Keressen minket

Vadászat

A hagyományos vadászati módokra vonatkozó javaslatok

Közzétéve:

Feltöltő:

Az OMVK Hagyományos Vadászati Módok Szakbizottságának november 9-én megtartott ülésén a tagok a módosított Vadászati törvény készülő végrehajtási rendeletéhez fogalmaztak meg több észrevételt. Javaslataikat továbbították az OMVK Elnökségének, így a vadászati érdekképviselet az érintett vadászati módok művelőinek szakmai álláspontját képviselheti a jogalkotási folyamatban.

OMVK Hagyományos Vadászati Módok Szakbizottsága

Ülésezett az OMVK Hagyományos Vadászati Módok Szakbizottsága

Az egybegyűlteket Ambrózy Árpád elnök üdvözölte az ülésen, amely célja az volt, hogy a jövőre nézve – leginkább a Vtv. végrehajtási rendeletének kidolgozásának időszakára – a testület háttér-információkkal lássa el az OMVK Elnökségének hagyományos vadászati módokban kevésbé járatos tagjait. Az egyeztetés vezérfonalát a vadászíjászok és az elöltöltő-fegyveres vadászok által az ülés előtt a többi tagtársnak elküldött észrevételek képezték. Ezek az országgyűlésnek beterjesztett normaszöveg alapján készültek.

Keresztes János és Pomázi Ágoston az agarászok képviseletében jelezte, hogy észrevételeiket már korábban elküldték az OMVK Kinológiai Szakbizottságának, amely továbbította az FM-nek. Pomázi Ágoston felhívta a figyelmet a legnagyobb hiányosságra: a normaszöveg 32. §-a értelmében agarászni „vadászatra alkalmas magyar agárral” lehet. Ez a megfogalmazás nem elég egyértelmű, ezért célszerű lenne a Vhr.-ben pontosítani, hogy ez alatt „a Vadászati alkalmassági vizsgával rendelkező magyar agár értendő”. Ebből következő orvoslásra váró hiányosság, hogy erre a kutyafajtára jelenleg nincs elfogadott VAV szabályzat. Keresztes János emlékeztetett, hogy korábban már két ilyen is készült, ezek összefésülése után az OMVK rendelkezésére állna a megfelelő szabályzat.

Keresztes János további hézagra is rávilágított: pontosan meg kellene határozni, mi is a magyar agár, mivel a MEOE és az FCI véleménye szerint nem reprezentálja megfelelően a fajtát. Létezik egy 1904-es fajtaleírás, amelyet egy az egyben átvettek a fajtasztenderd 1966-os leírásánál, amikor az FCI engedélyezte ezt a fajtát a fajtalistában. Ezen leírás alkalmazását javasolja Keresztes János oly módon, hogy a VAV-hoz ne legyen szükség a kutya MEOE származási lapjára, arról pedig, hogy az adott eb magyar agár-e, a VAV bírók dönthessenek.

A szakbizottság abban is kéri az OMVK közbenjárását, hogy magyar agárral egyéni és társas vadászatot is lehessen folytatni, a vadászható fajok pedig legyenek a róka, az aranysakál és a mezei nyúl.

A szakbizottság több tagja felvetette, hogy a hagyományos vadászati módok művelőinek – leszámítva az elöltöltő-fegyveres vadászokat – ne kelljen letennie a vadászvizsga gyakorlati részét, azaz a lőtéri vizsgát. Ennek áthidalására az a javaslat született, hogy a vadászvizsga-rendelet tervezett módosítása minősítse a vizsga gyakorlati részét kiegészítő vizsgának. A felvetés szerint minden vadászati mód művelője az elméleti vizsga mellett csak azt a kiegészítő gyakorlati vizsgát tenné le, amely az általa űzni tervezett vadászati módhoz szükséges.

További érv a jelenlegi rendszer ellen, hogy diszkriminációt jelent a fogyatékkal vagy egészségkárosodással élőkkel szemben, akik lőfegyverrel való vadászatra alkalmatlanok, ám egyéb hagyományos vadászati módok követelményeinek megfelelnek és gyakorolhatnák azokat. A jelenlévők egyhangúlag megszavazták ezen javaslat benyújtását az OMVK Elnökségének.

Emellett a szakbizottság szorgalmazza azt is, hogy a gyakorlati vizsgának ne kelljen megelőzni az elméletit (a solymász és a vadászíjász kiegészítő vizsgánál jelenleg is ez a rendszer).

A szakbizottság megszavazta Németh Balázs javaslatát, amely szerint a Vhr. módosítás előkészítési folyamata során friss fejlemények nyilvánosságra kerülésekor Pólik Sándor és Glück Balázs az adott témában illetékes szakbizottsági tagokkal folytatott konzultáció után 24 órán belül foglalja össze és megfelelő formában fogalmazza meg, majd az összes tagnak küldje el a szakbizottság így kialakított álláspontjának tekintendő anyagot. Az ilyen összefoglalókat megkapja az OMVK Elnöksége, amely – ha egyetért az azokban foglaltakkal – továbbíthatja az FM-nek. Ezzel összefüggésben a testület kifejezte abbéli igényét, hogy amennyiben a módosított Vtv. Vhr.-jét az FM egyezteti az OMVK-val, lehetősége legyen megtenni észrevételeit.

Glück Balázs javasolta, hogy a szakbizottság tagjai a normaszöveg alapján már most kezdjék el összegyűjteni a módosuló Vtv. azon passzusait, amelyek értelmezésében problémák merülnek fel. Így időt lehet spórolni, ugyanis a törvény hatályba lépése után célszerű mielőbb állásfoglalási kérelmekkel fordulni az FM-hez a kérdéses részek tisztázása céljából.

A szakbizottság egyhangú szavazással tudomásul vette az FM döntését, amely szerint nem engedélyezi a társas vadászatot elöltöltő fegyverrel, ezzel együtt határozottan nem ért egyet vele, mivel nem látja a szakmai és balesetvédelmi indokokat a szabályozás mögött. A jövőben a szakbizottság célul tűzi ki maga elé az elöltöltő fegyverrel folytatott társas vadászatok lehetőségének megteremtését.

Végezetül Pólik Sándor emlékeztetett a szakbizottság azon törekvésére, hogy a hagyományos vadászati módok gyakorlását 18 évnél fiatalabbak számára is tegye lehetővé a jogi szabályozás. A szakbizottság egyhangúlag megszavazta, hogy ebben a kérdésben megkeresi az OMVK Oktatási Szakbizottságát. Ha az támogatja az elgondolást, közösen hatékonyabban lehet előrevinni az ügyet.

Mindezek mellett a szakbizottság egyhangú szavazással kéri az OMVK Elnökségétől, hogy a következő kérdések mielőbbi és megnyugtató rendezésében működjön közre:

  • a vadászterületen kívül elejtett vad tulajdonjoga;
  • a sebzett vad nem lőfegyverrel történő megölése;
  • az új Vhr. utaljon az Etikai Kódexre;
  • legyen pontosan meghatározva a nagyvad elejtésére alkalmas nyílvessző.

A szakbizottság ugyancsak egyhangúlag szavazta meg az elöltöltő-fegyveres vadászok javaslatát, amely szerint indítványozzák, hogy Ambrózy Árpád jelen lehessen az OMVK elnökségi ülésein. Így amennyiben a hagyományos vadászati módok kerülnek szóba, a későbbi félreértések elkerülése végett azonnal tudna reagálni az esetlegesen pontatlanul elhangzó információkra.

Az OMVK Hagyományos Vadászati Módok Szakbizottsága 2015 nyarán alakult, további részletek itt.

OMVK | Földvári Attila

Vadászat

KITEKINTŐ: Németország – ASP Wiesbadenben: csökkentették a korlátozási zónákat

Németországban, Wiesbaden térségében eredményesnek bizonyulnak az afrikai sertéspestis (ASP) elleni intézkedések.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Jó hírek érkeztek a járvány elleni védekezésből: az afrikai sertéspestis (ASP) elleni küzdelemben bevezetett intézkedések eredményesnek bizonyulnak. Ennek köszönhetően Wiesbaden városa két új általános rendelkezést adott ki, amelyek május 7-én léptek hatályba, és érezhető könnyítéseket hoznak a vadászok és a lakosság számára is.

Az új szabályozás központi eleme a korlátozási zónák módosítása. Az I-es számú védelmi zóna (zöld vonal) új határától északra eső területek teljes egészében kikerülnek a korlátozás alól. A vadászati gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ezeken a területeken ismét lehet vadászni járványügyi korlátozások nélkül.

Az újonnan kijelölt I-es védelmi zónán belül – a zöld és a lila vonal között – szintén jelentős könnyítések lépnek életbe. A vaddisznóállomány vadászata itt most már szinte korlátozás nélkül lehetséges.

További enyhítések történtek a Schiersteiner Aue térségében is. Az utolsó korlátozásokat is feloldották: újra engedélyezett a vadászat, a kutyák – amennyiben más szabály ezt nem tiltja – szabadon futtathatók, valamint ismét megengedett például a kerékpározás a kijelölt utak mellett is.

Ugyanakkor a II-es számú védelmi zónában, a lila vonaltól délre továbbra is szigorú előírások maradnak érvényben. A úgynevezett „fehér zónákban” is fennmaradnak a korlátozások. Ezeken a területeken a vadászok feladata továbbra is a vaddisznóállomány következetes gyérítése, mivel az alacsony állománysűrűség továbbra is kulcsfontosságú az ASP további terjedésének megakadályozásában.

A vadászok mellett a lakosságnak is fontos szerepe van a védekezésben: a kihelyezett kerítések kapuit minden esetben zárva kell tartani. Az elhullott vagy gyanúsan viselkedő vaddisznók észlelését pedig haladéktalanul jelenteni kell a hivatalos bejelentési csatornákon.

A jelenlegi fejlemények azt mutatják, hogy a következetes vadászat és a fegyelmezett intézkedések meghozzák az eredményüket – ugyanakkor a veszély még nem múlt el teljesen.

Forrás: Wild und Hund

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Nyugállományba vonult Csonka Tibor, a GEMENC Zrt. vezérigazgatója

2026. április 8-án nyugállományba vonult Csonka Tibor, a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. vezérigazgatója

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

2026. április 8-án nyugállományba vonult Csonka Tibor, a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. vezérigazgatója, aki közel három évtizeden keresztül irányította a társaság munkáját.

Csonka Tibor 1980-ban szerzett erdőmérnöki diplomát Sopronban, majd szakmai pályafutását a Budavidéki Állami Erdő- és Vadgazdaságnál kezdte. Az 1980-as évektől kezdődően több vezetői pozíciót töltött be, majd a Pilisi Parkerdő Zrt.-nél szerzett további meghatározó szakmai és vezetői tapasztalatokat. 1996. október 1-jén nevezték ki a Gemenc Zrt. vezérigazgatójává.

Fotó: Ökoturisztikai Központ Gemenc

Vezetése alatt a társaság az 1990-es évek közepének nehéz, csődközeli helyzetéből stabil, eredményesen működő, szakmailag elismert erdőgazdasággá fejlődött. Munkásságát végigkísérte az értékteremtő erdő- és vadgazdálkodás iránti elkötelezettség, valamint az a törekvés, hogy az ágazat társadalmi megítélése erősödjön, és az erdészek, vadászok munkája szélesebb körben is megismerhetővé váljon.
Irányítása alatt a Gemenc Zrt. jelentős szereplővé vált az erdők közjóléti és közcélú funkcióinak fejlesztésében is. Szakmai munkáját számos rangos elismeréssel jutalmazták, és aktívan részt vett több szakmai szervezet munkájában is.
Csonka Tibor vezetői munkásságának egyik fontos eleme volt, hogy a társaság következetesen a jogszabályoknak, a szakmai irányelveknek és a természetvédelmi előírásoknak megfelelően végezte tevékenységét.
Csonka Tibor életében a vadászat és a vadgazdálkodás mind szakmai, mind személyes szinten meghatározó szerepet töltött be.
Határozott, következetes vezetőként irányította a társaságot, ugyanakkor mindig megmaradt olyan vezetőnek, aki figyelemmel volt munkatársaira, és döntéseiben az emberi szempontokat sem tévesztette szem elől.
A Gemenc Zrt. kollektívája ezúton is köszönetét fejezi ki több évtizedes elkötelezett és eredményes munkájáért, és jó egészséget kíván nyugállományba vonulása alkalmából!

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról

Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.

A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.

A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.

Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.

A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.

A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.

Forrás: FACE

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom