Vadászat
Zergéket fotóztak Győr-Moson-Sopron vármegyében
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
2025. november 22-én zergéket figyeltek meg Győr-Moson-Sopron vármegye délnyugati csücskében, Zsira község határában, amely a Répce folyó mellett fekszik. A település Győrtől 83, Soprontól 36, Kőszegről pedig mindössze 17 kilométerre található. A magyar–osztrák államhatár nagyjából 200 méterre húzódik – kezdte beszámolóját Istvander Zoltán, a Sopronhorpácsi Nimród Vadásztársaság hivatásos vadásza.

Fotó: Horváth Zsolt természetfotós – Sopronhorpácsi Nimród Vadásztársaság – Agro Jager News
Istvander Zoltán hivatásos vadász elmondása szerint szombat reggel egy barátja hívta fel, hogy a búzatáblán két, első ránézésre „feketének tűnő őzet” lát. A nagy távolság miatt nem tudta biztosan beazonosítani az állatokat. Nem sokkal később, távcsövön keresztül már egyértelmű volt: két zergét látott.
A vegyesvadas területen legutóbb mintegy 30 évvel ezelőtt tűntek fel kóborló zergék Zsira határában, a Répce-sík térségében. A most megjelent két egyed az első hó érkezésével bukkant fel. A hír gyorsan elterjedt; a szerencsés helyiek – köztük Horváth Zsolt természetfotós – az elsők között készíthettek róluk fényképeket.
A legközelebbi stabil zergepopuláció az államhatártól légvonalban mintegy 40 kilométerre található Ausztriában.
Hogy ez a két egyed miért indult el Magyarország irányába, nem ismert. A zergék másnap hajnalban visszaindultak Ausztria irányába, ismét átlépve a határt.

Fotó: Horváth Zsolt természetfotós – Sopronhorpácsi Nimród Vadásztársaság – Agro Jager News
Szerencsére a felbukkanásukat, a modern fényképezőgépeknek és a szorgalmas természetfotósoknak köszönhetően. kiválóan sikerült dokumentálni.
Dr. Kőhalmy Tamás 1994-ben megjelent Vadászati Enciklopédiája a következőképpen fogalmaz a zerge hazai előfordulásáról:
“Magyarország mai területén 1880 óta 20 alkalommal fordult elő zerge, legalább 27 pd-ban. Az előfordulások Ny-Magyarországra, azon belül elsősorban a Kőszegi-hegységre összpontosulnak. Ennek megfelelően nálunk az alpesi alfaj észlelhető. 1. Bozsok (1880), 2. Kőszeg (1883), Kőszeg (1889), 4. Bucsu (1902), 5. Kőszeg (1910-es évek), 6. Sopron (1900-as évek eleje), 7. Sajtoskál (1928), 8. Lippó (1929), 9. Gyöngyösfalu (1931), 10. Nagykanizsa (1933), 12. Iharosberény (1933), 13. Tornyiszentmiklós (1948), 14. Zalacsány (1949), 15. Csákánydoroszló (1955), 16. Kőszeg (1964), 17. Sopronkövesd (1969), 18. Kőszeg (1975), 19. Kőszeg (1978), 20. Kőszeg (1982).
Védelme: 1993 óta védett faj, eszmei értéke 10 000 Ft. Spontán, átmeneti megjelenése esetén semmi sem indokolja elejtését, főleg, ha az pl. a szomszédos Ausztriában is kíméleti időszakban történik.

Fotó: Horváth Zsolt természetfotós – Sopronhorpácsi Nimród Vadásztársaság – Agro Jager News
Vadgazdálkodási jelentősége: Mivel nem vadászható faj és egyedszáma is alacsony, vadgazdálkodási jelentősége nincs. “
Dr. Kőhalmy Tamás és munkatársai (1994): Vadászati Enciklopédia. Zerge (Rupicapra rupicapra). 201-203 o. ISBN 963 9239 35 6
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
A fényképeket külön köszönjük Horváth Zsolt természetfotósnak!
Horváth Zsolt természetfotós Facebook oldala itt érhető el

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Németország – ASP Wiesbadenben: csökkentették a korlátozási zónákat
Németországban, Wiesbaden térségében eredményesnek bizonyulnak az afrikai sertéspestis (ASP) elleni intézkedések.
Jó hírek érkeztek a járvány elleni védekezésből: az afrikai sertéspestis (ASP) elleni küzdelemben bevezetett intézkedések eredményesnek bizonyulnak. Ennek köszönhetően Wiesbaden városa két új általános rendelkezést adott ki, amelyek május 7-én léptek hatályba, és érezhető könnyítéseket hoznak a vadászok és a lakosság számára is.

Az új szabályozás központi eleme a korlátozási zónák módosítása. Az I-es számú védelmi zóna (zöld vonal) új határától északra eső területek teljes egészében kikerülnek a korlátozás alól. A vadászati gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ezeken a területeken ismét lehet vadászni járványügyi korlátozások nélkül.
Az újonnan kijelölt I-es védelmi zónán belül – a zöld és a lila vonal között – szintén jelentős könnyítések lépnek életbe. A vaddisznóállomány vadászata itt most már szinte korlátozás nélkül lehetséges.
További enyhítések történtek a Schiersteiner Aue térségében is. Az utolsó korlátozásokat is feloldották: újra engedélyezett a vadászat, a kutyák – amennyiben más szabály ezt nem tiltja – szabadon futtathatók, valamint ismét megengedett például a kerékpározás a kijelölt utak mellett is.
Ugyanakkor a II-es számú védelmi zónában, a lila vonaltól délre továbbra is szigorú előírások maradnak érvényben. A úgynevezett „fehér zónákban” is fennmaradnak a korlátozások. Ezeken a területeken a vadászok feladata továbbra is a vaddisznóállomány következetes gyérítése, mivel az alacsony állománysűrűség továbbra is kulcsfontosságú az ASP további terjedésének megakadályozásában.
A vadászok mellett a lakosságnak is fontos szerepe van a védekezésben: a kihelyezett kerítések kapuit minden esetben zárva kell tartani. Az elhullott vagy gyanúsan viselkedő vaddisznók észlelését pedig haladéktalanul jelenteni kell a hivatalos bejelentési csatornákon.
A jelenlegi fejlemények azt mutatják, hogy a következetes vadászat és a fegyelmezett intézkedések meghozzák az eredményüket – ugyanakkor a veszély még nem múlt el teljesen.
Forrás: Wild und Hund
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Nyugállományba vonult Csonka Tibor, a GEMENC Zrt. vezérigazgatója
2026. április 8-án nyugállományba vonult Csonka Tibor, a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. vezérigazgatója

Fotó: Ökoturisztikai Központ Gemenc
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE


