Vadászat
Megduplázódott a rókák száma Magyarországon
Az elmúlt majdnem három évtizedben több mint a duplájára emelkedett a vörös rókák száma Magyarországon. Ennek egyik fő oka a rókák rendkívüli alkalmazkodóképessége.
Hazafelé ballagunk a faluból a vasúti sínek mentén a Balaton déli partján fekvő nyaralónkba, amikor vörös villanásra figyelünk fel. Egy kifejlett vörös róka baktat különösebb sietség nélkül a sínek túloldalán. Ez egyáltalán nem ritka jelenség, mondta Heltai Miklós, a Szent István Egyetem docense, a VadVilág Megőrzési Intézet igazgatóhelyettese az Origónak. A róka rendkívül jól alkalmazkodó faj, és egyre gyakrabban bukkan fel az emberek közelében, ahol a kirakott szemetes zacskókban kutatva sok csemegét talál.
A vörös róka (Vulpes vulpes) a legelterjedtebb szárazföldi ragadozó. Az Északi-sarkkörtől kezdve egészen a mediterrán vidékekig megtalálható. A déli féltekén nem őshonos, de Ausztráliába betelepítették a nyulak ellen. Kiválóan meghonosodott, de sajnos nagyobb veszélyt jelent a könnyebb zsákmányt jelentő őshonos erszényesekre, mint a nyulakra.
A róka Magyarországon
A róka Magyarországon mindenütt előfordul, és egyedszáma egyre gyarapszik. Míg az 1980-as években a becslések szerint 1000 hektáron 4-5 róka élt, addig mostanra ez a szám 8-10, sőt egyes becslések szerint 12-13 egyedre emelkedett, mondta Heltai Miklós. Ennek több oka is van.
A fő ok az állatok kiemelkedően jó alkalmazkodóképessége. Az 1980-as évek óta nem történtek nagyobb természetátalakítások Magyarországon, és a rókák azóta könnyedén tudtak alkalmazkodni az új körülményekhez. Az eltűnő természetes élőhelyeikről behúzódtak a mezőgazdasági területekre és az emberi települések közvetlen környezetébe. Elősegítette gyarapodását az is, hogy az utóbbi években – jórészt anyagi okok miatt – kevesebb vegyszert használnak a mezőgazdaságban, ami miatt elszaporodtak a pockok és más rágcsálók, a róka fő táplálékai.
Egész évben vadászható
A róka dúvadnak minősül, ezért egész évben vadászható. Prémje télen a legértékesebb, de az utóbbi idők szőrmeellenes kampányai miatt a rókákra nehezedő vadászati nyomás csökkent. Hozzájárult ehhez, hogy az orális immunizálás elterjedése óta a veszettség miatt sem kell hajtóvadászatot rendezni a rókák ellen.
Ennek ellenére az éves terítéken meglátszik a rókaállomány szaporodása. Míg az 1970-es években évi 30 000 rókát lőttek ki a vadászok, ez a szám 2013-ra – nagyjából azonos intenzitású vadászat mellett – 70 000-re emelkedett.
Veszettség
Bár a róka alkalmanként kárt okozhat a háztáji gazdaságokban, illetve a vadállományban, mégsem ez a legnagyobb gond vele, hanem a veszettség. Sajnos a róka könnyen elkapja a veszettséget és utána más állatokat (például kutyákat, macskákat) is megfertőzhet.
Szerencsére ma már ritkának számít itthon a veszettség. Ez a rókák hatékony immunizálásának köszönhető. A vakcinázásukat 1992-ben kezdték meg a nyugati határszélen, és 2000-ig a Dunántúlon jutatták ki repülőből vagy kézzel a csalikat. Ezt követte a Duna-Tisza köze, 2004-2007 között pedig az ország teljes területén folyt a vakcinázás. Ma már csak a déli és keleti határvonalon védekeznek, részben anyagi okokból (a vakcinázást jelentős uniós támogatással végzik), részben pedig azért, mert jelenleg ez a legveszélyeztetettebb terület. Évente kétszer, tavasszal és ősszel a határtól egy 50 kilométeres sávban szórják a csaliba csomagolt vakcinát.
Tavaly az Origo is beszámolt arról, hogy újra felütötte a fejét a veszettség a rókák között. Szerencsére a járványt idejében sikerült megfékezni, és Heltai Miklós elmondta, hogy tudomása szerint 2014-ben nem fordult elő egy eset sem.
A cikk megjelenése után azonban a NÉBIH Állat-egészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóságától a következő pontosítást kaptuk: 2014-ben 23 esetben mutattak ki veszettség vírussal való fertőzöttséget. Ebből 20 róka, 1 őz, 1 kecske és 1 kutya volt. Az esetek Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megyében fordultak elő.
Nagy előrelépést jelentene a veszettség elleni küzdelemben, ha mindegyik szomszédos országban (elsősorban Romániában és Ukrajnában) is sikerülne felszámolni a rókák veszettségét, mert a szórványos hazai fertőzéseket a határon túlról érkező, nem immunizált, beteg állatok okozzák.
origo.hu
Vadászat
A szegedi adventi vásárban lépett fel a Kiss Ferenc Vadászkürtegyüttes

Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
December 9-én, kora este, a Kiss Ferenc Vadászkürtegyüttes előadása emelte a szegedi Dóm téri karácsonyi forgatag ünnepi hangulatát. Az ünnepre hangolódó közönség a gímszarvas-vadászat kürtös programját hallgathatta meg a 2006-ban alakult, a Kiss Ferenc Erdészeti Technikum jelképének is tekinthető együttestől.

A szegedi Dóm téren lépett fel a Kiss Ferenc Vadászkürtegyüttes. Forrás: Kiss Ferenc Erdészeti Technikum képtára
Kürtösök sorába minden évben szívesen csatlakoznak néhányan újonnan érkezett tanulók közül, akik a felsőbb évesektől, és az idősebb korosztálytól “öröklik meg” a kürt szignálokat és ezt a gyönyörű hagyományt. Nagy örömünkre, jövőre az együttes 20 éves fennállását is ünnepelhetjük! – közölte a Kiss Ferenc Erdészeti Technikum.
A műsor ITT tekinthető meg!
Kiss Ferenc Erdészeti Technikum

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Vadászati lehetőség: Nyúlvadászatot hirdet Biharnagybajom – MEGNÉZTÜK
Mezei nyúl vadászati lehetőséget kínál a Hajdú-Bihar vármegyei Dózsa Vadásztársaság, Biharnagybajomban. A Nagy-Sárrét szívében gazdálkodó társaság mintegy 5400 hektárt kezel. Széles legelők, kaszálók és a Nagyalföld sík vidéke várja az ideérkezőt. Aki már járt itt, messziről megismeri a templomtornyokról a községeket – még akkor is, ha odakint eltévesztené az irányt. De ettől nem kell tartani: hamar útba igazítják errefelé azt, aki megtévedne.

A vadásztársaság a Dózsa Agrár Zrt. székházába kapott helyet, amely Biharnagybajom szívében impozáns, helyi védelem alatt álló épület. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Biharnagybajomban – vagy ahogy a Nagy-Sárrétben mondják: „Bajomban” – aligha kell attól tartani, hogy valaki nem talál ide. Ha itt egyszer beleállnak valamibe, abból aligha lehet kiverni őket. Amit elhatároznak, azt véghez is viszik – ésszel, nem konokságból. Ez a régi Nagy-Sárrét szíve, és mint tudjuk: a vízzel küzdeni aligha lehet. A „húzd meg – ereszd meg” még a jelentésében is ott él az emberekben: ha nem megy így, majd megy úgy, mert olyan nincs, hogy „nem lehet”. Az kizárt. Akkor majd: ahogy lehet.

Balról Hodosi András titkár, Dobos SÁndor vadászmester és Tóth László, a híres vagy éppen hirdhedt bajomi avatás hagyományőrzője. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Ha a régi vízi világ ma már hírből sem akkora, mint száz éve, a csatornákon, azért még megmutatja magát a kacsa. S azon is törik a fejüket, mely legelőkre lehetne vizet engedni, hogy újra összegyűljön a vízi vad – mint Balmazban, teszi hozzá valaki. Azaz Balmazújvárosban. Beszélik, hogy ott csuda dolgokra képesek: „Adok én Pistának annyi szénát, amennyit teremne a legelője, csak árasszuk már el…” – így beszélgettek a minap két hajtás között. És lássuk be: sok igazság volt benne.

Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Errefelé úgy van, hogy aki jól beszél, azt meghallgatják. Megforgatják utána a dolgot, és maguk között a legjobbat választják. Nem is rossz, ugye?
Most éppen arról beszélnek, hogy százat… majd abban egyeznek meg, hogy akár 150 nyulat is meg lehetne lőni – úgy is, hogy a tagság karácsonykor és szilveszterkor még vadászhatna egy utolsót.

Az első hajtás végén, az útig csak, a töltésen keresztül lehetett kijutni. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Sokba nem is telik. Az elnök meghallgatja a többieket, de abba nemigen szól bele más, csak aki tudja is, mit beszél. Amolyan rögtönzött IB, vagy valami ahhoz hasonlatos – nem elvonulva, kizárva a többieket, hanem csak úgy, ott helyben. Miért is kéne bármit titkolni? A vendégek is tudják meg, s hátha lesz köztük olyan, aki jövőre visszatér.
– Szállást? Ebédet adunk-e?
– Hogyne adnánk! Meg akkor mi se maradunk éhen.. – teszi hozzá, de már csak úgy halkabban.

Gyűlik a teríték! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Elcsendesedik a társaság, mert eszébe jut mindenkinek a tegnap főzött töltött káposzta vagy a múlt heti birkapörkölt. Nem is bírják sokáig, az egyik meg is szólal:
– Erikát hívjuk, ugye?
– Ha nem ő főz, akkor nem is jövök hajtani!
Az elnök jólesően körbenéz. Ez a bajomi nép. Ha bekötnék a szemét, akkor is tudná a beszédből, arrafelé mennek: lesz hajtás és látja, hogy lesznek hajtók is. Rendes, puskás hajtók. Mert errefelé szokás az is, hogy ha vendég jön, s aki várja, az nem viszi magával a puskát, hanem segíti, irányítja: „Na komám, itt menjél, és jól figyelj, mert akár kacsát is lőhetsz!”

Magyarország legnagyobb vadászati portálja
Akinek meg kutyája van, az segít a másiknak, mert tudja, hogy annak is van – csak éppen most gyógyul a lába. Legközelebb majd ő hozza a kutyáját, mikor emez fial… ha fial. Aki meg esetleg tévesztene, azt majd megnevelik, mert szégyent ne hozzon se a társaságra, se a falura. Hogy nézne az ki? Társasvadászatra jöttél, nem?
– Kinek a telefonszámát adjuk meg?
– Kijét másét? Csakis a Dobosét! – mondja az elnök.
– Úgy van! Jól beszél az elnök, a vadászmester egyeztessen! – teszi hozzá Tóth Laci, és máris csillog a szeme. Huncutság úszik a levegőben!

Molnár Lajos várja vadszállító traktort. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Nevet mindenki, csak Dobos Sanyi igazít egyet a sapkáján:
– Jössz te még az én utcámba, Tóth Laci!

Ezen a képen a helyi, bajomi szokásjog szerint elékszített terítéket láthatjuk. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
A minap így ment a beszéd Biharnagybajomban, arra fent Püspökladánynál, kint a legelőn. Másról is esett szó, de jobb az ilyen ízes beszédet élőben is meghallgatni s hogy én is segítsek egy kicsit Dobos Sándor vadászmesternek, meg Tóth Laci mellé is álljak – az alábbi telefonszámon lehet érdeklődni.

Itt pedig az érkező vendégek tiszteletére elkészített teríték látható – szintén Biharnagybajomban. Forrás: Rákosi Lajos
Még előtte, hogy komolyra fordulna a szó:
Biharnagybajomban szállással és főzéssel várják a vendéget. A szállítás jól felszerelt pótkocsikkal történik, profi, puskás hajtókkal, akik amúgy vadászok is és jó kutyák is akadnak arrafelé! Csak bírja ki mindenki a szántást és a vetéseket, mert itt napok óta esik az eső, és nem gyerekjáték egy-egy hajtás a bajomi határban…
Dobos Sándor vadászmester
+36 30 649 9099
Agro Jager News
![]()
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Vederbe szorult a feje egy őznek, de megmentették

Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Nikolék ma éppen úton voltak az M0-ás autópályán, amikor Ecser és Vecsés között észrevettek egy őzet, amely teljesen elveszetten mászkált össze-vissza egy kék vödörrel a fején, majd hamarosan elterült a földön, ahogy teljesen kimerítette a reménytelen küzdelem, hogy megszabaduljon tőle, de ez sajnos nem sikerült neki – tájékoztatott a Fót és környéke Természet- és Állatvédő Egyesület.

Az állatvédők vették észre a szerencsétlenül járt őzet.
Megközelítését nemcsak az autópálya, de egy kerítés is nehezítette, ezért azonnal segítséget kezdtek keresni. Így jutottak el az Ikarus vadászházba, ahol egy kedves, idős vadász habozás nélkül indult velük a helyszínre, majd miután meglátta az őz szorult helyzetét, telefonon kért segítséget.

Műanyag vederrel a fején találta az őzre a fótiak.
Hamarosan még két vadász érkezett a területre. Ahogy odaértek, óvatosan megközelítették az őzet. Egyikük biztosította a lábait és a hátsó részét, a másik pedig – szinte ráfeküdve, hogy ne sérüljön – megpróbálta lehúzni róla a vödröt. Szerencsére volt füle a műanyag vödörnek, így sikerült annyira megfogni, hogy az végül lecsússzon az állat fejéről.

Magyarország legnagyobb vadászati portálja
A következő pillanat igazán szívmelengető volt: az őz egy szempillantás alatt felpattant, majd teljes erőből futni kezdett az erdő felé. Szabadon.
A vadászok elmesélték, hogy sajnos sokan hagynak szemetet a környéken. Valószínűleg ezt a vödröt is valaki eldobta, és az esőzések után víz gyűlt fel benne. Az őz inni próbált belőle, a feje azonban beszorult, és többé nem tudta kiszabadítani magát.

Vadászok és állatvédők összefogásával sikerült megmenteni a nyomorult állatot.
Ez a történet egy újabb figyelmeztetés, hogy milyen könnyen okozhatunk kárt a természetben – akár egy eldobott, jelentéktelennek tűnő vödör is életeket veszélyeztethet.
Ezúton is szeretnék óriási köszönetet mondani a vadászoknak az azonnali és önzetlen segítségért. Nélkülük ma nem futott volna vissza az erdőbe egy megmentett élet.

Ebbe a vederbe szorult az őz feje.
Vigyázzunk környezetünkre, mert az nemcsak a miénk – megosztjuk más élőlényekkel is!
Fót és környéke Természet- és Állatvédő Egyesület




You must be logged in to post a comment Login