Keressen minket

Vadászat

A jézdai malac

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email

Szögi Tibor vadászlevelei

Szia kedves Barátom!

Véget ért a szépélet! Vége a szabadságomnak (a második felét, még három hetet, majd karácsony körül használom ki). Sokat dolgoztam. Kubikoltam, falaztam, betonoztam. A Tószögi finom boroknak pince dukál. Ennek a megvalósításán szorgoskodtam. De, mivelhogy a friss betonra vigyázni kell, másnap ott nem csinálhatok semmit (jó kifogás sosem volt rossz). Úgy döntöttem, rám fér egy kis pihenés. Másnap átugrok Padéra és egész nap a határt járom két ebadta kutyám társaságában. Meg akartam nézni Gólyaszigeten az etetőmet, közben majd fürjészek, esetleg kacsázok. A vasárnapi húslevest nagyon megdobná egy-két fürjecske. Ennek megfelelően 2,2 mm-es és 3 mm-es sörétű patronokat tettem a mellényem zsebébe. Szerencsére azért ott hagytam három „Brennekét” és három dupla nullást.

Péntek reggel, olyan nyolc körül, Wartburgom pöfögve kanyarodott be a főutcára. Át a falun, Péró bácsi háza előtt sietve ugrok ki a kocsiból. Remélem az engedély ki van írva. Még tegnap megkértem telefonon. Most ez a módi. Nem lehet papír nélkül kimenni a területre (mármint nekünk vadászoknak, a lopóknak nem kell papír). Egy perc múlva, engedéllyel a kezembem veretek a falu vége felé. A Nagy Tibi barátom háza előtt hagyom a kocsit és onnan már gyalogosan megyek tovább.

Még egy utolsó ellenőrzés: puska, patronok, vadászkés az övön, a hátizsákban egy marék tízes patron, egy pirosra sült kis cipó, két jó szelet angol szalonna (Repecki Pisti-féle), kosszarvú paprika, egy liter víz és fél liter jófajta itóka (Tószögi-rókakönnye). Az egésznek a tetejébe a fényképezőgép, ha netán szükség lenne rá, kéznél legyen. Kutyáim türelmetlenkednek körülöttem, nem értik, mit totojázik ez a gazdi? Miért nem megyünk már? Jól van no, megyek, megyek már!

Pár perc múlva dübörögnek lépteim a vasúti híd lemezpadlóján. Átérek az Aranka túloldalára. Nagyot szippantok a szabadság levegőjéből. Innentől kezdve az enyém az egész világ. Ideális az időjárás egy ilyen hosszú, egész napos vadásztúrára. Napok óta szemerkélt az eső. Eláztatta a talajt, de nem túlzottan. Nincs nagy sár, járni könnyen lehet rajta, viszont a vadcsapákból szépen lehet olvasni. A hőmérséklet is ideális 12–13 fok. Ami azért fél óra gyaloglás után jóval többnek tűnik. Le is veszem gyorsan a katonai pulóverem. Nem szeretnék leizzadni. Inkább fázzak egy kicsit, akkor majd gyorsabban szedem a lábam. A kutyáim is nagyon élvezik az életet. Mert ez ám a vadászkutyának való élet.

A plyostinai nádas széle elnyúlik egészen idáig a vasútig. Benne a csábítónál-csábítóbb szagok. Mit szagok, illatok, azok is a legfinomabbjából valók. Van ott finom fácánillat a vizslaorrnak, nyúl-, őz-, rókaillat a tacskónak. De nem csak az illatuk. Lili már áll is egy kakast. Orra cimpája kitágul, szívja magába a mámorító illatot. Az inai megfeszülnek, teste merev marad, de sajnos nem sokáig, mert Pamacs, szálkásszőrű tacskó létére nem sokat törődik a vizslaregulával. Ráront a kakasra, fölugrik a nagy robajjal kiabálással odébb repülő kakas után. Túl rövid a lába, nem sok babér terem neki magasugrásban, úgyhogy csak a levegőt kapja el összekoccanó álkapcsa. A kakasnak még a farktolla se sérül, mégis akkora lármát csap, mintha megtépázták volna.

A nagy jajveszékelésre még néhány fácán szárnyra kap, most már kórusban kiabálva le a vadászt kutyástól együtt. Ezt már Lili se bírja cérnával. Össze-vissza rohangál a derékig érő fűben, ritkás nádban. Mindezt föntről, mint egy páholyból, a vasúttöltésről élvezettel nézem. Megmosolygom Lilit. Látom kétségbeesett tekintetét. Mi ez a bőség? Ennyi fácán ezen a kis helyen…!

A fácánok elmentek, a kutyáim lecsillapodtak. Lépkedek a slipperfákon és közben készítem a haditervet: Merre, meddig, hogyan jutok el a gólyaszigeti etetőmhöz. Most meg Pamacs jön izgalomba, sivalkodva ered egy őzsuta nyomába, aki az orra elől ugrik ki a vasút menti nádasból.

Úgy tervezem, végigmegyek a vasút mentén a Jézda kanálisig, ott hátha találok kacsát, annak a nyugati oldalán föl Morotvára. A morotvai gyöpön megpróbálok a fürjek után járni. Onnan átvágok Csikós tanyára. Az ördögcérnásban hátha elszundított egy ravaszdi vagy netalán egy disznó. Hosszú vadászéletem során Csikóstanya már többször is szolgált ilyen meglepetéssel. Ezért is ejtem útba mindig, hacsak tehetem, mert hátha most is….! Utána át Gólyaszigetre. Megnézem az új szélkerekes kutat. A nádasból megpróbálok rókát vagy disznót ugratni. Majd végül az etetőmnél megnézem hány, a tavasszal ültetett kis fa élte túl ezt a nagyon száraz nyarat.

Nem rossz terv mi?
A visszafelé tervet majd ott, az etetőm mellett, falatozás közben ötlöm ki

Ember tervez, Isten végez. Vagyis, ritkán megy minden a tervek szerint. Így történt ez most is. Alig indultam el a kanális mellett, az öreg Jézda tanya alatt, a heretábla szélén apró, alig észrevehető túrások. Közelebb megyek, szemügyre veszem, tüzetesen átvizsgálom. A túrás egészen friss, talán az éjszaka jártak itt a feketecsuhások. De valami nem stimmel, valami mégsincs rendben. A túrások túl sekélyek, kicsik, az orrcimpalenyomatok a sárban túl aprócskák. Sehol egy nagyobb orrcimpa, sehol egy hatalmas copák nyoma a nedves talajban. Mintha csak malacok jártak volna itt koca nélkül.

Mielőtt még tovább mennék, gyorsan kicserélem az IŽ-12-esben a 10-es patront Brennekére és dupla nullásra. Az idegszálaim feszesebbre, jobb kezem mutatóujját villámgyorsra állítottam. Megindulok szépen lassan a nádas mellett. A két kutya tudja a dolgát. Bent járnak a nádas közepén, valahol a kanális szélén. Pamacs csaholni kezd, majd valami megugrik előtte és hatalmas csörtetéssel előre tör, majd egy tíz-tizenöt méter után megáll. Beismerem, hogy ilyenkor a fantázia is besegít, de akkor meg mertem volna esküdni, hogy ez biztos disznó, mert olyan nagyon disznósan törte a nádat. Előre rohanok. Puskám és minden porcikám akcióra kész. Pamacs folyamatossan csahol a nyomon. Most utoléri a “disznóm”, ami hatalmas robajjal megindul kifelé. Te jó Isten, mekkora szerencsém van, ez pont nekem jön. Már itt van tőlem alig pár méterre. Puskám csöve követi a hang irányát. Mindjárt kiér. Csak egy kis igazítás a célra és már dörren is a puska, bukfencezik a hatalmas fekete jószág…

Leeresztem puskám csövét, kieresztem tüdőmből a fölösleges gőzt – nem lövök. Mély lélegzetet veszek és érzem, hogy folyik le arcom pírja. Szívem mos már újra hatvanat ver. Ugyanis eljut az agyamig az a kép, amit a szemem küldött felé egy pillanattal azelőtt. Mert ezen a képen nem egy fekete bestia, hanem egy vörös ruhás, tátott szájú, rémült szemű őzhölgy rohant ki a nádasból. Aki, ha ezt még lehet fokozni, még jobban megrémült, amikor meglátott puskával a kezemben, alig pár méterre maga előtt. Nemsokára Pamacs is kicsörtetett, már amennyire egy törpe tacskótól kitelik a csörtetés. Megvárom, amíg Pamacs visszajön. Kihasználom az alkalmat. Kioldom hátizsákom zsinórját és egy jó nagy kortyot húzok az üvegből. Pamacs farkcsóválva, csillogó szemekkel fogadja a dicsérő szavakat.

Megyünk tovább. A lucai kanális leágazása után már nincs víz a jézdai kanálisban, csak iszapos sár, vagyis inkább dagonya. Merthogy nincs egy tenyérnyi hely sem, ahol ne lenne nyom, fekvés vagy túrás. Itt már nagy disznók is jártak. De be kell vallanom, hogy ez nem éjszaka, de nem is az előző éjszaka volt. Legalább egyhetes a legfrissebb nyom is. Itt a kanális enyhén kanyarodik. Átmegyek a túloldalra, hogy a szélirány megfelelő legyen, hogy a szagokat a nádból a kutyáim orra alá hozza.

Alig indultunk el, Pamacs ismét veszett csaholásba kezd és megindul valami vagy valamik előre. Pamacs csaholva utánuk. Elrohantak így több mint száz métert. Sietek én is előre, habár egy kicsit bizonytalanul. Nem volt ez olyan disznós csörtetés. Pamacs visszajött oda ahonnan elindult, és amikor nem találta ott a gazdit, hát elindult a nyomán, hogy bezsebelje a megérdemelt dicséretet. Ezt sosem mulasztom el. Megborzolom buksi fejét, fölkapom és az oromhoz dörzsölöm nedves, fekete orrát. Ilyenkor mindig meghatódok, látván a szemében azt a mérhetetlen boldogságot. Magam is boldog leszek, kimondhatatlanul boldog.

Megyek előre. Ezen az oldalon az ugarban csak egy régi disznónyom kanyarog a nádas szélén. Elérek az átjáróig, a kis földhídig. Itt sincs víz a kanálisban. Az iszap azonban teljesen szűz. Csak pár fácánnyom mintázza az árokfenék fekete szőnyegét.

A túloldalon megindulok visszafelé. Nem messzire van egy holdnyi kukoricás, a vasút felől jön rá véggel a nádasra. Megnézem, jártak-e benne hívatlan vendégek. Lakomázott-e itt a társaság. Megint csak meglepetés ért. Fura dolgokat észleltem. Az egész talaj föl van túrva. De nem úgy igazából, csak úgy föl van borzolva. A kukoricaszárak sértetlenek. Egyetlen cső sincs a földön. Drimbolásnak semmi nyoma. Apró malacnyomok mindenfelé. De hol lehet a mama?

Átmegyek a következő kukoricatáblába, ami olyan 30–40 méterre van az előzőtől, a falu felé. Ott ugyanaz a helyzet. Félretolom a micim, vakarom a fülem tövét, nem tudom mire vélni a dolgot. Ekkor Pamacs dühös csaholásba kezd. Fölkapom a fejem. Figyelek. Öh-öh-öh, halk röfögést hallok ugyanabból az irányból, ahol Pamacs ugat. Ennek már fele se tréfa! Habár most még jobban zavarban vagyok. Mit keresnek a disznók világos nappal, délelőtt tízkor ebben a keskeny, alig húsz méter széles kukoricatáblában? No, ezen majd később ráérek töprengeni, most gyorsan kell cselekedni.

Feszülten figyelek a hangok irányába. Most mintha megmozdult volna valami az én soromban, tőlem mintegy 30–40 méterre a vasút felüli oldalban (a nádas a hátam mögött, az ellenkező irányban van). Igen, egy malac ment át előttem, utána egy másik, majd a harmadik. Sietek, vigyázok amennyire csak tudok, hogy ne csapjak nagy zajt. A malacok előtt érek ki a szántásra. Fülelek. A társaság megfordult, megy a nádas felé, tőlem az ötödik-hatodik kukoricasorban. Lábujjhegyen rohanok a kukoricatábla nádas felőli végére. Megállok a tábla sarkánál, így belátom és lőni tudom a jobb oldali szélét és a tábla végét, ha netán itt jönne ki a konda.

Pár perc feszült figyelem. Számomra megszűnt minden létezni, se nem látok, se nem hallok semmi mást, csak ami a kukoricásban történik. Síri csönd. Pamacs se csahol. Nem tudom hol van, és mi történt vele. Egyszer csak mint egy szellem, minden nesz, minden zaj nélkül kilép vagy inkább kint terem egy vörös csuhás malac, tőlem alig tíz méterre. Megáll, a hátulját még takarja az utolsó kukoricasor, de a lapockája tisztán áll. Azaz, hogy nem egészen, mert puskám célgömbje már ott feszül a közepén. A malac bizonytalan, tétovázik, előre vagy hátra.

Eldörren a lövés. Annyira közel van minden, hogy szinte látom a dörrenés pillanatában a malac mögött a sugárban szétfröccsenő húscafatokat és vért, valamint az innenső oldalán, a lapocka közepén a vörös, körömnagyságú kört. A malac a következő pillanatban, sivalkodva ugrik be a nádasba. Alig pár méterre a szélétől már helyben forog, rúgkapál. Ez már megvan. Figyelem mi lesz a többivel. Ekkor megérkezik Pamacs. Megtalálja a már kimúlt malacot és hangos csaholással adja tudtára a gazdinak, hogy ő megtalálta, itt van, ez már nem megy sehova, ezt ő garantálja. Tudom, tudom, de nekem jobb volna most, ha itt segítenél emezekkel, de nem merem hívni. Csöndben maradok, hátha a túloldalon még lövéshez jutok.

Óvatosan megyek a végén, minden kukoricasoron belesek, végignézek. Egyszer még sikerül meglátni az egyik malacot. Kapásból még fenéken lőhettem volna, de nem akartam bizonytalan lövést leadni. Még egy jó húsz percig próbálkoztam, leselkedtem. Végül a kukoricásba is bementem, keresgéltem, de ég nyelte, föld lepte őket. Valójába nem is bántam. Nem szabad élhetetlennek lenni. Egy napra, egy ilyen gyönyörű élmény éppen elég. Pamacs még mindig csahol. Odamegyek, nagyon megdicsérem, megszeretem és ketten közös erővel kihúzzuk a kis kanit. Igaz Pamacs inkább az ellenkező irányba cibálja, de hát ez belefér, meg se kottyan, a kani 18–20 kilós lehet, Pamacs 5–6. Mi ez egy ilyen nagy bivalyerős vadásznak?!

Fényképezés után a kani egy nagy nejlontáskába kerül, amit szerencsére csak a dűlőútig kell az ölemben vinni. Mert szerencsémre (ma mindenben szerencsém van) pont arra jött a Lengyel Sanyi barátom kocsival és bevitt bennünket malacostól, kutyástól együtt a faluba. Áldomást is ittunk! Koccintottunk is mindenki egészségére! Egészségünkre!

Zárom soraim, sokszor csókollak benneteket, barátod Tibi

Zenta, Vajdaság

Vadászat

Visszanéző (2022): Beszélnünk kell róla…

Print Friendly, PDF & Email

A fotón látható bika villanypásztorba akadva lelte halálát

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Mónos Zoltán, a SEFAG Zrt. Szántódi Erdészetéhez tartozó Karádi vadászkerületének kerületvezető vadásza számolt be az alábbi sajnálatos esetről:

Fotó: SEFAG Zrt.

Ábra: Facebook

„A fotón látható bika villanypásztorba akadva lelte halálát, mikor – feltételezhetően az agancsozók mozgatásának hatására – olyan helyen akart átkelni a kerítésen, ahol nem jellemző, hogy átváltson. Az 5 év körüli bika frissen kifőzött 24 órás agancsának tömege 5,2 kilogramm. Ha megöregszik, becslésem szerint 9-10 kilogramm körüli agancsos lehetett volna belőle…

A 18 000 hektáros Szántódi Erdészetből 4 000 hektár tartozik Karádhoz, a mezőgazdasági területek és az erdők aránya 50-50 százalék. Éves szinten Karádon 5-8 db bika esik áldozatul az elektromos kerítéseknek. Míg 6-7 évvel ezelőtt, inkább a vegetációs időre korlátozódott ez a probléma, tekintve, hogy a növénykultúrán akkor volt fönt a kerítés, sajnos ma már egész évben számolhatunk vele, mert a telepítésnek komoly költsége van, és emellett – a mai magas terményáraknak köszönhetően – az őszi kultúrákat is (repce, búza) óvják vele. Mindez a vadászterületeken egy megnövekedett civilizációs nyomással (mely az elmúlt időszakban a pandémia idején egyértelműen erősödött) párosul, ahol a vadnak nincs nyugalma. Mit eredményez ez a gyakorlatban?

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A témakörnek nagy a holdudvara és meglehetősen komplex, hiszen a benne szereplők, – legyen az mezőgazdász, vadász, agancsozó, természetjáró vagy motoros/quados – mind sértve érzik az érdekeiket.

Fotó: SEFAG Zrt.

Sajnos a természettől elszakadt ember gyakran „nem érti és nem érzi” a Natúrát és itt nem a kijelölt turistaútvonalakon közlekedő, természetszerető kirándulókra gondolok, de be kell látni, az erdőt nem pusztán jó szándékú turisták látogatják. Itt jegyzem meg, a kulturált természetjárásnak is meg vannak a maga szabályai! Ahogy egy múzeumban sem lehet összefogdosni a műtárgyakat, a természetben nem szemetelünk, nem hangoskodunk, stb.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Az erdőt járóknak tekintettel kell lenniük az ott élő növény- és állatvilágra és bizony, azt is el kell fogadni, hogy nem minden szabadidős tevékenység való az erdőbe! A motorosoktól, quadosoktól, – de említhetem az illegális agancsozókat is -, megriadt vad a bolygatott erdőterületekről kiszorul a mezőgazdasági kultúrákba, ahol meg a kerítés várja. Ez a probléma leginkább a trófeás vadat érinti, hiszen a tarvad, tapasztalataim szerint ügyesen megtanulja, hogyan kell átkelni a villanypásztoron.

Fotó: SEFAG Zrt.

Az eddigi legnagyobb, villanypásztorba gabalyodva elhullott agancsost tavaly november végén találtuk Karádon. Egy jó képességű, páratlan 22-es ágszámú, közel 8 kg-os, 6-7 éves példány volt és nagyon komoly, Somogyhoz méltó bika lehetett volna belőle, ha meg tud öregedni…”

Forrás: SEFAG Zrt. Facebook oldala – 2022. feburár 18.

Tovább olvasom

Vadászat

Március 1-jétől változnak az afrikai sertéspestis kártalanítási tételei

Print Friendly, PDF & Email

Március elsejétől új díjtételek lesznek érvényesek

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

2024. március 1-jétől módosulnak az afrikai sertéspestis (ASP) mentesítési tervhez kapcsolódó, állami kártalanítási tételek. A kártalanítási eljárás új díjtételei az érintett résztvevőkkel történt egyeztetés alapján születtek meg. Az új díjtételek kidolgozása során kiemelt szempont volt, hogy azok az egész ország területén segítsék elő az állománysűrűség további csökkentését, és ösztönözzék a vaddisznóhús felhasználását az ASP-től mentes területeken.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az ASP elleni védekezés egyik hatékony eszköze az állami kártalanítás rendszere. Éppen ezért fontos elvárás, hogy a kártalanítás mindig reális, arányos és az aktuális helyzethez alkalmazkodó legyen.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A kártalanítási eljárás, valamint az abban meghatározott díjtételek módosítása és aktualizálása az afrikai sertéspestis mentesítésben résztvevők közös érdeke. Ezenfelül a gazdasági környezetben bekövetkezett változások és a növekvő infláció miatt is szükségessé vált az ASP mentesítési tervhez kapcsolódó, kártalanítási eljárásrendben szereplő tételek felülvizsgálata.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Valamennyi szereplő véleményének figyelembevételével kerültek kialakításra az új, 2024. március 1-jétől alkalmazandó kártalanítási tételek. A díjtételek módosítása során kiemelt szempont volt a vaddisznóhús felhasználásának ösztönzése az ASP-től mentes területeken.

Az alábbi táblázat tartalmazza a jelenlegi és a 2024. március 1-jétől hatályos tételeket:

Feladat Jelenlegi összeg 2024. március 1-től
Elhullott vaddisznók helyszíni ártalmatlanítása egyedenként 5.000 Ft 10.000 Ft
Elhullott vaddisznók gyűjtőhelyre szállítása egyedenként 3.000 Ft 10.000 Ft
Diagnosztikai kilövés során kilőtt vaddisznó testek gyűjtőhelyre történő beszállítása egyedenként 3.000 Ft 6.000 Ft
Állománygyérítés érdekében elrendelt diagnosztikai kilövés során kilőtt egyedek után járó állami kártalanítás egyedenként (fertőzött terület) malac, süldő: 15.000 Ft;                        kan, koca: 40.000 Ft 20.000 Ft
Állománygyérítés érdekében elrendelt diagnosztikai kilövés során kilőtt egyedek után járó állami kártalanítás a magas és közepes kockázatú területen Az előző sor második oszlopában leírt kártalanítási érték és az átvételi ár különbözete és + a kártalanítási érték 20 %-a 20.000 Ft
Lődíj diagnosztikai kilövés esetén egyedenként 5.000 Ft 7.000 Ft
Mintavételi díj diagnosztikai kilövés esetén egyedenként 5.000 Ft 7.000 Ft
Cenzus díjazása 3.000 Ft + gépjárműfutás költsége  – állatorvos telepellenőrzéssel 10.000 Ft,             – természetes személy, állatorvos (telepellenőrzés nélkül) 4.000 Ft

Amennyiben a magas és közepes kockázatú területen diagnosztikai kilövéssel kilőtt vaddisznó teste egyéb jogszabályban szabályozott módon értékesítésre kerül, akkor az ezért kapott bevétel az adott egyed után kapott állami kártalanítástól függetlenül megilleti a vadászatra jogosultat.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Vadászat

Vaddisznó GYIK

Print Friendly, PDF & Email

A Pilisi Parkerdő cikket jelentetett meg a vaddisznóról

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Pilisi Parkerdő: Az erdők természetes alkotóelemei a vadon élő állatok. Közöttük vadászható és védett fajok, valamint kártevők is előfordulnak. A történelem során az infrastruktúra, a beépítettség és a lakott területek terjeszkedése következtében a vadon élő állatok élettere erősen lecsökkent. A vadon élő állatok közül az ökológiai szempontból generalistának (széles élőhelyhasználati és táplálkozási spektrummal rendelkezőnek) tekinthető fajok, mint a vaddisznó, az őz, a róka, a nyest és a borz már hozzászoktak az ember közelségéhez.

Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

A társaságot 1969-ben alapították Pilisi Állami Parkerdőgazdaság néven azzal a céllal, hogy a főváros környékének erdeiben az erdőgazdálkodás és a természetjárás szempontjait egyensúlyban tartó gazdálkodást valósítson meg. (Ábra: Pilisi Parkerdő)

Ezért az erdőterülettel határos lakott területeken, illetve a városba mélyen behúzódó zöld területen, elhanyagolt telkeken is előfordulnak. A fent említett vadászható fajok őshonosak, jelenlétük nem a vadászatnak köszönhető. Ugyanolyan természetes alkotóelemként kell azokra tekinteni, mint a fekete rigóra, a szúnyogra, vagy a harkályra.

Vaddisznót láttam az erdőben, természetes ez?

Igen. A vaddisznó az erdei életközösség természetes része, a legelterjedtebb nagyvadfajunk.

Vaddisznót láttam az utcán, természetes ez?

Igen. A vaddisznó minden olyan élőhelyen megjelenik, ahol megtalálja a számára kedvező létfeltételeket. Az elhanyagolt és háborítatlan gazos, bozótos ingatlanokon nem zaklatják és itt rendszerint táplálékhoz is könnyen jut (pl. hullott gyümölcs, kerti hulladékok, zöldhulladék). A vaddisznó őshonos vadfajunk, amely alkalmazkodó képessége kimagasló.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Miért jön lakott területre a vaddisznó?

A vaddisznó elsősorban a egfelelő búvóhely és a vonzó víz- és táplálékforrások miatt jelenik meg a lakott területeken. Búvóhelynek számít minden gazos, szemetes, elhanyagolt terület. A vaddisznó számára vonzó a hullott gyümölcs, a kerti zöldhulladék, a háztartási szemét, a vastag humuszos kerti talaj (sok csiga, giliszta stb. él benne), kerti vetemények, zöldségek, mezőgazdasági termények, a víz, a dagonyázási lehetőség. A vaddisznó mindenevő, különösen kedveli a lédús zöldségeket és gyümölcsöket. Minden tevékenység, amely ezeket a vonzó tényezőket csökkenti, hozzájárul a vaddisznó jelenlétének csökkentéséhez.

Az állat éhes és szomjas, miért nem etetik, illetve itatják a vaddisznót?

A vaddisznó nem azért jelenik meg a településeken, mert az erdőben nem talál magának elég táplálékot, hanem azért, mert a település összességében vonzó élethely a számára. Így az erdőben történő etetés nem oldja meg a belterületen megjelenő állatok problémáját, sőt egy bizonyos mérték fölött alkalmazva természetellenesen magas vadlétszám fenntartásához járul hozzá. Ezért a Pilisi Parkerdő Zrt. csak igen indokolt esetben alkalmaz ún. elterelő etetést, amivel a különösen érzékeny területekről csalogatja el az állatokat. A nyári időszakban továbbá itatást is végzünk, továbbá dagonyázó helyeket üzemeltetünk.

A locsoló berendezések környékét a vaddisznó nem azért keresi fel, mert szomjas, hanem mert az öntözött gyepet igen gazdagon lakják az alsóbb rendű, gerinctelen élőlények, amelyek fontos táplálékát jelentik a mindenevő vaddisznónak

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Harminc disznót láttam egyszerre, miért hagyták így túlszaporodni a vaddisznókat?

Ha harminc vaddisznót látunk egyszerre, az nem jelenti azt, hogy túlszaporodott az állomány. A vaddisznók nem magányosan, hanem csoportokba verődve, ún. kondában élnek. Egy ivarérett koca nem ritkán 8-10 malacot is vezet, ezért harminc disznó egy kondában csupán három-öt anyaállat és azoknak az utódai. Általános szabály, hogy a csapatban élő állatok egyedeiknek jobb esélyei vannak a túlélésre. Ez az oka annak, hogy a vaddisznók kondába szerveződve élnek.

Vaddisznót láttam a kertemben, miért nem fogja be valaki? 

A vaddisznó élve történő befogása bonyolult szakmai feladat, amely előkészítést igényel. A vaddisznó élvefogó berendezés egy nagyméretű, többmázsás szerkezet. A befogó telepítése és a befogás között akár több hónap is eltelhet. A befogókat csak ritkán telepítik lakott ház kertjébe vagy udvarába. A befogást megelőzően etetéssel csalogatják az állatokat a befogóhoz, amely állat további kárt tehet az udvarban, továbbá a befogásból kimaradó vaddisznók az etetés miatt a későbbiekben rendszeresen felkereshetik azt ingatlant.
A Pilisi Parkerdő Zrt. egész évben folyamatosan végez vaddisznó befogást az arra alkalmas erdőterületeken.

Mit tesz a Pilisi Parkerdő Zrt. a lakott területen előforduló vaddisznók visszaszorításáért a külterületen?

  • a vaddisznók létszámának apasztását végzi a befogók folyamatos üzemeltetésével a lakott területhez közeli erdőterületeken;
  • vaddisznók létszámának apasztását végzi fegyveres vadászattal a lakott területhez közeli erdőterületeken;
  • egész éven át tartó etetést és itatást végez az erdő belsőbb részein;
  • dagonyák üzemeltetését végzi az erdő belsőbb részein;
  • aktívan kommunikál a lakossággal és az önkormányzatokkal, ismeretterjesztő tevékenységet végez.

Bejött a vaddisznó a kertembe, mit tehetek, hogy ez ne forduljon elő többször? 

A vadkárosítás megelőzésének egyedüli hatékony módszere a megfelelő kerítés megléte. A telkek kerítéseinek megerősítését, illetve kijavítását oly módon kell elvégezni, hogy azon a vaddisznó ne tudjon átmenni. Vaddisznó távoltartása céljából elég a kerítés alsó, kb. 1-1,5 méteres részének megerősítése például a kereskedelmi forgalomban is kapható, kifejezetten a vaddisznó távoltartására gyártott erős, csúszásmentes csomózású dróthálóval, amelyet stabil oszlopokhoz rögzítünk, fél méterenként lecövekelünk, esetleg a földbe süllyesztünk.
A megfelelő kerítés kivitelezésére számtalan lehetőség van, amelyet mindig a helyi viszonyok figyelembevételével kell megválasztani. Amennyiben bizonytalanok vagyunk a kerítés kivitelezésével kapcsolatosan, feltétlen kérjünk vadkerítés építésében jártas szakembertől segítséget, az elvégzett munka után pedig garanciát!

Milyen feladata van a lakosságnak a lakott területen előforduló vaddisznók visszaszorítása érdekében?

  •  az ingatlanokat határoló kerítések vadbiztossá tétele;
  •  az elhanyagolt telkeken, illetve közterületen lévő bozótosok felszámolása, elhanyagolt, gazdátlan területek lekaszálása, rendbetétele;
  • ideiglenes és állandó etetési tevékenység megszüntetése;
  • a zöldhulladék szakszerű kezelése;

Kinek a feladata a vaddisznó létszámának csökkentése?

Külterületeken a vaddisznó létszámapasztásának mértékét a vadászati hatóság határozza meg, illetve ellenőrzi annak elvégzését. Külterületen a vadászatra az illetékes vadgazdálkodó jogosult, sőt köteles a hatóság által előírt tervet teljesíteni.
A települések közigazgatási belterülete nem képezi a vadászterület részét, ezért lakott területen a vadgazdálkodónak nincs jogosultsága vadászati tevékenység végzésére.

Ki ejtheti el a vadat a vadászterületen kívül (pl. a városban)? 

A jelenlegi szabályozás a település belterületén történő vad elejtésének feladatát nem ruházza senkire. A szükséges engedélyt a területileg illetékes rendőrhatóság jogosult kiállítani. A legproblémásabb területek önkormányzatai, mérlegelve a kialakult helyzetet, mezőőrt vagy állatok befogására specializálódott vállalkozót alkalmaznak, aki rendelkezik a rendőrség által kiadott engedéllyel, így a fegyverét is használhatja a település közigazgatási belterületén.

Mi a teendő, ha szembetaláljuk magunkat egy vaddisznóval? 

A vaddisznó alapvetően kerüli az embert, de akár veszélyes is lehet. Nagyon fontos, hogy semmiképpen ne próbáljunk az állat közelébe kerülni! Csapjunk zajt, adjuk meg a vaddisznónak a menekülés lehetőségét, ne álljunk az útjába, próbáljunk meg eltávolodni tőle. Soha ne szorítsuk be olyan helyre, ahonnan csak akkor tud kijutni, ha szembefordul velünk. A kanok a párzási időszakban lehetnek veszélyesek, a kocák pedig akkor, amikor a kis csíkos hátú malacokat védelmezik. A sebesült vaddisznó szintén agresszív lehet.

Semmiképpen ne sétáltassuk kutyánkat póráz nélkül az erdőben, mert a vaddisznó rátámadhat a kutyára!
Kérjük, megfelelő magatartással minden lakos segítse környezetünk védelmét, és vegyen részt a probléma kezelésében, megoldásába

Forrás: Pilisi Parkerdő

Tovább olvasom
Cart
  • No products in the cart.