Mezőgazdaság
Lencsével az éhínség ellen
A víz mellett az éhínség az egyik legnagyobb kihívása az emberiségnek. A Föld számos pontján a termesztési feltételek, évről évre fokozódó szárazság és a változékony időjárási anomáliák miatt, egyre nehezebb megtermelni a szükséges élelmiszert. Az egyik megoldás lehet a jövőre nézve a lencse (Lens culinaris), amellyel számos kutatás foglalkozik a világban.
A víz mellett az éhínség az egyik legnagyobb kihívása az emberiségnek. A Föld számos pontján a termesztési feltételek, évről évre fokozódó szárazság és a változékony időjárási anomáliák miatt, egyre nehezebb megtermelni a szükséges élelmiszert. Az egyik megoldás lehet a jövőre nézve a lencse (Lens culinaris), amellyel számos kutatás foglalkozik a világban.
Héj nélkül 10 perc is elegendő az elkészítéséhez így ez az egyik legegészségesebb gyors étel a világon. Jelentős termesztési központ Etiópia, viszont a Föld lencse termésének a felét Kanadában Saskatoon-ban termelik meg.
Az etióp mezőgazdasági kutatóintézet már több éve kísérletezett egy betegségekkel szemben ellenálló lencse fajtával. Az erre való forrást az ICARDA-nevű szervezet biztosította. Mijan Esetete tesztelte a nemzetközi programban nemesített fajtát, amit több helyi lencsefajtával keresztezett. A programban végül teljesen új növényfajtát állított elő, ami ellenállóbb a gombás megbetegedésekkel szemben. Ez különösen fontos, hiszen detzereminálja a lencse termesztést.
A növények gombás megbetegedése csak kettő-öt évente fordul elő, azonban ha megjelenik az egész termést elviheti. Etiópiában, Nevariban és Észak-Suában két évvel ezelőtt bekövetkezett ez a katasztrófa, ami élelmiszerválsághoz vezetett. Szerte Etiópiában minden táblát elpusztított a betegség, ahol hagyományos lencse fajtákat termeltek. Ezzel szemben úgy tűnik, hogy az Allemine-nevű fajta képes ellenállni a fertőzésnek, most enélkül az érintett környéken hatalmas éhínség pusztítana. Az új sárgás lencse fajta már közkedvelt az etióp piacokon, amiből a híres etióp ételt a miszervatot készítik.
A lencse rendkívül egészséges étel, jót tesz a szívnek. Számos előnnyel jár a fogyasztása. A lencséből készült főzelék és a kenyér fogyasztása teljes értékű tápláléknak számít, miközben kielégíti a szervezet alapvető igényeit is. A lencséből kilenc alapvető aminosav szabadul fel. Táplálkozás szempontjából a lencse és a teljes kiőrlésű rizs tökéletesen kiegészítik egymást a humán táplálkozásban. Egyes országokban az emberek kevésbé engedhetik meg a hús fogyasztást, de a lencse fogyasztása mellett nem is szükséges. A jelenleg használt Lens culináris több színben is megtalálható a piacon.
Nagyon érdekes azonban, hogy a ma termelt fajták egyetlen közel-keleti faj leszármazottai. Görög és marokkói kutatásoknak köszönhetően sikerült kideríteni, hogy a lencse fogyasztása több mint 13 ezer éves múltra tekint vissza. Ma, összesen öt fajtáját ismerünk.
Közel-Keleten Krisztus előtt 5000-ben kezdték el termeszteni a Lens culinarist. A késői bronzkorban a növény megjelent Egyiptomban és Közép-Európában is, nem sokkal később már Indiában és a Földközi-tenger partvidékén is termelték. A lencsét főleg szárazabb csapadékban szegényebb termőterületen termesztik. Az ilyen adottságú régiókban világszinten kedvelt növény a lencse. Körülbelül 50 cm magasra nő, a száraz terméketlen körülmények között érzi igazán jól magát, ellenkező esetben dúsabb leveleket növeszt és kevesebb termést hoz.
A hüvelyesekhez hasonlóan a lencse is a pillangósvirágúak családjába tartozik. Minden hüvelyben egy vagy két szem található, általában sárgásbarna színű a termése, de a francia lencséhez hasonlóan szürkészöldet is találunk. A hegyi lencse ezzel szemben barna színű, bizonyos lencse fajok termése pedig, márványos színű, de akad fekete kerekded alakú is mint a beluga lencse. A héját eltávolítva előtűnik a narancsvörös vagy sárga színű termés. Megfőzve a termés 25% fehérjét tartalmaz amely rendkívül tápláló. A szójabab előzi csak meg fehérjetartalomban (35%). A borsó és a bab kevesebb fehérjét tartalmaz, ráadásul a lencse rostokban is gazdagabb és fontos ásványi anyagokat, nyomelemeket és vitaminokat is tartalmaz.
A 2008-ban, a Spitzbergákon alapított Nemzetközi Magbunker, a Föld összes lencse fajtáját őrzi megtalálható. Az egykori bányavárosban Longyearbyen a Föld mezőgazdasági örökségét őrzik, ahol állandó -18 °C-on tárolják a magokat. A norvég kormány támogatja a Word Trust Found-nevű növénytermesztési projektjét.
Maria Haga kiemelte, hogy ezen ajtók mögött 865 ezer növény magja megtalálható, ami az elmúlt 13 ezer év földműveseinek munkája, és egyben a mezőgazdaság jövője is. Ha egy háborúban vagy természeti katasztrófában elveszik egy növény, akkor innen pótolni lehet. A tudósok csak fekete doboznak hívják a védett magminták tároló dobozokat. Tudományos kutatóintézetekkel szemben a Spitzbergákon nem végeznek kutatómunkát a begyűjtött magokkal, csak őrzik.
2015-ben az ICARDA első alkalommal igényelt magvakat. A termést egy új marokkói génbank megalakítása miatt kérték ki. A szíriai Aleppóban, az ICARDA helyi génbankja csak korlátozottan tudott működni az elmúlt években. Szerencsére az ott tárolt minden magból mintát küldtek a Spitzbergákra még a háború kitörése előtt. Anthanasios Tvelikos elmondta, hogy senki nem sejtette azt, hogy háború lesz a térségben. Az ICARDA-nak további magokra van szüksége most Aleppóban. A szervezet továbbra is aktív, a szükségletek kielégítése miatt máshol kell megtermelni a szükséges vetőmagokat.
Éppen ezért kérték ki biztonsági okokból a Spitzbergákról az elküldött mintákat. A környékről származó legteljesebb mag minta felhasználásával most képesek előállítani a megfelelő mennyiséget. A bankból most dobozokban kétezer régi helyi kultúr lencse fajtát kértek ki, amelyek elpusztultak a polgárháborúban.
Az új marokkói génbank kísérleti telepén fél évvel később 2016 áprilisában a génbankban őrzött magok kikeltek. A főként iparosodott országok által finanszírozott ICARDA célja a száraz vidékeken főleg a lencse fejlesztése. Marokkó fővárosától Rabat-tól két órányira található az új génbank kísérleti telepe. A terv az, hogy kielégítse bizonyos megrendelők igényeit. Shiv Kumar Agrawal indiai lencse kutató elmondta, hogy a növényeket ezen a területen válogatják ki. Ezt követően kerülnek át a laborba. A keresztezés előtt meg kell győződniük arról, hogy az adott jellemvonásokkal rendelkező termés stabil és egységes-e? Ezek a jellemzők rendkívül fontosak a további termesztés során. A korai földművesek egyszerűen csak kiválogatták az erősebb növényeket, és azokat vetették el a következő évben. Ráadásul csak azokat a növényeket válogatták ki, amelyek hosszútávon is képesek voltak alkalmazkodni. Ennek a szelekciós munkának köszönhető, hogy kialakultak a tájfajták a világ minden pontján. Érdekesség, hogy a növények csupán 1%-át porozza be rovar vagy a szél, alapvetően öntermékenyülő növénynek ismerik.
A gombás megbetegedésekkel szemben ellenálló növényeket egy erre kialakított üvegházban különítették el. Shiv Kumar Agrawal igyekszik a kiválasztott növény előnyös tulajdonságait átültetni egy másik növénybe. Ez az első lépés, a porzó és a termő egy virágon belül indul.. Annak érdekében, hogy a megtermékenyítés ne valósuljon meg, a beporzás előtt eltávolítják a porzókat. Az önbeporzás így elkerülhető, így a virág csak termővel rendelkezik. Ezután a kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkező virág kinyílik és beporozzák a keresztezni kívánt egyed porzójával. Ezután megtermékenyülés követően új tulajdonságokkal rendelkező mag születik meg.
A harmadik generáció után a növényt gombás fertőzésnek teszik ki, így az arra érzékeny növények elpusztulnak, és csak azok fognak megmaradni amelyek ellenállóak a gombás megbetegedéssel szemben. A megmaradt növényekből való magoknak betakarítási követően két kritériumnak kell megfelelniük:
Az egyik, hogy olyan tulajdonságokkal kell rendelkeznie mint annak a növénynek amelyben a termő virág maradt. A másik hogy a porzó növényből származó ellenálló tulajdonság szintén megtalálható legyen az úgy növényben. Így tudjuk megállapítani a gombás megbetegedésekkel szemben ellenállóbb fajta lesz-e a nemesítés és tesztelést követően. Etióp származású Seid Ahmed Kemal és kollégája elmondta, hogy Marokkóban az ICARDA kísérleti telepén növényvédelmi problémákkal foglalkoznak. A laboratóriumban és az üvegházban elvégzett munka nem helyettesítheti a helyszíni vizsgálatokat. A két etióp kutató próbálja kideríteni, hogy milyen betegségek pusztítják a vizsgált növényeket. Számukra azok a növények érdekesek, amelyek ellenálltak a betegségnek, vagyis természetes rezisztenciával rendelkeznek. Ha a földművesek nem a betegségekkel ellenálló lencse fajtákat termesztik, akár a teljes termésüket elveszthetik. Ilyen sajnos történt Etiópiában, amikor 1000 hektár lencse odaveszett. Ezért olyan fontos, hogy az ICARDA programon belül megoldást találjanak a gombás megbetegedésekre.
A Rabatban lévő laboratóriumban Kemál és munkatársai igyekeznek megteremteni a száraz övezetekben szerény megélhetésű emberek számára szükséges növényeket. Illetve vizsgálják a kémiai szerek hatékonyságát. A különböző petricsészékben kitenyésztett gombát különböző gombaölő-szerekkel kezelik. Kemal minden egyes alkalommal megméri az alkalmazott vegyszer hatékonyságát a vizsgált lencsemagoknál.
Az ICARDA kutatásoknál a vegyi anyagok használata csak másodlagosak. Elsődlegesen ellenállóbb növényeket szeretnének kialakítani. A szegényebb földműveseknek nem lenne pénze megvenni a vegyszereket. Ezért az ellenálló fajták megteremtése a cél, mindemellett ez hasznos a környezetvédelem szempontjából is. A klímaváltozás okozta veszélyek a lencsét is fenyegetik, főként a szárazság és az extrém meleg okoz gondot. Az ICARDA kutatói hőkamerával azt vizsgálják, hogy mennyi hőt képes elnyelni a növény, és mennyire tud ellenállni a melegnek. Ceptométer segítségével mérik, hogy mekkora a fénymennyiséget használ a növény. A fotoszintézis során minél kevesebb fény verődik vissza növényekről, annál több napsugárzás használ föl ami kedvező a kutatók számára.
Vajon hogyan tudják megállapítani, hogy mekkora szárazságot tud eltűrni a lencse?
A válaszért különböző időpontokban vetették el a lencséket. Számos esetben csak időszakos szárazság sújtja a vidéket. Ilyenkor megeshet, hogy az elsőként elvetett növények megússzák a szárazságot. Míg a második vetésidőben teljesen kiszáradhatnak a vizsgált növények. A harmadik vetésidőben éppen virágzás közben sújtja a szárazság a növényt. Ilyen körülmények között vizsgálható az, hogy mennyire ellenálló a vizsgált fajta.
A gyökérgümők fontossága
A lencse föld alatt lévő részének elképesztő tulajdonsága van, mert képes kiválasztani a levegőből a nitrogént és egy baktérium segítségével a gyökérgümőkben tárolja el. A kutatók óvatosan távolítják el a földet, hogy a finom gyökerek ne szakadjanak meg. Azt próbálják kideríteni, hogy a gyökér mennyi gyökérgumót fejlesztett, ami egy fontos paraméter a vizsgálatok során. A mezőgazdasági termelők számára, akik nem engedhetik meg maguknak a műtrágyát, minél több gyökér gyökérgumót fejleszt egy fajta, annál több nitrogén marad a betakarítás után. A lencse esetében ez hektáronként akár 90 kg természetes trágyát jelent a földnek.
Cikket összeállította: Lentils – Food for the future alapján Dr. Szilágyi Gergely
Kanada lencsenemesítés eredményeiről korábban itt írtunk
Mezőgazdaság
Új eszközök és szankciók segítik a termelőket a felvásárlókkal szemben
Az Országgyűlés elfogadta a termelővédelmi törvénycsomagot
Szankcionálhatóvá válnak a felvásárlók általi, 30 napon túli késedelmes fizetések a gazdálkodók felé az Országgyűlés által elfogadott termelővédelmi törvénycsomagnak köszönhetően – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. A szabályozás új lehetőségek megteremtésével javítja a termelők felvásárlókkal szembeni kiszolgáltatott helyzetét és jogi eszközökkel biztosít erősebb védelmet számukra. A legtöbb új szabály a szükséges felkészülési idő biztosítása érdekében 2025. január 1-jétől lép életbe.
Feldman Zsolt kiemelte, világszerte jellemző az, hogy az élelmiszer előállítási láncban a termelők arányaiban nagyobb kockázatokat viselnek, az eredményekből pedig kisebb mértékben részesülnek. Ennek oka, hogy a termelők legtöbbször kisebb alkuerővel és érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek, mint a láncban felettük álló feldolgozók vagy a kereskedők. A kockázatok és az eredmények arányosabb megosztása érdekében szükség van a termelők szabályokkal történő támogatásra, azért, hogy a felvásárlók, feldolgozók ne háríthassanak minden kockázatot a termelőkre. A termelők számára emellett átláthatóbbá és tervezhetőbbé kell válnia a felvásárlási folyamatoknak – tette hozzá.
Az államtitkár szerint a magyar kormány az agrárium vonatkozásában arra törekszik, hogy ne csak a támogatáspolitikában, hanem a hazai termékpályák működésében is előrelépés történjen. Ezért folyamatosan fejleszti a hazai szabályozási rendszert, mely megalapozza a hazai termelők felvásárlókkal szembeni védelmét, helyzetük jogi eszközökkel történő javítását és integrációjuk erősítését. Ezt szolgálja a most elfogadott termékpiacokról szóló törvény módosítása is, mely számos, a termelők védelmét erősítő, kézzelfogható szabályozási elemet tartalmaz. Ezek közé tartozik a kockázatmegosztási rendelkezések kötelező alkalmazása a zöldség-gyümölcs, valamint sertés- és baromfi ágazati szerződésekben, a 30 napnál későbbi késedelmes fizetések hatékonyabb szankcionálása 2025. január 1-jétől, valamint bizonyos esetekben a felvásárló tevékenységtől történő eltiltásának bevezetése. A cél mindezzel az, hogy ne egyedül a termelő viselje a termékpálya működésének teljes kockázatát. Fontos cél, hogy a szerződések a jövőben egyértelműen tartalmazzák ezeket a kockázatokat és a teherviselés arányait. A termelők védelmének javítását szolgálja az is, hogy az ágazati érdekképviseleti szervezetek mintaszerződéseket vezethetnek be a jó gyakorlatok széleskörű elterjesztése érdekében – hangsúlyozta.
Kifejtette, ez a törvénymódosítás kiterjed a vertikális együttműködésekre vonatkozó, önkéntesen alkalmazható termeltetői szerződés kategóriájának és szabályainak megteremtésére is. Ez az új szerződéstípus keretet ad a termeltetői együttműködéseknek, ami nemcsak a termelők helyzetét teszi kiszámíthatóbbá, hanem a feldolgozók alapanyag ellátottságának biztonságához is hozzájárul, valamint csökkenti a piaci túltermelés kockázatát is. A termeltetői együttműködésekre vonatkozó előírások alapján az árat olyan módon kell meghatározni, hogy az a szerződés egész időtartamára vonatkozóan biztosítsa az átláthatóságot és kiszámíthatóságot – ismertette Feldman Zsolt.
Az agrártárca azt kívánja elérni, hogy ezek a szabályok gyorsan és sikeresen beépüljenek a magyar mezőgazdasági gyakorlatba és átláthatóbb, tervezhetőbb viszonyokat teremtsenek országszerte.
Forrás: AM
A mögöttünk álló egy hétben nagyrészt száraz, többnyire napos időjárás volt a jellemző hazánkban. A múlt csütörtökön, pénteken és szombaton kevés helyen előfordultak még gyenge záporok, majd országszerte száraz napok következtek, és csak szerda estétől eredt el néhol ismét az eső.
A talaj felső fél méteres rétege sokat száradt az elmúlt egy hét során, a felszínközeli néhány centiméter ismét teljesen kiszáradt. Kritikusan száraz felső 20 cm-es talajréteg a déli országrész középső tájain található, míg máshol egyelőre kielégítő a talaj felső 20 illetve 50 cm-es rétegének nedvességtartalma.
Az említett területen tapasztalhatók aszály jelei a tavaszi vetésű növényeknél.
A folytatásban változékonyabbra fordul az idő, növekszik a csapadékhajlam, elsősorban záporos jellegű csapadékra van kilátás. Csütörtökön és pénteken főként az ország délnyugati felén kell ismétlődő záporokra, zivatarokra számítani, így a déli országrészben is enyhül az aszály, majd vasárnap az északi országrészben várhatók nagyobb számban záporok, zivatarok. A záporos időjárás a jövő hét első felében is folytatódik.
Forrás: MME
Mezőgazdaság
Mérsékelt emelkedés a FAO élelmiszerár-indexben
A hús- és gabonafélék és növényi olajok magasabb jegyzése túlszárnyalta a cukor és tejtermékek árcsökkenését
Róma, 2024. május 3. – Feljebb kúszott áprilisban az élelmiszer-alapanyagok nemzetközi piaci árainak mutatója, miután a hús jelentős és a növényi olajok és gabonafélék mérsékelt drágulása érvényesült a cukor és tejtermékek alacsonyabb árával szemben az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) ma frissített indexében.
A FAO élelmiszerár-index, ami a nemzetközi kereskedelem legjelentősebb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi le, március óta 0,3%-kal erősödött, de még így is 9,6%-kal múlja alul az egy évvel korábbi értékét.
A gabonafélék árindexe szintén 0,3%-kal emelkedett márciushoz képest, megszakítva a három hónapja tartó árcsökkenését. A búza exportpiaci ára stabilizálódott áprilisban miután a főbb exportőrök közötti verseny ellensúlyozta az Európai Unióban, Oroszországban és az Amerikai Egyesült Államokban tapasztalt kedvezőtlen időjárási körülményeket. A kukorica külpiaci ára nőtt a nagy kereslet hatására és az ukrán infrastruktúrában bekövetkezett károk okozta logisztikai fennakadások és a betakarítás előtt a brazil termés körüli aggályok miatt. A rizsfélék almutatója 1,8%-kal csökkent főleg az Indica alacsonyabb jegyzésének köszönhetően az aratás jelentette nyomás közepette.
A növényi olajok árindexe is 0,3%-kal erősödött áprilisban 13 hónapja nem látott szintre érve, ahogy a napraforgó- és repceolaj drágulása ellentételezte a pálma- és szójaolaj árcsökkenését.
A FAO húsárindexe 1,6%-kal nőtt az elmúlt hónapban, mivel mind a szárnyas-, a szarvasmarha és a birkahús is megdrágult a nemzetközi piacokon. A sertéshús ára globálisan valamelyest csökkent, tükrözve a lanyha keresletet Nyugat-Európában és a főbb importpiacokon, például Kínában.
A cukor indexe 4,4 %-kal esett, így 14,7%-kal múlva alul a tavaly áprilisi értékét. A csökkenés főként a javuló ellátási helyzetnek köszönhető, kiemelten a vártnál nagyobb indiai és thai termésnek és a kedvező brazil időjárásnak.
A FAO tejtermék árindex 0,3%-kal csökkent, pontot téve egy féléves drágulási ciklusra. A fő okok között találjuk a sovány tejpor gyengélkedő importkeresletét és az amerikai dollár erősödése miatti alacsonyabb nemzetközi sajtárakat. A stabil importkereslet által fűtve a vaj nemzetközi ára ezzel szemben nőtt.
További részletek itt.
Megnyirbált búza-előrejelzés
Megjelent a FAO új Gabonakínálati- és keresleti gyorsjelentése is, amelyben 2846 millió tonnára növelte a szezon globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzését, ami 1,2%-os bővülést jelentene éves szinten. A frissített számok a Mianmarból és Pakisztánból érkező adatokra reflektálnak.
A FAO szakértői valamelyest csökkentették a 2024-es globlis búzakibocsátásra vonatkozó előrejelzést, ami a várható 791 millió tonnával még így is félszázalékos éves bővülést jelentene.
A szemestermények esetében a fő betakarítási szezon a déli félteke országaiban hamarosan kezdődik, ám a nem megfelelő időjárás lehűtötte a hozammal kapcsolatos várakozásokat a főbb termelő országokban, mint Brazília és Dél-Afrika.
További részletek itt.
Forrás: FAO