Vadászat
Több mint lőoktató, több mint lőtér…
„Egy angliai klubban lehetőségem nyílt kipróbálni a koronglövészetet, tizenöt aktív vadászévvel a hátam mögött. Az első alkalommal az ottani lőoktató mindent a rendelkezésemre bocsátott, mire én jeleztem, hogy készen állok, és jött is az első korong… Majd el is ment úgy, hogy szinte észre sem vettem. Másodjára is ugyanez történt, ezután odalépett hozzám az oktató és roppant udvariasan feltette a kérdést: Uram, lőtt Ön már korábban? Elképzelhetetlenül elszégyelltem magam, és azonnal eldöntöttem, meg akarok tanulni mindent a fegyverhasználatról, ami csak lehetséges.”

Molnár Lászlónak olyan mértékben sikerült elhatározását teljesíteni, hogy hetedik éve idehaza tanítja azokat, akiknek elakadása vagy kudarcélménye adódik a fegyverhasználat során. A nyírjákói lőtéren golyós, sörétes és maroklőfegyverrel kapcsolatos oktatás is folyik, bár mint megjegyzi, ez utóbbi ritkaságszámba megy, a tanulók zöme az agráriumból érkező gazdálkodókból tevődik össze, akik szabadidejükben vadászattal foglalkoznak.
Mindez azonban, a lőtér, a tanulók, de leginkább az egészet megalapozó szakmai tudás nem jöhetett volna létre anélkül a kilenc év nélkül, amit László Dél-Angliában töltött. Így hát ugorjunk vissza nem is kicsit az időben, a rendszerváltás környékére, amikor László vadgazdatechnikusi végzettségének megfelelően dolgozott egy állami erdészetnél:
„Akkoriban átalakulások kezdődtek el, és én szembesültem azzal, hogy nem lesz könnyebb idehaza a megélhetés, nem láttam azt, hogy lehetőségem van akár anyagilag, akár szakmailag az előrelépésre. Eldöntöttem, hogy külföldön igyekszem új életet kezdeni. Amire támaszkodhattam, az a kapcsolati tőkémen túl a nyelvtudás volt, illetve az, hogy akkor már jóval több, mint hobbi szinten foglalkoztam vizslák képzésével, felkészítésével és tenyésztésével is. A kapcsolatrendszeremet annak köszönhettem, hogy munkám során a vadászatok alkalmával, számos külföldi üzletembernek voltam a kísérője, és ők maximálisan elégedettek voltak a hozzáállásommal. Így viszonylag rövid idő alatt találtam munkát, Dél-Angliában, ahol a királyi családnak van egy nagyon komoly vadászterülete, amelyre az apróvadvadászat a jellemző.
Nem a vadgazdálkodással kapcsolatos lett az új munkakör, hanem a vadászkutyák képzésével. Amíg idehaza weimari vizslával foglalkoztam, a sors különös fintoraként, Angliában magyar vizslákkal. Nagyon komoly eredményeket értem el velük, 2011-ben egy kétnapos versenyen, ahol a küllemet, az anatómiát, a fegyelmet, a vadkeresést is pontozták, a világ legjobbjának hozták ki azt a kutyát, amelyet én képeztem. A verseny végén számtalan gratuláció érkezett, így meg sem lepődtem, amikor egy ismeretlen férfi lépett oda hozzám, csupán akkor, mikor megláttam mellette a kamerát, rajta pedig a jól ismert BBC logót… Így adtam életem első nyilatkozatát, ráadásul egyenesen a BBC-nek.”

Vadászat
VAX4ASF: áttörés az ASP elleni küzdelemben
A MATE szakemberei is részt vesznek az afrikai sertéspestis elleni nemzetközi összefogásban
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének közleménye.
A VAX4ASF projekt egy nagyszabású nemzetközi kezdeményezés, amelynek célja az afrikai sertéspestis (ASF) elleni küzdelem modern technológiai megoldásokkal. A program keretében biztonságos és hatékony vakcinaprototípusokat fejlesztenek, különös figyelmet fordítva az európai vírusvariánsokra és az immunválasz szabályozására. A kutatás nemcsak az oltóanyagok előállítására fókuszál, hanem olyan diagnosztikai eszközök létrehozására is, amelyekkel megkülönböztethetőek a beoltott és a természetes úton fertőzött állatok.

Fotó: MATE
A projektben tizenegy ország tizenhét partnere működik együtt négy éven keresztül, az Európai Unió hatmillió eurós támogatásával. A végső cél a házi sertések és vaddisznók védelme, valamint a vírus terjedésének megállítása új járványügyi stratégiák kidolgozásával. Ez az összefogás tudományos áttörést ígér az állategészségügyben egy globálisan pusztító betegséggel szemben.
Magyarországról két partner vesz részt a munkában. A mohácsi székhelyű Prophyl Kft. (Dr. Halas Máté tudományos igazgató vezetésével) és Intézetünk, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet (Csányi Sándor Professzor úr, a Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék vezetésével). Intézetünk megbecsülését és a programon belüli fontos szerepét is mutatja, hogy a program harmadik személyes értekezlete Gödöllőn, az intézet épületében került megszervezésre. A két napos programon minden ország (11) és minden partner (17) személyesen képviselte magát, összesen 39 fő volt jelen.
Az egyes munkacsoportok vezetői beszámoltak eddigi eredményeikről. Az előadások között Csányi Sándor ismertette intézetünk eddigi munkáját, amely kameracsapdákkal 4 intenzív nagyüzemi sertéstelepen vizsgálta a vaddisznók és a házisertések közötti érintkezés lehetőségét. A Bonafarm Zrt. négy sertéstelepe mellett végzett kameracsapdázás eredményei pedig azt jelzik, hogy az intenzív telepeket, az előzetesen feltételezettekkel szemben, sokkal kevésbé veszélyeztetik, látogatják a vaddisznók. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatbázisa és a NÉBIH ASP adatbázisa közösen az egyik legjelentősebb modellezési lehetőséget adja a program során. A jelenleg a Dél-Dunántúlon, a Dráva-síkon zajló kitörés pedig szinte valós idejű elemzést lesz tehetővé.
A VAX4ASF keretében a munka folytatódik, bízunk benne, hogy a program végére valóban áttörő eredményeket érünk majd el.
Forrás: MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát
Afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét mutatták ki két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálatai megerősítették az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban. A Pest vármegyei esetek miatt az országos főállatorvos szigorúan korlátozott területté nyilvánította az érintett vadgazdálkodási egységet, valamint további négy vadgazdálkodási egységet fertőzött területként sorolt be. Magyarország házisertés-állománya továbbra is mentes a betegségtől, ugyanakkor kiemelten fontos a fertőzés házi sertésekre történő átterjedésének megelőzése és a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása az állattartók részéről.

Fotó: NÉBIH
A Nébih laboratóriuma május 18-án kimutatta az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét a Pest vármegyei Mogyoród belterületén, az M3 autópálya északi oldalától mintegy 500-700 méterre talált vaddisznókból származó mintákban.
Az érintett egyedek közül az egyik elhullottan került elő, míg a másik gázolás következtében pusztult el. A laboratóriumi vizsgálatok mindkét esetben igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét. Az állatokat az ASP-vel már fertőzöttnek minősített terület kockázati kategóriájába tartozó, 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységben találták meg. A legközelebbi eset légvonalban körülbelül 14 kilométerre található, ami a járvány terjedése szempontjából a szokásosnál nagyobb távolságot jelent.
A járványügyi helyzetre tekintettel az országos főállatorvos az 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységet szigorúan korlátozott területté nyilvánította. Emellett további négy vadgazdálkodási egység került fertőzött területi besorolásba.

Ábra: NÉBIH
A hatóság felhívja a vadászatra jogosultak, az állattartók és a lakosság figyelmét a felelős magatartás fontosságára. Az elhullott vaddisznók vagy sertések észlelése esetén a haladéktalan bejelentésük, a mintavételi és hullakezelési előírások betartása, valamint a megfelelő higiéniai intézkedések alkalmazása elengedhetetlen a járvány terjedésének megelőzéséhez és a védekezési intézkedések hatékonyságának biztosításához.
A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott éves választmányi ülésén Dr. Bárándy Pétert választotta elnökévé.
A választásra az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott, éves választmányi ülésén került sor.

balról: Hrabovszki János alelnök, dr. Jámbor László alelnök, dr. Bárándy Péter elnök, Pechtol János ügyvezető elnök és Imre János, a Felügyelőbizottság elnöke
A korábbi igazságügyi miniszter és ügyvéd az egyetlen jelölt volt, a megjelent választmányi tagok egyhangú támogatásával vezetheti a szervezetet a következő négy évben.
Dr. Semjén Zsolt is lemondásról bővebben itt adtunk hírt.
Forrás: OMVV






