Keressen minket

Mezőgazdaság

Komoly piaci zavarokat okozhat az ukrán gabona

Print Friendly, PDF & Email

Az OTP Agrár szakértői így látjuk a közel jövőt:

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A globális élelmiszerárak emelkedését hozhatja a fekete-tengeri gabonaszerződés július 18-ai megszűnése, vetítik előre az OTP Agrár szakértői a gabona-megállapodás megszűnése utáni helyzetet elemezve.

Fotó: Pixabay

2023. augusztus 11. – A fekete-tengeri gabonaegyezmény keretein belül megvalósult élelmiszerexport idén márciusihoz képest áprilisban 29, májusban pedig 66 százalékkal csökkent, és a júniusi érték is csak közel fele volt (2 millió tonna) a márciusinak. Oroszország sem az egyezmény lejárta előtt, sem azóta nem mutatta jelét annak, hogy kész lenne a hosszabbításra, ugyanis álláspontja szerint a legszegényebb országokba kerülő gabona aránya kevesebb, mint 4 százalék volt, valamint a megállapodás második, a nagyobb orosz mezőgazdasági exportot lehetővé tevő részét a Nyugat nem tartotta tiszteletben. További követelésekkel is felléptek: el akarják érni a mezőgazdasági gépek és alkatrészek szállításának, valamint a Togliatti-Odesa ammóniavezeték újraindítását, továbbá az élelmiszer- és műtrágyaexportáló orosz vállalatok eszközeinek és számláinak feloldását is[1].

A könyvet a fényképre kattintva lehet megrendelni!

A gabonakezdeményezés felfüggesztése miatt bekövetkező exportvisszaesés a készletek növekedéséhez vezet Ukrajnában, amire a gazdák reakciója az lehet, hogy a 2023/2024-es szezonban csökkentik a vetésterületet. Ez a globális készletekre, ezen keresztül pedig az árakra is hatással lehet. Oroszország pedig megemelheti a búza exportadóját, amely következményeként fokozódhat a műtrágyahiány, tekintve, hogy Oroszország Fehéroroszországgal együtt a világ egyik legnagyobb ásványi műtrágya-forrása.

Ukrajna a háború kezdete óta, a logisztikai kihívások ellenére is jelentős mennyiségű gabonát exportált az EU-ba. A jelenlegi tapasztalatok alapján az ukrán gabonaexport mennyisége a fekete-tengeri kikötők nélkül, az alternatív útvonalakon havonta 3,7-3,8 millió tonna gabonát tudna exportálni[2].

 Év végéig meghosszabbíthatják a tiltást

Az ukrán gabonaszállítások ugrásszerű növekedése – köztük is elsősorban a kukoricáé – komoly piaci zavarokat okozott az Ukrajnával szomszédos uniós tagállamokban, így Magyarországon is. Az exportőrök az uniós országokban termelt gabona helyett az ukránt szállították, nem csak az Európai Unión kívüli, de az azon belüli piacra is, amely túlkínálatot okozott. Magyarországon tavaly nagyon kevés kukorica termett, ráadásul a termény jelenős részében magas volt a toxintartalom. Ezért az ukrán kukorica piacot talált Magyarországon, a feldolgozó üzemek Ukrajnából származó kukoricával pótolták a kieső hazai termést. Az Ukrajna felől érkező jelentős mennyiségű import a leginkább érintett országokban jelentős feszültségeket szült, és kérésükre az EU engedélyezte öt országnak (Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia), hogy megtiltsák az ukrán búza, kukorica, repce és napraforgómag belföldi értékesítését, miközben más országokba továbbra is fennmaradhattak a tranzitszállítások. A jelenlegi állás szerint ez a tilalom szeptember közepén megszűnik, ugyanakkor az öt tagállam erőteljesen fellép annak érdekében, hogy ezt a határidőt december 31-ig meghosszabbítsák.

Bár a gabonaszerződés július 18-ai felfüggesztése óta még nem telt el sok idő, mind a búza, mind a kukorica nemzetközi határidős jegyzései felfelé mozdultak. Az áremelkedés oka a kereskedők aggodalma, amely szerint az alapvető élelmiszerek kínálata szűkös lesz. A gabonaszerződés vége világszerte megemelheti az élelmiszerárakat, különösen a legszegényebb országokban, így nemzetközi diplomáciai erőfeszítésekre van szükség a helyzet mielőbbi rendezésére.

A teljes elemzés az OTP Agrár honlapján olvasható.

Forrás: OTP Bank

Mezőgazdaság

A baromfihúsimport 21 százalékkal csökkent

Print Friendly, PDF & Email

Adatokat közölt az AKI

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az Európai Bizottság adatai szerint az unió (EU27) baromfihúsexportja 17 százalékkal 171 ezer tonnára emelkedett 2024 januárjában az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az unió legnagyobb célországa az Egyesült Királyság volt. A közösség baromfihúsimportja 27 százalékkal 85 ezer tonnára emelkedett ezzel egy időben. Az import több mint fele Brazíliából és Ukrajnából származott.

Fotó: AKI

A KSH adatai alapján Magyarország baromfihúsexportja 10 százalékkal 35 ezer tonnára nőtt 2024 első két hónapjában 2023 azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a csirkehús kivitele 7 százalékkal 24 ezer tonnára, a pulykahúsé 25 százalékkal 4 ezer tonnára emelkedett. A baromfihús legnagyobb célpiacai Románia és Bulgária voltak. Magyarország baromfihúsimportja 21 százalékkal 12,5 ezer tonnára csökkent a megfigyelt időszakban. Ezen belül a csirkehús beszállítása 29 százalékkal 9 ezer tonnára esett vissza, míg a pulykahúsé 36 százalékkal 831 tonnára bővült. A legtöbb baromfihús Lengyelországból és Romániából érkezett.

A vágócsirke havi termelői ára

Ábra: AKI

Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára 19,9 százalékkal 412,6 forint/kilogrammra, a vágópulykáé 14,9 százalékkal 596,9 forint/kilogrammra csökkent 2024 első tizenhét hetében az előző év azonos időszakához képest.

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Baromfi című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Fontos tudnivalók az öntözött területek műholdas ellenőrzéséről

Print Friendly, PDF & Email

Közlemény a TMR-rendszerről:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az Európai Bizottság előírásai miatt a tavalyi esztendő óta – a többi uniós tagállamhoz hasonlóan – a magyar agrártámogatási rendszerben is kötelező alkalmazni a Sentinel műholdcsalád felhasználásával működő területi monitoring rendszert, azaz TMR-rendszert.

Fotó: Pixabay

A rendszer alkalmazása az uniós elvárások okán 2024-ben bővül a tavalyi esztendőhöz képest és minden területalapú agrár- és vidékfejlesztési támogatás azon jogosultsági feltételeire ki kell terjednie, ahol a műholdfelvételek vizsgálata és értékelése alapján nagy bizonyossággal megítélhetőek azok teljesítése.

Az alábbi letölthető szakmai tájékoztató a gazdálkodók munkájának és döntéseinek segítése érdekében, az öntözött területek azonosításáról és az abból fakadó következményekről ad iránymutatást az érintetteknek.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Új eszközök és szankciók segítik a termelőket a felvásárlókkal szemben

Print Friendly, PDF & Email

Az Országgyűlés elfogadta a termelővédelmi törvénycsomagot

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Szankcionálhatóvá válnak a felvásárlók általi, 30 napon túli késedelmes fizetések a gazdálkodók felé az Országgyűlés által elfogadott termelővédelmi törvénycsomagnak köszönhetően – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. A szabályozás új lehetőségek megteremtésével javítja a termelők felvásárlókkal szembeni kiszolgáltatott helyzetét és jogi eszközökkel biztosít erősebb védelmet számukra. A legtöbb új szabály a szükséges felkészülési idő biztosítása érdekében 2025. január 1-jétől lép életbe.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Feldman Zsolt kiemelte, világszerte jellemző az, hogy az élelmiszer előállítási láncban a termelők arányaiban nagyobb kockázatokat viselnek, az eredményekből pedig kisebb mértékben részesülnek. Ennek oka, hogy a termelők legtöbbször kisebb alkuerővel és érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek, mint a láncban felettük álló feldolgozók vagy a kereskedők. A kockázatok és az eredmények arányosabb megosztása érdekében szükség van a termelők szabályokkal történő támogatásra, azért, hogy a felvásárlók, feldolgozók ne háríthassanak minden kockázatot a termelőkre. A termelők számára emellett átláthatóbbá és tervezhetőbbé kell válnia a felvásárlási folyamatoknak – tette hozzá.

Az államtitkár szerint a magyar kormány az agrárium vonatkozásában arra törekszik, hogy ne csak a támogatáspolitikában, hanem a hazai termékpályák működésében is előrelépés történjen. Ezért folyamatosan fejleszti a hazai szabályozási rendszert, mely megalapozza a hazai termelők felvásárlókkal szembeni védelmét, helyzetük jogi eszközökkel történő javítását és integrációjuk erősítését. Ezt szolgálja a most elfogadott termékpiacokról szóló törvény módosítása is, mely számos, a termelők védelmét erősítő, kézzelfogható szabályozási elemet tartalmaz. Ezek közé tartozik a kockázatmegosztási rendelkezések kötelező alkalmazása a zöldség-gyümölcs, valamint sertés- és baromfi ágazati szerződésekben, a 30 napnál későbbi késedelmes fizetések hatékonyabb szankcionálása 2025. január 1-jétől, valamint bizonyos esetekben a felvásárló tevékenységtől történő eltiltásának bevezetése. A cél mindezzel az, hogy ne egyedül a termelő viselje a termékpálya működésének teljes kockázatát. Fontos cél, hogy a szerződések a jövőben egyértelműen tartalmazzák ezeket a kockázatokat és a teherviselés arányait. A termelők védelmének javítását szolgálja az is, hogy az ágazati érdekképviseleti szervezetek mintaszerződéseket vezethetnek be a jó gyakorlatok széleskörű elterjesztése érdekében – hangsúlyozta.

Kifejtette, ez a törvénymódosítás kiterjed a vertikális együttműködésekre vonatkozó, önkéntesen alkalmazható termeltetői szerződés kategóriájának és szabályainak megteremtésére is. Ez az új szerződéstípus keretet ad a termeltetői együttműködéseknek, ami nemcsak a termelők helyzetét teszi kiszámíthatóbbá, hanem a feldolgozók alapanyag ellátottságának biztonságához is hozzájárul, valamint csökkenti a piaci túltermelés kockázatát is. A termeltetői együttműködésekre vonatkozó előírások alapján az árat olyan módon kell meghatározni, hogy az a szerződés egész időtartamára vonatkozóan biztosítsa az átláthatóságot és kiszámíthatóságot – ismertette Feldman Zsolt.

Az agrártárca azt kívánja elérni, hogy ezek a szabályok gyorsan és sikeresen beépüljenek a magyar mezőgazdasági gyakorlatba és átláthatóbb, tervezhetőbb viszonyokat teremtsenek országszerte.

Forrás: AM

Tovább olvasom