Keressen minket

Természetvédelem

Élménybeszámoló a 2024-es Ifjú Kócsagőr programból

Közzétéve:

Az évről-évre egyre népszerűbb Ifjú Kócsagőr Program célja, hogy egy nemzeti park igazgatóságnál töltött szakmai gyakorlat keretében betekintést nyújtson a gyakorlati természetvédelem mindennapjaiba. A programra minden évben március 22-től április 22-ig – a Víz Világnapjától a Föld Napjáig – várják 18 és 24 év közötti fiatalok jelentkezését, akik három helyszínt (nemzeti parkot) is megjelölhetnek, ahol a 2 hetes terepi gyakorlatot el szeretnék tölteni – írja a magyar állami természetvédelm honlapján. Az idei résztvevők beszámolói sorra érkeznek és az alábbi Mikolacsek Réka tollából került az Ifjú Kócsagőr program Facebook oldalára.

Terepgyakorlaton a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban. Fotó: Mikolacsek Réka

Mikolacsek Réka 2024-es ifjú kócsagőr:
“Ezúton szeretném veletek megosztani a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknál töltött gyakorlatom legérdekeseb eseményeit. Időm nagy részét A fonyódi Nagy-Berekben és a Déli-parti berkekben töltöttem Szász Bence természetvédelmi őrrel. Munkánk részben biotikai adatok gyűjtéséből (kormos csáté , buglyos szegfű, kosborfélék), más hatósági szervekkel (kormányhivatalok, vízügy) közös hatósági szemlékből állt.

Haris védőzóna kijelölés a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban. Fotó: Mikolacsek Réka

Gyakran részt vettem a Berek Világa látógatóközpontnál lévő túrák és természet iskolai foglalkozások lebonyolításában. Ezek mellett megtapasztalhattam azt is, milyen mikor a természetvédelem és a gazdálkodás találkozik több haris védőzóna kijelölés során, melyeknél a le nem kaszálandó területeket határoltuk le a tulajdonossal közösen, búvó- és fészkelőhelyet biztosítva a harisnak.

Öthetes réti sas fiókával Mikolacsek Réka.

Eljutottam a Kis-Balatonra is, ahol mocsári teknős költőhelyeket ellenőriztünk, vízimadár szinkron számlálást tartottunk és drón segítségével mértük fel a fészkelőhelyeket a nádasokban. Egyik éjszaka pedig haris felmérést tartottunk “hangcsali” segítségével, ami eredményesnek is bizonyult. Részt vettem rétisas gyűrűzésben a Nagy-Berekben, illetve az irmapusztai csér költőszigeten is gyűrűztünk danka sirályokat és küszvágó cséreket.

Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!

A fehér gólyák költésének nyomonkövetéséhez végigjártuk a Déli-part összes ismert és új gólyafészkét és adatokat felvételeztünk róluk. Az invazív fajok ellen is felvettük a harcot. A GRASSLAND-LIFE IP keretében kezelésre kijelölt területeket mértünk fel, ahol főleg zöld juhar és solidago fajok által benőtt legelő területek kerülnek helyreállításra.

Egy törött szárnyú erdei füles bagoly fióka. Fotó: Mikolacsek Réka

A kaszálási munkálatokat megkönnyítvén, Bencével karókkal jelöltünk ki olyan területeket, amiket a későbbiekben kaszálni és bálázni fognak. Mindennapi munkánkat kiegészítették a sérült állatokról érkező telefonhívások. Egy alkalommal több védett és fokozottan védett madárfajt szállítottunk a Sóstó Vadvédelmi Központba, ahol védett állatok kezelésébe és gondozásába is beleláthattam.

Sérült fehér gólyával Mikolacsek Réka az Ifjú Kócsagőr program keretein belül a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén.

Kattints a képre és kövesd az Ifjú Kócsagőr programot a Facebookon is, vegyél részt 2025-ben te is ebben az egyedülálló programban!

Élménybeszámolóm végén szeretnék köszönetet mondani a Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársainak a rengeteg élményért, amit átélhettem és a még több tudásért, amit elsajátíthattam.”

Írta és fényképezte: Mikolacsek Réka
Forrás: Ifjú Kócsagőr program

Természetvédelem

Bálványfa gócpontot számoltak fel Csákberényben

Published

on

A Dél-Vértesi Erdészeti Igazgatósága Csákberény községhatárban található bálványfa gócpont eltávolítását kezdte meg 2024 nyarán. A mirigyes bálványfa (Alianthus altissima) elleni védekezés rendkívül fontos, mivel ez a fafaj számos negatív hatással van a természeti környezetre, az erdő és mezőgazdálkodásra is.
A bálványfa kelet-ázsiai, hazánkba a 19. században behurcolt fafaj. Gyors növekedésű, rendkívül agresszívan terjed, kiszorítva az őshonos növényeket és állatokat élőhelyükről. Ezáltal csökkenti az adott terület biológiai sokféleséget és károsítja az ökoszisztémák egyensúlyát. Sűrűn nő, ezzel árnyékolja a többi növényt, gátolja azok növekedését és megnehezíti a természetes regenerációt.

Kémiai védekezéssel is dolgoznak a bálványfa ellen, de csak lokálisan, a tuskókat kezelik. Forrás: Vérteserdő Zrt.

A fa mélyre hatoló gyökérzete károsíthatja az épületeket, utak alatti csöveket és egyéb infrastruktúrát. Virágpora allergén reakciókat vált ki az erre érzékenyeknél. A bálványfa inváziója jelentős gazdasági károkat okozhat azáltal is, hogy csökkenti a mezőgazdasági termelés hatékonyságát, vagy növeli az erdőgazdálkodási költségeket. Különösen veszélyes a védett területekre, ahol a természetes növényzet védelme kiemelt fontosságú.

Részletekért kattintson a képre!

A bálványfa kivágása után könnyen újra kihajt a gyökeréből, nagy mennyiségű magot termel, amelyek hosszú ideig életképesek maradnak. Számos környezeti hatással szemben ellenálló, például a szárazsággal és a szennyezésekkel szemben is. Ezen okok miatt az ellene való védekezés komplex feladat, amely többféle módszer kombinációját igényli.

Természetvédelmi területen számoltak fel egy bálványfa gócpontot az erdészek. Forrás: Vérteserdő Zrt.

Mechanikus módon a fiatal példányok kézzel is kihúzhatók, a nagyobbakat pedig kivágással lehet eltávolítani. Ez utóbbi hosszadalmasabb, de kevesebb környezeti terheléssel jár. A vegyszeres kezeléskor a kivágott fák tuskóját és a sarjakat speciális növényvédő szerekkel kezelik le (permetezés, kenés) vagy a szert injektálással juttatják be. A hatás gyorsabb, de a kezelést többször indokolt elvégezni.

Az invazív, az idegenhonos bálványfát nehéz kiirtani. Forrás: Vérteserdő Zrt.

A csákberényi bálványfa foltnál a mechanikus és a vegyszeres védekezés kombinációját alkalmazzák. Első lépésként mechanikai úton eltávolították a termőfákat. Majd nyár végén, ősz elején megkezdték a vegyszeres, egyedi védekezést.

A kivágott fákat összehordták az erdészek. Forrás: Vérteserdő Zrt.

Ezután 3-4 évig szisztematikusan folytatják a fertőzött terület kezelését annak érdekében, hogy teljesen felszámolják a fertőzési gócpontot. A bálványfa irtása tehát nemcsak egy esztétikai kérdés, hanem kulcsfontosságú a hazai biológiai sokféleség megőrzése szempontjából is. Azáltal, hogy visszaszorítjuk, hozzájárulunk az őshonos ökoszisztémák helyreállításához és hosszú távú fenntartásához – tájékoztatott a Vérteserdő Zrt.

Dél-Vértesi Erdészeti Igazgatóság

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

 

Tovább olvasom

Természetvédelem

Magyarországon először fogtak tamariszkusz poszátát

Published

on

A szegedi Fehértavi Ornitológia Tábor munkatársai 2024. november 1.-én hazánk legújabb madárfaját, egy fiatal tamariszkusz poszátát (Curruca mystacea) fogtak meg és gyűrűzés után engedtek szabadon. Amennyiben az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nomenclator Bizottsága az adatot hitelesíti, ez a 427. faj, amely hazánkban bizonyítottan előfordult.

Tamariszkusz-poszáta a szegedi Fehér-tavon (Fotó: Tokody Béla)

2024. november 1-én a szegedi Fehér-tavon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád Megyei Helyi Csoportja által működtetett madárgyűrűzőtáborban, egy kisméretű poszáta-félét fogtak be a helyi csoport munkatársai, amely az alapos szemrevételezés után egy fiatal tollazatú tamariszkusz poszátának ( Curruca mystacea) bizonyult.

Tamariszkusz-poszáta a szegedi Fehér-tavon (Fotó: Tokody Béla)

A faj rendkívül ritka egész Európában, mindössze két alkalommal került elő; egy 2007-ben Olaszországban, valamint 2012-ben Görögországban, Leszbosz-szigetéről.
A tamariszkusz poszáta Közép-Ázsiában költ, a Kaszpi-tenger régójában; Georgia, Örményország, Azerbajdzsán, Kelet-Törökország és Irán északi része a költőterülete.

Részletekért kattintson a feliratra!

Vonuló madár, a telelőterülete Irán, az Arab-félsziget és Északkelet-Afrika Szudántól egészen Szomáliáig. Néhány előfordulását feljegyezték Jordániában és Izraelben is.

A madárról részletes fényképek készültek, ezen felül az összes fontos biometriai adat lemérésre került. A helyszínre siető madarászok megerősítették a madár helyes meghatározását és ezek után a madár jó kondícióban elengedésre került.

Fiatal tollazatú tamariszkusz poszáta a szegedi Fehér-tavon ( Tokody Béla)

Amennyiben az MME Nomenclator Bizottsága hitelesíti az adatot, a tamariszkusz poszáta Magyarország 427. madárfaja lesz.

Forrás: MME
Írta és fényképezte: Dr. Tokody Béla

Tovább olvasom

Horgászat

Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság – Kezdődik a Tisza-tó “téliesítése”

Published

on

A Tisza-tó téli vízszintjének beállítását ezúttal két lépcsőben tervezik végrehajtani. Első lépcsőben a tározó vízszintjét az alacsonyabb téli vízszintre, tehát Kisköre-felső: 560 plusz-mínusz 10 cm-re csökkentik a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. és a KÖTIVIZIG együttműködése alapján készített monitoring terv alapján. A vízszintcsökkentés végrehajtását természetesen befolyásolhatja, módosíthatja egy esetleges tiszai árhullám – tájékoztatott a Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság.

A november 4-én kezdődő első lépcsőben kezdetben napi 10 cm-es, majd napi 7-8 cm-es ütemben csökkentik a tározó vízszintjét, így várhatóan november 24-én érik el a Kisköre-felsőn mért 560 plusz-mínusz 10 cm-es vízállást. A Tisza-tó téli vízszintje beállításának második lépcsőjéről, amelyben az alacsonyabb téli vízszintet a magasabb téli vízszintre állítják be, tehát Kisköre-felső: 620 mínusz 10 cm, itt külön tájékoztatót adnak ki.

A Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság felhívja az érintettek figyelmét arra, hogy a vízi eszközök (hajók, csónakok, úszóművek, stégek) üzemeltetésénél, illetve lekötésénél, továbbá a kompok üzemeltetésénél a várható jelenségekre (vízszintváltozás) fokozottan számítsanak, és a szükséges intézkedéseket tegyék meg.

Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
Fotó: Téli Tisza-tó, Tóth Gábor

Tovább olvasom