Vadászat
Eltűntek a vaddisznók
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE | A sertéspestis és a koronavírus-járvány elhúzódása egyre nehezebbé teszi a vadásztársaságok helyzetét.
Közel hétmilliárd forint bevétel keletkezett Magyarországon a külföldi vadászok közvetlen költései nyomán a 2019–2020-as idényben – derül ki az Országos Vadgazdálkodási Adattár kimutatásából. A márciustól februárig tartó idényben bérlövésért több mint hatmilliárd, a vadászatokhoz kapcsolódó szolgáltatásokért pedig csaknem 900 millió forint bevétel származott.
Az előző években jó időszakot zártak a Borsod-Abaúj-Zemplénben működő vadásztársaságok, amelyek összbevételei az előző idényben több mint 400 millió forinttal nőttek: a 2018-as év 1,33 milliárdjával szemben 2019-ben már 1,74 milliárdot könyvelhettek el. A jelenlegi, 2020 márciusától 2021 februárjáig tartó idény azonban már korántsem lesz ilyen. A járványhelyzet okozta bevételkiesés miatt az is előfordulhat, hogy egyes társaságok igen nehéz anyagi helyzetbe kerülnek – mondta Tóth Á. Dénes, a vadászkamara titkára, megyei fővadász, akivel a vadászati főidény tapasztalatairól beszélgettünk.
Az őszi vadászati főidényt nézve milyen eredményre számítanak a megye vadásztársaságai? A tavasztól tartó vírusjárvány árnyékában lehetséges egyáltalán az idei évben eredményekről beszélni?
A minőségi eredmények hozták az előző évek statisztikáját. Az elmúlt időszakban 80 vadászterületről 642 trófea bírálatát végezte el a vadászati hatóság. A legnagyobb gímbika 11,06 kilogrammos agancsú volt, 215,08 pontot kapott a bírálaton. Tíz kiló trófeasúly feletti gím 4, kilenc kiló feletti pedig 20 volt a megyében. Az átlag agancssúly elérte a 5,56 kilogrammot.
Ellenben, ha az elejtési darabszámokat hasonlítjuk össze a korábbi évek számaival, kijelenthetjük, hogy a koronavírus-járványhelyzet jelentősen rányomta a bélyegét a vadgazdálkodási ágazatra és annak minden résztvevőjére. Nagy veszteségeket könyvelhetünk el, amely jelentkezik a kapcsolódó iparágaknál is, gondolok itt például a vadhúsfeldolgozásra, -értékesítésre, a vendéglátásra, turizmusra és a gasztronómiára.
Mekkora lyukat ütöttek a vadásztársaságok büdzséjében az idei évben megtapasztalt nehézségek?
Nem titok, hogy egy külföldről hazánkba látogató vendégvadász, bérvadász sok-sok eurót hagy itt, amely a vadászokon kívül igen sok szereplőt érint. Mivel szeptember 1-jétől külföldi állampolgárok vadászati céllal nem léphetnek be az ország területére, a gazdálkodók kénytelenek voltak jelentős árengedményeket tenni a vadászati árjegyzékek tekintetében is, csábítva ezzel a hazai bérvadászokat. Ettől függetlenül mégsem sikerült a tervben jóváhagyott, illetve előírt mennyiséggel gazdálkodni, így eredményekről semmiféleképpen nem beszélhetünk. A külföldi vadászok elmaradása az év hátralévő időszakában is problémát jelent, hiszen érintettek ebben az apró- és nagyvadas társas vadászatok, de érkeztek volna muflonkosra és tarvadakra is vadászni megyénk egyes területeire.
A sertéspestisben elhullott vaddisznótetemek kereséséért és beszállításáért állami kártérítést kaptak a vadászatra jogosultak, amely ideig-óráig kisegítette őket. Az állomány azonban megyénk nagy részéről kipusztult, így bevételekre a vadászatából jó darabig nem lehet számítani. A kiadások ettől függetlenül ugyanúgy megvannak, aminek következtében egyes vadásztársaságok lehetetlen helyzetbe kerülhetnek. További bevételkiesések miatt hosszabb távon veszélybe kerülhet az anyagi hátterük, és a hivatásos vadászok megélhetése is.
Érzékelhető már a vaddisznóállományt megtizedelő sertéspestis lecsengése?
Erről egyelőre csak negatív előjellel beszélhetünk. A megyében nagyon sok helyről teljesen eltűnt a vaddisznó, sem a jelenlétével, sem nyomaival nem találkoznak a vadászemberek, erdőjárók. Egy-két helyen ugyan újra megjelent, de azt nem lehet tudni, hogy valamilyen kóborló, vagy esetleg immunitást szerzett egyedekről van szó. Nyugati országokban több tíz éven keresztül küszködtek a problémával, hol erősödő, hol csökkenő tendenciával. Bízzunk benne, hogy nálunk ez másképpen fog lezajlani és tavasszal újra elindul az állomány növekedése.
Maradtak tartalékaik a társaságoknak, amivel még őrizni tudják a likviditásukat?
A vadásztársaságok mindig takarékos gazdálkodásra voltak berendezkedve, így ez attól függ, hogy az elmúlt években ezt, hogyan sikerült megvalósítaniuk. Viszont nem mindegy az sem, hogy egy apróvadas vagy egy nagyvadas jellegű területen gazdálkodó szervezetet vizsgálunk. Elképzelhető, hogy a tagdíjemelés több helyen elkerülhetetlen lesz, bár ez azt is magával hozhatja, hogy többen felhagynak a vadászati tevékenységgel és kilépnek a társaságból. Ha csökkenek a vadászati alkalmak, akkor nem biztos, hogy valaki magasabb összeget hajlandó fizetni a szűkebb lehetőségekért. Vélelmezhető, hogy sokan nem a hobbijukra költik majd a tartalékaikat, ami további bevételkiesést generálhat. A koronavírus okozta gazdasági nehézségek ezért kiszámíthatatlanok, következményei pedig megjósolhatatlanok. Nagy problémát jelent most a kijárási tilalom, aminek esetleges szigorítása kapcsán felmerülhet a vadászati tevékenység további korlátozása is. Fontos azonban, hogy a sok helyen elengedhetetlen vadkárelhárítási tevékenység zavartalanul folytatódhasson, biztosítva ezzel a termelés biztonságát, a vadkárok megelőzését.
boon.hu
Fotó: Illusztráció/Shutterstock
Vadászat
VAX4ASF: áttörés az ASP elleni küzdelemben
A MATE szakemberei is részt vesznek az afrikai sertéspestis elleni nemzetközi összefogásban
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének közleménye.
A VAX4ASF projekt egy nagyszabású nemzetközi kezdeményezés, amelynek célja az afrikai sertéspestis (ASF) elleni küzdelem modern technológiai megoldásokkal. A program keretében biztonságos és hatékony vakcinaprototípusokat fejlesztenek, különös figyelmet fordítva az európai vírusvariánsokra és az immunválasz szabályozására. A kutatás nemcsak az oltóanyagok előállítására fókuszál, hanem olyan diagnosztikai eszközök létrehozására is, amelyekkel megkülönböztethetőek a beoltott és a természetes úton fertőzött állatok.
Fotó: MATE
A projektben tizenegy ország tizenhét partnere működik együtt négy éven keresztül, az Európai Unió hatmillió eurós támogatásával. A végső cél a házi sertések és vaddisznók védelme, valamint a vírus terjedésének megállítása új járványügyi stratégiák kidolgozásával. Ez az összefogás tudományos áttörést ígér az állategészségügyben egy globálisan pusztító betegséggel szemben.
Magyarországról két partner vesz részt a munkában. A mohácsi székhelyű Prophyl Kft. (Dr. Halas Máté tudományos igazgató vezetésével) és Intézetünk, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet (Csányi Sándor Professzor úr, a Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék vezetésével). Intézetünk megbecsülését és a programon belüli fontos szerepét is mutatja, hogy a program harmadik személyes értekezlete Gödöllőn, az intézet épületében került megszervezésre. A két napos programon minden ország (11) és minden partner (17) személyesen képviselte magát, összesen 39 fő volt jelen.
Az egyes munkacsoportok vezetői beszámoltak eddigi eredményeikről. Az előadások között Csányi Sándor ismertette intézetünk eddigi munkáját, amely kameracsapdákkal 4 intenzív nagyüzemi sertéstelepen vizsgálta a vaddisznók és a házisertések közötti érintkezés lehetőségét. A Bonafarm Zrt. négy sertéstelepe mellett végzett kameracsapdázás eredményei pedig azt jelzik, hogy az intenzív telepeket, az előzetesen feltételezettekkel szemben, sokkal kevésbé veszélyeztetik, látogatják a vaddisznók. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatbázisa és a NÉBIH ASP adatbázisa közösen az egyik legjelentősebb modellezési lehetőséget adja a program során. A jelenleg a Dél-Dunántúlon, a Dráva-síkon zajló kitörés pedig szinte valós idejű elemzést lesz tehetővé.
A VAX4ASF keretében a munka folytatódik, bízunk benne, hogy a program végére valóban áttörő eredményeket érünk majd el.
Forrás: MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát
Afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét mutatták ki két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálatai megerősítették az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban. A Pest vármegyei esetek miatt az országos főállatorvos szigorúan korlátozott területté nyilvánította az érintett vadgazdálkodási egységet, valamint további négy vadgazdálkodási egységet fertőzött területként sorolt be. Magyarország házisertés-állománya továbbra is mentes a betegségtől, ugyanakkor kiemelten fontos a fertőzés házi sertésekre történő átterjedésének megelőzése és a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása az állattartók részéről.
Fotó: NÉBIH
A Nébih laboratóriuma május 18-án kimutatta az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét a Pest vármegyei Mogyoród belterületén, az M3 autópálya északi oldalától mintegy 500-700 méterre talált vaddisznókból származó mintákban.
Az érintett egyedek közül az egyik elhullottan került elő, míg a másik gázolás következtében pusztult el. A laboratóriumi vizsgálatok mindkét esetben igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét. Az állatokat az ASP-vel már fertőzöttnek minősített terület kockázati kategóriájába tartozó, 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységben találták meg. A legközelebbi eset légvonalban körülbelül 14 kilométerre található, ami a járvány terjedése szempontjából a szokásosnál nagyobb távolságot jelent.
A járványügyi helyzetre tekintettel az országos főállatorvos az 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységet szigorúan korlátozott területté nyilvánította. Emellett további négy vadgazdálkodási egység került fertőzött területi besorolásba.
Ábra: NÉBIH
A hatóság felhívja a vadászatra jogosultak, az állattartók és a lakosság figyelmét a felelős magatartás fontosságára. Az elhullott vaddisznók vagy sertések észlelése esetén a haladéktalan bejelentésük, a mintavételi és hullakezelési előírások betartása, valamint a megfelelő higiéniai intézkedések alkalmazása elengedhetetlen a járvány terjedésének megelőzéséhez és a védekezési intézkedések hatékonyságának biztosításához.
A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott éves választmányi ülésén Dr. Bárándy Pétert választotta elnökévé.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A választásra az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott, éves választmányi ülésén került sor.
balról: Hrabovszki János alelnök, dr. Jámbor László alelnök, dr. Bárándy Péter elnök, Pechtol János ügyvezető elnök és Imre János, a Felügyelőbizottság elnöke
A korábbi igazságügyi miniszter és ügyvéd az egyetlen jelölt volt, a megjelent választmányi tagok egyhangú támogatásával vezetheti a szervezetet a következő négy évben.
Dr. Semjén Zsolt is lemondásról bővebben itt adtunk hírt.
Forrás: OMVV
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
VAX4ASF: áttörés az ASP elleni küzdelemben
Vigyázzunk az úton átkelő teknősökre!
Befejeződik a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 9. digitalizálási üteme
Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Vadat és halat is lopott egy orvvadász
Kiskunhalason mutatta ki a Nébih a lovak fertőző kevésvérűséget (FKV)
KITEKINTŐ: Románia – visszatért a medve a településekre, az ember pedig fél az erdőtől
Kiss Sándor: A Nagy-Sárrét apró vadászai – Eredeti képekkel
KITEKINTŐ: Japán „Farkasszörny” robotokat vet be a rekordszámú medvetámadások visszaszorítására
Nem volt elejtési jogosultsága
Lemondott dr. Semjén Zsolt, a Védegylet elnöke
Életbak puskavégen
Rekord pontyok a Pilismaróti öbölből
Új kutyajóléti szabályok: ezt kell tudniuk a vadászoknak
A nagy bajszos
110 méterről lőtte le a korongot Davide de Carolis – Benelli Advanced Impact bemutató Hatvanban
KITEKINTŐ (Németország): Lezárult a módosítás: a farkas is szerepel a vadászati törvényben
KITEKINTŐ (NÉMETORSZÁG): Azonosították az első aranysakál territóriumot
