Természetvédelem
Különleges színű dámszarvas született a Budakeszi Vadasparkban
Bézs színű dámszarvas borjú született a Budakeszi Vadasparkban
Tízévente megtörténik a csoda. Legutóbb 2015-ben született halvány bézs színű dámszarvas borjú a Vadasparkban. A most 3 hónapos csöppség még anyja védelmező közelségében van, de a látogatók már így is felfedezhetik a kifutón.

Fotó: Budakeszi Vadaspark
Az érdeklődők számára feltűnhet, hogy a porcelánszínű kicsi bika mellett egy sötét színváltozatú borjú is ugrándozik a kifutón. A dámszarvas borjak bundája általában sötétebb barna, világos foltokkal pettyezett, orruk pedig jellemzően barnás-fekete, ám létezik még 2 színváltozatuk is a fehér, illetve a fekete. A sötét színárnyalatot a melanin festékanyag felhalmozódása okozza, a világos színt pedig a pigmenthiány.
A kis szarvasok – az őzgidákhoz hasonlóan – teljesen szagtalanul jönnek a világra, hogy a ragadozók ne találják meg őket, a sötétbarna, pettyezett szőrzet is a rejtőzködést szolgálja. A túlélés szempontjából a különleges színváltozatok hátrányt jelenthetnek az egyednek a természetben, hiszen kevésbé tud beleolvadni a környezetébe. Az anya a borját elfekteti a magas fűben vagy egy viszonylag zavartalan helyen, és amíg elmegy legelészni, akár több órára is ott hagyja egyedül, hiszen a kicsi még nem tudja őt követni. A legfontosabb – ha kirándulásaink alkalmával árvának hitt szarvast vagy őzet találunk –, ne érintsük meg! Sétáljunk tovább, az anyja a távolból figyel, és ahogy elhagytuk a terepet, azonnal a kicsinyéhez siet.

Fotó: Budakeszi Vadaspark
A porcelánszínű jövevény – aki az idő múlásával esélyes, hogy fehér színű lesz – névadásában most az érdeklődők is részt vehetnek. A Budakeszi Vadaspark Facebook felületén szavazással dönthetik el holnaptól július 15-ig, mi legyen a kis bika neve.
Forrás: Budakeszi Vadaspark
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
KITEKINTŐ: Németország, Bonn: a város ismét csökkenteni akarja a nutriaállományt a Rheinauensee térségében
Bonn városa vadászattal kívánja csökkenteni a nutriák számát. A Dél-Amerikából származó nutria Németországban is inváziós faj, mivel természetes ellenségei alig vannak, gyorsan szaporodik, és jelentős kárt okoz a vízparti élőhelyekben.
Természetvédelem
Trópusi színek a Kis-Sárrét egén: megérkeztek a gyurgyalagok
Ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal.
A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal. A pusztákon sétálva már messziről hallhatjuk, amint csapatokba verődve, egymással kapcsolatot tartva hallatják jellegzetes, gurgulázó hangjukat, amiről a nevüket is kapták. Ha felpillantunk az égre, meg is láthatjuk ezeket a trópusi madarakra jellemző, igen színes tollazatot viselő madarakat, melyek megjelenésével nem sok hazai madárfajunk vetekedhet. A gyurgyalag hasa és mellrésze kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga.

Fotó: Wenczel Erika – KMNPI
Egyik legkésőbb visszaérkező, melegkedvelő madarunk, amely csak május első harmadában jön meg telelőhelyéről. Ősszel augusztus második felében megkezdi vonulását, hogy a telet melegebb területeken, Kelet- illetve Dél-Afrikában töltse.
Viszonylag rövidebb itt tartózkodása alatt repülő rovarokat zsákmányol, amelyeket valamilyen leshelyről, például ágról, vagy villanydrótról figyel és enyhén hajlott csőrével, röptében fog el. Méhészmadár néven is emlegetik, mivel étlapján méhek és darazsak is szerepelnek.
Telepesen költ, lösz- és homokfalakban, homok- és agyagbányákban, csatornák, folyók meredek partfalában alakít ki üregeket fészkelés céljára. Évente ebben a rövid időintervallumban csak egyszer költ, fészekalja 6-7 tojásból áll, melyeken mindkét szülő kotlik. A fiókák táplálásában is mindketten részt vesznek, a kis gyurgyalagok pedig 30-34 napos korukban már ki is repülnek.
A folyószabályozások előtti időkben a természetes, függőleges partfalakon jóval nagyobb telepekben fészkeltek a gyurgyalagok. Állományaikra napjainkban sok veszély leselkedik, a homok és löszfalak leomlásakor a költőhelyek megsemmisülnek.
Forrás: KMNPI
Fotó: Wenczel Erika
Természetvédelem
Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének
A hiteles környezetvédelem alapja a párbeszéd. Ezért kértem fel Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szaktekintélyét minisztériumunk szóvivőjének – közölte Gajdos László miniszter.

Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének.
Az elmúlt 15 évben a civil szervezeteket sokszor akadályként kezelték, én szövetségesként tekintek rájuk. Hiszek abban, hogy csak az elkötelezett szakemberek bevonásával építhetjük újjá az ágazatot. Bízom benne, hogy a hangja eljut mindenkihez – emelte ki Gajdos László miniszter.
Forrás:
Gajdos László miniszter Facebook oldala








