A jubileumi, a 30. Fegyver, Horgász és Vadászati kiállítás sok érdekességet, bejelentést és főképpen megerősítést hozott, hiszen Dr. Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, az Országos Magyar Vadászati Védegylet választmányi elnöke, a megnyitón mindenkit megerősített abban, hogy a hangtompítókat bárki szabadon megvásárolhatja, használhatja Magyarország területén. Dr. Nagy István agrárminiszter a mezőgazdaság és az erdészet számára hozott friss híreket, miközben Dr. Kovács Zoltán, a nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár már Magyarország közelgő soros elnöksége kapcsán hangsúlyozta, hogy fontos időszak előtt áll hazánk. Budapesten, a FEHOVÁ-n, 17 ország, 200 kiállítója mutatkozik be, amely a Kárpát-medence legnagyobb kiállításává nőtte ki magát.

A 30. FeHoVa megnyitója előtti pillanatok. A képen balról jobbra: Dr. Dérer István, a Mohosz főigazgatója, Dr. Kovács Zoltán Ph.D., a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) magyarországi nemzeti delegációjának vezetője, Dr. Nagy István agrárminiszter, az Agrárminisztérium vezetője, Dr. Semjén Zsolt Magyarország miniszterelnök-helyettese, az Országos Magyar VAdászati Védegylet választmányi elnöke és Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely Ph.D. / Agro Jager

Kétségtelen, hogy az elmúlt évtizedek legszabadabb, legkötetlenebb Fegyver, vadászati és horgászati kiállítása az idei, 2024-es, a jubileumi 30. FEHOVA és csak kapkodta a fejét, még az is, aki nap, nap után követi a vadgazdálkodás, a természetvédelem és magában, az agrárszektorban bekövetkezett változásokat.

Bár nem foglalta össze senki, de mégiscsak integrált szemlélet mellett, a szektor ágazatait nem egymás kárára, hanem azok lehetőségeit erősítve, egymás javára lehet fejleszteni. Nagykövetek, államtitkárok, külföldi delegációk sora érkezett a FEHOVÁ-ra, amely igazi színes, nemzetközi kiállítássá szélesedett.

Köszöntő: Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely Ph.D. / Agro Jager

Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy egy kicsit mindenki sajátjának érzi a kiállítást, s az, hogy a vadászok és a horgászok egy időben találkoznak, számára jelzés értékű. Közel egymilliós ez a két szakma, a szabadidős tevékenységben résztvevők nagyságrendje, s ez már jelentős erőt képvisel. Ha ekkora tömeg megmozdul, biztosan képes tenni a környezetéért, amiben a FEHOVA egy gyűjtőpontja ezeknek a szakmáknak, ezeknek tevékenységeknek. Kiemelte, hogy a harmadik, önálló program a kutyashow, amelyre mindenkinek érdemes benézni, hiszen nemcsak hobbykutyákat, társállatokat, hanem profi, munkakutyákat is meg lehet tekinteni és meg lehet ismerkedni a különféle hazai és külföldi kennelek tulajdonosaival.

Dr. Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, az Országos Magyar Vadászati Védegylet választmányi elnöke. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely Ph.D. / Agro Jager

Aki kilátogat a Fegyver, horgász és vadászati kiállításra, már megszokhatta, hogy Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, az Országos Magyar Vadászati Védegylet választmányi elnöke, egyfajta beszámolót tart a megnyitó napján. Bár a szakma már értesült róla és tudvalevő, de mégis az elmúlt évek, évtizedek szinte megoldatlan kérdésköre volt a vadbalesetekkel kapcsolatos helyzet: különös tekintettel az autópályák mentén, a kerítés és az úttestek közötti zöld területekről beugró vad okozta balesetekre és az azok utáni kártérítési felelősségre. Magyarul: ki felel ezekért a balesetekért, kinek kell megtéríteni az okozott kárt. Másik ilyen sarkalatos kérdés volt az utakon történt balesetek kapcsán az, hogy a vadászatra jogosultak felelősségét nem állapították meg abban az esetben, ha a vad nem emberi zavarás miatt lépett az úttestre és okozott balesetet.

Solymászok és magyar kutyafajták a jubileumi, 30. FeHoVa megnyitó ünnepségén. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely Ph.D. / Agro Jager

Az elmúlt hónapokban a vadkár kérdése neuralgikus ponttá fejlődött a vadgazda és a mezőgazda között. Semjén Zsolt bejelentette, hogy február 7-én a Karmelita kolostorban minden ágazati szereplővel egyeztettek és konszenzusra jutottak. Bár a törvény egyértelműen fogalmaz, hogy kinek, mi a feladata a vadkár megelőzésében, de hangsúlyozta, hogy minden szereplőt arra kér, hogy kárigényét lehetőség szerint peren kívül érvényesítse. A károkat a település jegyzőjének kell bejelenteni, a káresemény bekövetkezésétől számított 5 napon belül. Fontos, hogy eddigi 5 éves elévülési időt 30 napra szűkítették és pontosan 30 napunk áll rendelkezésre a peren kívüli megegyezésekre is. A vadlétszám témaköre, hogy egyes régiókban mekkora lehet a vadállomány nagysága – nem kérdés. Meghatározása, pontos becslése az Agrárminisztérium feladata, de ebben szeretné, ha a Magyar Tudomány Akadémia is bekapcsolódna. Fontos, hogy megnyugtató és a lehető legátfogóbb képet kapjunk a magyar vadállományról és annak nagyságáról. Megfontolt, nyugodt, gyakorlati kutatásokra alapozott, minden szereplő bevonásával elkészített döntéseket kell hozni, amelyek hosszú távon is fenntarthatóak.

A lősport és az ifjúsági vadászat kapcsán a néhai Igaly Diána olimpikonunkat hozta fel példának, aki, ha 18 évesen kapott volna először lőfegyvert a kezébe, bizonyosan nem ér el olyan sikereket, mint így. Ehhez meg kellett teremteni a jogszabályi hátteret és ugyanolyan vizsgákat kell teljesíteni az ifjúsági vadászoknak is, mint a felnőtteknek. Azzal a kitétellel, hogy a sörétes fegyver mellett, csak és kizárólagosan .22-es kaliberű golyós fegyvert tarthatnak. Társasvadászaton nem, csak egyéni vadászaton, felnőtt érvényes fegyvertartási engedéllyel, vadászjeggyel rendelkező vadásszal mehetnek vadászatokra.

Svéd hangtompítók a Reflex vadászbolt standján. Balról Ondrék Róbert, a Hozam Zrt. vezérigazgatója, míg jobbról Albert Attila, a Frommer Fegyverbolt kereskedelmi igazgatója. Fotó: Agro Jager

A hangtompítók engedélyezése mögötti egyeztetésekről is lerántotta a leplet. A szakma tudta, hogy nagy viták álltak e mögött, de kiemelte, hogy az észérvek mentén döntöttek. Kizárólag szakmai kritériumok voltak azok, amelyek után lehetőséget nyitottak ennek az eszköznek a használata előtt. Fontos, hogy a hangtompítók használatával nem nyugtalanítja a vadállományt a hivatásos vadász, a természetvédelmi őr. Nem zavarja továbbá a lakosságot és a vadászok hallását is védi. Azonban keveset lehetett arról hallani, hogy a külföldről hozzánk érkező vadászok sok esetben használták, mi több az Ausztriából érkező vadászok esetében kötelező is használniuk. Bár könnyen leszerelhető, de a hangtompító nélkül vagy azzal használt fegyver lőképe más és más és újra be kellett lőni a vendégeknek a puskáikat. Másrészt az Európai Unió tagállamaiban engedélyezett. Akinek van olyan fegyvere, amelyre felszerelheti és rendelkezik adott fegyvertartási engedéllyel, akkor az adott kaliberhez vásárolhat ilyen terméket.

Éjjellátók kérdés köre azonban már bonyolultabb, hiszen a vadászatra jogosultnak meg kell kérnie az engedélyt a vadászati hatóságtól, hogy használhassák az eszközt. Erre mindenképpen ügyelnie kell annak, aki ilyen eszközzel bír és érdeklődjön a vadászatok megkezdése előtt, különösen akkor, ha vendégvadászatra érkezik.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A közigazgatás kapcsán tájékoztatott arról, hogy ingyenessé vált a spíszer bikák bírálata. Mínusz pontos elejtésnél, még ha érmes is a bika, nem kaphat érmet a trófea és már elkészült az országos trófeabírálati protokoll is. A külföldi vendégek esetében ma már nemcsak egy-egy társaság területén, hanem országos viszonylatban, szabadon utazhatnak, vadászhatnak a Magyarországra érkezett vendégek és nem kell minden társaság területén újra és újra engedélyeket váltani. Eközben a határon túli magyarság számára is lehetőség nyílt arra, hogy magyar állami vadászjegyet válthassanak.

A fegyverek műszaki vizsgáztatása kapcsán ma már rutin, hogy az eladáskor kell újra műszakiztatni a fegyvereket, míg a családon belül, ajándékozással, örökléssel megkapott fegyverek, ez alól felmentést kaptak.

Nagy István agrárminiszter köszöntője a 30. FeHoVá-n. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely Ph.D. / Agro Jager

Nagy István agrárminiszter a régió legjelentőseb és leghangulatosabb kiállításának nevezte a FeHoVá-t. Megkezdte az Országos Vadgazdálkodási Tanács a munkáját és a Területi Vadgazdálkodási Tanácsok is megalakultak. A miniszter kérte, hogy használják a vadászjegyek ügyfélkapus megvásárlásának lehetőségét – sokat dolgoztak azon, hogy ezt be tudjuk vezetni.

Hamarosan, 2025. márciusától indul a digitális beíró könyv és számos, a bürokrácia csökkentésére tett intézkedést készítenek még elő.

Kiemelte, hogy a gím- és a dámszarvas erőteljese erősödése tapasztalható nemcsak Magyarországon, hanem Európában is. Meg kell teremteni az összhangot az ágazat szereplői között. Napjainkban 50 vállalkozás foglalkozik vadhús felvásárlással, amely éves szinten 3500 tonnát exportot jelent, miközben az ágazat 30 milliárd forint forgalmat bonyolít le.

Reviczky Gábor kitüntetésével, amelyet Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől vehetett át. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely Ph.D. / Agro Jager

2020. óta 1700 hektár új erdőt adtak át Magyarországon. Az az uniós cél, hogy 27%-ra növeljék az erdős területek arányát. Ehhez most érkeznek az új támogatások, amelyek a NATURA 2000 területekre, az erdőkárok csökkentésére, az erdei infrastruktúra fejlesztésére lehet fordítani. Ezen kívül még sok más kiírás jelenik meg hamarosan, amely nem csak az erdőgazdálkodóknak fontos, hanem az erdő közjóléti funkciója miatt, mindannyiónk érdeke is.

Az állami erdészetek méltán a magyar vadgazdálkodás zászlóshajói. Az Egererdő Zrt. standján. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely Ph.D. / Agro Jager

A kormány a vizekre kiemelt figyelmet fordít. Halaink nemzeti kincsnek számítanak. Jelenleg 26 000 hektár halastó biztosítja a lakosság halszükségletét, miközben teljesen megszűnt a kereskedelmi halászat és sikerült visszaszorítani az orvhorgászatot. Bejelentette azt is, hogy készül a Nemzeti horgász és turisztikai stratégia

Dr. Kovács Zoltán Ph.D., a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) magyarországi nemzeti delegációjának vezetője. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely Ph.D. / Agro Jager

Dr. Kovács Zoltán kiemelte, hogy Magyarország az uniós elnökség kapujában áll. A hazai, nemzeti kérdések mellett hazánknak fontos feladatai vannak és a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács magyarországi delegációjának vezetőjeként fontosnak tartja, hogy bemutassuk a magyar eredményeket. Magyarország vadgazdálkodása, természetvédelme azonban csak akkor lehet sikeres, ha a Kárpát-medence egészét integráltan kezeli. A vonuló- és költöző madarak mellett, a vadászható állatfajok megőrzése, állományainak fenntartása kiemelt és egyben nemzetközi feladat is. A hazai vadgazdálkodás mellett az előttünk álló időszakban ilyen feladatokra is számítunk. Méltatta Magyarország, a Magyarországhoz köthető kutatások sikerét s nem hagyta ki, hogy gratuláljon Hídvégi Béla, Dallasban átvett Weatherby-díjának.

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotó: Dr. Szilágyi Gergely Ph.D.

Magyarország legrégebbi, vadászati internetes oldalát, a Vadászat.net oldalt, amely 1999-ben indult, annak teljes tartalmával és a hozzátartozó domainnel megvásárolta az Agro Jager News – jelentette be Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., az Agro Jager News lapigazgatója Budapesten, a jubileumi 30. Fegyver-, Horgász és Vadászati kiállításon.

Az Agro Jager News, a Vadászat.net – Magyarország első vadászati internetes szaklapjának megvásárlásával – 25 éves tartalommal, hazánk legrégebbi és legnagyobb online vadászújságává vált.

Megvásárolta az Agro Jager News a Vadászat.net internetes vadászati szaklapot, amely 1999-ben indult. 25 év hírei, tudósításai, közéleti tevékenysége, a művészeteken át a vadásztörténetekig, különleges receptek, olyan archív hangfelvételek kerültek az Agro Jager News tulajdonába, amelyre joggal mondhatjuk, hogy a magyar vadászat internetes hajnalára mutatnak vissza. Egy olyan kort mentettünk meg az Agro Jager News égisze alatt, amelyen nagyon sokan dolgoztak a mögöttünk álló 25 évben – tájékoztatott Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., az Agro Jager News lapigazgatója.

A Vadászat.net újságot 1999-ben, Preisz Gyula alapította meg, de akkor még nem gondolta senki, hogy milyen jelentősége lehet az első elektronikus cikkeknek. Nem is láttuk valójában, hogy mekkora térnyerése lehet a digitalizációnak. Az oldalra 2000-ben figyelt fel a Nimród Vadászújság akkori főszerkesztője, Dr. Zoltán Attila, aki végül halálig együtt dolgozott az internetes lappal, amely először a Nimród Vadászújság híreit, majd az igen rövid ideig kiadott Hunor Magazin híreit is követte.

Ma a www.vadaszat.net domain címet újra elérhetővé tettük, amely az Agro Jager News felületére mutat és az Agro Jager hírei mellé 22 évnyi tartalmat integráltuk az Agro Jager News adatbázisába, amellyel a lap, mintegy 25 év vadászati híreit bírja.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik segítették ezt a munkát. Személyesen megköszönve Preisz Gyulának, akinek a segítségével első cikkeim országosan jelenhettek meg, s amiatt is, hogy a Vadászat.net oldal miatt keresett meg Dr. Zoltán Attila: azt követően ugyanis 18 évig dolgozhattam a magazinnál.

Az Agro Jager News új rovatokkal, új szolgáltatásokkal, kiterjedt tartalommal, a legújabb RSS szolgáltatással, további kereső funkcióval frissült, amely ma már optimalizált mind okostelefonokra és táblagépekre is.

Engedjék meg, hogy minden régi és új olvasónknak, barátunknak, régi munkatársunknak kellemes időtöltést kívánjak az Agro Jager News csapata nevében.

Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. – lapigazgató

A lőfegyver-kereskedők (forgalmazók), a hangtompító tartására jogosultak számára a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény, valamint a  fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet 2023. november 1-jén hatályba lépett módosításáról.

A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 3. § (3) bekezdése szerint a „hangtompító az annak tartására, vagy – ha a hangtompító tartását a

jogszabály a lőfegyver tartására való jogosultság alapján is lehetővé teszi, – a lőfegyver tartására jogosító engedély birtokában szerezhető meg, a lőfegyver tartására való jogosultság alapján abban az esetben, ha a hangtompító felszerelésére alkalmas lőfegyvert a tartására jogosító engedély meglétét igazoló hatósági igazolványba bejegyezték”.

A fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 15. § (2a) bekezdésében rögzíti, hogy a „Hangtompító kizárólag a 35/B. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti engedéllyel rendelkező személy vagy szervezet részére értékesíthető”.

A Kr. 35/B. § alapján „(1) A hangtompító tartása engedélyezhető

22. – feladatkörére tekintettel – az igazságügyi fegyverszakértőnek, igazságügyi fegyverszakértői vizsgálati tevékenységet folytató vagy lőszergyártási engedéllyel rendelkező szervezetnek, az Ftv. 22. § (5) bekezdés b) és c) pontja alapján a vizsgálatra, a tanúsítvány, szakvélemény kiadására, illetve a lőfegyverek hatástalanításának végrehajtására kijelölt szervezetnek, valamint muzeális intézménynek vagy
23. a lőfegyver munkavégzési célú tartására jogosult kérelmező számára abban az esetben, ha igazolja, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal engedélye, illetve kijelölése alapján jogosult az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 51. § (3) bekezdés i) pontjában meghatározott tevékenység végzésére.

• Az (1) bekezdés szerinti engedély hiányában a hangtompítót a lőfegyver tartására való jogosultság alapján jogosult tartani az a személy vagy szervezet, aki rendelkezik

1. a sportlőfegyver tartására jogosító engedéllyel vagy
2. a vadászlőfegyver tartására jogosító engedéllyel.

• A hangtompító

1. az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben kizárólag a hangtompító tartására jogosító

engedéllyel rendelkező jogszerű tevékenysége során,

51. az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben kizárólag az Éltv. 51. § (3) bekezdés i)

pontjában meghatározott tevékenység szabályszerű végzése során,

1. a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a sportlőfegyver jogszerű használata során

vagy

1. a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a vadászlőfegyver jogszerű használata során használható.

Egy hangtompító belső felépítése kitöréssel szemléltetve Forrás: FROMMER Fegyverbolt

A Kr. 45. § b) pontja értelmében e rendelet eltérő rendelkezése hiányában az kaphat engedélyt a hangtompító kivitelére, behozatalára, átszállítására, aki a 35/B. § (1) bekezdésében meghatározott engedéllyel rendelkezik.

A Kr. 47. § (4) bekezdése szerint „A hangtompítónak az ország területére történő behozatalához, az ország területéről történő kiviteléhez, illetve az ország területén történő átszállításához nincs szükség a 45. § b) pontjában meghatározott engedélyre abban az esetben, ha a hangtompítót jogszerűen birtokló személy rendelkezik a sportlőfegyver, illetve a vadászlőfegyver tartására jogosító engedéllyel. Ilyen esetben a 45. § b) pontjában meghatározott engedélyt a sportlőfegyver, illetve a vadászlőfegyver tartására jogosító engedély helyettesíti, feltéve, hogy a hangtompító felszerelésére alkalmas lőfegyvert a tartására jogosító engedély meglétét igazoló hatósági igazolványba bejegyezték.”

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

1. A lőfegyver-kereskedőkre (forgalmazókra) vonatkozó szabályok

A Kr. 2023. november 1-jén hatályba lépett módosítása a hangtompító forgalmazásával összefüggésben kizárólag az eszköz értékesítésének szabályait rögzíti a Kr. 15. § (2a) bekezdésében, amely szerint a forgalmazási tevékenységet végző a hangtompítót kizárólag igazságügyi fegyverszakértő, igazságügyi fegyverszakértői vizsgálati tevékenységet folytató vagy lőszergyártási engedéllyel rendelkező szervezet, a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 22. § (5) bekezdés b) és c) pontja alapján a

vizsgálatra, a tanúsítvány, szakvélemény kiadására, illetve a lőfegyverek hatástalanításának végrehajtására kijelölt szervezet, valamint muzeális intézmény, sportlőfegyver tartására jogosító engedéllyel rendelkező személy vagy szervezet, valamint a vadászlőfegyver tartására jogosító engedéllyel rendelkező személy vagy szervezet részére értékesítheti. A Kr. az értékesítés megtörténtének a módját nem határozza meg, ezért annak egyértelmű igazolásra javasoljuk a számla (bizonylat) adása mellett, az átvételi elismervény alkalmazását, valamint nyilvántartó (füzet, könyv) vezetését.

Fontos, hogy a lőfegyver-kereskedőknek a hangtompító értékesítését (készletváltozás) a lőfegyverek központi nyilvántartása felé nem kell bejelenteniük.

Fontos továbbá, hogy a hangtompító haditechnikai eszközként nem tartozik az Ftv. hatálya alá, ezért forgalmazását, kereskedelmi célból Magyarországra történő behozatalát, az ország területéről történő kivitelét, illetve az országon való átszállítását a Budapest Főváros Kormányhivatal Kereskedelmi, Haditechnikai, Exportellenőrzési és Nemesfémhitelesítési Főosztály Haditechnikai Osztály engedélyezi. 

Egy hangtompítő szerkezete részmetszettel bemutatva Forrás: FROMMER Fegyverbolt

1. A hangtompító tartására jogosultakra vonatkozó szabályok

Az Ftv. 3. § (3) bekezdésének módosításával azon eseteken kívül, amikor a hangtompító megszerzéséhez és tartásához a továbbiakban is rendőrhatósági engedély szükséges, lehetővé vált – a hangtompító felszerelésére alkalmas bejegyzett lőfegyver – esetén az eszköz sport, illetve vadászlőfegyver tartási engedély birtokában történő, külön engedély nélküli megszerzése is.  

A hangtompító tartásához a továbbiakban is rendőrhatósági engedély szükséges:

• az igazságügyi fegyverszakértőnek, igazságügyi fegyverszakértői vizsgálati tevékenységet folytató vagy lőszergyártási engedéllyel rendelkező szervezetnek, az Ftv. 22. § (5) bekezdés b) és c) pontja alapján a vizsgálatra, a tanúsítvány, szakvélemény kiadására, illetve a lőfegyverek hatástalanításának végrehajtására kijelölt szervezetnek, valamint muzeális intézménynek,
• a hangtompítót állategészségügyi célból tartani kívánó munkavégzési célú lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személynek.

A hangtompító tartására a lőfegyver tartására való jogosultság alapján – külön rendőrhatósági engedély hiányában – jogosultak:    – a sportlőfegyver tartására jogosító engedéllyel vagy

– a vadászlőfegyver tartására jogosító engedéllyel rendelkező személyek vagy szervezetek.

A hangtompító tartását, az országból történő kivitelét, az országba történő behozatalát, az országon keresztül történő átszállítását a vármegyei, Budapesten a Budapesti Rendőrfőkapitányság engedélyezi. A hangtompítóval kapcsolatos eljárás díjmentes. Fő szabály, hogy a hangtompító kivitelére, behozatalára, átszállítására az kaphat engedélyt, aki a hangtompító tartására engedéllyel rendelkezik.  E szabály alól kivételt képeznek a sportlőfegyver, illetve a vadászlőfegyver tartására jogosító engedéllyel rendelkezők, akik a hangtompító országból történő kivitelére, országba történő behozatalára, országon keresztül történő átszállítására külön rendőrhatósági engedély nélkül a sportlőfegyver, illetve a vadászlőfegyver tartására jogosító engedély birtokában jogosultak, feltéve, hogy a

hangtompító felszerelésére alkalmas lőfegyvert a tartására jogosító engedély meglétét igazoló hatósági igazolványba bejegyezték.

A sport, illetve a vadászlőfegyver Magyarország területére történő behozatalára, az ország területéről történő kivitelére, valamint az ország területén való átszállítására vonatkozó Kr. 48. §-ában foglalt rendelkezések betartása mellett az a személy, akinek a hangtompító felszerelésére alkalmas sport, illetve vadászlőfegyverét az európai lőfegyvertartási engedélybe bejegyezték – mivel ezen eszközök jogszerű tartása e lőfegyvertartási engedéllyel igazolható – a hangtompítót, külön rendőrhatósági engedély nélkül, a hatályos európai lőfegyvertartási engedély birtokában behozhatja, kiviheti, illetve átszállíthatja az országon. Az Európai Unió tagállamában lakóhellyel nem rendelkező, sport, illetve vadászlőfegyver tartására jogosult személy – a lőfegyver behozatalára, kivitelére és átszállítására vonatkozó fenti paragrafusban foglaltak betartásával – a hangtompítót szintén külön rendőrhatósági engedély nélkül, a lakóhelye szerinti államban kiadott fegyvertartási engedéllyel hozhatja be Magyarországra, viheti ki az ország területéről, illetve szállíthatja át az ország területén, feltéve, ha a

hangtompító felszerelésére alkalmas lőfegyvert a tartására jogosító engedélybe bejegyezték.

Fontos, hogy külföldön – az Európai Unió tagállamaiban, valamint a harmadik országokban – a hangtompítóra vonatkozóan a hazai jogszabályoktól eltérő szabályozás lehet hatályban, ezért az eszközzel történő külföldi utazás előtt  kérjük tájékozódjanak a célországban – és adott esetben a tranzitország(ok)ban – hatályos szabályokról!

ORFK Rendészeti Főigazgatóság