Keressen minket

Természetvédelem

Szomszédunk, a mezei veréb

Print Friendly, PDF & Email

Amikor megpillantunk egy mezei verebet (Passer montanus), az első gondolatunk, hogy nem sok színnel cicomázta fel a természet. Ám ha jobban szemügyre vesszük e parányi, tollas kis apróságot, látni fogjuk, hogy az a kevés szín valójában tökéletes arányban és egymással harmóniában oszlik el rajta.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Amikor megpillantunk egy mezei verebet (Passer montanus), az első gondolatunk, hogy nem sok színnel cicomázta fel a természet. Ám ha jobban szemügyre vesszük e parányi, tollas kis apróságot, látni fogjuk, hogy az a kevés szín valójában tökéletes arányban és egymással harmóniában oszlik el rajta.

A mezei veréb (Kép: Magyar Nemzeti Parkok)

Csokoládébarna kis sapkája, fehér pofácskáján elhelyezkedő fekete arcfoltja igazán bájos teremtménnyé varázsolja. Tollazatának többi színe oly tökéletes rejtőszínt biztosít számára, hogy ha berepül egy bokorba, szinte teljesen észrevehetetlen – persze ez csak akkor igaz, ha éppen nem hangos perpatvarban van a többiekkel vagy közeli rokonaival, a házi verebekkel.

Kupaktanács (Kép: Baross Gábor – Varázslatos Magyarország)

Ha alaposabban megfigyeljük viselkedését, láthatjuk, hogy élete egy hatalmas, társas vigasság, melyben némi nyugodalmat, a csapattól való elkülönülést csak a költési időszak jelenti, amikor párba állva költ. Mivel a szövőmadár távoli rokona, fészkét olyan helyen készíti el, ahová a (sokszor túlzottam is nagy mennyiségű) fészekanyagot jól be tudja szőni. Melléképületeink egy-egy téglahiányos falában, lyukas ereszében is ideális költőhelyre lel. Valódi költőhelyei persze a természetes odúk, ezt helyettesíthetjük számukra a B típusú, mesterséges fészekodúval is.

Érkezés… (Kép: Borbély Krisztián – Varázslatos Magyarország)

Hányatott sorsú madárkák

A 20. század egyik nagy összeesküvésének szenvedő alanyai lettek a verebek, így a mezei verebek is. Történt ugyanis, hogy Kína vezére, Mao Ce-tung meghirdette háborúját a verebek – mint a rizs fő dézsmálói – ellen. Lett is botrány belőle! A verebek sikeres kiirtásának eredménye ugyanis egy, csaknem 20 millió ember halálával járó, súlyos rizstermés-kiesés volt. Újra be kellett betelepíteni hát Kínába a verebeket, és még így is közel 40 év kellett hozzá, hogy ismét normalizálódjon a helyzet.

De nem is kell ennyire messzire tekintenünk. Sokan hazánkban is még mindig a régi beidegződés alapján ítélik meg a verebeket, így a mezei verebet is: haszontalan, a csirkék elől a darát elcsenő, csivitelő népségnek látják szegényt. Nagyon sokáig korlátozás nélkül vadászható vadfaj volt, légpuskás gyerekek és felnőttek hada lövöldözött rá válogatás és kíméleti időszak nélkül. A legtöbb kezdő légpuskás előbb lőtt verebet, mint üres májkrémes konzervdobozt. Szerencsére mára mindez már megváltozott: védett faj lett.

Hasznosságáról sajnos túl későn vált ismertté és elismertté. Költési időszakban a kertünkben költő mezei veréb rovartáplálékkal eteti felnövekvő fiókáit, így temérdek, valóban káros rovar lárvájától és hernyójától szabadítja meg kertünket. Évi két-három költésével szinte folyamatos kármentesítést biztosít – használjuk ki ezt a remek lehetőséget!

Teli szájjal (Kép: Szerencsi Gábor – Varázslatos Magyarország)

Szórakoztató és tanulságos társas viselkedés

Érdemes megfigyelni a mezei verebek költés után összeverődő, népes csapatainak viselkedését: egymást folyamatosan piszkáló civakodásaikat, lusta, délutáni porfürdőiket, vizes fürdőzéseiket. Összetartásukra jó példa, hogy veszély esetén azonnal riasztják egymást, hogy időben elmenekülhessenek mondjuk egy karvaly elől.

Csoportos szociális viselkedésük tanulmányozása szórakoztató, egy kezdő madarász számára rengeteg hasznos információval szolgál, melynek segítségével jobban meg tudja majd érteni egyéb, csoportosan élő fajok viselkedését is.

Forrás: Magyar Nemzeti Parkok

Természetvédelem

Érdekes vonuló madárfajok a szegedi Fehér-tavon

Print Friendly, PDF & Email

Tokody Béla madarakat figyelt meg a szegedi Fehér-tavon

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Tisza mellett fekvő alföldi halastavak a nagy madártömegek mellett mindig is vonzották a ritkább vízimadarakat. 2024 áprilisában több olyan madárfaj is előfordult a szegedi Fehér-tavon, amelyek ugyan minden évben távcső elé kerülnek, de idén kicsit korábban érkeztek, hasonlóan más madarakhoz.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A szegedi Fehér-tó több mint 2000 hektáros vízfelülete vízimadarak tömegeit vonzza minden tavasszal. Abban az esetben, ha március és április között van lecsapolt tóegység, akkor partimadarak ezrei lepik az iszapfelületet táplálék után kutatva. A gyakoribb partimadarak (pajzsoscankók, havasi partfutók, füstös cankók és gulipánok) között idén is feltűnt néhány olyan madárfaj, amely ugyan minden évben előfordul, de nem nagy példányszámban és kicsit későbbi időpontban.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

A csigaforgató (Haematopus ostralegus) kisszámú, de rendszeres átvonuló. Viszonylag nagy termetű madár, hosszú piros csőre és fekete-fehér mintázata miatt eltéveszthetetlen. Április első napjaiban jelent meg egy példánya a Fehér-tó új tavain.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A sarki partfutó (Calidris canutus) nagy testű partfutó, nászruhában vörös színű, összetéveszthetetlen partfutófaj.  A sarkkörön túli tundraövezetben költ. Nálunk rendszeres, de kis számú átvonuló faj, főleg májusban és augusztus-szeptember között tűnik fel lecsapolt halastavakon és szikes tavakon. Április első hetében tűnt fel két téli ruhás egyed, amely viszonylag korainak számít, de maradtak több napig a területen.

A széki lile (Charadrius alexandrinus) még 30 évvel ezelőtt rendszeresen költött a szárazon hagyott halastó medrekben is és jellegzetes költőfaja volt az alföldi szikes tavaknak, de sajnos rendkívüli módon visszaszorult hazánkban, mindössze 10-15 pár költ a Kiskunságban. A szegedi Fehér-tavon már csak ritka átvonuló, ezért is volt öröm az a hím madár, amely szintén április elején vendégeskedett egy napig a tavon.

A kis goda (Limosa lapponica) régebben ritka, manapság azonban már rendszeres, de kisszámú átvonuló partimadarunk. Közeli rokona a hazánkban már vészesen megfogyatkozott nagy godának, de a kis goda északon, a tundraövezetben költ. Hosszútávú vonuló, sajátos madárrepülési világrekord fűződik a fajhoz; egy fiatal kis goda közel 13 000 kilométert repült Alaszkától egészen Tasmániáig leszállás nélkül, amely út 265 órán keresztül tartott.

A szegedi Fehér-tó egyik lecsapolt tóegységén tűnt fel egy nászruhás madár és néhány napig táplálkozott az egyik lecsapolt tóegységen.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A klímaváltozás hatására sok időszakos vízállású szikes tavunk kiszárad már késő tavaszra, ezért is értékelődött fel a mesterséges halastavak szerepe, ahol az extenzív gazdálkodás egyrészt az állandó vízállással jó költő-és vonulóhelyet biztosít azoknak a vízimadárfajoknak, amelyek táplálkozása és költése ezt igényli, de a gazdálkodásnak megfelelően a lecsapolt halastavak iszapfelületei tökéletes élőhelye a partimadaraknak. A ritkább fajokat látni mindig jó élmény, de ami nagyon fontos, hogy ezek a tavak több olyan tömegesen vonuló fajnak jelent biztos megállóhelyet, mint a pajzsoscankó, havasi partfutó vagy a nagy goda.

Forrás: dr. Tokody Béla – MME

Tovább olvasom

Természetvédelem

Kékbegyek látványos nászrepülése Cserebökényben

Print Friendly, PDF & Email

Rendszeresen találkozhatunk kékbegyekkel Cserebökényben

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén rendszeresen találkozhatunk kékbegyekkel. A hímek nászrepülése szemet gyönyörködtető mutatvány.

Fotó: Őze Péter

A kékbegy az egyik legszebb tollazatú énekesmadár. Március végén, április elején érkezik vissza afrikai telelőhelyéről. A hímek rögtön elfoglalják a fészkelő területüket. Rendszerint egy magasabb ponton énekelnek, akár egy kiemelkedő nádszál csúcsi részén megkapaszkodva. Énekük rendkívül változatos, sok utánzást tartalmaz, mégis egyedi.

Nászrepülésük igen látványos. A hím a tojó közelsége esetén éneklés közben rendszeresen a levegőbe emelkedik, majd széttárt faroktollakkal ereszkedik vissza. Ezt követően a hím a talajon kék melltollait felborzolja, szárnyait leereszti, faroktollait széttárja, így udvarol a tojónak.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

A fészket a tojó vékony növényi szálakból, gyökérdarabokból, egymaga építi. Legtöbbször a talajhoz közel, fűcsomó alá, zsombékra, vagy nádcsomó tövébe rejti. Általában 5-6 tojást rak, melyeken csak a tojó kotlik. A hím eközben a közelben énekel. A fiókák etetésében mindkét szülő részt vesz. Ritkán második költésük is előfordul.

A násztevékenységet követően a kékbegyek – rejtett életmódjuk miatt -, alig észrevehetők. Megfigyeléseink szerint ragaszkodnak a költőterületeikhez, évről-évre ugyanott találjuk meg az éneklő hímeket. Cserebökényben az egyik vizes élőhely melletti, pihentetett, kiterjedt foltos bürkös területen hat nászrepülő hímet számoltunk. Megfigyeltük, hogy a nászrepülést követően az 50-60 cm magasságú, sűrű növényzetben tűntek el a kékbegy-párok. Reméljük, hogy a párok az idén is sikeresen nevelik fel fiókáikat.

Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park

Tovább olvasom

Természetvédelem

Madár-megfigyelés Görögországban

Print Friendly, PDF & Email

Gyenge László madarakat fényképezett Thesszalonikitől délre eső makedóniai tengerparton

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Néhány napot nemrég Görögországban töltöttem, a Thesszalonikitől délre eső makedóniai tengerparton. No nem fürödni és napozni mentem a magyarok körében is népszerű nyaralóhelyre, és nem csak az ott is hűvös idő tartott vissza a dologtól.

Fotó: Gyenge László – Agro Jager News

Az Axiosz és az Aliákmonasz folyó torkolatvidékének és a Makrijálosztól délre eső tengerparti sólepárló kazetták, illetve a mellette elterülő mocsárvidék gazdag élővilágára voltam kíváncsi. A természetfotósok már csak ilyen furcsa helyekre járnak. Hát a madarak és a hüllők igazi paradicsomába csöppentem a tavaszi nyüzsgés, megújulás időszakában. Az odalátszó távoli Olimposz hegy csúcsát még hó borította, de a lapályon már költéshez készülődtek a madarak, és a gyíkok, kígyók, teknősök is élvezték a déli napsütést.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Sikerült igazán kecsegtető leshelyeket találnom, ahonnan főleg parti és gázlómadarakat tudtam fotózni. A tengerparthoz közeli sótűrő növényzetben botorkálva még veszélyes helyzetbe is kerültem: a hűvös hajnal utáni reggeli verőfényben még félig dermedten napozott egy jól fejlett homoki vipera, amelyet tényleg csak a legutolsó pillanatban vettem észre, és a már lépésre emelt lábamat rántottam vissza.

Fotó: Gyenge László – Agro Jager News

Szóval nem lett baj, a hüllő dühösen sziszegve tűnt el a gazban a tamariskabokrok alatt. Odébb, a sólepárló betonszegélyénél egy jó kétméteres haragos sikló kúszott tova, és lépten-nyomon görög teknősök kocogtak, döcögtek a fűcsomók között. Minden hasonló utam előtt elképzelek magamnak valamilyen addig még nem látott vagy általam nem fotózott fajt, amelyet azután igyekszem megtalálni, megörökíteni.

Fotó: Gyenge László – Agro Jager News

Ezúttal a székicsér képére vágytam, és ha nehezen is, meg nem kis szerencsével is, de sikerült. Az elmúlt napokban a különböző természetfotós csoportokban publikált madaras képeim mind itt készültek, nem a szokásos apaji “vadászterületemen”, ahol ugyanezeket a fajokat időnként szintén meg lehet figyelni.

Írta és fényképezte: Gyenge László

Tovább olvasom