BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE | A sertéspestis és a koronavírus-járvány elhúzódása egyre nehezebbé teszi a vadásztársaságok helyzetét.

Közel hétmilliárd forint bevétel keletkezett Magyarországon a külföldi vadászok közvetlen költései nyomán a 2019–2020-as idényben – derül ki az Országos Vadgazdálkodási Adattár kimutatásából. A márciustól februárig tartó idényben bérlövésért több mint hatmilliárd, a vadászatokhoz kapcsolódó szolgáltatásokért pedig csaknem 900 millió forint bevétel származott.

Az előző években jó időszakot zártak a Borsod-Abaúj-Zemplénben működő vadásztársaságok, amelyek összbevételei az előző idényben több mint 400 millió forinttal nőttek: a 2018-as év 1,33 milliárdjával szemben 2019-ben már 1,74 milliárdot könyvelhettek el. A jelenlegi, 2020 márciusától 2021 februárjáig tartó idény azonban már korántsem lesz ilyen. A járványhelyzet okozta bevételkiesés miatt az is előfordulhat, hogy egyes társaságok igen nehéz anyagi helyzetbe kerülnek – mondta Tóth Á. Dénes, a vadászkamara titkára, megyei fővadász, akivel a vadászati főidény tapasztalatairól beszélgettünk.

Az őszi vadászati főidényt nézve milyen eredményre számítanak a megye vadásztársaságai? A tavasztól tartó vírusjárvány árnyékában lehetséges egyáltalán az idei évben eredményekről beszélni?

A minőségi eredmények hozták az előző évek statisztikáját. Az elmúlt időszakban 80 vadászterületről 642 trófea bírálatát végezte el a vadászati hatóság. A legnagyobb gímbika 11,06 kilo­grammos agancsú volt, 215,08 pontot kapott a bírálaton. Tíz kiló trófeasúly feletti gím 4, kilenc kiló feletti pedig 20 volt a megyében. Az átlag agancssúly elérte a 5,56 kilogrammot.
Ellenben, ha az elejtési darabszámokat hasonlítjuk össze a korábbi évek számaival, kijelenthetjük, hogy a koronavírus-járványhelyzet jelentősen rányomta a bélyegét a vadgazdálkodási ágazatra és annak minden résztvevőjére. Nagy veszteségeket könyvelhetünk el, amely jelentkezik a kapcsolódó iparágaknál is, gondolok itt például a vadhúsfeldolgozásra, -értékesítésre, a vendéglátásra, turizmusra és a gasztronómiára.

Mekkora lyukat ütöttek a vadásztársaságok büdzséjében az idei évben megtapasztalt nehézségek?

Nem titok, hogy egy külföldről hazánkba látogató vendégvadász, bérvadász sok-sok eurót hagy itt, amely a vadászokon kívül igen sok szereplőt érint. Mivel szeptember 1-jétől külföldi állampolgárok vadászati céllal nem léphetnek be az ország területére, a gazdálkodók kénytelenek voltak jelentős árengedményeket tenni a vadászati árjegyzékek tekintetében is, csábítva ezzel a hazai bérvadászokat. Ettől függetlenül mégsem sikerült a tervben jóváhagyott, illetve előírt mennyiséggel gazdálkodni, így eredményekről semmiféleképpen nem beszélhetünk. A külföldi vadászok elmaradása az év hátralévő időszakában is problémát jelent, hiszen érintettek ebben az apró- és nagyvadas társas vadászatok, de érkeztek volna muflonkosra és tarvadakra is vadászni megyénk egyes területeire.

A sertéspestisben elhullott vaddisznótetemek kereséséért és beszállításáért állami kártérítést kaptak a vadászatra jogosultak, amely ideig-óráig kisegítette őket. Az állomány azonban megyénk nagy részéről kipusztult, így bevételekre a vadászatából jó darabig nem lehet számítani. A kiadások ettől függetlenül ugyanúgy megvannak, aminek következtében egyes vadásztársaságok lehetetlen helyzetbe kerülhetnek. További bevételkiesések miatt hosszabb távon veszélybe kerülhet az anyagi hátterük, és a hivatásos vadászok megélhetése is.

Érzékelhető már a vaddisznóállományt megtizedelő sertéspestis lecsengése?

Erről egyelőre csak negatív előjellel beszélhetünk. A megyében nagyon sok helyről teljesen eltűnt a vaddisznó, sem a jelenlétével, sem nyomaival nem találkoznak a vadászemberek, erdőjárók. Egy-két helyen ugyan újra megjelent, de azt nem lehet tudni, hogy valamilyen kóborló, vagy esetleg immunitást szerzett egyedekről van szó. Nyugati országokban több tíz éven keresztül küszködtek a problémával, hol erősödő, hol csökkenő tendenciával. Bízzunk benne, hogy nálunk ez másképpen fog lezajlani és tavasszal újra elindul az állomány növekedése.

Maradtak tartalékaik a társaságoknak, amivel még őrizni tudják a likviditásukat?

A vadásztársaságok mindig takarékos gazdálkodásra voltak berendezkedve, így ez attól függ, hogy az elmúlt években ezt, hogyan sikerült megvalósítaniuk. Viszont nem mindegy az sem, hogy egy apróvadas vagy egy nagyvadas jellegű területen gazdálkodó szervezetet vizsgálunk. Elképzelhető, hogy a tagdíjemelés több helyen elkerülhetetlen lesz, bár ez azt is magával hozhatja, hogy többen felhagynak a vadászati tevékenységgel és kilépnek a társaságból. Ha csökkenek a vadászati alkalmak, akkor nem biztos, hogy valaki magasabb összeget hajlandó fizetni a szűkebb lehetőségekért. Vélelmezhető, hogy sokan nem a hobbijukra költik majd a tartalékaikat, ami további bevételkiesést generálhat. A koronavírus okozta gazdasági nehézségek ezért kiszámíthatatlanok, következményei pedig megjósolhatatlanok. Nagy problémát jelent most a kijárási tilalom, aminek esetleges szigorítása kapcsán felmerülhet a vadászati tevékenység további korlátozása is. Fontos azonban, hogy a sok helyen elengedhetetlen vadkárelhárítási tevékenység zavartalanul folytatódhasson, biztosítva ezzel a termelés biztonságát, a vadkárok megelőzését.

boon.hu

Fotó: Illusztráció/Shutterstock