Vadászat
ÖSSZEFOGLALÓ – vadászati jogszabályváltozások
AZ OMVK közleménye az elmúlt időszak fontosabb vadászati jogszabályváltozásairól
A vadászati érdekképviseletek – az egyéni vadászokat tömörítő Országos Magyar Vadászkamara és a vadászatra jogosult szervezetek érdekvédelmét ellátó Országos Magyar Vadászati Védegylet – egyik feladata, hogy naprakész információkkal lássa el úgy a magyar hivatásos és sportvadászokat, mint a vadgazdálkodó szervezeteket, azok vezetőit. Ezért az alábbiakban foglaljuk össze az elmúlt időszak fontosabb jogszabályváltozásait. Emellett egységes szerkezetben, a változásokat kiemelve adjuk közre a Vadgazdálkodási törvény (Vtv.) és végrehajtási rendeletének (vhr.) szövegét is.

Fotó: OMVK
Háttér
Az Országgyűlés 2023. június 13-án szavazta meg a Vtv.-t is módosító, Egyes törvényeknek az agrárminiszter feladatkörét érintő módosításáról szóló 2023. évi XLIV. törvényt. (A jogszabály a Magyar Közlöny 2023. június 22-ei, 90. számában jelent meg, amely itt érhető el.)
A vhr.-t az agrárminiszter egyes vadgazdálkodással összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról szóló 57/2023. (X. 16.) AM rendelete módosította. (A jogszabály a Magyar Közlöny 2023. október 16-ai, 147. számában jelent meg, amely itt érhető el.)
A változások révén – amelyek kidolgozása során a jogszabályalkotó folyamatosan egyeztetett a Vadászkamarával és a Védegylettel, és figyelembe vette álláspontunkat – számos ponton változik az ágazati szabályozás és a vadászat gyakorlata.
A Vtv. és a vhr. egységes szerkezetben, a változások kiemelésével
(Korrektúrás Microsoft Word dokumentum – kattintson a letöltéshez!)
Összefoglaló
Azoknál a változásoknál, amelyek a későbbeikben lépnek hatályba, ezt külön jelöljük.
Eszközök
- A vaddisznó, a róka, a nyestkutya és a mosómedve, valamint külön hatósági engedéllyel a borz és az aranysakál éjszakai vadászathoz lámpa is használható.
- Kizárólag ugyanezen fajok esetében általánosan használhatókaz éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközök. Ez a vadászati hatóság engedélyével lehetséges, amelyet akkor adnak ki, ha az állomány hatékony szabályozása vagy állategészségügyi indok teszi szükségessé. A hivatásos vadász esetében a jogosultnak csak a borz és az aranysakál ilyen eszközökkel történő elejtéséhez kell engedélyt kérnie (ennek EU-s szabályozás az oka), sportvadászok esetében az engedély minden fajra érvényes. A vadászatra jogosult a területen vadászókat tájékoztatni köteles az engedély meglétéről.
- A róka és – külön hatósági engedéllyel – az aranysakál állományszabályozásához elektronikus akusztikai eszköz is használható.
- FONTOS: az éjjellátó célzóeszközök nem a sportvadászat, hanem a vadgazdálkodás eszközei, ezért a hatóság akkor adja ki az engedélyt, ha enélkül nem megvalósítható a vadállomány hatékony szabályozása, vagy állategészségügyi szempontok indokolják.
- A hangtompító használata 2023. november 1-jétől legálissá válik, amennyiben megfelel a későbbiekben meghatározott követelményeknek. Ezeket, valamint a megszerzés és tartás feltételeit a Belügyminisztérium (BM) dolgozza ki. Engedélyezését elsősorban egészségvédelmi szempontok indokolják.
A vadászok körének bővítése
- Megvalósult az „ifjúsági vadászat”: november 1-jét követően 18 helyett már 16 éves kortól le lehet tenni a vadászvizsgát, majd vadászjegyet is válthat az illető. A nagykorúság előtt
- fegyvert nem tarthat (a fegyverhasználat alapja egy, a rendőrség által kiadott igazolás),
- csak átengedett (nem átadott!) sörétes és a 0.22-es kalibercsaládba tartozó golyós fegyverrel vadászhat,
- kizárólag egyéni vadászaton vehet részt, és
- legalább ötéves gyakorlattal rendelkező vadász kíséretében és felügyelete alatt, aki átengedi neki a fegyvert.

Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)
A változáshoz kapcsolódóan a közeljövőben módosul a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet. A vadászvizsgát megelőző tanfolyamról, a vadászvizsgáról, valamint a vadászíjjal, ragadozó madárral, magyar agárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsgákról szóló 19/2022. (VII. 29.) AM rendelet szükséges módosításai már megjelentek a Magyar Közlönyben.
- Az ifjúsági vadászathoz kapcsolódóan: szintén november 1-jétől a vadászlőfegyver átadható lesz a lőtéren a vadásztanfolyam elvégzéséről igazolással rendelkező, 15. életévét betöltött személynek.
- Ugyancsak november 1-jétől – a nemzetegyesítés jegyében – azon magyar állampolgárok is letehetik a vadászvizsgát a tanfolyam elvégzését követően, majd válthatnak vadászjegyet, akiknek lakóhelye nem Magyarországon van. Ezen személyek a vizsgát és a vadászjegyváltást is a Vadászkamara Fővárosi és Pest vármegyei Területi Szervezeténél intézhetik.
Vadelütés
- A vad által okozott kár (nem vadkár!) esetében nem róható fel a vadászatra jogosultnak, és nem tekinthető a tevékenysége során felmerülő rendellenességnek, ha a vad az életmódja, természetes viselkedése miatt jelenik meg közúton vagy lakott területen. A jogosult felelőssége csak akkor merülhet fel, ha a vad megjelenése összefügg a tevékenységével.
- A közút illetve annak fel- és lehajtója által határolt, valamint a kerítéssel védett közút esetében az úttest és a kerítés közötti terület nem minősül vadászterületnek.
- A vadvédelmi kerítéssel szegélyezett gyorsforgalmi utakat úgy kell üzemeltetni, hogy arra a vad ne jusson fel.
- A sajtóban többször jelentek meg fél- és tévinformációk a pontosított szabályozással kapcsolatban, ezért a vadászati érdekképviseletek egy részletes tájékoztatóanyagot adtak közre a témában, ez elérhető ide kattintva.
Károk
- Előzetes bizonyítási eljárás lefolytatását a károsult kérésére csak a jegyző vagy a bíróság rendelhet el, a közjegyző már nem.
- Ha a kárt kirendelt igazságügyi szakértő méri fel, akkor erről, a felmérés helyéről, időpontjáról legalább öt nappal korábban igazolható módon értesíteni kell a vadászatra jogosultat, aki a kapcsolódó jegyzőkönyvben észrevételeket is tehet.
- A vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megtérítése iránti igényta kár bekövetkezésétől, illetve észlelésétől számított tizenöt helyett öt napon belül kell írásban közölni a felelős személlyel.
- Ha az előzetes bizonyítási eljárásban készült szakértői szakvélemény kézhezvételétől számított 30 napon belül a jogosult nem téríti meg a kárt, és nem születik egyezség a felek között, a károsult 30 napon belül kell, hogy bírósághoz forduljon. A határidő jogvesztő.
- A vadkárigényt akkor lehet érvényesíteni, ha megtörtént a kárfelmérés az AM honlapján közzétett, egységes vadkárfelmérési útmutatókban leírtak szerint. (kattitnson – Egységes Mezőgazdasági Vadkárfelmérési Útmutató; Erdei Vadkárfelvételi és Értékelési Útmutató)
- A tavaszi gabona után mezőgazdasági vadkárt március 1-je és július 31-e között lehet igényelni (korábban április 1-je és augusztus 31-e között lehetett). Emellett új növényként bekerült a vonatkozó paragrafusba az őszi káposztarepce (augusztus 20-ától június 30-áig).
- A vadászati tevékenység során az agráriumnak és a természetvédelemnek okozott károk (vadászati kár) körébe bekerült a gyepterületen okozott kár is. Az ilyen károkat a jogosult köteles megtéríteni.
- A vad elpusztításával okozott kár esetében az elkövető akkor kötelezett kártérítésre, ha cselekedete szándékos volt.
Hivatásos vadászok
- A vhr. új, 26. számú melléklete tartalmazza a hivatásos vadászt megillető lődíj mértékét. A lődíjat pénzben kell megfizetni. (Ezen vhr.-módosítás alapját egy korábbi, 2022. januárja óta hatályos Vtv. módosítás teremtette meg.)
- A vadászati hatóság felmentést adhat a jogosultnak azon előírás alól, miszerint a kötelezően alkalmazott egy hivatásos vadászon kívül minden megkezdett 4000 hektár után egy újabbat kell alkalmaznia. Ennek feltétele, hogy az érintett terület nagysága legfeljebb 500 hektárral haladja meg a 4000-et, és a terület adottságai indokolják a felmentést.
- Változott a vhr. hivatásos vadászok hatósági nyilvántartásához kapcsolódó, 9. számú melléklete. A vadászatra jogosult az ebben előírt adatokat kell hogy megküldje a hatóságnak, amely igazolást állít ki erről. Ezután lehet kiváltani a rendőrségnél a szolgálati jelvényt, és ezt követően veszi nyilvántartásba a hatóság a hivatásos vadászt, aki így állhat munkába.
- A hivatásos vadász alkalmazásának megszűnését a vadászatra jogosult köteles 15 napon belül bejelenti a vadászati hatóságnál, a rendőrségnél és a Vadászkamaránál.
A vadászat rendje, adminisztrációja
- Több nagyvadfaj esetében módosultak a vadászati idények. A változásokat követhetően átvezettük honlapunk vonatkozó oldalán.
- Megszűnt a vaddisznóhajtás és a terelővadászat fogalma, ezeket a társas nagyvadvadászat váltotta.
- Társas nagyvadvadászaton az eddig hajtásban és terelésen lőhető fajokon és korcsoportokon túl elejthető az első agancsú gím- dámbika, valamint a szikaszarvastehén, -ünő, -borjú.
- 2024. március 1-jétől az egyéni beírókönyv változik, a vadászat kezdetét és végét aláírással kell ellátni.
- Bármely vadászaton történt eseményt a naplóba haladéktalanul, de legkésőbb 6 órán belül be kell majd jegyezni és aláírással kell majd hitelesíteni.
- Második aláírásra csak esemény esetén lesz szükség, ha nincs esemény, nem kell majd visszamenni a beírókönyvhöz.
- A Vadászkamara 2024. március 1-jéig minden vadászatra jogosultnak biztosítja az új beírókönyveket.
- A külföldiek vadászati engedélyeit a Vadászkamara kizárólag elektronikus formában adja ki. (Erről részletesen olvashat ide kattintva.)
- A vadászati engedélyek az ország összes vadászterületére érvényesek, kiállításukhoz nem kell vadászatra jogosultat feltüntetni. A vadgazdálkodóknak így nem kell az eddigi felesleges többletadminisztrációval foglalkozniuk.
Vadgazdálkodás, a vadászati hatóság feladatai
- A hatóság gím- és dámszarvas esetében külön elektronikus adatszolgáltatást is előírhat haladéktalanul az elejtést követen, és digitális fotókat kérhet be. A részleteken az Agrárminisztérium dolgozik, egyeztetve a vadászati érdekképviseletekkel.
- Az éves terv jóváhagyásáig külön engedély nélkül hasznosíthatók a gím, dám, őz fiatal hímivarú egyedei, valamint a tarvad, a vaddisznó és a muflonkos. Ezek elejtését az adott vadászati év hasznosításába kell beleszámítani.
- Az éves vadgazdálkodási tervben nem kell feltüntetni az egyéb apróvadfajok gyérítésének eszközeit és ütemezését, csak a végrehajtási tervszámokat.
- A fiatal gím- és dámbikák valamint őzbakok terven felül, külön engedély nélkül elejthetők.
- A krotáliákat nem az éves vadgazdálkodási tervben meghatározott, hanem a jogosult által igényelt darabszámban adja ki a hatóság.
- Az éves vadgazdálkodási terv jóváhagyásáról a hatóság a tájegységi fővadászok mellett a területi vadgazdálkodási tanács véleményét is kikéri. A jóváhagyott tervet és annak módosításait a tájegységi fővadásznak is megküldik. A jóváhagyásra most már határidőt is szab a Vtv., ez a tárgyév április 10-e.
- A hatóság a vadászjegyet vagy vadászati engedélyt nem csak attól vonja be, akivel szemben vadvédelmi bírságot szabtak ki, hanem attól is, akivel szemben a bíróság orvvadászat bűntettében jogerős marasztaló döntést hozott. (A visszavonás változatlanul három hónaptól öt évig terjedő időtartamra történik.)
- Nem csak annak kell újra letenni a vadászvizsgát, akitől a hatóság vonta vissza a vadászjegyet egy évnél hosszabb időtartamra, hanem annak is, akinek a Vadászkamara érvénytelenítette ilyen időtartamra. (Például etikai vétség és az ebből következő kamarából történő kizárás esetén.)
- A vhr. 20. számú mellékletében emelkedett több vadgazdálkodási érték. Az őz esetében csak a gidáé maradt változatlan, a különböző kategóriájú bakok és a suta esetén nőtt. (A bakoknál ugyanakkor a súlykategóriáknál nőtt a trófeatömeg is). Továbbá a mezei nyúl értéke 20 helyett 50, a fácánkakasé 10 helyett 25, a tyúké 20 helyett 50, a nyári és a vetési lúdé valamint a nagy liliké 20 helyett 50, a tőkés réce és a szárcsa 10 helyett 25, míg a hullott agancs kilogrammja 5 helyett 10 ezer forintra nőtt.
Trófeabírálat, trófeagazdálkodás
- Az Országos Trófeabíráló Testület (OTT) a CIC trófeabírálati képleteinek figyelembevételével egy egységes, kötelezően alkalmazandó trófeabírálati útmutatót állít össze, ez az AM honlapján fog megjelenni.
- Elejtett nagyvad koponyáját – vaddisznó kivételével – teljes nagykoponyával, vagy kiskoponyával és a hozzáillő levágott résszel együttesen kell bemutatni.
- Elbírált trófeát maradandó módon kell megjelölni (vármegyekód, trófeabírálati törzsszám utolsó 5 számjegye és a vadászati év kezdő éve utolsó kettő számjegyének feltüntetése). Emellett számkóddal vagy a trófeabírálati útmutatóban leírt módon történő jelölés is alkalmazható.
- Az első agancsú gím, dám és őz trófeabírálata ingyenes.
- A trófeabírálati díj egységesen 4000 Ft lesz november 16-ától a korábbi 2500 Ft és 5000 Ft helyett. (Erről a 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet módosítása szól.)
- Szintén november 16-ától a trófeabírálati eljárásban hozott döntés elleni fellebbezés igazgatás szolgáltatási díja 10 000 Ft lesz.
- Szakszerűtlen elejtés esetén a trófea nem csak érmet, de oklevelet sem kap.
- Szakszerűtlen vadgazdálkodás (elejtések) esetén a hatóság figyelmezteti a jogosultat. Ha az nem tartja be a leírtakat, és ugyanabban a vadászati évben abból a fajból, amely miatt figyelmeztetést kapott, ismét szakszerűtlenül ejt el egyedet, a hatóság a trófeás vad elejtésétől eltiltja a vadgazdálkodót.
- Ha az OTT a kiemelkedő trófeák felülbírálatakor szakszerűtlen elejtést állapít meg, a vadászati hatóság hivatalból dönt a szakszerűtlenségről.
- A vadászati hatóság nem igazolást, hanem hatósági bizonyítványt állít ki a trófeabírálatról. Most már ennek adattartalmát is a Vtv. és a vhr. határozza meg. A jogosult a trófea feletti rendelkezési jogot a bizonyítvány birtokában szerzi meg, a dokumentum nélkül a trófea nem hozható forgalomba és nem vihető ki az országból.
Vadászati gyakorlat
- A vizes élőhelyeken és azok védősávjában az ólomsörét használatának teljes tilalma érvényes az EU-s jogszabályváltozások miatt. Az érintett területek felsorolását a vhr. 5. számú mellékletének III. része tartalmazza.
- A vadászatra jogosult nem a vadászterület jellegének, hanem a vadászati módnak megfelelő vadászkutyáról kell, hogy gondoskodjon a vadászat alkalmával.
Zárttéri vadtartás
- A nagyvadas kertek területe egységesen 200 hektár.
- A vadaskertekben gím- és szikaszarvas egyidejűleg egymástól 2,2 m kerítéssel elkülönítve tartható.
- Vadaskert üzemeltetésére az eddigi legfeljebb 7 vadászati év helyett
az üzemtervi ciklus végéig köthető szerződés. - A zárttéri vadtartás tekintetében megszűnt az apróvadszaporító telep fogalma, megjelent a kereskedelmi célú vadtartás a vadászati, kutatások, oktatási, bemutatási és élelmiszer-előállítási cél mellett.
- Megjelent és immár részletesen szabályozott az apróvadtartó telep fogalma. Itt nincs oktatási, bemutatási és élelmiszer-előállítási cél.
- A Vtv.-ben részletesen szerepel, milyen adatokat kell nyilvántartania a hatóságnak a zárttéri vadtartó létesítményekről.
Fotó: OMVK
Vadászat
KITEKINTŐ: Németország – ASP Wiesbadenben: csökkentették a korlátozási zónákat
Németországban, Wiesbaden térségében eredményesnek bizonyulnak az afrikai sertéspestis (ASP) elleni intézkedések.
Jó hírek érkeztek a járvány elleni védekezésből: az afrikai sertéspestis (ASP) elleni küzdelemben bevezetett intézkedések eredményesnek bizonyulnak. Ennek köszönhetően Wiesbaden városa két új általános rendelkezést adott ki, amelyek május 7-én léptek hatályba, és érezhető könnyítéseket hoznak a vadászok és a lakosság számára is.

Az új szabályozás központi eleme a korlátozási zónák módosítása. Az I-es számú védelmi zóna (zöld vonal) új határától északra eső területek teljes egészében kikerülnek a korlátozás alól. A vadászati gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ezeken a területeken ismét lehet vadászni járványügyi korlátozások nélkül.
Az újonnan kijelölt I-es védelmi zónán belül – a zöld és a lila vonal között – szintén jelentős könnyítések lépnek életbe. A vaddisznóállomány vadászata itt most már szinte korlátozás nélkül lehetséges.
További enyhítések történtek a Schiersteiner Aue térségében is. Az utolsó korlátozásokat is feloldották: újra engedélyezett a vadászat, a kutyák – amennyiben más szabály ezt nem tiltja – szabadon futtathatók, valamint ismét megengedett például a kerékpározás a kijelölt utak mellett is.
Ugyanakkor a II-es számú védelmi zónában, a lila vonaltól délre továbbra is szigorú előírások maradnak érvényben. A úgynevezett „fehér zónákban” is fennmaradnak a korlátozások. Ezeken a területeken a vadászok feladata továbbra is a vaddisznóállomány következetes gyérítése, mivel az alacsony állománysűrűség továbbra is kulcsfontosságú az ASP további terjedésének megakadályozásában.
A vadászok mellett a lakosságnak is fontos szerepe van a védekezésben: a kihelyezett kerítések kapuit minden esetben zárva kell tartani. Az elhullott vagy gyanúsan viselkedő vaddisznók észlelését pedig haladéktalanul jelenteni kell a hivatalos bejelentési csatornákon.
A jelenlegi fejlemények azt mutatják, hogy a következetes vadászat és a fegyelmezett intézkedések meghozzák az eredményüket – ugyanakkor a veszély még nem múlt el teljesen.
Forrás: Wild und Hund
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Nyugállományba vonult Csonka Tibor, a GEMENC Zrt. vezérigazgatója
2026. április 8-án nyugállományba vonult Csonka Tibor, a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. vezérigazgatója

Fotó: Ökoturisztikai Központ Gemenc
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE




