repülők és helikopterek is repülnek Szlovákia felett, és ez sem stresszeli az élővilágot, tehát nem látok ebben problémát” – mondta. A megfigyelés két-három hétig fog tartani, és Taraba úgy véli, hogy május 1-jétől megkezdődhet a medvék kilövése. A miniszter arra is felszólította a vadászterületeket, hogy nyújtsanak be kérvényt a medvék kilövésére. „Ahol nincs kérvény, ott nem lehet engedély, ez alapvető dolog. Az összes politikusk, aki sajtótájékoztatót tart, és kijelenti, hogy medvére megy lőni, nos, el kell keserítenem őket, hogy ha nem nyújtanak be kérvényt, akkor nem kapnak engedélyt“ – mutatott rá.
Kiemelte, hogy nem lőnek ki mindent, ami az erdőben mozog. Erre is vannak szabályok. Taraba szerint például a két évnél fiatalabb kölykökkel rendelkező nőstényeket nem lehet lelőni.
A környezetvédelmi tárca vezetője nem zárta ki, hogy jövőre megemelik a medvekilövési kvótát, ha az Állami Természetvédelmi Hivatal ragaszkodik hozzá.
Ha azt mondják, hogy az idei 350 egyed elég volt, akkor nem emelik a kvótát. A jövőben a törvényeket úgy lehetne módosítani, hogy hatékonyabbá és gyorsabbá váljon a kilövés – ismerte el. „Úgy vélem, hogy a medvék preventív kilövése éves szinten meg fog történni” – jegyezte meg Taraba. Tájékoztatott a szlovákiai medveösszeírás elindításáról is.
A miniszter óvatosságra szólította fel az embereket. Mint mondta, szimbiózist szeretne létrehozni a medvék és az emberek között, mert ezek az állatok a szlovák természethez tartoznak. Április elején a kormány 55 járásban hirdetett rendkívüli állapotot a medvék jelenléte miatt. Az állami természetvédők jelentése alapján rendkívüli beavatkozást hagyott jóvá a 350 egyedet számláló barnamedve-populációban.
Forrás: Körkép
You must be logged in to post a comment Login