Sokan nincsenek tisztában a termőföld értékével, mivel nem ezt tanulták, a földet örökölték, vagy éppen teljesen más szakterületen dolgoznak.  Éppen ezért összegyűjtöttük azokat a lényeges információkat és lehetőségeket, amivel egy átlag magyar állampolgár tájékozódhat.

A termőföld hazánk össznemzeti kincsének a 40%-a. Vigyázzunk rá, mert nem megújuló erőforrások közé tartozik (Kép: Agrojagernews)

Mi pontosan a termőföld fogalma:

Az a földrészlet, amely a település külterületén fekszik, és az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, vagy fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, kivéve, ha a földrészlet az Evt.-ben meghatározott erdőnek minősül^[1] .

A termőföld védelméről Magyarországon a 2007. évi CXXIX. törvény,^[2] illetve az azt módosító 2013. évi CLXIX. törvény rendelkezik. 

Az átlagos minőségű termőföldet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényben (a továbbiakban: Inytv.) meghatározott törzskönyvben szereplő, az adott település – ideértve a fővárosi kerületet és az Inytv. 10. § (1) bekezdésében megjelölt városok esetében a kerületet – azonos művelési ágú termőföldjei 1 hektárra vetített aranykorona-értékeinek területtel súlyozott átlagának megfelelő termőföld^[3].

Mit fontos még tudni, erről a nem megújuló, rendkívül értékes erőforrásról?

Sajnos a világon és hazánkban is folyamatosan csökken a termőföld nagysága , emberi tényezők és természeti okok miatt. A Föld erőforrásai végesek, limitált azon országok száma, amelyek képesek új területek meghódítására. Ilyen ország például Oroszország, ahol a klímaváltozás miatt egyre jobban észak felé tolódik a mezőgazdasági területek hasznosítása, azaz egyre melegebb van és van esély növénytermesztésre.

1. ábra: A mezőgazdasági területek változása (%) a 1961-2018 közötti években a teljes szárazföldhöz képest (Ábra: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News)

Azonban ha megnézzük az 1 főre vetített termőföldet, egyből megérthetjük azt, hogy miért lesz stratégiai ágazat sok országban a mezőgazdaság. A Földön 2015-ben már kevesebb volt mint 0,2 hektár/fő, azaz 0,2 hektár állt rendelkezésre egy fő számára azért, hogy az összes növényi és állati termék megtermelésre kerüljön.

2. ábra: Egy főre jutó termőterület nagysága (ha) a 1961-2018 közötti években a Földön (Ábra: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News)

Mindezekután felmerül a kérdés hogy mennyibe kerülhet egy hektár termőföld Magyarország rendkívül diverz tájain? Erre nagy segítséget nyújthat az OTP Bank által készítette Termőföld kalkulátor.
Itt csak meg kell adni az irányítószámot, a terület nagyságát, és annak hasznosítási típusát mint például: szántó, legelő, vagy ültetvény. A weboldal megmutatja az elmúlt három év átlagos adatait, amit teszteltünk is.

Mind a három esetben 100 hektár szántóföld piaci árát kértünk le a rendszerből. Az egyik Nagyhegyes, Hajdú-Bihar megyében ahol mészlepedékes csernozjom talaj van – az ország legkiválóbb és legdrágább talaja adatott meg a helyi termelőknek, a szomszéd település Balmazújváros és a Békés-megyei Orosházát, ami hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint Balmazújváros.

3. ábra: 100 hektár termőföld értéke Nagyhegyesen (Hajdú-Bihar megye) 2018-2020-as évek között (Ábra: Otpagrar.hu)

3. ábra: 100 hektár termőföld értéke Balmazújvárosban (Hajdú-Bihar megye) 2018-2020-as évek között (Ábra: Otpagrar.hu)

4. ábra: 100 hektár termőföld értéke Orosházán 2018-2020-as évek között (Ábra: Otpagrar.hu)

Az OTP Bank szerint településenként jelentős árkülönbségek vannak, ami függ számos tényezőtől. Azonban már evvel is jóval előrébb vannak azok, akik eladni-, vagy vásárolni szeretnének hazánk nemzeti kincséből.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.