Mezőgazdaság
Keresett exportcikk a magyar vadhús
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kiadványt készített a magyar vadhús piacáról
Miközben itthon még kevesen ismerik, külföldön keresett termék a magyar vadhús. A hazai feldolgozókból mintegy 3800 tonna feldolgozott vadhús kerül ki évente, aminek közel 90 százalékát az export partnerek vásárolják fel. A magyar fogyasztók elvétve találkoznak vadhússal, holott a különleges ízvilága mellett az egészségre gyakorolt hatása miatt is érdemes lenne minél gyakrabban beemelni az étrendünkbe. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egy kiadványban gyűjtötte össze a vadhús piacával kapcsolatos tudnivalókat.
Hazánk Európában egyedülálló környezeti adottságainak köszönhetően magas minőségű, változatos vadállománnyal rendelkezik. A legelterjedtebb nagyvad az őz, a gímszarvas, a vaddisznó, a dámszarvas és a muflon. Az apróvadak közül a mezei nyúl és a fácánállomány a legjelentősebb. Az elmúlt évtizedekben a nagyvadak száma folyamatosan nőtt – derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által készített kiadványból, amely a hazai vadhúspiac aktualitásait, piaci kilátásait mutatja be, emellett képet ad a hazai vadhúsfogyasztási szokásokról is.
A magyar vadhús piaci lehetőségei és a vadhúsfogyasztási szokások Magyarországon névre keresztelt, európai viszonylatban is egyedülálló piacelemzés szerint a vadászatra jogosultak 2021-ben az öt legfontosabb nagyvadunkat tekintve közel 11 ezer tonna lőtt vadat adtak el a feldolgozóknak, ebből körülbelül 3800 tonna hústermék készült hazánkban.
Magyarországon jelenleg 46 vállalkozás foglalkozik vadhúsfeldolgozással, a legtöbb helyen tenyésztett és lőtt vad is bekerül az üzembe. A kínálat legnagyobb hányadát a fagyasztott áru teszi ki, míg az előhűtött (általában vákuumcsomagolt) termékek iránti kereslet a főszezonra – szeptembertől decemberig – korlátozódik.
A kisebb szereplők nagyon jó minőségű, magasan feldolgozott termékekkel látják el a piacot, különböző pástétomok, rilette-ek, kolbászok, füstölt áruk kerülnek ki a feldolgozókból. Emellett családi gazdaságok, vadasparkok termékei, illetve nemzeti parki termékek is megjelennek a piacon, amelyek elsősorban helyben elérhetőek.
A magyar vadhús keresett termék az európai piacon. Az összes feldolgozott vadhús mennyiségnek akár 90 százalékát – mintegy 3 500 tonnát – exportáljuk. A legfontosabb felvevőpiacunk Németország, ide kerül a magyar vadhús 48 százaléka, de Olaszországba is jelentős mennyiséget exportálunk. Bár a Covid-járvány megtépázta a vadhúspiacot is, a lezárások megszűnésével azonban újra nőtt a kereslet. 2022-ben érzékelhetően magára talált a piac, a vadhúskivitelünk mennyiségben és értékben is meghaladta a pandémia előtti szintet.
A magyar piacon maradó mennyiség mintegy 40 százaléka kerül kiskereskedelmi forgalomba, 60 százalékát pedig a nagykereskedőkön keresztül a HORECA szektor vásárolja fel. A hazai fogyasztás továbbra is nagyon alacsony szinten van: az átlag magyar mindössze 10 dekagramm vadhúst fogyaszt el egy évben, ami a 2010-es 20 dekagrammos szinthez képest is jelentős visszaesésnek számít.
Holott a vadhús nem csak különleges ízélményt nyújt a fogyasztóknak, élettani szempontból is számos jótékony tulajdonsággal bír. A vadállat élete során természeti körülmények közt szabadon nevelkedik, mozgásban gazdag életmódot folytat, változatosan táplálkozik, fogyasztása és kibocsátása minden részletében a természetes körforgás része. A vadhús az egészséges táplálkozás szempontjából alacsonyabb energiatartalommal és kedvezőbb fehérje-, zsír- és mikroelem-tartalommal rendelkezik a tenyésztett háziállatokhoz képest. A vadhús számos olyan minőségi jellemzővel rendelkezik, amelyek vonzóak lehetnek az egészségtudatos fogyasztók számára a hústermékek vásárlásakor.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A 2024. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtása
Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók
Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók (tekintettel arra, hogy 2024. november 30. munkaszüneti napra esik), kizárólag a Magyar Államkincstár (Kincstár) MKR (Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer) elektronikus kérelembenyújtó felületén.
Fontos, hogy az említett benyújtási határidő jogvesztő. A benyújtási határidőt követően kizárólag a kárenyhítő juttatás összegének a csökkentésére irányuló módosítási kérelem nyújtható be. Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy a Kincstár és az agrárkár-megállapító szerv eljárásában hiánypótlásra és utólagos iratpótlásra nincs lehetőség!
A 2024. évre vonatkozó kárenyhítő juttatás iránti kérelmek az alábbi útvonalon érhetőek el: Elektronikus kérelemkezelés → Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer → MKR Mezőgazdasági termelők bizonylatai 2025 → MKR2420 Kárenyhítő juttatás iránti kérelem 2024. A kérelem benyújtásáról ide kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás. Szükség esetén a falugazdászok segítségét is kérhetik a benyújtáshoz.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelem kitöltéséhez ide kattintva érhetőek el a 2019-2024. kárenyhítési években alkalmazandó referenciaárak és átlaghozam-adatok, valamint fajlagos költségmegtakarítási összegek. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársáv is megadásra került, a számításhoz a referenciaártól eltérő, az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható.
Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére vonatkozóan saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a most közzétett 2019-2023. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2019-2023. évi átlaghozam-adatok mellett a 2024. évi átlaghozam-adatok is elérhetőek, amelyeket kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre az idei évi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50 %-ot. Amennyiben a betakarítás szintje meghaladja az 50 %-ot, abban az esetben a betakarított összes termésmennyiséget tonnában kell megadni.
A biztosítással rendelkező gazdálkodók esetében idei évtől új előírások léptek hatályba.
A mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás (amely legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet) felére jogosult, amennyiben
- a kárenyhítési évben a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezte előtt nem köt az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően az adott növénykultúrára jellemző – aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező – káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítást (fontos, hogy kizárólag a díjrendezett biztosítás fogadható el), vagy
- nem rendelkezik a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben tárgyévi tagsággal (fontos, hogy kizárólag azon évek tekintetében fogadható el a tagsági jogviszony, ahol a krízisbiztosítási hozzájárulási kötelezettségének határidőben eleget tett a termelő).
Amennyiben a biztosítást olyan konstrukcióban kötötték meg, amelynek díjához támogatás is igénybe vehető, akkor a szerződés adatait a biztosító már megküldte a Kincstár részére, így a szerződés adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelem elektronikus bizonylata automatikusan megjeleníti, és ilyen esetben a biztosítás kapcsán semmilyen dokumentumot nem kell csatolni a kérelemhez.
Amennyiben a mezőgazdasági termelő „hagyományos” (azaz nem díjtámogatott) mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, akkor annak adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben fel kell tüntetni. Továbbá hagyományos biztosítás esetén az alábbi dokumentumokat kell csatolni a kérelemhez:
a) nem integrátori biztosítás esetén a szerződés ajánlati nyomtatványát és a kötvényt;
b) integrátori biztosítás esetén a szerződő fél (integrátor) vagy a biztosító által kiállított igazolást (amely kiváltható ajánlati nyomtatvány és kötvény csatolásával), továbbá az integrátor által kiállított díjrendezettséget igazoló dokumentumot.
Kárenyhítő juttatás kizárólag az elfogadott kárbejelentéssel rendelkező növénykultúrákra adható. Azok a növénykultúrák, amelyekre a 2024. kárenyhítési évben nem volt elfogadott kárbejelentése a termelőnek, nem lesznek láthatóak a kérelemben.
Abban az esetben, ha az ügyfél rendelkezik kárbejelentéssel, de arra még nem érkezett döntés az agrárkár-megállapító szerv részéről, a növénykultúra megjelenik a felületen, azonban a káros sor 0 ha területtel lesz látható. A kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásával javasolt megvárni az agrárkár-megállapító szerv döntését, azonban a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtását ennek hiányában is (pl. jogorvoslati eljárás van folyamatban) meg kell tenni legkésőbb az előírt határidőig!
A Kincstár a kárenyhítő juttatás iránti kérelmekről legkésőbb 2025. március végéig dönt, valamint teljesíti a kifizetéseket.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kérelembenyújtásban segíthet az AKG kézikönyv
2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak
Az Agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) felhívása alapján 2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak a feltételeknek megfelelő gazdálkodók számára. A részvétel érdekében a támogatási kérelmeket november 25-étől december 23-ig nyújthatják be a termelők a MÁK felületén elektronikus úton.
Annak érdekében, hogy a gazdálkodók felelősségteljes döntést hozva, a számukra a legmegfelelőbb csomagokat válogathassák össze a NAK segítségül elkészítette az AKG kiadványát, amely online formában bárki számára elérhető és összefoglalja mindazon tudnivalókat, amelyek az AKG programhoz való csatlakozáshoz szükségesek.
Az Agrár környezetgazdálkodás kézikönyv a támogatási kérelem benyújtáshoz 2024 kiadvány a linkre kattintva letölthető.
Forrás: Sztahura Erzsébet – NAK
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.