Az elmúlt majdnem három évtizedben több mint a duplájára emelkedett a vörös rókák száma Magyarországon. Ennek egyik fő oka a rókák rendkívüli alkalmazkodóképessége.

Hazafelé ballagunk a faluból a vasúti sínek mentén a Balaton déli partján fekvő nyaralónkba, amikor vörös villanásra figyelünk fel. Egy kifejlett vörös róka baktat különösebb sietség nélkül a sínek túloldalán. Ez egyáltalán nem ritka jelenség, mondta Heltai Miklós, a Szent István Egyetem docense, a VadVilág Megőrzési Intézet igazgatóhelyettese az Origónak. A róka rendkívül jól alkalmazkodó faj, és egyre gyakrabban bukkan fel az emberek közelében, ahol a kirakott szemetes zacskókban kutatva sok csemegét talál.

A vörös róka (Vulpes vulpes) a legelterjedtebb szárazföldi ragadozó. Az Északi-sarkkörtől kezdve egészen a mediterrán vidékekig megtalálható. A déli féltekén nem őshonos, de Ausztráliába betelepítették a nyulak ellen. Kiválóan meghonosodott, de sajnos nagyobb veszélyt jelent a könnyebb zsákmányt jelentő őshonos erszényesekre, mint a nyulakra.

A róka Magyarországon

A róka Magyarországon mindenütt előfordul, és egyedszáma egyre gyarapszik. Míg az 1980-as években a becslések szerint 1000 hektáron 4-5 róka élt, addig mostanra ez a szám 8-10, sőt egyes becslések szerint 12-13 egyedre emelkedett, mondta Heltai Miklós. Ennek több oka is van.

A fő ok az állatok kiemelkedően jó alkalmazkodóképessége. Az 1980-as évek óta nem történtek nagyobb természetátalakítások Magyarországon, és a rókák azóta könnyedén tudtak alkalmazkodni az új körülményekhez. Az eltűnő természetes élőhelyeikről behúzódtak a mezőgazdasági területekre és az emberi települések közvetlen környezetébe. Elősegítette gyarapodását az is, hogy az utóbbi években – jórészt anyagi okok miatt – kevesebb vegyszert használnak a mezőgazdaságban, ami miatt elszaporodtak a pockok és más rágcsálók, a róka fő táplálékai.

Egész évben vadászható

A róka dúvadnak minősül, ezért egész évben vadászható. Prémje télen a legértékesebb, de az utóbbi idők szőrmeellenes kampányai miatt a rókákra nehezedő vadászati nyomás csökkent. Hozzájárult ehhez, hogy az orális immunizálás elterjedése óta a veszettség miatt sem kell hajtóvadászatot rendezni a rókák ellen.

Ennek ellenére az éves terítéken meglátszik a rókaállomány szaporodása. Míg az 1970-es években évi 30 000 rókát lőttek ki a vadászok, ez a szám 2013-ra – nagyjából azonos intenzitású vadászat mellett – 70 000-re emelkedett.

Veszettség
Bár a róka alkalmanként kárt okozhat a háztáji gazdaságokban, illetve a vadállományban, mégsem ez a legnagyobb gond vele, hanem a veszettség. Sajnos a róka könnyen elkapja a veszettséget és utána más állatokat (például kutyákat, macskákat) is megfertőzhet.

Szerencsére ma már ritkának számít itthon a veszettség. Ez a rókák hatékony immunizálásának köszönhető. A vakcinázásukat 1992-ben kezdték meg a nyugati határszélen, és 2000-ig a Dunántúlon jutatták ki repülőből vagy kézzel a csalikat. Ezt követte a Duna-Tisza köze, 2004-2007 között pedig az ország teljes területén folyt a vakcinázás. Ma már csak a déli és keleti határvonalon védekeznek, részben anyagi okokból (a vakcinázást jelentős uniós támogatással végzik), részben pedig azért, mert jelenleg ez a legveszélyeztetettebb terület. Évente kétszer, tavasszal és ősszel a határtól egy 50 kilométeres sávban szórják a csaliba csomagolt vakcinát.

Tavaly az Origo is beszámolt arról, hogy újra felütötte a fejét a veszettség a rókák között. Szerencsére a járványt idejében sikerült megfékezni, és Heltai Miklós elmondta, hogy tudomása szerint 2014-ben nem fordult elő egy eset sem.

A cikk megjelenése után azonban a NÉBIH Állat-egészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóságától a következő pontosítást kaptuk: 2014-ben 23 esetben mutattak ki veszettség vírussal való fertőzöttséget. Ebből 20 róka, 1 őz, 1 kecske és 1 kutya volt. Az esetek Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megyében fordultak elő.

Nagy előrelépést jelentene a veszettség elleni küzdelemben, ha mindegyik szomszédos országban (elsősorban Romániában és Ukrajnában) is sikerülne felszámolni a rókák veszettségét, mert a szórványos hazai fertőzéseket a határon túlról érkező, nem immunizált, beteg állatok okozzák.

origo.hu