Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Vadászat

A kiflis bak

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email

Vadászataim során nemcsak disznókkal meg szarvasokkal volt dolgom, találkoztam én már őzekkel is. Már sajnálom, hogy róluk nem vezettem pontos nyilvántartást, mint a disznókról. Pedig hát az őzállomány nagyobb számban megsínylette vadászati tevékenységemet, mint a disznók. Közülük összességében jóval a háromszáz feletti terítékről beszélhetünk, amelybe a suta- és gidaelejtések is beletartoznak. Sőt ők teszik ki a többséget.

Tarpán volt olyan évünk, amikor az erdőfelügyelőség meg a vadászati hatóság által előírt kilövés egyedszáma 350 volt. Ebből 100 bak és 250 suta illetve gida! Meg kellett dolgozni a terv teljesítése érdekében. Sajnos a fiatal tölgyerdő-telepítésekben ez a hatalmas állomány óriási károkat okozott. A kilátásba helyezett súlyos szankciók elkerülése érdekében hozni kellett az így már száz darabbal megemelt tervet. Nem egy egyszerű mutatvány volt. Tagjaink fele ritkán járt ki, akkor is csak apróvadazni. A másik fele pedig amikor kiült a saját etetett szórójára, inkább a disznót meg a szarvas tarvadat óhajtotta elejteni, nem pedig az őzet.

Kénytelenek voltunk meghirdetni tízes csomagokban az elejtéseket. Sokat értékesítettünk így, de még messze jártunk az előírttól. A hivatásos vadászokkal jártam ki nagyon sokat, hogy besegítsek. Három pótlapot is kellett kérnem a vadászjegyemhez, mert mindegyik betelt.

Amikor bakvadászati szezonban voltunk, mint a társulat elnöke rendszeresen kísértem vendégeinket. Külföldit, belföldit, társulati tagot egyaránt. Vadászataink során rengeteg emberrel ismerkedtem össze, amiből igen sok esetben hosszan tartó vadászbarátságok alakultak ki. Több tíz kötetre való érdekes őzvadászatot is leírhatnék ezekből az időkből.

Pista vadőrünkkel jártam ki a legtöbbet. Már egymás gondolatát is tudtuk. A vadászat igen sok apró csinyját-binyját lestem el tőle. Azért néha én is tudtam érdekes dolgokkal előrukkolni. Határjárásaink során a legkisebb, jelentéktelennek tűnő dolgokra is odafigyeltünk. Pista, állítom, jobban ismerte a területet, mint a saját tenyerét. A megfigyelt vadjainknak sokszor nevet is adtunk.

Tavaszi határjárásunk közepette a daróci területünkön észrevettünk egy bakot. Hosszasan megfigyelve látszott rajta, hogy a bal oldali agancsszárról eléggé alulról tűzve egy hosszú szemág ágaskodik az ég felé. Ez aztán nem semmi. Azt is észrevettük, hogy az alatta lévő rózsa beborítja az őz fél fejét. Ez is ritkaság. Az érdekes agancs különben nem egy nagy súlyú. Legjobb esetben sem haladja meg a 350 grammot. Igazi kuriózum. A hosszú, bal oldali szemágat kifli nagyságúnak néztük. Nemsokára el is neveztük „Kiflisnek”.

Társulatunknál a többiekhez hasonlóan mindig a bérkilövő vendégekkel kezdtük a bakvadászati szezont. A tagi kilövések a taggyűlés által meghatározott darabszámmal és nevesítve csakis ezek után következhettek. Nekem is volt egy jutalom kilövésem, így aztán reménykedtem abban, hogy hátha megmarad nekem ez a Kiflis ritkaság. Jónéhányszor még láttuk, de aztán eltűnt. Mondtam Pistának, hogy nyugodtan lövesse meg valamelyik vendéggel, ha véletlenül összefutnak vele, és a vendégnek is megtetszik. A Kiflis azonban szőrén-szálán eltűnt.

Már az őzek násza is elkezdődött de az én bakom sehol sem mutatkozott. Jól elűzhette valami nagy agancsú, erős bak. Vagy ki tudja, területünkön hatalmas a takarás. Lehet, hogy nem messze van, csak mi nem látjuk. Egyik délután két osztrák vendég érkezett. Nálunk vadászó barátaik javasolták ezt a területet. Igen ám, de a főnök, aki a Hubi becenévre hallgatott, csakis rendkívüli, különleges agancsú bakot akart lőni. A szabályos hatos – bármekkora is – nem érdekli. Rögvest előadta, hogy a Kiflis bakot vagy a hozzá hasonló abnormális bakokat óhajtaná elejteni. Be is gurultam, hogy ki árulhatta el neki, honnan tudhat róla.

Első nap az én terepjárómmal jártuk a területet Pista vadőrünk kíséretében. Akármennyi bakot is mutathattunk, folyton csak a Kiflist hajtogatta, pedig sok és különb is beugrott hívásunkra.

Mellesleg Hubi bácsi nagy tudora volt az őzeknek. Mi még a távcsövet emelgettük a szemünkhöz, amikor Ő már el is bírálta és ironikusan mosolygott rajtunk. A keresett bakot viszont nem találtuk. Már kezdtük azt hinni, hogy csak szórakozik velünk és csak kirándulni – meg Pista szavaival élve – mozizni jött hozzánk. Körülbelül 10–12 lőhető bakkal hoztuk össze, de neki egyik sem kellett. Ilyen válogatós, meg ráadásul nagyszájú vendégvadásszal soha nem találkoztunk.

Másnap hajnalban már ki se mentem velük. Ámbár nagyon is ott kellett volna lennem. Hubi bácsi rendesen „benézte”! Látnom kellett volna az arcát! Szóval az egyik bak mégis megtetszett neki méghozzá úgy, hogy az abnormális minősítésébe a kis vadkörte fa ágát is belekalkulálta, ami mellett az őzike állt. Pista látta, de jóváhagyta a lövést.

Amikor a rálövés helyéhez közeledtek az őz felugrott és Hubi gyorsan egy újabb lövéssel leterítette. Az amúgy szabályos hatos bakból mégis abnormális lett, mert a második elkapkodott lövésével frappásan lelőtte az egyik agancsszárat. Csak egy kis 5–6 centis csokány maradt a bak fején. Hogy mit kapott délután tőlem, azt nem részletezem. Mosolyogva nézegettem a törött agancsot és elismerően gratuláltam az abnormális bak elejtéséhez. Hubi annyira restellette a dolgot, hogy estére már ki se ment a területre. A Kiflis viszont vígan túlélte eme híres, nevezetes vadászatot.

Hamarosan Kanizsa Lajos barátom is bejelentkezett, hogy jönne a bakját meglőni. Jó hangulatban indultunk Pista kíséretében. Nézegettük a bakokat, sípolgattunk, igazán szép kirándulás volt. Egyszer csak behívtam egy bakot, ami Lajosnak nagyon tetszett és Pista jóvá is hagyta az elejtését. A lövés sikeres volt, amíg zsigerelünk a Nap is lemegy, annyira sötétedik, hogy abba kell hagynunk a vadászatot.

Másnap reggel korán találkozunk. Lajost majdnem vérig sértem, amikor arra buzdítom, hogy hagyja otthon a puskáját, mert ugyebár most én következek.

Jó nagy területet bejárunk, de számomra megfelelő bakkal nem találkozunk annak ellenére sem, hogy azért jó néhány az utunkba akad. A Nap már elég magasan járkál, de még mindig nem jutottam lövéshez. Meg is beszéljük, hogy még a daróci szárító üzem mellet lemegyünk a csatorna partján és ezzel be is fejezzük a reggeli vadászatot, mert már nyolc óra elmúlt.

Amikor visszafelé jöttünk az igen sűrű, vadkörtefákkal benőtt régi legelőn, még egyszer megpróbáltam a sípolást. Amint a sutahangot fújtam hirtelen, nagy csörtetéssel elénk ugrott egy bak. Nem volt messzebb negyven méternél. Pistával egyszerre súgjuk, hogy a Kiflis!

A bak gyönyörűen áll a bokrok között. A Nap fényében szabályosan csillog az agancsa. Nem gyönyörködhetünk benne túl sokat, mert félő, hogy elugrik. Ha pedig egy vadásznak lehetősége van arra, hogy egy ilyen szép bakot elejtsen azt nem szabad elszalasztani. Azt már nem is tudom, hogy hallottam e Pista vezényszavát, amit állítólag mondott. Egy utolsó szempillantás után megszólaltattam vadonatúj .243-as Tikkámat. A Kiflis bakom is vetett még egy pillantást rám és a lövéstől tűzbe rogyott.

Pistával alig tértünk magunkhoz. Csak mondogattuk, míg odaértünk, hogy nem létezik ekkora mázli, mégis puskavégre került ez a mással összetéveszthetetlen bak. Örömöm leírhatatlanb, oldogan tűzöm ki a Pista által átadott töretet. Büszkeségemet csak növeli, amikor Lajos megjegyzi, hogy miért is nem engedte, hogy én lőjem az elsőt. Mosolyogva válaszoltam, hogy nálunk a vendég mindenek előtt….

Vadászat

…és megtört a jég!!

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Király Attila vadászíjász kislányával közösen vadászott. Az élményeiről beszámolt lapunknak: 

A lányom két éve kísér és együtt eddig nem sikerült semmit elejteni. Nem jutottam lövéshez, vagy, ahogy ő mondja: “mindig az jön be, amire épp tilalom van”, vagy az utóbbi időben elhibázom – ilyen is volt. Talán rágörcsöltem, nagyon szerettem volna egy közös elejtést.

Fotó: Király Attila – AJN

13:30-kor már az autóban ültünk. A pár napja kihelyezett vadkamera többek között egy egyagancsú bakot is lencsevégre kapott – volt esély, hogy bejön. Kevés esély volt, de volt. Miután átvergődtünk a határon, ami “összeért”, lepecsételtetve a papírt, hogy viszem-hozom az íjat, a magyar számom bemondta az unalmast. Kiskunhalason megszervízelték, így már tudtam szólni a vadőrnek, hogy érkezünk. Már az erdőben jártunk, párszáz méterre a leskunyhótól, alig várva, hogy beüljünk, mikor – elakadtunk. A favágók hulladékainak segítségével sikerült kivergődni a “fosóhomok” csapdájából, a kocsit otthagyva gyalog indultunk a kunyhóig, az akciótól piszkosan és csuromvizesen. Közben bolond szél támadt, szerencsére épp jó irányból.

Fotó: Király Attila – AJN

Jeget mondanak. Fákat kicsavaró szelet. Velem meg ott a gyerek. Hát, meglehetősen ideges voltam. Mézesszívet vettem elő, javítja a koncentrációt. És éhes is voltam. Meg ideges. Amint ott bontogatom a kevésbé csörgős zacskót, amibe otthon átöntöttem, a szemem sarkából két őzet pillantok meg a szórón!! Lassan szemügyre véve állapítom meg, hogy suta, de nem bakkal – hanem a gidájával.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Rékával lefilmeztük és elégedetten ültünk vissza, mikor elmentek. Jó, hogy elmentek – nem jó, ha kiszúr a suta és riaszt. A szél tovább játszotta bolond játékát és két nyúlon meg három szajkón kívül nem jött semmi. Aztán egy karvaly, ami odavágott a vadgerlének, de elhibázta. Lassan szürkült. Kezdtem elveszíteni a reményt – pedig olyan biztosan éreztem: ma elejtünk valamit!

Fotó: Király Attila – AJN

Léptek zaja verte fel az addigra már lecsendesedett erdőt.
– Jön valami – súgtam a lányomnak. De ahogy jött, már ment is – a forgó szél elárult bennünket, és távolodni hallottuk a lábak neszét. Odébb riasztott is. Nnna, ez nem a mi napunk – akartam épp mondani a vadőrnek. De furcsa érzés lett úrrá rajtam. Jobban kellene bíznom – gondoltam. Ekkor ütött szöget a fejembe a gondolat: DNY-i szél fúj, az őz DK-re volt, és délre futott. A stressz-szagot arrafelé hagyta ott. Ha arról jön valami, mindenképp megérzi a szagunkat, tehát mindegy. Szemből, balról, de még hátulról is jöhet bármi – ha nem fordul a szél, mint ma már háromszor.

Még végig sem gondoltam, szemből-jobbról, keleti irányból megjelent a bak! Két év alatt nagyon sok helyzetet kihagytam (pl ág volt előtte, erősen szürkült és lámpázni kellett volna…). Elkezdtem megfeszíteni az íjat, erre fölkapta a fejét! Negyedig kihúzott íjjal vártam, hogy ismét lehajoljon. Két örökkévalóság után ez meg is történt, ismét inni kezdett. Kihúztam az íjat és fókuszáltam. Mivel múltkor fölé lőttem (ma a próbalövések nagyon jól mentek!), kissé lejjebb húztam az íjat – túlzottan nem mertem, mert az a tapasztalat, hogy ilyenkor okvetlen alá lövök. Igyekeztem jól oldani, nem siettem el. Jónak éreztem. A bak viszont eldőlt – gerinclövés…

Üröm került az örömbe. Épp ez az, amit mindig próbálok elkerülni. Még ma is beszéltünk róla a lányommal, hogy azért gyakorolok sokat, hogy ne szenvedjen a vad. Az Attila Kelemen féle vadászkésemmel megadtam a kegyelemdöfést.

Fotó: Király Attila – AJN

Biztos voltam benne és a videó igazolta is: mire a vessző odaért, a bak rogyasztott.
Zúgjon neki odaát!

Írta és fényképezte: Király Attila

 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Tovább olvasom

Vadászat

Egy csodás vadászat

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Pető Zsolt 2024. augusztus elsején egyéni vadászaton vett részt, vaddisznóra vadászott. Élményeiről beszámolt lapunknak az elejtő:

Fotó: Pető Zsolt – AJN

Kedves Vadász Barátok! Szeretném megosztani veletek vadászatom történetét. Miután elhelyezkedtem a kedvenc vadászterületemen, sokáig csak várakoztam. Éjfél után azonban a repcetarlón, amin déli szél fújt, északi irányból kiváltott az áhított vad. Természetesen északi irányból érkezett a közeli napraforgótáblából. Cserkelésre semmi esélyem nem volt a körülmények miatt. Jó pár mély levegővétel után úgy döntötttem, hogy lövést teszek a vadra. Miután lejött a horizontól, célba vettem és egy jó találattal hoztam terítékre a fényképen látható vaddisznót. A lövés pillanatában tudtam, hogy 200 méternél messzebbre van tőlem.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Az öreg Sauer 90 300 W. még mindig a legjobb vadász fegyverek között van! A Federel Power Shock 11,7 g lövedéktől azonnal helyben maradt a kan. Miután birtokba vettem, ellenőriztem a távolságot, amit GPS-el mértem meg. A lőtáv pontosan 370 méter volt! Az illetékes vadászati hatóság bírálata szerint a nagyagyarak hossza elérte a 23,7 és a 24,8 centimétert.

Fotó: Pető Zsolt – AJN

A kisagyarak körmérete meghaladta a 6,7 és 6,9 centimétert. A  hatóság szakemberei aranyéremmel díjazták a trófeát! Köszönöm Vidoczi Zoltán barátomnak a munkáját, aki elkészítette a trófeaalátétet ennek a különleges trófeának!

Külön köszönetemet szeretném kifejezni barátaimnak: Zolikám, Danikám, Csabikám!

Fotó: Pető Zsolt – AJN

Nagy boldogság nekem ez az élmény és ez a trófea, amit soha nem felejtek el!

 

Írta és fényképezte: Pető Zsolt

 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

 

 

Tovább olvasom

Frommer

FRANCHI: Hogyan tisztítsuk meg a sörétes puskát?

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A sörétes puska tisztítása egy olyan része a vadászatnak, amelyet nem szabad alábecsülni, ha azt szeretnénk, hogy fegyverünk mindig olyan állapotban legyen, hogy bármikor elindulhassunk vadászni. A puska tisztításának elsajátítása minden vadász számára elengedhetetlen, hogy a vadászat után a legjobb állapotban várakozzon a fegyverszekrényben. A vadászat sok apró dologból áll össze: érzelmek és adrenalin, a természet közelsége és az élővilág tisztelete, a vadásztársakkal megosztott pillanatok, valamint a magányos séták a vadászkutyánkkal s végül, de nem utolsó sorban a vállunkon, a kezünkben ott kell lennie szeretett fegyverünknek is, amellyel, ahogyan minden mással, törődnünk is kell. Cikkünk, – amelyet Albert Attila, a FROMMER kereskedelmi igazgatója fordított – az olasz fegyvergyár, a 155 éves FRANCHI útmutatását tartalmazza és néhány tippet kaphatunk, hogyan végezzük el a „terepi” karbantartást, hogy a vadászpuskáink mindig csillogóan tiszták legyenek!

A nedves, párás környezet a legnagyobb ellensége a fémnek és a farészeknek. Forrás: Franchi / FROMMER

A sörétes puska tisztítása ugyan egy apróság a vadászat élményében, de megkerülhetetlen. Ahogy minden tapasztalt vadász tudja, ezt nem lehet elhanyagolni és valljuk be, fegyverünk gondozása, ha valóban szeretjük ezt a szenvedélyt, igazán jó érzést ad. Sokan beszámoltak már erről s persze ki ne ismerné azt a megnyugtató érzést, mikor végeztünk a művelettel.

Hogyan tisztítsuk a félautomata sörétes puskát?

Először is, végezzünk megfelelő karbantartást. Számos tényező fenyegeti a vadászfegyverek állapotát, ezért nagy figyelmet kell fordítani a karbantartásra. Különösen az új engedéllyel rendelkező vadászok számára fontos, hogy tiszta fegyvereik legyenek és ennek érdekében jó szokásokat alakítsanak ki!

Egy vadásznap, legyen az rövid vagy egész napos, számos külső tényezőt hozhat, ami veszélyeztetheti a puska integritását. A lőpor robbanása miatt keletkező maradványok és lerakódások, a növényi szennyeződések, levéldarabok, harmatcseppek, nedvesség vagy eső, sár, izzadt tenyérlenyomatok és egyéb külső tényezők is veszélyeztethetik a vadászfegyver épségét.

Fontos, hogy a sörétes puskákat a tisztítás előtt szedjük szét. Mielőtt bármilyen karbantartást elkezdenénk, elengedhetetlen, hogy gondosan szétbontsuk a puska fő részeit és az ismereteinknek megfelelően megvizsgáljuk.

Kedvelt márka a Ballistol. Fotó: Dr. Szilágyi BAy Péter / Agro Jager

Hogyan olajozzunk a félautomata sörétes puskát?

Szedjük szét, vegyük le a csövet és tárat. Hasonlóképpen járjunk el a bock vagy dupla fegyvereknél is és a fődarabok szintjéig bontsuk szét a puskáinkat – ahol az ejektor részeit alaposan tisztítsuk meg.

Az elsütőszerkezet más történet, mivel az a tusában marad, így azt általában terepi karbantartáskor nincs lehetőségünk megbontatni.

A bock puskáknál, miután eltávolítottuk az előagyat, a csövet, az első lépést már teljesítettük is, miközben a félautomata sörétes puskák szétszedése után mélyebb tisztításra nyílik lehetőségünk, szemben a hagyományos dupla vagy bock puskákkal.

Ezenkívül a Franchi vadászfélautomata puskák, amelyeknek inercia mechanizmusa elöl helyezkedik el, a visszarugó pedig az előagy alatti csőre van szerelve, még könnyebben tisztíthatóak. Elég csak eltávolítani az előagyat, és már hozzá is férünk! Még a legapróbb porszemek is elérhetők… például egy fogkefével!

Általánosságban elmondható, hogy az Affinity 3 és Affinity 3.5 félautomata puskák, az elülső inercia működési rendszerrel, kevesebb karbantartást igényelnek, így könnyítve a vadász dolgát.

Miután a puska szétszerelésre került, a tisztítást gondosan meg kell kezdeni.

Hogyan tisztítsuk meg a hagyományos sörétes puskákat?

Miután a puskát szétszereltük, el kell távolítani minden szennyeződést, ami a vadászat során rakódott le. Puskatisztító pálcák, rongyok, fogkefék vagy kefék, mind megfelelő eszközök erre a célra!

Különös figyelmet kell fordítani a cserélhető choke-ok és a csövek tisztítására.

Cserélhető szűkítésekkel egy FRANCHI Feeling sörétes fegyver. Fotó: Agro Jager

Először, miután szétszereltük és eltávolítottuk őket, durva ronggyal és acéltisztítóval kell megtisztítani, amíg az összes szennyeződést le nem szedtük a csövek belső felületéről. Nagyon fontos megtisztítani a csövet ott is, amely a choke-okat tartja. Addig folytassuk, amíg minden lerakódás el nem tűnik.

A sörétes fegyverek töltényűrjeit se felejtsük el: gondosan meg kell tisztítani, mivel ez az első olyan terület, ahol a korrózió elindulhat. Ha van előrelátásunk és nem várunk túl sokáig, ha két-három vadásznaponta megtisztítjuk a csöveket, a munka viszonylag minimális lesz.

Célszerű minden alkalommal áthúzni egy tisztító pálcát a csövön, majd végül egy zsíros, “vastagabb” olajjal befejezni a műveletet, hogy a fémet szigeteljük a levegőtől.

Tisztító pálcák minden fegyvertisztító készletben megtalálhatók a fegyverboltokban.

Fokozott figyelemmel járjunk el akkor, ha gyöngygolyót használtunk – vaddisznóhajtások esetén.

Ezt azért szükséges megtenni, mert a golyó nagy szennyeződést okoz, így az első szabály: ne várjunk túl sokáig!

A Pegoraro Tiro Dinamico lőszerei kedveltek a gyöngygolyó szerelmeseinek körében. Fotó: Frommer / Agro Jager News

Miért szükséges olajozni a sörétes puskát?

A vadász az a fajta ember, aki nem hátrál meg és még a nehéz környezeti és időjárási körülmények között is elindul, mert a vadászat izgalma az oka annak, hogy bármilyen esős, nyirkos és hideg idő van, a vadászat nem marad el. Egyébként, ha a puska tisztításáról van szó, a legfőbb ellenség mindig ugyanaz: a víz! Hogyan védhetjük meg tehát a sörétes fegyvereinket?

A fegyver szárítása sajnos önmagában nem elegendő, mivel olajréteg nélkül nincs semmilyen védelem a nedvesség ellen. Már egyetlen vízcsepp, nedves környezet is problémát jelenthet,vagy ha a forró fegyvert visszarakják a tokba és olyan kondenzáció keletkezik, amelyek végeredményben a korrózióhoz vezet.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Minden félautomata puska, amely terepmintás (camo) bevonattal vagy még jobb esetben Cerakote bevonattal rendelkezik, nagyobb ellenállást garantál az időjárási hatásokkal szemben és ideális extrém vadászati körülmények között, például vízivadak vadászatánál.

Franchi Affinity 3 Cerakote bevonattal. Forrás: Franchi

A Cerakote egy ultrafinom kerámia alapú festék, amely kiváló ellenállást biztosít az időjárási hatásokkal szemben.

Alternatívaként, a barnított puskákat gondosan olajozva kell tartani vadászat után, és ennyi… alapvetően ezzel a művelettel kész is vagyunk!

Különféle fegyverápoló szerek közül lehet válogatni a FROMMER polcain. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Végül, de nem utolsó sorban: hogyan ápoljuk a farészeket?

Valljuk be, amikor vállra vesszük a puskát és érezzük az alatta melegedő faanyagot, az mindig különös élmény, bármilyen korúak a vadászok. Vannak vitrinpuskák, amelyek szinte túl szépek, hogy igazak legyenek, és vannak azok a fegyverek, amelyek velünk járják a legkülönbözőbb kalandokat.

A Franchi fegyvermárkát, 1868-ban az olasz, Luigi Franchi alapította. A technológia fejlődése mellett a FRANCHI a hagyományt is tiszteli és ma is kaphatóak, rendelhetőek fatusával a  fegyvereik. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Ha egy vadásznak ilyen típusú puskája van, amely talán gyönyörű fatusával rendelkezik, akkor néhány „csata” nyomával is számolnia kell. A szenvedélyes, romantikus vadászok még térképnek is tekinthetik ezeket, amelyek megörökítik a puskáinkkal az összes közösen átélt vadászatot.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Mivel a fa élő anyag, az első dolog, amit szem előtt kell tartani, hogy sérülhet használat közben. Bár nincs rá varázsital, vannak apró lépések, amiket megtehetünk.

Ha lakkozott fafelülettel van dolgunk, karbantartásra nincs szükség, viszont ha megsérül, nagyon nehéz helyreállítani. Az olajozott fa azonban közvetlenül a vadász által is karbantartható, anélkül, hogy szakemberhez kellene fordulni.

Ne hanyagoljuk el a farészek ápolását sem! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Amennyiben nincsenek mély repedések, elegendő a fegyverboltban kapható olajjal kezelni a fát és az visszanyerheti eredeti megjelenését és fényét.

Ez az olajozott tusák valódi szépsége, mert mindig újra vissza lehet állítani őket az eredeti állapotukba!

Albert Attila, a FROMMER Fegyverbolt kereskedelmi igazgatója. Fotó: Agro Jager / FROMMER

Összegzésként

Ezek a hasznos tippek, amelyek segítségével a félautomata sörétes puskát, illetve általában a puskákat tisztíthatjuk és gondozhatjuk. Ugyanakkor igaz, hogy a Franchi puskák valóban a vadász szolgálatára vannak tervezve.

Mert nem a szép fa vagy a szép gravírozás az, ami különbséget tesz, amikor a bozótosban járunk, a mocsaras vizekben vadászunk, vagy amikor a sár már a csizmánkig ér! A különbség abban rejlik, hogy olyan eszköz van a kezünkben, amely felejthetetlen érzelmeket ad nekünk!

Így, miután elvégeztük a munkát és odafigyeltünk a puskánkra… talán ideje újra vadászni indulni!

 

Fordította: Albert Attila | FROMMER Kft.

H-1089 Budapest, Szenes Iván tér 10.

Telefon: +36 1 210 3506

Mobil: +36 30 213 7334

Tovább olvasom