Keressen minket

Mezőgazdaság

Keresett exportcikk a magyar vadhús

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kiadványt készített a magyar vadhús piacáról

Közzétéve:

Miközben itthon még kevesen ismerik, külföldön keresett termék a magyar vadhús. A hazai feldolgozókból mintegy 3800 tonna feldolgozott vadhús kerül ki évente, aminek közel 90 százalékát az export partnerek vásárolják fel. A magyar fogyasztók elvétve találkoznak vadhússal, holott a különleges ízvilága mellett az egészségre gyakorolt hatása miatt is érdemes lenne minél gyakrabban beemelni az étrendünkbe. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egy kiadványban gyűjtötte össze a vadhús piacával kapcsolatos tudnivalókat.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Hazánk Európában egyedülálló környezeti adottságainak köszönhetően magas minőségű, változatos vadállománnyal rendelkezik. A legelterjedtebb nagyvad az őz, a gímszarvas, a vaddisznó, a dámszarvas és a muflon. Az apróvadak közül a mezei nyúl és a fácánállomány a legjelentősebb. Az elmúlt évtizedekben a nagyvadak száma folyamatosan nőtt – derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által készített kiadványból, amely a hazai vadhúspiac aktualitásait, piaci kilátásait mutatja be, emellett képet ad a hazai vadhúsfogyasztási szokásokról is.

A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara látja el a magyar agrár- és élelmiszerszektor egységes és hatékony képviseletét. (Ábra: NAK)

A magyar vadhús piaci lehetőségei és a vadhúsfogyasztási szokások Magyarországon névre keresztelt, európai viszonylatban is egyedülálló piacelemzés szerint a vadászatra jogosultak 2021-ben az öt legfontosabb nagyvadunkat tekintve közel 11 ezer tonna lőtt vadat adtak el a feldolgozóknak, ebből körülbelül 3800 tonna hústermék készült hazánkban.

Magyarországon jelenleg 46 vállalkozás foglalkozik vadhúsfeldolgozással, a legtöbb helyen tenyésztett és lőtt vad is bekerül az üzembe. A kínálat legnagyobb hányadát a fagyasztott áru teszi ki, míg az előhűtött (általában vákuumcsomagolt) termékek iránti kereslet a főszezonra – szeptembertől decemberig – korlátozódik.

A kisebb szereplők nagyon jó minőségű, magasan feldolgozott termékekkel látják el a piacot, különböző pástétomok, rilette-ek, kolbászok, füstölt áruk kerülnek ki a feldolgozókból. Emellett családi gazdaságok, vadasparkok termékei, illetve nemzeti parki termékek is megjelennek a piacon, amelyek elsősorban helyben elérhetőek.

A magyar vadhús keresett termék az európai piacon. Az összes feldolgozott vadhús mennyiségnek akár 90 százalékát – mintegy 3 500 tonnát – exportáljuk. A legfontosabb felvevőpiacunk Németország, ide kerül a magyar vadhús 48 százaléka, de Olaszországba is jelentős mennyiséget exportálunk. Bár a Covid-járvány megtépázta a vadhúspiacot is, a lezárások megszűnésével azonban újra nőtt a kereslet. 2022-ben érzékelhetően magára talált a piac, a vadhúskivitelünk mennyiségben és értékben is meghaladta a pandémia előtti szintet.

A Franchi online katalógusát itt lehet elérni!

A magyar piacon maradó mennyiség mintegy 40 százaléka kerül kiskereskedelmi forgalomba, 60 százalékát pedig a nagykereskedőkön keresztül a HORECA szektor vásárolja fel. A hazai fogyasztás továbbra is nagyon alacsony szinten van: az átlag magyar mindössze 10 dekagramm vadhúst fogyaszt el egy évben, ami a 2010-es 20 dekagrammos szinthez képest is jelentős visszaesésnek számít.

Holott a vadhús nem csak különleges ízélményt nyújt a fogyasztóknak, élettani szempontból is számos jótékony tulajdonsággal bír. A vadállat élete során természeti körülmények közt szabadon nevelkedik, mozgásban gazdag életmódot folytat, változatosan táplálkozik, fogyasztása és kibocsátása minden részletében a természetes körforgás része. A vadhús az egészséges táplálkozás szempontjából alacsonyabb energiatartalommal és kedvezőbb fehérje-, zsír- és mikroelem-tartalommal rendelkezik a tenyésztett háziállatokhoz képest. A vadhús számos olyan minőségi jellemzővel rendelkezik, amelyek vonzóak lehetnek az egészségtudatos fogyasztók számára a hústermékek vásárlásakor.

Forrás: NAK

Mezőgazdaság

75 százalékkal nőtt a marhahús-export az év elején

Az AKI adatokat közölt a magyar élőmarha-exportról

Published

on

Az AKI vágási statisztikai adatai szerint 2026 január–márciusában a szarvasmarhák vágása 16,4 százalékkal nőtt a 2025. január–márciusi mennyiséghez képest. Az összes vágás több mint felét adó tehenek vágása 26,3 százalékkal, az üszőké 13,6 százalékkal növekedett.

Fotó: AKI

A KSH adatai alapján Magyarország élőmarha-exportja 15 százalékkal (20,7 ezer tonna), értéke 39,5 százalékkal emelkedett 2026 január–márciusában 2025 azonos időszakához képest. A főbb partnerek Izrael, Lengyelország, Olaszország, Horvátország, Koszovó és Egyiptom voltak. Magyarország élőmarha-importja 14,3 százalékkal (2,3 ezer tonna), értéke 14,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az élő szarvasmarha több mint fele Németországból, Szlovákiából és Litvániából származott. A marhahúsexport mennyisége 74,7 százalékkal (8,4 ezer tonna) nőtt. A marhahúsimport volumene 3,1 ezer tonna volt, nem változott számottevően, míg értéke 28,7 százalékkal emelkedett a megfigyelt periódusban.

Az AKI PÁIR adatai szerint a fiatal bika termelői ára 2272 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2026 1–17. hetében, 26 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A vágóüsző és a vágótehén ára egyaránt 27,2 százalékkal volt magasabb a vizsgált időszakban.

Ábra: AKI

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Élő állat és hús című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Fontos a hazai juhállomány védelme

A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban.

Published

on

A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban, azonban Magyarországra történő behurcolását eddig nem igazolták. Tavasszal Romániában ismét kimutatták a betegséget. A magyar juh- és kecskeállomány védelme érdekében dr. Nemes Imre országos főállatorvos elrendelte az élő kiskérődző szállítmányok fokozott ellenőrzését, együttműködve a Nemzeti Adó és Vámhivatallal, valamint az Országos Rendőrfőkapitánysággal. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kéri az állattartókat, hogy kizárólag legális forrásból és módon vásároljanak állatot. Betegséggyanú esetén, pedig haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost.

Fotó: NÉBIH

A juh- és kecskehimlő Európában széles körben előfordult, míg a 70-es évek végére sikerült megszabadulni a fertőzéstől. A mentesség elérése óta azonban a betegség rendszeresen megjelenik egyes európai országokban. Bulgáriában, a török határhoz közeli részen, 2023 szeptembere óta van jelen a betegség. Görögországban szintén 2023 őszén indult egy nagyobb járvány, melynek részeként a mai napig jelentenek kitöréseket.

Romániában az állategészségügyi hatóság 2025. június 17-én mutatta ki először a juh- és kecskehimlő vírusának jelenlétét a dél-romániai Teleorman megyében. Ezt követően a betegség további két szomszédos megyében is megjelent a kiskérődző állományokban, majd 2026. április 25-én a betegség ismételten megjelent, ezúttal Maros megyében, egy 398 egyedet számláló juhállományban.

A Nébih kéri az állattartókat, hogy a juh- és kecskehimlő megelőzése és korai felismerése érdekében gyanú esetén haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost! Emellett a hatóság kéri a magyar gazdákat, állatkereskedőket, hogy szigorúan tartsák be a járványvédelmi szabályokat és ismeretlen eredetű élőállatot ne vásároljanak! Az illegális juh- és kecskeszállítmányok esetében a lehető legszigorúbb fellépést alkalmazza a hatóság, a járványügyi kockázatot mérlegelve.

A juh- és kecskehimlőről röviden:
Az emberre nem veszélyes, azonban juhokban és kecskékben súlyos, akár halálos kimenetelű betegség lehet. Tünetei közé tartoznak a himlőre jellemző vörös kiütések mellett a láz, a nyirokcsomók megnagyobbodása, szemhéjduzzanat és savós-nyálkás orrváladék. A kiütések főként a gyapjúval nem fedett bőrterületeken (fej, hónalj, has, farok alatti terület) jelentkeznek, de súlyosabb esetben akár az egész testfelületre kiterjedhetnek.
A betegség 4-14 napos lappangás után lép fel, gyakran a tüdőt és a tőgyet is megtámadja nehézlégzést és csökkent tejtermelést okozva.
A juh-és kecskehimlő tüneteiről, gazdasági jelentőségéről és megelőzéséről hasznos információk olvashatóak a Nébih tematikus oldalán: https://portal.nebih.gov.hu/juh-es-kecskehimlo

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

2026-ban is elindultak a határszemle ellenőrzések

A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását.

Published

on

A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását. A törvény értelmében a földet a művelési ágnak megfelelő termeléssel kell hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül megakadályozni a gyomnövények megtelepedését.

Fotó: AM

Az Agrárminisztérium felhívja az ingatlantulajdonosok és a földhasználók figyelmét arra, hogy megkezdődött a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtása. Ezeket az ingatlanügyi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalok hajtják végre, melynek során elsősorban a termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási, ideiglenes hasznosítási és mellékhasznosítási kötelezettség teljesítését ellenőrzik.

A törvény hivatkozott rendelkezései arra kötelezik a földhasználót, hogy a termőföldet a művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítsa, vagy termelés folytatása nélkül – a talajvédelmi előírások betartása mellett – a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozza.

A határszemle ellenőrzések – a hasznosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése mellett – kiterjednek a termőföldek engedély nélküli igénybevételének feltárására, valamint a művelési ágak természetbeni és ingatlan-nyilvántartási egyezőségének vizsgálatára is.

A hasznosítási kötelezettség elmulasztása földvédelmi bírság kiszabását vonja maga után.

A felhvívás ide kattintva érhető el.

Forrás: AM Sajtóiroda

Tovább olvasom