Keressen minket

Természetvédelem

Új turistaházzal bővült a Mecsekerdő orfűi szálláshelye

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email
A Mecsekerdő legújabb ökoturisztikai fejlesztése csodálatos természeti környezetben valósult meg, a Vízfő Turistaház ünnepélyes átadására július 8-án került sor. A mecseki erdőgazdaság 69 millió forintos beruházással, a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program 46 millió forintos támogatásával újította fel és bővítette ki a létesítményt, ahol a meglévő három, kétszintes apartmanház mellé egy 16 férőhelyes, új házat építettek, és hat férőhellyel bővítették az egyik, korábban épült faházat.

1. kép: a Vízfő Turistaház a Mecsekerdő legújabb ökoturisztikai fejlesztése

Ripszám István, a Mecsekerdő Zrt. vezérigazgatója személyes történettel indította köszöntőjét: egyszer egy rádióműsort hallgatva arra lett figyelmes, hogy a világ felkeresésre érdemes “bakancslistás” helyszínek között az egyik hallgató Orfűt emelte ki. Meglepő lehet, hogy az egzotikus csodák és kalandok mellett valakinek meggyőződése: “nem halhatok meg úgy, hogy Orfűt nem néztem meg”, ám a házigazda ezzel teljes mértékben tud azonosulni. Észre kell venni a közvetlen közelünkben lévő igazi nagy kincseket.

2. kép: Ripszám István, a Mecsekerdő Zrt. vezérigazgatója

Orfű éppen az a környék, ahol az erdő hármas funkcióját használjuk és kiszolgáljuk. A települést mecseki bükkösök, gyertyános-tölgyesek veszik körül, a jellegzetes mecseki erdőtársulások erdőgazdálkodási és természetvédelmi szempontból is jelentős értéket képviselnek.  Kihívást jelent, hogy az itteni bükk erdők hogyan reagálnak majd a klímaváltozásra, az erre való felkészítés és felkészülés az erdőgazdaság feladata. Orfűn a víz is központi szerepet tölt be, a mecseki karsztvidék ide gravitál, így a víz, a település és a természet védelme szorosan összekapcsolódik az erdőgazdálkodással.

3. kép: Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára

Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára átadó beszédében hozzátette: az elmúlt tíz évben húszmilliárd forint értékben valósultak meg ökoturisztikai célú beruházások. Hangsúlyozta: kormányzati szinten is átértékelődött az erdők szerepe, a gazdasági hasznon túl kiemelten fontos, hogy az erdők a köz javát szolgálják, enyhítsék a klímaváltozás hatásait és rekreációs lehetőséget nyújtsanak. Kiemelte, hogy az állami erdőgazdálkodás modellje összehangolja, fenntartható rendszerként kezeli a gazdaság, az ökoturizmus és a természetvédelem érdekeit. Emlékeztetett arra, hogy a 22 állami erdőgazdaság kezeli és működteti az ország legnagyobb ökoturisztikai infrastruktúráját, kilátókat, erdei szálláshelyeket, látogatóközpontokat, erdei iskolákat, tanösvényeket, erdei szálláshelyeket, kisvasutakat. Ismertetése szerint az erdészetek saját forrásból évente mintegy négymilliárd forintot fordítanak a kezelésükben lévő ökoturisztikai hálózat fenntartására.
A kétmillió hektárnyi magyar erdőterület felét az erdészetek kezelik, ahol évente mintegy 40 millió látogató fordul meg, az erdőgazdaságok ökoturisztikai létesítményei pedig 3,5 millió látogatót fogadnak. Az államtitkár azt mondta, a Vízfő Turistaházhoz hasonló fejlesztések hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország legszebb kirándulóhelyeit bárki felkereshesse. Ez most különösen fontos, hiszen az emberek a járványhelyzet miatti gazdasági nehézségek közepette sem szeretnének lemondani a színvonalas szolgáltatásokról – fogalmazott. Hozzátette: a kormány és az erdőgazdaságok együttműködése garancia arra, hogy a hazai erdőkben a családok, idősek, fiatalok egyaránt megtalálják a biztonságot, egészséges kikapcsolódási lehetőségeket, elérhető áron.
Révész Máriusz, az Aktív Magyarországért felelős kormánybiztos felidézte: a kormány azt a célt tűzte ki, hogy Magyarországnak 2030-ra a legélhetőbb országok közé kell tartoznia, ebben nagy szerepe van az egészséges életmódnak. Megjegyezte, a közelmúltban az Ős-Dráva Látogató Központnál átadott és az orfűi turistaház is versenyképesek a hasonló osztrák és szlovák létesítményekkel.
Hoppál Péter (Fidesz) országgyűlési képviselő többek között arról beszélt, hogy az erdész szakmának a rendszerváltás óta tudatos vállalása, hogy az erdők növekményének egyharmadát meghagyja. Ennek eredménye, hogy az elmúlt negyedszázadban az erdőterület nő Magyarországon – mondta. “Feladatunk, hogy a kormányzati programokkal, a megújuló turistaházakon keresztül minél több embert szólítsunk meg a minőségi élet megélése céljából” – mondta. Az ünnepélyes “szalagátvágást” követően a turistaházat Rosner Zsolt plébános áldotta meg.

4. kép: Az ünnepélyes szalagátvágás

A Mecsekerdő tóparti turisztikai komplexuma helyén régebben egy kőház állt, melynek elbontása után egy három lakóegységből álló faház együttes lett kialakítva. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatta, hogy az igények messze meghaladják a szálláshely kapacitását, így két éve egy fedett szabadtéri egység, annak emeletén pedig két kétágyas turistaszállás is létrejött. Az Aktív Ökoturisztikai Fejlesztési Központ közreműködésével a Téry Ödön Nemzeti Turistaház Fejlesztési Program keretében nyújtott támogatás tette lehetővé, hogy 2020-ban a két lakóegységből álló Vízfő Turistaház megélpüljön. Emellett saját forrásból a meglévő három faház mellett egy negyedikkel is bővült a férőhelyek száma.
A Vízfő Turistaház kialakítása során az épület gazdaságos, fenntartható üzemeltetése érdekében napelemek kerültek elhelyezésre. Az épület temperálása inverteres klíma rendszerrel történik, az igény szerinti fűtés a földszinti közösségi helyiségben elhelyezett fatüzelésű kályhával is lehetséges. A víztakarékos csaptelepek és a fényerő szabályozós LED világítás is a környezettudatosság irányába hat.
Forrás: Mecsekerdő Zrt.

Természetvédelem

A bütykös ásólúd újabb költése a mórahalmi Nagyszéksós-tavon

Print Friendly, PDF & Email

Ásólúd költését dokumentálták Mórahalmon

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Idén tavasszal kiemelkedően nagy csapatai mutatkoztak a bütykös ásólúdnak, amely valaha ritka kóborló madarunk volt, de mára rendszeres, kisszámú költőfaja a Dél-Alföldnek. Idén viszonylag korán kikeltek az első fiókák, elsőként a mórahalmi Nagyszéksós-tavon.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A bütykös ásólúd (Tadorna tadorna) Nyugat-Európa tengerpartjain és az ázsiai sztyeppéken is közönséges költőfaj, hazánkban két évtizede jelent költőfajként, azóta lassú terjedéssel egyre több pár költ.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Idén tavasszal a Dél-Alföld vizes élőhelyein feltűnően nagy példányszámban mutatkozott, voltak olyan napok, amikor több mint 300 pd volt egyidőben a különböző halastavakon és szikes tavakon.
A mórahalmi Nagyszéksós-tó eredetileg egy kb. 100 hektáros szikes tó, amelyet azonban az 1950-es években halastóvá alakítottak át; a közepén áthúzódó csatorna gondoskodott a vízszabályzásról. A tavat az 1980-as évekig hasznosították, azonban utána a tó, – a víz csökkenése mellett –, elnádasodott, nyílt vízfelületet évekig nem lehetett látni.

Húsz évvel ezelőtt, 2004-ben, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és Mórahalom Város Önkormányzata egy élőhely-rekonstrukciós munka keretében vízibivaly-gulyát telepített a tóhoz, újra gondoskodva a megfelelő vízkormányzás mellett az élőhelykezelésről.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A csatorna ugyan megmaradt, de annak két partja, – két zátonysorként elnyúlva a tó közepén –, jó költőhelyet hozott létre partimadaraknak és sirályféléknek.

A bütykös ásólúd néhány éve kezdett rendszeresen költeni a tavon, idén április végén jelent meg egy pár 12 fiókájával.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

Az ásóludak tavak mentén foglal el nyúl, róka vagy borz által ásott üregeket. Fészekalja 7-15 tojásból áll. Csak a tojó kotlik, de a fiókák felnevelésében mindkét szülő részt vesz. Táplálékában nagy szerepet kapnak különféle csigák, kagylók, férgek, rákok. Növényi tápláléka főleg vízi és parti növényekből áll.

Az ásólúd-család viszonylag bizalmas, ha valaki kíváncsi rájuk, jó eséllyel megtekintheti az apróságokat a Nagyszéksós-tó mindenki által szabadon látogatható nagy kilátójából.

Forrás: Dr. Tokody Béla – MME

Tovább olvasom

Természetvédelem

Érdekes vonuló madárfajok a szegedi Fehér-tavon

Print Friendly, PDF & Email

Tokody Béla madarakat figyelt meg a szegedi Fehér-tavon

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Tisza mellett fekvő alföldi halastavak a nagy madártömegek mellett mindig is vonzották a ritkább vízimadarakat. 2024 áprilisában több olyan madárfaj is előfordult a szegedi Fehér-tavon, amelyek ugyan minden évben távcső elé kerülnek, de idén kicsit korábban érkeztek, hasonlóan más madarakhoz.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A szegedi Fehér-tó több mint 2000 hektáros vízfelülete vízimadarak tömegeit vonzza minden tavasszal. Abban az esetben, ha március és április között van lecsapolt tóegység, akkor partimadarak ezrei lepik az iszapfelületet táplálék után kutatva. A gyakoribb partimadarak (pajzsoscankók, havasi partfutók, füstös cankók és gulipánok) között idén is feltűnt néhány olyan madárfaj, amely ugyan minden évben előfordul, de nem nagy példányszámban és kicsit későbbi időpontban.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

A csigaforgató (Haematopus ostralegus) kisszámú, de rendszeres átvonuló. Viszonylag nagy termetű madár, hosszú piros csőre és fekete-fehér mintázata miatt eltéveszthetetlen. Április első napjaiban jelent meg egy példánya a Fehér-tó új tavain.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A sarki partfutó (Calidris canutus) nagy testű partfutó, nászruhában vörös színű, összetéveszthetetlen partfutófaj.  A sarkkörön túli tundraövezetben költ. Nálunk rendszeres, de kis számú átvonuló faj, főleg májusban és augusztus-szeptember között tűnik fel lecsapolt halastavakon és szikes tavakon. Április első hetében tűnt fel két téli ruhás egyed, amely viszonylag korainak számít, de maradtak több napig a területen.

A széki lile (Charadrius alexandrinus) még 30 évvel ezelőtt rendszeresen költött a szárazon hagyott halastó medrekben is és jellegzetes költőfaja volt az alföldi szikes tavaknak, de sajnos rendkívüli módon visszaszorult hazánkban, mindössze 10-15 pár költ a Kiskunságban. A szegedi Fehér-tavon már csak ritka átvonuló, ezért is volt öröm az a hím madár, amely szintén április elején vendégeskedett egy napig a tavon.

A kis goda (Limosa lapponica) régebben ritka, manapság azonban már rendszeres, de kisszámú átvonuló partimadarunk. Közeli rokona a hazánkban már vészesen megfogyatkozott nagy godának, de a kis goda északon, a tundraövezetben költ. Hosszútávú vonuló, sajátos madárrepülési világrekord fűződik a fajhoz; egy fiatal kis goda közel 13 000 kilométert repült Alaszkától egészen Tasmániáig leszállás nélkül, amely út 265 órán keresztül tartott.

A szegedi Fehér-tó egyik lecsapolt tóegységén tűnt fel egy nászruhás madár és néhány napig táplálkozott az egyik lecsapolt tóegységen.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A klímaváltozás hatására sok időszakos vízállású szikes tavunk kiszárad már késő tavaszra, ezért is értékelődött fel a mesterséges halastavak szerepe, ahol az extenzív gazdálkodás egyrészt az állandó vízállással jó költő-és vonulóhelyet biztosít azoknak a vízimadárfajoknak, amelyek táplálkozása és költése ezt igényli, de a gazdálkodásnak megfelelően a lecsapolt halastavak iszapfelületei tökéletes élőhelye a partimadaraknak. A ritkább fajokat látni mindig jó élmény, de ami nagyon fontos, hogy ezek a tavak több olyan tömegesen vonuló fajnak jelent biztos megállóhelyet, mint a pajzsoscankó, havasi partfutó vagy a nagy goda.

Forrás: dr. Tokody Béla – MME

Tovább olvasom

Természetvédelem

Kékbegyek látványos nászrepülése Cserebökényben

Print Friendly, PDF & Email

Rendszeresen találkozhatunk kékbegyekkel Cserebökényben

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén rendszeresen találkozhatunk kékbegyekkel. A hímek nászrepülése szemet gyönyörködtető mutatvány.

Fotó: Őze Péter

A kékbegy az egyik legszebb tollazatú énekesmadár. Március végén, április elején érkezik vissza afrikai telelőhelyéről. A hímek rögtön elfoglalják a fészkelő területüket. Rendszerint egy magasabb ponton énekelnek, akár egy kiemelkedő nádszál csúcsi részén megkapaszkodva. Énekük rendkívül változatos, sok utánzást tartalmaz, mégis egyedi.

Nászrepülésük igen látványos. A hím a tojó közelsége esetén éneklés közben rendszeresen a levegőbe emelkedik, majd széttárt faroktollakkal ereszkedik vissza. Ezt követően a hím a talajon kék melltollait felborzolja, szárnyait leereszti, faroktollait széttárja, így udvarol a tojónak.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

A fészket a tojó vékony növényi szálakból, gyökérdarabokból, egymaga építi. Legtöbbször a talajhoz közel, fűcsomó alá, zsombékra, vagy nádcsomó tövébe rejti. Általában 5-6 tojást rak, melyeken csak a tojó kotlik. A hím eközben a közelben énekel. A fiókák etetésében mindkét szülő részt vesz. Ritkán második költésük is előfordul.

A násztevékenységet követően a kékbegyek – rejtett életmódjuk miatt -, alig észrevehetők. Megfigyeléseink szerint ragaszkodnak a költőterületeikhez, évről-évre ugyanott találjuk meg az éneklő hímeket. Cserebökényben az egyik vizes élőhely melletti, pihentetett, kiterjedt foltos bürkös területen hat nászrepülő hímet számoltunk. Megfigyeltük, hogy a nászrepülést követően az 50-60 cm magasságú, sűrű növényzetben tűntek el a kékbegy-párok. Reméljük, hogy a párok az idén is sikeresen nevelik fel fiókáikat.

Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park

Tovább olvasom