Vadászat
Interjú prof. dr. Csányi Sándor vadbiológussal
Új korszakban, az antropocén korban élünk, mikor az emberi tevékenység határozza meg a bolygó arculatát. Csányi Sándor vadbiológus szerint a vadászat sokkal humánusabb, mint a disznóölés. A sertéspestis régóta jelen van a túlszaporodott vaddisznók közt, és még évtizedekig fertőzhet.

Fotó: Bielik István / 24.hu
Igaz, hogy az európai nagyvadak sorra pusztulnak ki a mértéktelen vadászat miatt?
Ezt hol hallotta?
Olvastam egy környezetvédő portálon.
Épp az ellenkezője igaz, a nagyvadak túlszaporodtak Európában és nálunk is. Öt nagyvad él Magyarországon: a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a muflon és a vaddisznó. Főleg ez utóbbiból van nagyon sok, ami többé-kevésbé Európa egészére jellemző.
Mert nincs elég erdő, a mértéktelen fakitermelés miatt.
Ezt is azon a portálon olvasta?
Nem, ezt egy másikon.
Tévedés, az erdőterületeink folyamatosan növekednek. Az utóbbi hat évtizedben megduplázódtak.
Van olyan vad Magyarországon, amit a kihalás veszélye fenyeget?
A vadászattal összefüggésben nincs. A fogolyállomány sokat csökkent, de ennek az elmúlt évtizedekben kialakult nagytáblás mezőgazdaság és a gyomirtó szerek használata az oka. Kevesebb a termesztett növényfaj, és ami maradt, annak szegényes a gyom- és rovarvilága, tehát elfogy mezőgazdasági környezetben élő madarak, a fogoly, a túzok vagy a mezei pacsirta tápláléka. Már 70–80 százalékos populációcsökkenésekről vannak adataink.
De azért lövik őket?
Dehogy, a fogoly a hetvenes évek vége óta nem vadászható.
Az állatvédők azt mondják, a túlszaporodás eleve emberi kitaláció, ilyet a természet nem ismer.
Igen, a túlszaporodás emberi fogalom, elsősorban mezőgazdák és erdészek beszélnek róla. Ha megeszi a vaddisznó a kukoricát, a gazda joggal lesz ideges, hiszen ő is a kukoricából él. De már a hatvanas években az erdők megújulását akadályozó, túlszaporodott nagyvadállományról írt a szakirodalom. Akkor például a szarvasok számát tizenötezerre becsülték, és évente lőttek hatezret. Ma évente a hivatalos statisztikák szerint százezer szarvast jelentenek, és negyvenötezret lőnek.
Évente kilövik a szarvasok felét?
Az arány kérdéses, valójában több szarvas élhet az országban, mint amennyire a statisztika becsüli. Máskülönben ez így nem lenne fenntartható.
Az állat jól érezné magát, ha békén hagynák, és szaporodhatna kedvére, nem?
Hosszabb távon nem. Ahogy növekszik az állomány, úgy csökkennek a létfenntartáshoz szükséges források, például a táplálékmennyiség. Nő a versengés, ezzel együtt a stressz, lassul a növekedés, meggyengül az ellenállóképesség, paraziták, betegségek, járványok jelennek meg, és romlik a reprodukciós képesség.
HIRDETÉS: A Rábca-menti Vadásztársaság hivatásos vadász állás betöltésére megfelelő végzettségű, gyakorlattal rendelkező személyt keres. A lakhatás megoldható. Saját autó, német nyelvismeret előnyt jelent. A jól végzett szakmai munkát versenyképes fizetéssel honoráljuk. Jelentkezéseket, szakmai önéletrajzokat a rabcamvt@gmail.com e-mail címre várjuk.
Vadászat
VAX4ASF: áttörés az ASP elleni küzdelemben
A MATE szakemberei is részt vesznek az afrikai sertéspestis elleni nemzetközi összefogásban
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének közleménye.
A VAX4ASF projekt egy nagyszabású nemzetközi kezdeményezés, amelynek célja az afrikai sertéspestis (ASF) elleni küzdelem modern technológiai megoldásokkal. A program keretében biztonságos és hatékony vakcinaprototípusokat fejlesztenek, különös figyelmet fordítva az európai vírusvariánsokra és az immunválasz szabályozására. A kutatás nemcsak az oltóanyagok előállítására fókuszál, hanem olyan diagnosztikai eszközök létrehozására is, amelyekkel megkülönböztethetőek a beoltott és a természetes úton fertőzött állatok.

Fotó: MATE
A projektben tizenegy ország tizenhét partnere működik együtt négy éven keresztül, az Európai Unió hatmillió eurós támogatásával. A végső cél a házi sertések és vaddisznók védelme, valamint a vírus terjedésének megállítása új járványügyi stratégiák kidolgozásával. Ez az összefogás tudományos áttörést ígér az állategészségügyben egy globálisan pusztító betegséggel szemben.
Magyarországról két partner vesz részt a munkában. A mohácsi székhelyű Prophyl Kft. (Dr. Halas Máté tudományos igazgató vezetésével) és Intézetünk, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet (Csányi Sándor Professzor úr, a Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék vezetésével). Intézetünk megbecsülését és a programon belüli fontos szerepét is mutatja, hogy a program harmadik személyes értekezlete Gödöllőn, az intézet épületében került megszervezésre. A két napos programon minden ország (11) és minden partner (17) személyesen képviselte magát, összesen 39 fő volt jelen.
Az egyes munkacsoportok vezetői beszámoltak eddigi eredményeikről. Az előadások között Csányi Sándor ismertette intézetünk eddigi munkáját, amely kameracsapdákkal 4 intenzív nagyüzemi sertéstelepen vizsgálta a vaddisznók és a házisertések közötti érintkezés lehetőségét. A Bonafarm Zrt. négy sertéstelepe mellett végzett kameracsapdázás eredményei pedig azt jelzik, hogy az intenzív telepeket, az előzetesen feltételezettekkel szemben, sokkal kevésbé veszélyeztetik, látogatják a vaddisznók. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatbázisa és a NÉBIH ASP adatbázisa közösen az egyik legjelentősebb modellezési lehetőséget adja a program során. A jelenleg a Dél-Dunántúlon, a Dráva-síkon zajló kitörés pedig szinte valós idejű elemzést lesz tehetővé.
A VAX4ASF keretében a munka folytatódik, bízunk benne, hogy a program végére valóban áttörő eredményeket érünk majd el.
Forrás: MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát
Afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét mutatták ki két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálatai megerősítették az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban. A Pest vármegyei esetek miatt az országos főállatorvos szigorúan korlátozott területté nyilvánította az érintett vadgazdálkodási egységet, valamint további négy vadgazdálkodási egységet fertőzött területként sorolt be. Magyarország házisertés-állománya továbbra is mentes a betegségtől, ugyanakkor kiemelten fontos a fertőzés házi sertésekre történő átterjedésének megelőzése és a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása az állattartók részéről.

Fotó: NÉBIH
A Nébih laboratóriuma május 18-án kimutatta az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét a Pest vármegyei Mogyoród belterületén, az M3 autópálya északi oldalától mintegy 500-700 méterre talált vaddisznókból származó mintákban.
Az érintett egyedek közül az egyik elhullottan került elő, míg a másik gázolás következtében pusztult el. A laboratóriumi vizsgálatok mindkét esetben igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét. Az állatokat az ASP-vel már fertőzöttnek minősített terület kockázati kategóriájába tartozó, 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységben találták meg. A legközelebbi eset légvonalban körülbelül 14 kilométerre található, ami a járvány terjedése szempontjából a szokásosnál nagyobb távolságot jelent.
A járványügyi helyzetre tekintettel az országos főállatorvos az 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységet szigorúan korlátozott területté nyilvánította. Emellett további négy vadgazdálkodási egység került fertőzött területi besorolásba.

Ábra: NÉBIH
A hatóság felhívja a vadászatra jogosultak, az állattartók és a lakosság figyelmét a felelős magatartás fontosságára. Az elhullott vaddisznók vagy sertések észlelése esetén a haladéktalan bejelentésük, a mintavételi és hullakezelési előírások betartása, valamint a megfelelő higiéniai intézkedések alkalmazása elengedhetetlen a járvány terjedésének megelőzéséhez és a védekezési intézkedések hatékonyságának biztosításához.
A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott éves választmányi ülésén Dr. Bárándy Pétert választotta elnökévé.
A választásra az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott, éves választmányi ülésén került sor.

balról: Hrabovszki János alelnök, dr. Jámbor László alelnök, dr. Bárándy Péter elnök, Pechtol János ügyvezető elnök és Imre János, a Felügyelőbizottság elnöke
A korábbi igazságügyi miniszter és ügyvéd az egyetlen jelölt volt, a megjelent választmányi tagok egyhangú támogatásával vezetheti a szervezetet a következő négy évben.
Dr. Semjén Zsolt is lemondásról bővebben itt adtunk hírt.
Forrás: OMVV






