Vadászat
Jász-Nagykun-Szolnok megyében szeptember 8-án közgyűlést tartottak a vadászok- tájékoztatott a Nimród Vadászújság
Jász-Nagykun-Szolnok megyében szeptember 8-án küldött közgyűlést rendeztek a Debreceni Egyetem Szolnoki Campusán, amelyet az Országos Magyar Vadászkamara és az Országos Magyar Vadászati Védegylet közösen szervezett meg.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében szeptember 8-án küldött közgyűlést rendeztek a Debreceni Egyetem Szolnoki Campusán, amelyet az Országos Magyar Vadászkamara és az Országos Magyar Vadászati Védegylet közösen szervezett meg.

1. A közgyűlés résztvevői a Debreceni Egyetem Szolnoki Campusán
Az elmúlt évben Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2918 bakot hoztak terítékre, amelyből 65 arany, 160 ezüst, 225 bronzérmes minősítést kapott. Vaddisznóból 136-os növekedéssel 1473 vaddisznót lőttek. Jól látszik, hogy a fokozott dúvadgyérítés meghozta a hasznát a szolnokiaknál is. Egyes területeken ezt a fokozott figyelmet a mezei nyúl állománya azonnal jelezte. Ugyan 105-tel kevesebb került puskavégre, de a megyében 4929 nyulat lőttek, míg további 1583 nyulat élve fogtak be a vadászok. Jól látszik, hogy az apróvad továbbra is fontos vadja a Jász-Nagykun-Szolnok megyeieknek, hiszen 44 138 fácánt lőttek, amely 1383 egyedszám növekedést mutatott az elmúlt évekhez képest.
A híres dúvadhét miatt is 150-neltöbb rókát lőttek, de egy év alatt 5463 rókát ejtettek el a megyei vadgazdálkodói, úgy, hogy aranysakálból 149 is feküdt a terítékeken. Az aranysakál 2013-ban még éppen csak mutatóban jelent meg és egész évben alig nyolc darab került a vadászok kezére, addig 2020-ra komolyan kell foglalkozni a térnyerésével és fokozott kontrollt követel meg minden vadgazdától. A megyében 699-cel nőtt a dolmányos varjú terítéke, addig szarkából 97-tel többet fogtak be a vadgazdák. Míg az előzőből 2786 esett, addig az utóbbiból 4925 egyed.
Sajnos a koronavírus-járvány miatt 130 vadászati engedéllyel kevesebbet adtak ki a megyében, ez gazdasági döntésekre is sarkalta a vezetőséget, ezért a vadgazdálkodási alapot ebben az esztendőben nem töltik fel. Az elmúlt évben 2734 sportvadász és a 132 hivatásos vadász dolgozott a megye vadállományáért és egyben a természeti értékek megőrzéséért. Dr. Kovács Sándor, az OMVK Jász-Nagykun-Szolnok megyei Szervezetének elnöke üdvözölte, hogy a kamara elhatározása után sikerült saját tulajdonú székházat vásárolni, amelyhez az OMVK-tól 35 millió forint pályázati forrást kaptak. Az ülésen külön kiemelte, hogy a 2021-es vadászati és természeti világkiállítást szervező programiroda további több, mint 15 millió forint forrás lehívását tette lehetővé az egyéb költségekre, azzal a kitétellel, hogy az új épületben a világkiállítással párhuzamban be kell mutatni a megye vadászati és természeti értékeit. Bejelentették, hogy a világkiállítással kapcsolatos részletes tájékoztatást szeptember végén teszik közzé, amelyben kiderül, hogy milyen feladatai lesznek Jász-Nagykun-Szolnok megyének. Az elnökök kérték, hogy a 2021-es vadászati és természeti világkiállítást minden vadásztársaság lehetőségei szerint támogassa.
Az ülés végén váratlan bejelentést tett Benedek Fülöp, aki 35 éves elnöksége után lemondott, majd dr. Kovács Sándor alelnö k is visszalépett. A korábbi agrárállamtitkár, az OTP Bank elnöki-főtanácsadója és dr. Kovács Sándor vezető ügyész munkájuk mellett több évtizeden segítették és fogták össze a megye vadászait – munkásságukat a megyei küldöttek tapssal köszönték meg.
Kárpát Zoltán elnöki jelölését követően, alelnöknek dr. Slezák Sándort jelölték, akiket egyhangúlag megválasztották. Mandátumuk öt évre szól.
A cikk forrása: Nimród Vadászújság Facebook oldala
Kép megnevezése:
1. A közgyűlés résztvevői a Debreceni Egyetem Szolnoki Campusán
2. Jász-Nagykun-Szolnok megye címere (kiemelt kép)
Képek forrása:
1. Nimród Vadászújság Facebook oldala
2. https://vilagzaszlostudio.shoprenter.hu/gyor-moson-sopron_megye_zaszlaja_40x60_2370
Vadászat
KITEKINTŐ: Németország – ASP Wiesbadenben: csökkentették a korlátozási zónákat
Németországban, Wiesbaden térségében eredményesnek bizonyulnak az afrikai sertéspestis (ASP) elleni intézkedések.
Jó hírek érkeztek a járvány elleni védekezésből: az afrikai sertéspestis (ASP) elleni küzdelemben bevezetett intézkedések eredményesnek bizonyulnak. Ennek köszönhetően Wiesbaden városa két új általános rendelkezést adott ki, amelyek május 7-én léptek hatályba, és érezhető könnyítéseket hoznak a vadászok és a lakosság számára is.

Az új szabályozás központi eleme a korlátozási zónák módosítása. Az I-es számú védelmi zóna (zöld vonal) új határától északra eső területek teljes egészében kikerülnek a korlátozás alól. A vadászati gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ezeken a területeken ismét lehet vadászni járványügyi korlátozások nélkül.
Az újonnan kijelölt I-es védelmi zónán belül – a zöld és a lila vonal között – szintén jelentős könnyítések lépnek életbe. A vaddisznóállomány vadászata itt most már szinte korlátozás nélkül lehetséges.
További enyhítések történtek a Schiersteiner Aue térségében is. Az utolsó korlátozásokat is feloldották: újra engedélyezett a vadászat, a kutyák – amennyiben más szabály ezt nem tiltja – szabadon futtathatók, valamint ismét megengedett például a kerékpározás a kijelölt utak mellett is.
Ugyanakkor a II-es számú védelmi zónában, a lila vonaltól délre továbbra is szigorú előírások maradnak érvényben. A úgynevezett „fehér zónákban” is fennmaradnak a korlátozások. Ezeken a területeken a vadászok feladata továbbra is a vaddisznóállomány következetes gyérítése, mivel az alacsony állománysűrűség továbbra is kulcsfontosságú az ASP további terjedésének megakadályozásában.
A vadászok mellett a lakosságnak is fontos szerepe van a védekezésben: a kihelyezett kerítések kapuit minden esetben zárva kell tartani. Az elhullott vagy gyanúsan viselkedő vaddisznók észlelését pedig haladéktalanul jelenteni kell a hivatalos bejelentési csatornákon.
A jelenlegi fejlemények azt mutatják, hogy a következetes vadászat és a fegyelmezett intézkedések meghozzák az eredményüket – ugyanakkor a veszély még nem múlt el teljesen.
Forrás: Wild und Hund
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Nyugállományba vonult Csonka Tibor, a GEMENC Zrt. vezérigazgatója
2026. április 8-án nyugállományba vonult Csonka Tibor, a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. vezérigazgatója

Fotó: Ökoturisztikai Központ Gemenc
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE

