Keressen minket

Kiemelt cikk

Villáminterjú Dr. Kovács József országgyűlési képviselővel Körösnagyharsányban

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email

Dr. Kovács József Körösnagyharsányban, május 21-én részt vett a községben található református templom felszentelésének 220.-ik évfordulójára rendezett hálaadó istentiszteleten. Az ünnepségen főtiszteletű Dr. Fekete Károly református püspök mellett, a térség országgyűlési képviselője is köszöntötte a gyülekezetet, aki az istentiszteletet követően az Agro Jager News lapigazgatójának villáminterjút adott.

Balról főtiszteletű Dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, Demeter Ottó, a Békés Vármegyei esperes, Győri Zoltán presbiter, Körösnagyharsány polgármestere, Dr. Kovács József országgyűlési képviselő társaságában, Fotó: Lehoczky Péter

Templomok újulnak meg, templomok alapköveit helyezték el Észak-Békésben. Mi történik most itt, Békés vármegyében?

Két településen Okányban és Körösújfaluban egy-egy templomot építünk, amelyeknek az alapköveit már elhelyeztünk, miközben Tarhoson egyet már fel is szentelt Dr. Kiss-Rigó László püspök úr. A vidék számára ma is fontos az egyház, ebben elkötelezett a magyar kormány. Az új templomok mellett azonban a régiek megerősítése is a feladatunk, így kerülhetett sor a körösnagyharsányi templom homlokzatának felújítására is, ahogyan előző években a zsadányi és a vésztői templomok is megújultak. Az egyház, a református egyház, számos szociális feladatot is felvállalt az oktatás mellett, például az idősgondozás is egyházi kezelésbe került. Munkahelyeket teremtettek és az itt élők számára biztonságot jelent, hogy az oktatástól egészen az időskori ápolásig, helyben élőktől, akiket ismernek, azoktól kaphatnak segítséget. A vidék megtartása, munkahelyek teremtése a legfontosabb célunk.

Megújult az okányi vasútállomás, amelyet Gyopáros Alpár modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos társaságában adtak át Fotó: Lehoczky Péter

Beruházások. Észak-Békésben érdeklődve figyelik a térség fejlesztéseit. Az új, nagy teherbírású utakkal, az új hidakkal, a földterületek, ingatlanok értéke megemelkedhet, ami a hitelek esetén a bankok számára is kedvezőbb besorolást eredményeznek. Mire számíthatnak az itt élők?

Nagyarányú fejlesztések előtt állunk. Sajnálatos módon Románia schengeni csatlakozása meghiúsult. Az ország ezen része érezte ezt meg leginkább, mert a határátlépési lehetőségek determináltak. Kiemelt feladat és elsőséget élvez, az M44-es autóút meghosszabbítása, a kétszer kétsávos pálya kivezetése a határig, hogy rákapcsolódjon a Nagyváradot Araddal összekötő úthálózatra és létrejöjjön, teljes keresztmetszetében működhessen, az a korridor, ami Kecskeméttel direktre kapcsolhatja Békéscsabát és vele együtt a Viharsarkot is. Az M44-es autópályával képesek leszünk az ország és Európa vérkeringésébe bekapcsolni Békés vármegyét. Itt szeretném megjegyezni azt is, hogy az M4-es autópálya szolnoki fel- és lehajtói, magában az autópálya, jelentős segítség és gyorsította a megye elérését. Kérem a Békés vármegyében élőket, hogy használják, jó minőségű és a forgalom vonatkozásában is kedvező utakat, mind a személy-, mind pedig az teherforgalom számára. A választókerületben található 20 polgármesterrel folyamatosan konzultálok és látjuk azokat az igényeket, amelyek parancsolók.

Balról Dr. Kovács József országgyűlési képviselő Dr. Lázár János építési és közlekedési miniszter társaságában Forrás: Dr. kovács József

Hogyan látja, hogy a 47-es főútvonalat tehermentesítő Szeged-Békéscsaba-Debrecen folyosó, gyorsforgalmi út megépítését?

Ez a közlekedési útvonal nagyon jelentős beruházás. Szerencsére Berettyóújfaluig már elkészült az M34-es autópálya s onnan Békéscsabáig, majd Szegedig folytatódik. Napirenden tartjuk, de előbb be kell fejezni az M44-es határig tartó szakaszát és el kell érni az építkezésnek Kecskemétet. Látni kell azonban azt is, hogy hazánkban és különösen itt nálunk, Békés vármegyében,  a Sebes-Körös adta sóderon és a homokbányákon kívül,  nagyon kevés nyersanyag található. Ez jelentősen megdrágítja a magyar építkezést, de erre is lesz megoldásunk. Ennek a pályaszakasznak azonban nemcsak mi, Békés vármegyeiek leszünk a haszonélvezői, hanem a főváros is, hiszen az Európai Unió keleti-észak-déli összekötőjét megépítve, egy olyan tranzitútvonalat alakítunk ki, amely jelentős forgalmat fog az M0-ás szakaszairól, így az M5 és az M3-as autópályákról is levenni. Ez az észak-déli folyosó fontos személy- és áruforgalom lebonyolítására lesz alkalmas. Gyakorlatilag Kassától Újvidékig összeköt majd három nemzetet és további országok tranzitfolyosójává is válik. Ezért dolgozunk most, hogy minél hamarabb Békés vármegye is bekapcsolódhasson az ország és az Európai Unió vérkeringésébe.

Dr. Kovács József: Mezőgyánban is újabb beruházást adtunk át. fotó: Lehoczky Péter

Gyula jelentős turisztikai célpontja a hazai és a külföldi vendégeknek, de milyen alternatívákkal várják a hozzánk érkezőket?

Gyula a harmadik helyen áll a pünkösdi hosszú hétvégén foglalt vendégéjszakák tekintetében, amiben persze a vár, az Almássy kastély, a fürdő, a város, a Holt-Körös is szerepet játszik, de kistelepülések előtt is sok lehetőség áll, amit megragadva, egyre több vendégéjszakát lehet értékesíteni. Újkígyóson megújult a Weinckheim kastély, miközben jelenleg is zajlik a geszti Tisza-kastély felújítása, ahol a restaurátorok lassan befejezik a munkájukat. Bizonyos szakaszokat már át is adtak. A fürdőkultúra, a gasztronómia mellett, Békés vármegye vizekben gazdag és a horgászati turizmus, mi tovább, a vadászati turizmus is nagyon jelentős. Az apróvad-vadászatban Békés vármegye mindig élen járt, de a dámszarvas hazája is a megye, hiszen a dobozi erdők, Sarkadremete, a Fekete- és a Fehér-Körös deltája, Bélmegyer és a környező vadásztársaságok összefogása, széles lehetőséget biztosít a dám vadvadászatának is.

Dr. Kovács József országgyűlési képviselő lakossági fórumora érkezik Nagy Jánossal, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkárral. Fotó: Lehoczky Péter

Hogyan értékeli az elmúlt időszakot?

Bizonyos adottságokat nem tudunk megváltoztatni, de abban tudunk segíteni, hogy olyan családtámogatást dolgoztunk ki, amellyel jelentős megtakarításokat tarthattunk a családoknál. Az ingatlanok árai alacsonyabbak és a jelenlegi támogatásokkal olyan lehetőséget tudtunk adni a fiatalok kezébe, amellyel saját otthont tudtak teremteni. Békés vármegyében viszonylag sokat kell utazni, ebben a vármegyei bérletek segítették az itt élőket s az, hogy az építésügyi és közlekedési miniszter, Dr. Lázár János viszonylag közel, Hódmezővásárhelyen él, talán jelent számunkra is némi előnyt, hiszen hamarabb tudjuk kéréseinkkel megkeresni. A fejlődéshez azonban egyetértésre van szükség, hiszen a választókerületnek egységesnek kell lenni, hogy érdekeinket, hogy az itt élőket, elképzeléseikben, terveikben támogatni tudjuk. Úgy gondolom, hogy az elmúlt időszak egyik legnagyobb sikere, hogy a választókerületben található 20 polgármester képes egy asztalhoz leülni. Ez ahhoz szükséges, hogy egységesen, egyetértésben, megfogalmazzuk azokat a kérdéseket és megtaláljuk azokat a válaszokat, amit a magyar kormány képes számunkra erőforrásokban és minden másban támogatni.

Villáminterjú Körösnagyharsányban: Dr. Kovács József országgyűlési képviselő az Agro Jager News lapigazgatójával, Dr. Szilágyi Bay Péterrel. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD, Agro Jager News

Miként látja a határ nyitásokat? Miként látja Románia schengeni csatlakozását?

Megkerülhetetlen az egyik is és a másik is. Itt, ahhoz, hogy ezek a kisfalvak, a határmenti települések újabb lökést kaphassanak teljesen nyilvánvaló, hogy a határokat meg kell nyitni. Körösnagyharsány és a romániai Körösszeg között, Nagyvárad felé nem elegendő egy héten egyszer, egy 12 órás határnyitás, azt állandó átkelővé kell szélesíteni. Ezen folyamatosan dolgozunk, várható eredményét az itt élők is megtapasztalhatják.
Másrészt a Schengeni zóna bővítése senki másnak nem olyan fontos, mint a határ mentén élőknek és a Romániában, Erdélyben élőknek. Megkerülhetetlen, hogy az Európai Unió keleti államai is ugyanazt a szabad határátlépést élvezhessék, mint a Nyugat-Európa fejlett térségei. Az áruk és a szolgáltatások szabad áramlása ugyanis nálunk nem biztosított és ezzel sérül a határ mindkét oldalán élők joga. Mihamarabb össze kell kapcsolni a két országot, hogy a kulturális fejlődés mellett gazdasági lehetőségek is kiszélesedjenek.

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

Címkék:

Kiemelt cikk

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Published

4 hét

on

2024.10.25.

By

Print Friendly, PDF & Email

A nagyvárosok mellett egyre többen választják a vidéki, a faluhoz közel eső területeket lakhatásra és befektetésre, ezért az alföldi kisvárosokat, kistérségi központokat folyamatosan fejlesztik. Iskolákat építenek, egészségügyi intézményeket fejlesztenek, ahogy teszik ezt a Hajdú-Bihar vármegyei Komádiban is – meséli Tóth Ferenc a város polgármestere. Érkezik az M47-es, az M4-es autópálya és ezzel nemcsak Debrecen, hanem közelebb kerül Békéscsaba, Szeged és Kecskemét is. S ha valóban megépül az új közlekedési folyosó, az M47 is, akkor Komádi hirtelen a Baltikumot a Balkánnal összekötő folyosó mellett találja magát. Sok lehetőség előtt áll a kisváros és nagy várakozással tekintünk a jövőnk elé, ezért közel 32 hektáron készítettük elő ipari területet, amely nagyságában, elhelyezkedésében no és ár/érték arányában jelenleg verhetetlen a Tiszántúlon. Nagy összefogással sikerült ezt kialakítani, amely az egyik pillére lehet a városnak – tájékoztatta az Agro Jagert Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere.

A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!

Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!

Román nyelvű ajánlója itt érhető el!

Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!

Kérdése van?

Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu

Komádi Hajdú-Bihar vármegye déli részén található. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

A Bihari-síkon járunk. Vadászni már jártunk erre az Agro Jagerrel, most azonban egy ipari területet nézünk meg a városban. Komádi „lába” alatt folyik a Sebes-Körös és a városban található egy TV torony, amely 180,5 méter magasságával Magyarország egyik legnagyobb TV-tornya, amelyet mind nappal, mind éjjel is igen messziről lehet látni, s amely Kelet-Magyarország digitális TV adásáért is felel.

A Komádi TV torony 180,5 méter magasságával Magyarország egyik legnagyobb TV-tornya. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

A város reményteljes várakozással tekint a jövő elé – vág bele Tóth Ferenc – egyetértek azzal, ahogy Bulcsu László, a Hajdú-Bihar vármegyei közgyűlés alelnöke fogalmazott: itt a komádiaknak nemcsak a városért kell tenni, hanem a környező településeket is támogatni kell, hiszen kormányablak, bankfiókok, három háziorvos, egy gyermek- és egy fogorvos, továbbá két védőnő is dolgozik a városban.

Kattintson a képre és nézze meg, hogyan juthat el Komádiba! Forrás: Google Maps

Mentőállomással, rendőrőrssel, szociális intézményekkel és minden olyan lehetőséggel bír, amely más kisvárosokra jellemző. Mindez itt a Kis-Sárréten, a Bihari-síkon elérhető, ami kicsit szokatlan egy ilyen kicsi, de városi rangú településtől.

Komádi közvetlen közelében, a környező településekkel 12 000 él. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Több mint 12 000 ember, ennyien vagyunk itt, – folytatja a polgármester – a környező településekkel és Komádival együtt, ehhez a földrajzi térséghez ennyien tartozunk s ha itt is húzódik Békés és Hajdú-Bihar vármegye határa szinte nem jelent semmit az itt élőknek, mert ha más miatt nem is, de a szolgáltatások és a kereskedelem, a nagypiac miatt biztosan megfordulnak várasunkban a környékbeliek.

32 hektáron terül el a komádi ipari park. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Ezért is döntöttünk úgy, hogy a város belterületi részén kialakítunk egy ipari parkot. Sok buktatója volt a pályázatnak– teszi hozzá Tóth Ferenc-  de sikerült kialakítani, rendbe tenni és így ma már rendelkezésünkre áll egy hat+hat hektáros terület, amely további 20 hektárral bővíthető. A területen infrastruktúrafejlesztés is folyt.

A komádi ipari park bekötőútja közvilágítással és közművekkel kiépítve várja a befektetőket, mintegy 32 hektáron. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Ez azt jelenti, hogy jelenleg 350 m3/óra gázt tud vételezni aki itt befektet. Az elektromos áram kapacitása 550 kW. Ivóvizet 432 m3/nap mennyiségben tudunk jelenleg biztosítani, a csatornázás jelenleg 400 m3/nap szennyvizet képes elvezetni, miközben a tűzivízből percenként 4000 litert lehet lekötni – mutatja be Tóth Ferenc polgármester a területet.

Az ipari parkban egy épületet irodaháznak alakítottak ki. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Bár városunk Budapesttől 250 km-re található, de például a romániai Nagyvárad csupán 47 km-re van tőlünk. Az ott kiépült fejlett infrastruktúra, a repülőtér, a körgyűrű, az autópályák közelsége és Románia schengeni egyezményhez való csatlakozása lerövidíti a településeink közötti menetidőt. A bővülő nagyváradi lakosságszám mellett Komádi számára további előny lehet az is, hogy az ottani egyetemek jól képzett szakembereket bocsájtanak a munkaerőpiacra. Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa, amihez mi is csatlakozhatunk.

Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa alig 47 kilométerre fekszik. Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa

Miközben Nagyvárad 47 kilométerre fekszik Komáditól, addig Berettyóújfalu 30 kilométerre található, ahol a nemzetközi vasútvonal az egyik legforgalmasabb kereskedelmi ütőerét adja a térségnek, mely kelet-nyugati irányban, Erdély felől bonyolít le jelentős forgalmat.

Orvosirendelő Komádiban, ahol három körzeti orvos, egy gyermek-, és egy fogorvos rendel. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Debrecen, az épülő berettyóújfalui nyugati elkerülővel már 30-35 perc alatt elérhető lesz, de így is 45 perc alatt megközelíthetjük Magyarország legnagyobb vidéki városát, amelybe Berettyóújfalutól már most is az M35-ös autópályán juthatunk be.

Komádiban Rendőrőrs működik. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Érkezik Szolnok felől az M4-es autópálya s mi több az M47-es is valahol a közelben fut majd. Információnk szerint hamarosan napirendre kerülhet az építkezés indítása is, amely már Kelet-Európa észak-déli folyosójaként nemcsak a magyar lakosságnak, de a Baltikumtól a Balkánig a legjelentősebb gazdasági közútja lesz. A tervezés részéről érthető is, hogy a Szegednél, az M5-ös autópályába csatlakozva, egyben Európa leghosszabb főútvonalát elérve, az E75-ös főúttal köti majd össze az unió keleti régióit. Kétségtelen, hogy meghatározó úttá fog válni, amelyet nem lehet egyszerűen csak egy szélesített, kibővített úttá alakítani.

Komádiban mentőállomás segíti a környező települések ellátását. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Tóth Ferenc kiemelte, hogy a város az ipari területtel kapcsolatban első sorban hosszútávú bérletben gondolkodik, de nem zárkózik el a Komádiban található ipari területek értékesítésétől sem. A terület értékét első sorban az adja, hogy régészeti érintettsége nem releváns, nincs sem természetvédelmi, sem NATURA 2000-es területek közelségében, továbbá ökológiai hálózat és erdők övezete által sem érintett. Nem kell mezőgazdasági ágazatból kivonni és mivel teljesen új minősítésű ipari terület, ezért kármentesíteni sem kell. Vízfolyás sem nehezíti a beruházást és a helyben és a környező településeken lakó munkaerő mellett Nagyvárad közelsége biztosíthatja a munkaerőt is.

A Bihari-síkon, Hajdú-Bihar vármegyében, Komádi városában kiadó egy 32 hektáros ipari park.

A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!

Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!

Román nyelvű ajánlója itt érhető el!

Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!

Kérdése van?

Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu

Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere.

 

 

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

Ülésezett a Mezőgazdasági és Halászati Tanács Brüsszelben – GALÉRIA

Published

2 hónap

on

2024.09.25.

By

Print Friendly, PDF & Email

A magyar elnökség alatt megtartott második formális Mezőgazdasági és Halászati Tanács (MHT) a Közös Agrárpolitika jövőjéről szóló tanácsi következtetések előkészítő munkáinak következő lépéseként elsősorban a KAP stratégiai terveinek végrehajtási tapasztalataira összpontosított.

Feldman Zsolt, magyar mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. © Hungarian presidency

A rendkívül zsúfolt napirenden szerepelt emellett többek között az agrárpiacok helyzete, a halászati lehetőségek, valamint a tagállamok által felvetett további 14 egyéb téma.

Az egyszerűbb, rugalmasabb és könnyebben végrehajtható stratégiai tervek kulcsfontosságúak a tagállamoknak és a gazdálkodóknak egyaránt. Biztosak vagyunk abban, hogy a mai vitán elhangzottakat fel tudjuk majd használni a Közös Agrárpolitika jövőjéről elfogadni tervezett tanácsi következtetésekben.

Balról Feldman Zsolt, magyar mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. © Hungarian presidency

A KAP-stratégiai tervek végrehajtásáról szóló eszmecsere kiváló lehetőséget teremtett arra, hogy a tagállami agrárminiszterek véleménye becsatornázásra kerüljön az ősz folyamán elfogadni tervezett tanácsi következtetésekbe. A magyar elnökség célja továbbra is az, hogy az intézményi átmeneti időszakot kihasználva a Tanács következtetések formájában adjon iránymutatást az új Európai Bizottságnak a 100 napon belül kidolgozásra kerülő mezőgazdasági vízióhoz, valamint a 2027 utáni KAP-ra vonatkozó jogszabályi javaslatok kidolgozásához.

Ne maradj le a mezőgazdaság legfontosabb híreiről! Kövesd az Agro Jager Newst a Facebookon is! Kattints a képre!

A mezőgazdasági miniszterek emellett eszmecserét folytattak az agárpiacok helyzetről is, mely ismétlődő téma a Tanács napirendjén. Megvitatták a jelenlegi és jövőbeli kihívásokat és lehetséges megoldásokat, figyelembe véve a jelenlegi geopolitikai környezetet, illetve olyan kérdéseket is, mint a kedvezőtlen időjárási viszonyok, a vásárlóerő globális csökkenése és az állatbetegségek terjedése.

Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár © Hungarian presidency

A miniszterek vitát folytattak az Egyesült Királysággal, Norvégiával és a part menti államokkal a 2025. évi halászati lehetőségekről folytatott közelgő konzultációkról. Ezenkívül megvitatták a Bizottság javaslatát is, amely a 2024. és 2025. évi halászati lehetőségek módosítására irányul bizonyos halállományok tekintetében. Az Atlanti-óceán ibériai vizein a szardellára vonatkozó rendelkezések továbbra is kiemelt kérdést képeznek.

Az informális ebéd során Peter Strohschneider professzor bemutatta a minisztereknek az EU mezőgazdaságának jövőjéről szóló stratégiai párbeszéd eredményeiről készült jelentését.

Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár © Hungarian presidency

A rendkívül intenzív tanácsi ülés agendájának „Egyéb kérdések” pontja alatt a magyar elnökség tájékoztatást adott a Tanácsnak többek között a 2024. szeptember 11-én Budapesten megtartott EU–Nyugat-Balkán állat-egészségügyi csúcstalálkozóról, emellett tagállami kérésre erdészeti, állatbetegségekkel kapcsolatos, növényegészségügyi, valamint az agárpiacok helyzetéhez kapcsolódó napirendi pontok is megvitatásra kerültek.

Magyar Elnökség

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

Budapesten találkoztak az EU agrárminiszterei – Galériával

Published

2 hónap

on

2024.09.11.

By

Print Friendly, PDF & Email

A magyar elnökség szervezésében 2024. szeptember 8-10. között Budapesten és Budapest környékén került sor a mezőgazdasági miniszterek informális találkozójára. A Magyarországra érkező minisztereket és delegációjukat szeptember 8-án dunai sétahajózással, majd a Magyar Zene Házában nyitó vacsorával fogadták. Szeptember 9-én a delegációk a magyar lovas hagyományokkal ismerkedtek meg egy egész napos program keretében a Domonyvölgyben található Lázár Lovasparkban, majd este a Pesti Vigadóban kerül sor a kulturális programmal egybekötött gálavacsorára. A találkozó zárásaként szeptember 10-én a miniszterek a Várkert Bazárban megtartandó informális ülésükön megkezdték az eszmecserét a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról annak érdekében, hogy a jövő mezőgazdasága versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdabarát és tudásalapú legyen, a gazdák érdekeivel a középpontban – tájékoztatta az Agro Jager Newst, az Európai Unió Tanácsa Magyar Elnöksége.

Dr. Nagy István agrárminiszter köszöntötte a Budapestre érkező agrárminisztereket. Fotó: © Hungarian presidency

A mezőgazdasági miniszterek szeptember 10-i budapesti informális ülésén szakpolitikai vitával kezdtek és a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról tárgyaltak. Az ülés témája a magyar EU elnökségi prioritásokkal összhangban a „Gazdaközpontú uniós mezőgazdaság: úton egy versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdabarát és tudásalapú jövőbeli Közös Agrárpolitika felé” volt.

Dr. Nagy István agrárminiszter vezette az ülést. Fotó: © Hungarian presidency

Az európai gazdáknak számos kihívással kellett megküzdeniük az elmúlt időszakban, így az éghajlatváltozás okozta rendkívüli időjárási eseményekkel, a magas input költségekkel, a háború negatív hatásaival, vagy a harmadik országokból érkező növekvő import okozta piaci zavarokkal.

Peter Meedendorpot, a Fiatal Gazdák Európai Tanácsának (CEJA) holland elnökét köszöntik Budapesten. Fotó: © Hungarian presidency

Ezzel párhuzamosan egyre szigorúbb termelési előírásoknak kell megfelelniük és megnövekedett adminisztratív terhekkel kell megbirkózniuk.

A gazdálkodóknak ezekre a kihívásokra európai szintű válaszokra van szüksége.

Munkában egy Békés vármegyei kombájn. A 2024-es aszály miatt nehéz évet zárnak a magyarországi termelők. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager News

Ezért a magyar elnökség célja, hogy vitát kezdeményezzen a Tanácsban a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról, és az agrárminiszterek elvárásait következtetésekben rögzítse, ezzel irányt mutatva a várhatóan ősszel felálló új Bizottságnak a 2027 utáni KAP-ra vonatkozó jogszabályi javaslatok kidolgozásához.

Agrárminiszterek talákozója Budapesten. Fotó: © Hungarian presidency

A miniszteri véleménycsere három kérdés köré csoportosult:

  • Ennek keretében egyrészt vitát kezdeményeztünk az agrártámogatások kifizetésének egyszerűbbé tételéről és a főbb támogatástípusokról.
  • Másrészt vizsgáltuk, hogy hogyan növelhető a mezőgazdasági ágazat zöld célok teljesítéséhez való hozzájárulása a gazdák versenyképességének veszélyeztetése nélkül.
  • Végül át kellett tekinteni a válságkezelési eszközök rendszerét is, hogy az egyre gyakoribb krízishelyzetekben lehetőség legyen a gazdák támogatására.

Forrás: Az Európai Unió Tanácsa Magyar Elnöksége

Tovább olvasom
Cart
Pénztár - 0 Ft
  • 0
  • 1