Keressen minket

Természetvédelem

Közel 4500 fészektartóval várják a gólyákat

Print Friendly, PDF & Email

Az E.ON Hungária Csoport idén tavasszal is a madarak védelmére kihelyezett fészektartókkal várja a gólyákat. Korábban összesen 4399 védőeszközt telepítettek, idén márciusra pedig újabb 48 került fel az oszlopokra a cég szolgáltatási területein.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Az E.ON Hungária Csoport idén tavasszal is a madarak védelmére kihelyezett fészektartókkal várja a gólyákat. Korábban összesen 4399 védőeszközt telepítettek, idén márciusra pedig újabb 48 került fel az oszlopokra a cég szolgáltatási területein.

Közel 4500 helyen ellenőrizték és javították a fészektartókat, és ha kellett újakat helyeztek ki (Kép: VEOL)

A már meglévő fészektartókat ellen­őrizték, ha kellett, cserélték a szakemberek, hogy a visszatérő madarak biztonsággal használhassák azokat és az áramellátás zavartalanságát se veszélyeztessék.

Az élővilágot kímélő, fenntartható és biztonságos energiaellátás megvalósításáért dolgozik idén is az áramszolgáltató, együttműködve a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a nemzeti park igazgatóságok szakembereivel. A lakosságtól érkező és a szakértői javaslatok alapján választották ki azt a 48 helyszínt, ahova újabb fészektartókat helyeztek el. A védőeszközöket a vállalat munkatársai rendszeresen karbantartják, szükség szerint cserélik. A munkákat főként januárban és februárban végezték el, hogy a madarak visszaérkezésére minden készen álljon.

Az új fészektartókra fonott fészekalap is került. A beavatkozások során a régi gólyafészektartókat is ellenőrizték és javították. A régebbi, akár évtizedes fészkek többmázsásra is hízhatnak, és veszélyessé válhatnak, ezek új, fonott fészekalapot kaptak.

A kikelt gólyafiókák védelmére a fészek környezetében lévő hálózati elemekre szükség szerint burkolatot tesznek a szakemberek, emellett pedig kiülőket szerelnek fel, hogy távol tartsák a madarakat az oszlopok veszélyes részeitől. Kiemelt esetekben az energiacég a meglévő légvezetékek föld alá helyezésével óvja az élővilágot. Emellett folyamatosan építi be a jelenleg ismert, madarakat védő megoldásokat a hálózatain, miközben a madárvédelmi szakemberekkel együttműködve új, innovatív eszközök fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet. Néhány hete kezdték meg egy, a villamos hálózatokon nagy számban használt berendezés, az oszlopkapcsoló új, madárbarát típusának gyakorlati tesztjét három helyszínen.

A Kaposvári Villamossági Gyár Kft. fejlesztő mérnökeivel és természetvédelmi szakemberekkel, köztük az MME-vel és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal közösen újragondolt eszközt a hagyományoshoz képest „fejjel lefelé” szerelik fel, így nem érhető el a madarak számára olyan pont, ami veszélyeztetné őket. Tavaly nyár óta pedig már egy másik madárvédelmi eszköz gyakorlati tesztje is folyik a Hortobágyon. A Kaposvári Villamossági Gyárral, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal a madarak védelmére közösen kidolgozott új burkolatokat vizsgálják. Az áramszolgáltató szakemberei összesen tíz helyen helyeztek el új típusú burkolatot a függőleges helyzetű oszlopkapcsolókra. Az együttműködő szervezetek – egy éven keresztül – folyamatosan figyelik az eszközök működését, és az összegyűjtött tapasztalatok értékelése után, várhatóan majd idén ősszel döntenek arról, hogy a megoldás tömegesen alkalmazható-e.

Veszprém megyében összesen 339 gólyafészektartó található, amelyek közül 75 jellemzően nem lakott, azonban várja az érkező fiatal gólyapárokat. Az energiacég szakembereinek két esetben kellett megyénkben áthelyezniük a településen belül új helyre a korábban telepített gólyafészektartót a „gólyaváró” beavatkozások során.

Még a tavalyi esztendőben Somlójenőn, idén februárban pedig Várkeszőn végeztek el ilyen beavatkozást, részben a madárvédelmi szakemberek útmutatása alapján, részben a helyi településvezetéssel egyeztetve. Mindannyian nagyon bíznak benne, hogy ezeket az új helyre került fészektartókat is birtokba veszik majd a népszerű visszatérő madarak.

Forrás: Veol

 

 

Természetvédelem

Érdekes vonuló madárfajok a szegedi Fehér-tavon

Print Friendly, PDF & Email

Tokody Béla madarakat figyelt meg a szegedi Fehér-tavon

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Tisza mellett fekvő alföldi halastavak a nagy madártömegek mellett mindig is vonzották a ritkább vízimadarakat. 2024 áprilisában több olyan madárfaj is előfordult a szegedi Fehér-tavon, amelyek ugyan minden évben távcső elé kerülnek, de idén kicsit korábban érkeztek, hasonlóan más madarakhoz.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A szegedi Fehér-tó több mint 2000 hektáros vízfelülete vízimadarak tömegeit vonzza minden tavasszal. Abban az esetben, ha március és április között van lecsapolt tóegység, akkor partimadarak ezrei lepik az iszapfelületet táplálék után kutatva. A gyakoribb partimadarak (pajzsoscankók, havasi partfutók, füstös cankók és gulipánok) között idén is feltűnt néhány olyan madárfaj, amely ugyan minden évben előfordul, de nem nagy példányszámban és kicsit későbbi időpontban.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

A csigaforgató (Haematopus ostralegus) kisszámú, de rendszeres átvonuló. Viszonylag nagy termetű madár, hosszú piros csőre és fekete-fehér mintázata miatt eltéveszthetetlen. Április első napjaiban jelent meg egy példánya a Fehér-tó új tavain.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A sarki partfutó (Calidris canutus) nagy testű partfutó, nászruhában vörös színű, összetéveszthetetlen partfutófaj.  A sarkkörön túli tundraövezetben költ. Nálunk rendszeres, de kis számú átvonuló faj, főleg májusban és augusztus-szeptember között tűnik fel lecsapolt halastavakon és szikes tavakon. Április első hetében tűnt fel két téli ruhás egyed, amely viszonylag korainak számít, de maradtak több napig a területen.

A széki lile (Charadrius alexandrinus) még 30 évvel ezelőtt rendszeresen költött a szárazon hagyott halastó medrekben is és jellegzetes költőfaja volt az alföldi szikes tavaknak, de sajnos rendkívüli módon visszaszorult hazánkban, mindössze 10-15 pár költ a Kiskunságban. A szegedi Fehér-tavon már csak ritka átvonuló, ezért is volt öröm az a hím madár, amely szintén április elején vendégeskedett egy napig a tavon.

A kis goda (Limosa lapponica) régebben ritka, manapság azonban már rendszeres, de kisszámú átvonuló partimadarunk. Közeli rokona a hazánkban már vészesen megfogyatkozott nagy godának, de a kis goda északon, a tundraövezetben költ. Hosszútávú vonuló, sajátos madárrepülési világrekord fűződik a fajhoz; egy fiatal kis goda közel 13 000 kilométert repült Alaszkától egészen Tasmániáig leszállás nélkül, amely út 265 órán keresztül tartott.

A szegedi Fehér-tó egyik lecsapolt tóegységén tűnt fel egy nászruhás madár és néhány napig táplálkozott az egyik lecsapolt tóegységen.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A klímaváltozás hatására sok időszakos vízállású szikes tavunk kiszárad már késő tavaszra, ezért is értékelődött fel a mesterséges halastavak szerepe, ahol az extenzív gazdálkodás egyrészt az állandó vízállással jó költő-és vonulóhelyet biztosít azoknak a vízimadárfajoknak, amelyek táplálkozása és költése ezt igényli, de a gazdálkodásnak megfelelően a lecsapolt halastavak iszapfelületei tökéletes élőhelye a partimadaraknak. A ritkább fajokat látni mindig jó élmény, de ami nagyon fontos, hogy ezek a tavak több olyan tömegesen vonuló fajnak jelent biztos megállóhelyet, mint a pajzsoscankó, havasi partfutó vagy a nagy goda.

Forrás: dr. Tokody Béla – MME

Tovább olvasom

Természetvédelem

Kékbegyek látványos nászrepülése Cserebökényben

Print Friendly, PDF & Email

Rendszeresen találkozhatunk kékbegyekkel Cserebökényben

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén rendszeresen találkozhatunk kékbegyekkel. A hímek nászrepülése szemet gyönyörködtető mutatvány.

Fotó: Őze Péter

A kékbegy az egyik legszebb tollazatú énekesmadár. Március végén, április elején érkezik vissza afrikai telelőhelyéről. A hímek rögtön elfoglalják a fészkelő területüket. Rendszerint egy magasabb ponton énekelnek, akár egy kiemelkedő nádszál csúcsi részén megkapaszkodva. Énekük rendkívül változatos, sok utánzást tartalmaz, mégis egyedi.

Nászrepülésük igen látványos. A hím a tojó közelsége esetén éneklés közben rendszeresen a levegőbe emelkedik, majd széttárt faroktollakkal ereszkedik vissza. Ezt követően a hím a talajon kék melltollait felborzolja, szárnyait leereszti, faroktollait széttárja, így udvarol a tojónak.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

A fészket a tojó vékony növényi szálakból, gyökérdarabokból, egymaga építi. Legtöbbször a talajhoz közel, fűcsomó alá, zsombékra, vagy nádcsomó tövébe rejti. Általában 5-6 tojást rak, melyeken csak a tojó kotlik. A hím eközben a közelben énekel. A fiókák etetésében mindkét szülő részt vesz. Ritkán második költésük is előfordul.

A násztevékenységet követően a kékbegyek – rejtett életmódjuk miatt -, alig észrevehetők. Megfigyeléseink szerint ragaszkodnak a költőterületeikhez, évről-évre ugyanott találjuk meg az éneklő hímeket. Cserebökényben az egyik vizes élőhely melletti, pihentetett, kiterjedt foltos bürkös területen hat nászrepülő hímet számoltunk. Megfigyeltük, hogy a nászrepülést követően az 50-60 cm magasságú, sűrű növényzetben tűntek el a kékbegy-párok. Reméljük, hogy a párok az idén is sikeresen nevelik fel fiókáikat.

Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park

Tovább olvasom

Természetvédelem

Madár-megfigyelés Görögországban

Print Friendly, PDF & Email

Gyenge László madarakat fényképezett Thesszalonikitől délre eső makedóniai tengerparton

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Néhány napot nemrég Görögországban töltöttem, a Thesszalonikitől délre eső makedóniai tengerparton. No nem fürödni és napozni mentem a magyarok körében is népszerű nyaralóhelyre, és nem csak az ott is hűvös idő tartott vissza a dologtól.

Fotó: Gyenge László – Agro Jager News

Az Axiosz és az Aliákmonasz folyó torkolatvidékének és a Makrijálosztól délre eső tengerparti sólepárló kazetták, illetve a mellette elterülő mocsárvidék gazdag élővilágára voltam kíváncsi. A természetfotósok már csak ilyen furcsa helyekre járnak. Hát a madarak és a hüllők igazi paradicsomába csöppentem a tavaszi nyüzsgés, megújulás időszakában. Az odalátszó távoli Olimposz hegy csúcsát még hó borította, de a lapályon már költéshez készülődtek a madarak, és a gyíkok, kígyók, teknősök is élvezték a déli napsütést.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Sikerült igazán kecsegtető leshelyeket találnom, ahonnan főleg parti és gázlómadarakat tudtam fotózni. A tengerparthoz közeli sótűrő növényzetben botorkálva még veszélyes helyzetbe is kerültem: a hűvös hajnal utáni reggeli verőfényben még félig dermedten napozott egy jól fejlett homoki vipera, amelyet tényleg csak a legutolsó pillanatban vettem észre, és a már lépésre emelt lábamat rántottam vissza.

Fotó: Gyenge László – Agro Jager News

Szóval nem lett baj, a hüllő dühösen sziszegve tűnt el a gazban a tamariskabokrok alatt. Odébb, a sólepárló betonszegélyénél egy jó kétméteres haragos sikló kúszott tova, és lépten-nyomon görög teknősök kocogtak, döcögtek a fűcsomók között. Minden hasonló utam előtt elképzelek magamnak valamilyen addig még nem látott vagy általam nem fotózott fajt, amelyet azután igyekszem megtalálni, megörökíteni.

Fotó: Gyenge László – Agro Jager News

Ezúttal a székicsér képére vágytam, és ha nehezen is, meg nem kis szerencsével is, de sikerült. Az elmúlt napokban a különböző természetfotós csoportokban publikált madaras képeim mind itt készültek, nem a szokásos apaji “vadászterületemen”, ahol ugyanezeket a fajokat időnként szintén meg lehet figyelni.

Írta és fényképezte: Gyenge László

Tovább olvasom