Mezőgazdaság
Mintegy 3,5 milliárd forint értékben nyújt tagdíjkedvezményt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
Az aszályra, illetve a szomszédságunkban dúló háború miatt kialakult energiaválságra és gazdasági helyzetre tekintettel idén 1 milliárd, jövőre pedig várhatóan további 2-2,5 milliárd forint értékben nyújt tagdíjkedvezményt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A köztestület Országos Küldöttgyűlése döntött a 10 éve szinte változatlan tagdíjstruktúra átalakításáról is. Az eddigi sávos rendszert 2023-ban egy lineáris, a gazdasági teljesítményt tükröző, ezáltal igazságosabb és arányos teherviselést jelentő tagdíjrendszer váltja fel.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Országos Küldöttgyűlése döntött a Kamara Alapszabályának módosításáról, közte a tagdíjrendszer átalakításáról, illetve a 2022-ben és 2023-ban nyújtani kívánt, összességében 3,5 milliárd Ft-ot kitevő tagdíjkedvezmény-csomagról. A 302 szavazásra jogosult küldöttből 289-en adták le voksukat (96 %), az érvényesen szavazó 286 küldött közül 283 (közel 99 %) támogatta az új tagdíjstruktúrát és a tagdíjkedvezményeket.
2022. november 1-30. között zajlik majd a magánszemélyek (őstermelők és egyéni vállalkozók) számára a tagdíj-megállapítási időszak a NAK-nál. A történelmi aszály, az elhúzódó háború, valamint az ennek nyomán kialakult energiaválság és az egekbe szökő energiaárak miatt a NAK Országos Küldöttgyűlése úgy határozott, hogy a lehetőségekhez mérten támogatja a nehéz helyzetbe került gazdákat. Ezért az eddigi kedvezményeken túl a 2022. évi tagdíjból összességében 1 milliárd forint kedvezményt nyújt a leginkább rászorulók részére.
A középső (II., III. és IV.) tagdíjsávba tartozó, azaz évi 5 ezer, 30 ezer vagy 150 ezer Ft tagdíjat fizető magánszemély gazdálkodók esetében automatikusan járó kedvezményt biztosít lakóhelyük/székhelyük függvényében 10-50 % között, melynek mértéke azokban a megyékben, járásokban lesz magasabb, amelyeket területi arányban jobban sújtott az aszály. Ez a kedvezménycsomag 650 millió Ft-ot tesz ki. További, országosan 350 millió Ft értékben egy megyei méltányossági keret áll majd a NAK megyei elnökségei rendelkezésre a magasabb tagdíjsávokban szereplő tagok tagdíjának csökkentésére, ahol az indokolt.
Az Országos Küldöttgyűlés továbbá felhatalmazta a NAK elnökét és ügyintéző szervezetét, hogy a 2023-as tagdíjak megállapítását megelőzően – a gazdasági és egyéb hatások figyelembevételével – dolgozzon ki egy speciális,
2-2,5 milliárd forint összértékű kedvezményrendszert, amely a teljes tagságra (a magánszemélyek mellett a gazdálkodó szervezetekre is) érvényes lenne. Erről jövő tavasszal dönthet a testület. A NAK tehát idén és jövőre összességében
3-3,5 milliárd forintos tagdíjkedvezmény-csomaggal segíti tagjait.
Az Országos Küldöttgyűlés döntött továbbá a tagdíjrendszer átalakításáról is. Az elmúlt egy évtizedben a minimálbér több mint a duplájára, a bruttó havi átlagkereset közel a kétszeresére emelkedett, a kamarai tagok összesített árbevétele pedig a másfélszeresésre bővült. Ezzel párhuzamosan az üzemeltetési költségek nőttek, még úgy is, hogy a NAK folyamatosan fejlesztéseket hajt végre a hatékonyság növelése érdekében. Ugyanakkor a minimum és a maximum tagdíj a NAK megalakulása, 2013 óta, azaz 10 éve változatlan volt.
A jövő évtől a minimum tagdíj az előző évi bruttó havi átlagkereset 1%-a lesz, ezer Ft-ra kerekítve (ez a tavalyi számokkal számolva jelenleg 4.000 Ft), az új maximum tagdíj pedig az előző évi bruttó havi átlagkereset négyszerese, 50 ezer Ft-ra kerekítve (szintén a tavalyi számokkal számolva ez jelenleg 1.750.000 Ft). A módosításokra azért volt szükség, mert a 10 éve változatlan tagdíjminimum (2.000 Ft) és tagdíjmaximum (1.000.000 Ft) fokozatosan „elinflálódott”, a kamarai tagdíj megfizetése pedig bevételarányosan lényegesen kisebb kötelezettséget jelent, mint egy évtizeddel ezelőtt. Példaként: a minimum tagdíj 10 éve a minimálbér több mint 2 %-át tette ki, most ez 1 %. A jelenleg ismert adatok alapján 4 000 Ft-ra kalkulált tagdíj éppen a minimálbér 2 %-a. A 2023-tól életbe lépő új tagdíjszámítás szerint 2013-ban a maximum tagdíj 900.000 Ft lett volna.
A minimum és a maximum tagdíj között az eddigi sávos rendszer helyett egy igazságosabb, arányos teherviselést jelentő, lineáris, a gazdasági teljesítményt lekövető rendszer bevezetéséről döntött az Országos Küldöttgyűlés. A jövő évtől a tagok egyöntetűen éves árbevételük 1,9 ezrelékét fizetik éves tagdíjként. Ennek köszönhetően a jövőben nem fordulhat elő például az, hogy ha valamely tag árbevétele akár 1 Ft-tal is átlépi a III. tagdíjsáv felső határát (az 50 millió Ft-ot), akkor éves tagdíja az 5-szörösére, 30 ezer Ft helyett 150 ezer Ft-ra nő.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A 2024. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtása
Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók
Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók (tekintettel arra, hogy 2024. november 30. munkaszüneti napra esik), kizárólag a Magyar Államkincstár (Kincstár) MKR (Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer) elektronikus kérelembenyújtó felületén.
Fontos, hogy az említett benyújtási határidő jogvesztő. A benyújtási határidőt követően kizárólag a kárenyhítő juttatás összegének a csökkentésére irányuló módosítási kérelem nyújtható be. Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy a Kincstár és az agrárkár-megállapító szerv eljárásában hiánypótlásra és utólagos iratpótlásra nincs lehetőség!
A 2024. évre vonatkozó kárenyhítő juttatás iránti kérelmek az alábbi útvonalon érhetőek el: Elektronikus kérelemkezelés → Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer → MKR Mezőgazdasági termelők bizonylatai 2025 → MKR2420 Kárenyhítő juttatás iránti kérelem 2024. A kérelem benyújtásáról ide kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás. Szükség esetén a falugazdászok segítségét is kérhetik a benyújtáshoz.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelem kitöltéséhez ide kattintva érhetőek el a 2019-2024. kárenyhítési években alkalmazandó referenciaárak és átlaghozam-adatok, valamint fajlagos költségmegtakarítási összegek. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársáv is megadásra került, a számításhoz a referenciaártól eltérő, az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható.
Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére vonatkozóan saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a most közzétett 2019-2023. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2019-2023. évi átlaghozam-adatok mellett a 2024. évi átlaghozam-adatok is elérhetőek, amelyeket kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre az idei évi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50 %-ot. Amennyiben a betakarítás szintje meghaladja az 50 %-ot, abban az esetben a betakarított összes termésmennyiséget tonnában kell megadni.
A biztosítással rendelkező gazdálkodók esetében idei évtől új előírások léptek hatályba.
A mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás (amely legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet) felére jogosult, amennyiben
- a kárenyhítési évben a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezte előtt nem köt az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően az adott növénykultúrára jellemző – aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező – káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítást (fontos, hogy kizárólag a díjrendezett biztosítás fogadható el), vagy
- nem rendelkezik a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben tárgyévi tagsággal (fontos, hogy kizárólag azon évek tekintetében fogadható el a tagsági jogviszony, ahol a krízisbiztosítási hozzájárulási kötelezettségének határidőben eleget tett a termelő).
Amennyiben a biztosítást olyan konstrukcióban kötötték meg, amelynek díjához támogatás is igénybe vehető, akkor a szerződés adatait a biztosító már megküldte a Kincstár részére, így a szerződés adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelem elektronikus bizonylata automatikusan megjeleníti, és ilyen esetben a biztosítás kapcsán semmilyen dokumentumot nem kell csatolni a kérelemhez.
Amennyiben a mezőgazdasági termelő „hagyományos” (azaz nem díjtámogatott) mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, akkor annak adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben fel kell tüntetni. Továbbá hagyományos biztosítás esetén az alábbi dokumentumokat kell csatolni a kérelemhez:
a) nem integrátori biztosítás esetén a szerződés ajánlati nyomtatványát és a kötvényt;
b) integrátori biztosítás esetén a szerződő fél (integrátor) vagy a biztosító által kiállított igazolást (amely kiváltható ajánlati nyomtatvány és kötvény csatolásával), továbbá az integrátor által kiállított díjrendezettséget igazoló dokumentumot.
Kárenyhítő juttatás kizárólag az elfogadott kárbejelentéssel rendelkező növénykultúrákra adható. Azok a növénykultúrák, amelyekre a 2024. kárenyhítési évben nem volt elfogadott kárbejelentése a termelőnek, nem lesznek láthatóak a kérelemben.
Abban az esetben, ha az ügyfél rendelkezik kárbejelentéssel, de arra még nem érkezett döntés az agrárkár-megállapító szerv részéről, a növénykultúra megjelenik a felületen, azonban a káros sor 0 ha területtel lesz látható. A kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásával javasolt megvárni az agrárkár-megállapító szerv döntését, azonban a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtását ennek hiányában is (pl. jogorvoslati eljárás van folyamatban) meg kell tenni legkésőbb az előírt határidőig!
A Kincstár a kárenyhítő juttatás iránti kérelmekről legkésőbb 2025. március végéig dönt, valamint teljesíti a kifizetéseket.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kérelembenyújtásban segíthet az AKG kézikönyv
2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak
Az Agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) felhívása alapján 2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak a feltételeknek megfelelő gazdálkodók számára. A részvétel érdekében a támogatási kérelmeket november 25-étől december 23-ig nyújthatják be a termelők a MÁK felületén elektronikus úton.
Fotó: NAK
Annak érdekében, hogy a gazdálkodók felelősségteljes döntést hozva, a számukra a legmegfelelőbb csomagokat válogathassák össze a NAK segítségül elkészítette az AKG kiadványát, amely online formában bárki számára elérhető és összefoglalja mindazon tudnivalókat, amelyek az AKG programhoz való csatlakozáshoz szükségesek.
Az Agrár környezetgazdálkodás kézikönyv a támogatási kérelem benyújtáshoz 2024 kiadvány a linkre kattintva letölthető.
Forrás: Sztahura Erzsébet – NAK
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Fotó: AM
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Akció a fatolvajok ellen
Téli madármentés
Menyhal horgászata a Bodrogon
Földesi János: az első mátyásmadaram és a “bajomi avatás”
Elindult a #vadateszem kampány
A hátráltató tényezők ellenére is eredményesen zárult a barcogás Kelebián
Nagy bagoly a Mecsekben
A 2024. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtása
A kérelembenyújtásban segíthet az AKG kézikönyv
Harcsázás a Pó-folyón
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA
Komádiban végéhez közeledik a búza vetése
A reformáció napján: Visszatért a Tisza-család Gesztre – GALÉRIA
Mezei nyúl vadászata hajtásban – íjjal Dusnokon
I. Abaúj térségi Vadásznap és Trófeaszemle
Harmadik vérebfajtánk: az alpesi tacskókopó
Komádi aranysakál
Béldi Balázs: Utánkeresés Dorkával
Vadkamera buktatta le az orvvadászokat
