Keressen minket

Kiemelt cikk

A reformációra emlékeztek Körösnagyharsányban – villáminterjú Dr. Fekete Károly püspökkel

Közzétéve:

Békés vármegye legészakibb településén, Körösnagyharsányban tartották a reformáció emléknapját, amelynek a 220 éves református templom adott otthont. Az ünnepséget nemcsak jelenlétével, hanem igehirdetésével is erősítette Dr. Fekete Károly református lelkész, a Tiszántúli református egyházkerület püspöke, aki mellett Demeter Ottó esperes és Nagy Viktor, a körösnagyharsányi gyülekezet lelkésze végezte a szolgálatokat. Dr. Fekete Károly, a protestáns világ emléknapján, nem felejtette el a kereszténység összetartozását hangsúlyozni, miközben elfogadhatatlannak tartotta, hogy a terror különféle eszköztárával bárki igazságot nyerhetne. Egy hamisítatlan szabadhajdú-településen járunk, ahol a mezőgazdaság mindig fontos volt a falu életében. Egy történelmi, református gyülekezet adott otthont a reformáció megindulására való emlékezésnek…

Magyar himnusz Körösnagyharsányban a reformáció ünnepén – 2023. október 31. Videó: Agro AJegr News

Körösnagyharsány, a Sebes-Körös balpartján fekszik, Nagyváradtól bakugrásnyira, de már Magyarország területén. A templom a maga nemében több szempontból is egyedülálló, mert az erdélyi templomokhoz hasonlóan a torony csúcsán egy kakas látható, amely nem mást, mint az éberséget jelképezi. Magyarországon az egyetlen olyan református templom, amelyben katolikus eredetű kegytárgyakat is őriznek. A hajdani, a török által lerombolt kisharsányi katolikus templomból ugyanis idekerült egy szenteltvíztartó és egy szégyenkő, amit az 1960-as években használtak utoljára, mikor három fiú egy palánkot (régi kerítést) megrongált és az istentisztelet alatt ott kellett végig térdepelniük. Ezek is azt mutatják, hogy a történelmükre büszke és a vallásokkal szemben elfogadó, nyitott emberek, nyitott református emberek lakták és lakják ma is e községet.

Dr. Fekete Károly püspök Körösnagyharsányban. Fotó: Agro Jager News

Dr. Fekete Károly püspök kiemelte, hogy voltak korok, amelyek háttérbe akarták szorítani a reformátusokat. Voltak, akik az ellenreformáció idején kényszerítették elődeinket, de eljöttek azok az idők, amikor nemcsak hitükben, hanem közösségeikben megerősödtek a gyülekezetek – ahogyan Körösnagyharsány is.

Az emléktábla felavatásában szerepet vállalt Győri Zoltán, dr. Fekete Károly, Demeter Ottó, Nagy Viktor, Zalai Mihály, Békés Vármegye Önkormányzatának elnöke és dr. Sipos Lajos sarkadi járási hivatalvezető Fotó: Licska Balázs / BEOL.hu

Alig vagyunk túl az eukarisztia ünnepi esztendején, de Dr. Fekete Károly püspök felemelte a szavát és figyelmeztetett, hogy nincs másképpen ma sem! Annyira becsülnek bennünket, mint vágójuhokat. Láthatjuk, hogy felebarátainkra rakétazápor zúdul, hogy vallásuk miatt emberek pusztulnak el: ártatlanok, gyermekek és öregek s ne gondolja senki, hogy Magyarország ettől távol lenne.

Gyere és tanulj Debrecenben, a Debreceni Hittudományi Egyetemen. Részletekért kattints a fényképre vagy ide!

Bethlen Gábor fejedelem utolsó cselekedetét elevenítette fel prédikációjában, aki halálos ágyán is megvallotta a hitét. Az emberi élet legnehezebb pillanataiban is hittel hitte, hogy nincsen más, csak az Isten. És itt áll a ma élő ember, tele mindenféle technológiával és válaszokat keres, amit semmiféle más úton nem kaphatunk meg, csak hit által.

Dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egykerület püspöke. Fotó: Licska Balázs / BEOL.hu

Van úgy, hogy az elégedetlenek támadnak, duzzogva, mert nem az akaratuk szerint történik az életük. Istennek nyújtunk be számlát és követeljük, elvárjuk tőle, hogy miért nem segített, miközben mi mennyit tettünk! De tegyük fel a kérdést: megtettünk-e mindent, amit ránk róttak? Elvégeztük-e a feladatot? Elvégeztük-e a munkát úgy, hogy megnyugvással fekszünk le esténként, hogy úgy fejeztük be, ahogyan rendeltetett, ahogyan jó, ahogyan meg kellett építeni azt az utat, házat? Hogy mi is járnánk rajta? Mi is laknánk benne?

Úrvacsorára hív Demter Ottó esperes Fotó: Licska Balázs / BEOL.hu

A templomra néma csend szállt. Annak ellenére, hogy még többen voltak, mint a templom felszentelésének 220. évfordulójára rendezett ünnepségen, még egy pad sem nyikorgott, pedig olyan kérdéseket tett fel a püspök, ami mindannyiónkban megfogalmazódott már. Aki, valaha is hallott prédikációt, avagy először hallotta beszélni a püspököt, csak hallgatott. Súlyos szavakkal, súlyos kérdésekkel szembesítette mindazokat, akik az istentiszteletre elfogadták a meghívást. Pedig nemcsak a presbitérium soraiban ültek a falu és a megye elöljárói, hanem a község legkisebbjeit is magukkal hozták a szüleik, akik mégiscsak gyermekek, de feszült figyelem szegeződött a szószékre.

Nagy Viktor, Körösnagyharsány lelkésze Fotó: Licska Balázs / BEOL.hu

Lemondás, adósságok elengedése, önkontroll, mérsékletesség kell, hogy jellemezzen bennünket, reformátusokat – folytatta Dr. Fekete Károly püspök. Legyünk hálásak és a tisztes életszínvonal jellemezze a reformátusokat. Amikor leszáll az éj és álmatlanul forgolódunk, vajon megtettünk-e mindent? – kérdezte újra? Az önvád mindig él. Minden emberben ott lapul s mikor magában marad, számítson arra mindenki, hogy fel fog ébredni, ha nem úgy cselekedtünk, ahogy elvárták tőlünk. Minden embernek, mindannyiunknak egyszer el kell számolni azért, amit tett. Nincs kivétel ez alól, de alapvetően nem a félelem, hanem a hite miatt cselekszik így a református ember. Valljuk, hogy a munkát csak jól lehet elvégezni.

Markó István főgondnok. Fotó: Licska Balázs / BEOL.hu

Hinnünk kell és imádkoznunk, imádkoznunk gyászoló testvéreinkért, az ártatlan áldozatokért és azért, hogy megtartatott az országunk ilyen nehéz, terrorfenyegette korszakban is. Nem veszhet oda világunk ilyen szorongatott, nehéz időszakban, de nem sodródhat népünk, népeink háborúba sem s épített világunk megőrzése miatt is össze kell fognunk.

Győri Zoltán, Körösnagyharsány polgármestere. Fotó: Licska Balázs / BEOL.hu

Az ünnepi istentisztelet keretein belül Győri Zoltán, Körösnagyharsány polgármestere tartotta a megemlékezést Harsányi Nagy Jakabról, akinek az életét bizonyos tekintetben homály fedi. Annyi bizonyos, hogy II. Rákóczi György költségén török nyelvet és írást tanul, majd 1656-tól 1669-ig a fejedelem állandó portai követeként bejárása volt a török szultán udvarába és a Hét toronyba, vagy ahogy török nyelven mondják: a Yedikuleba. Életére, munkásságára emlékezve az istentiszteletet követően emléktáblát avattak, amelyet a templom főbejárata mellett jobb kéz felől, a homlokzaton helyeztek el.

Úrvacsora 2023. október 31-én Körösnagyharsányban, a reformáció ünnepén. Videó: Agro Jager News

Az istentiszteletet követően a harsányi emberek, a gyülekezet összefogásából szeretetvendégséget rendeztek, ahol hidegtálakkal és a körösnagyharsányi asszonyok jóvoltából, megannyi süteménnyel kedveskedtek a faluba, a községbe látogatóknak és persze egymásnak. Megjegyzem, hogy annyi süteményt készítettek a családok, hogy végig se lehetett kóstolni.

 

Az ünnepi istentiszteletet után Dr. Fekete Károly püspökkel beszélgettünk:

 

Oktatási, nevelési feladatokat vállalt fel a református egyház. Mit jelent ez a minden napokban?

Óvodaprogramunk most zárul, ami azt jelenti, hogy a Tiszántúli Református Egykerületben 23 óvoda újult meg. Ez azt jelenti, hogy 1142 férőhellyel tudunk bővülni. A 19 településre kiterjedő óvodaprogram építkezései közül Debrecenre négy, Nyíregyházára kettő jutott. Szükséges és parancsoló volt, hiszen a legkisebbek számára megnyugtató és biztonságos, felújított nemcsak nevelési színvonalában, hanem műszaki vonatkozásában is olyan intézményeket kell működtetni, ahol a szülők nyugodt szívvel hagyják ott naponta a kicsiket.

Toronykakas a körösnagyharsányi református templom csúcsán. Fotó: Agro Jager News

Hogyan értékeli?

Még nem dőlhetünk hátra, mert indul a bölcsődei program: ebben, a Tiszántúlon nyolc bölcsőde szerepel. Kiemelt feladat, hiszen az óvodák bázisát adják a bölcsődék és már ott el kell kezdeni a nevelést. Minden oktatásnak és a társadalomnak az alapját a bölcsődei és az óvodai gondoskodás adják. Itt szocializálódnak a kicsik, itt kapják meg azokat az alapokat, természetesen a családok mellett, amelyek képessé teszik őket arra, hogy elsajátítsák később a tananyagot és egyáltalán elindítsuk őket. Ennek a munkának később mutatkozik meg az értéke, ami a gyermekek fejlődésében, teljesítményében fog a későbbiekben megtérülni. Nekünk az a feladatunk, hogy álljanak a falak, hogy stabilitást adjunk, jövőképet a vidéknek, a kibontakozás feladata viszont már a fiataloké, a családoké. A vidék megtartása a cél, ezért dolgozunk.

Gyere és tanulj a Károli Gáspár Református Egyetemen. Részletekért kattints a fényképre vagy ide!

Mit vár el a református egyház az egyetemeitől? Egyáltalán a képzés felé milyen igényeket támasztanak?

Ez egy olyan pontja ennek az egész rendszernek, amiben az ember és a családok állnak a középpontban. Ahhoz, hogy a vidék megmaradjon, szükség van a családokra, a vidéki életet választóknak pedig szakmákra. A pedagógusok, az óvónők, a dajkák képzése egy olyan szegmens, amelynek a kifutása hosszú távú és több pályát mozgat. Látni kell, hogy egyrészt a gyermekek számára szükséges a jó szakember, de egyben egy olyan szakma is a pedagógus szakma, amellyel otthon, vidéken lehet maradni, családot alapítani. Ahhoz, hogy református szellemben nevelhessük a gyermekeket, református szemléletű, felvilágosult, haladó gondolkodású vidéki értelmiséget kell képezzünk. Ebben a Károli Gáspár Református Egyetem és a Debreceni Református Hittudományi Egyetem vállalja fel a munka dandárját. Stabilitással teremthetjük meg az alapját, hogy a fiatalok vidéken maradjanak. Persze az infrastrukturális fejlesztések, az utak, az internet, a határok átjárhatósága, mind kell ahhoz, hogy ez működhessen.

A körösnagyharsányi református templom Fotó: Agro Jager News

Ha már vidék, akkor a szociális háló másik oldalán, az idősek helyzetéről, a rájuk forduló figyelemről és az időskori segítségnyújtásról mi a véleménye?

Megkerülhetetlen, hogy a vidéket meg kell erősíteni. Ez egy rendkívül összetett, sok ágazatot felölelő problémakör, nehéz kérdésekkel teli helyzetekkel. Azonban látni kell, hogy az idősek ragaszkodnak környezetükhöz, házaikhoz, szomszédaikhoz, a községükhöz, benne a templomaikhoz. Elég csak beszélgetni az idősekkel és nincs olyan például, aki ne ragaszkodna a saját harangjához. Ahogy ragaszkodnak szokásaikhoz, úgy ragaszkodnak a hitükhöz és ha nem is vesszük észre, de a gyermekek, az unokák is eltanulják ezt. A szociális háló kiemelt feladatokat vállalt fel. A református egyház sok helyen konyhát üzemeltet, vannak községek, ahol alapanyagot is termelnek a konyhára s ahhoz, hogy ez az egész működhessen. A református hit ember- és Isten központú és magas elvárás mindkettőnek, Istennek és embernek egyaránt megfelelni. Diakóniai lelkületű szociális szakemberek kellenek, egészségügyi dolgozók, akik már egy másik oszlopai a vidéknek. Nincs könnyű feladata egyiküknek sem. Nem egy könnyű pálya az egészségügyet választók élete, nehézségekkel teli, de vannak embertársaink, akik ezt felvállalják, mondhatni küldetésüknek tekintik a segítő szolgálatot. Elismerés jár nekik, hiszen az ember életének egy olyan szakaszában kísérik el a másik embertársunkat, ahonnan csak egyedül mehetünk tovább. Összefoglalva tehát nagyon fontos és ez is kiemelt feladatunknak tekintjük.

 

Hogyan élték meg, hogy elmaradt a schengeni zóna bővítése, mit jelentett ez a református egyháznak?

Szomorúsággal töltött el bennünket, hiszen már több mint 100 esztendeje kettévágja az egyházmegyéket, az összefüggő tájegységeket a határ, s benne az embereket, vallástól és felekezeti hovatartozástól függetlenül. Mi, itt a Tiszántúlon továbbra is olyan kihívásokkal állunk szemben, ami Ausztria felé már réges-régen nem is kérdés és csodálkozva hallgatjuk, hogy a nyitott határok mit jelentenek a református vallás gyakorlásában. Burgerlandban van olyan település, ahol vagy Ausztriából, vagy Magyarországról tudják egymást helyettesíteni a lelkészek. Nagy áldás, de hiszünk benne, hogy majd sikerül megoldani Románia felé is, hogy a Partiumban és Erdélyben a kapcsolattartás könnyebbül a határok ellenőrzésmentes átjárásával. A testvérgyülekezeti kapcsolatokra is jó hatással lenne a schengeni zóna bővítése.

A körösnagyharsányi református templom tornya. Fotó: Agro Jager News

Hogyan működik ez itt, keleten?

Szlovákia irányában nincsenek határok. Összehasonlíthatatlan fejlődést értünk el és az emberek, a határok szabad átjárása miatt könnyen mozoghatnak, ami a lelkészi szolgálat, a református egyház számára is fontos. Kárpátalja irányába és szeretném megemlíteni Szerbiát is, az Európai Unió harmadik ország felé előírt legszigorúbb határrendészeti intézkedéseket kell végrehajtania. Ez nagyon megnehezíti a munkáinkat, miközben Románia hiába európai uniós tagállam, ott sem lehet zökkenőmentesen átjutni a határon. Ez nem a román vagy a magyar fél miatt áll fenn, hanem egyáltalán az intézkedések formája miatt, amely előírásokat a lehető leggyorsabban könnyíteni kellene. Ezzel a hitélet, az egyház munkáját is meg lehet könnyíteni, másrészt az erdélyi kapcsolatokat még inkább fel tudjuk erősíteni. A Magyarországra költözött családok is könnyebben tudják gyökereiket megtartani s a határok nyitásával az otthon maradottakat támogatni.

Dr. Fekete Károly püspök áldása a reformáció ünnepén Körösnagyharsányban. Fotó: Licska Balázs / BEOL.hu

Hogy látja a jövőt Püspök Úr?

A feladatok szerteágazóak. Kapkodni éppen úgy, mint feladni, nem lehet. A világ változik és kihívások elé állítanak bennünket, reformátusokat is. Nyugodt, stabil, okos, higgadt felkészült emberekre van szüksége most az országnak. Példát kell mutatnunk a fiataloknak, hogy a hit mekkora erő lehet. Nincs könnyű dolga a ma élő embernek sem. Háborúk, mérhetetlen gonoszság, amitől távol kell tartani az országot, de nem határolódhatunk el attól, hogy a keresztény embert üldözik vagy üldözhetik. Látjuk és az igehirdetésben is beszéltem arról, hogy annyira becsülnek bennünket, mint vágójuhokat és láttuk, hogy mi történik a mögöttünk álló hetekben felebarátainkkal. Nyugodtságra intek és kérek mindenkit, mérsékletességre, ugyanakkor nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy mi történik a világban. Épített világunk, gyermekeink, családunk, hazánk nem pusztulhat el. Kötelességünk mindezt megőrizni, hiszen felelünk gyermekeinkért. Példaként álljon mindannyiunk előtt Harsányi Nagy Jakab élete, aki 400 éve Rákóczi György fejedelem követeként megjárta Isztambult. A török világ, veszedelmes kora volt az emberiségnek, de Magyarország azt a kort is túlélte. Mélyen, megingathatatlanul hiszek benne, hogy a jelen kor kihívásainak is eleget tudunk tenni. Élete memento, és ezzel a ma leleplezett táblával jelzést adunk mindazoknak is, aki a templomba belépnek, vagy azoknak, akik nap, mint nap elhaladnak előtte, hogy hit által túl lehet élni olyan korokat is, amikor ember, embernek farkasa.

 

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
lapigazgató

Agro Jager News

A fényképekért köszönetünket fejezzük ki a Békés Vármegyei Hírportálnak, a BEOL-nak!
További Békés vármegyei hírekért kattintson a fényképre vagy ide!

 

Kiemelt cikk

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Published

on

A nagyvárosok mellett egyre többen választják a vidéki, a faluhoz közel eső területeket lakhatásra és befektetésre, ezért az alföldi kisvárosokat, kistérségi központokat folyamatosan fejlesztik. Iskolákat építenek, egészségügyi intézményeket fejlesztenek, ahogy teszik ezt a Hajdú-Bihar vármegyei Komádiban is – meséli Tóth Ferenc a város polgármestere. Érkezik az M47-es, az M4-es autópálya és ezzel nemcsak Debrecen, hanem közelebb kerül Békéscsaba, Szeged és Kecskemét is. S ha valóban megépül az új közlekedési folyosó, az M47 is, akkor Komádi hirtelen a Baltikumot a Balkánnal összekötő folyosó mellett találja magát. Sok lehetőség előtt áll a kisváros és nagy várakozással tekintünk a jövőnk elé, ezért közel 32 hektáron készítettük elő ipari területet, amely nagyságában, elhelyezkedésében no és ár/érték arányában jelenleg verhetetlen a Tiszántúlon. Nagy összefogással sikerült ezt kialakítani, amely az egyik pillére lehet a városnak – tájékoztatta az Agro Jagert Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere.

A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!

Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!

Román nyelvű ajánlója itt érhető el!

Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!

Kérdése van?

Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu

Komádi Hajdú-Bihar vármegye déli részén található. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

A Bihari-síkon járunk. Vadászni már jártunk erre az Agro Jagerrel, most azonban egy ipari területet nézünk meg a városban. Komádi „lába” alatt folyik a Sebes-Körös és a városban található egy TV torony, amely 180,5 méter magasságával Magyarország egyik legnagyobb TV-tornya, amelyet mind nappal, mind éjjel is igen messziről lehet látni, s amely Kelet-Magyarország digitális TV adásáért is felel.

A Komádi TV torony 180,5 méter magasságával Magyarország egyik legnagyobb TV-tornya. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

A város reményteljes várakozással tekint a jövő elé – vág bele Tóth Ferenc – egyetértek azzal, ahogy Bulcsu László, a Hajdú-Bihar vármegyei közgyűlés alelnöke fogalmazott: itt a komádiaknak nemcsak a városért kell tenni, hanem a környező településeket is támogatni kell, hiszen kormányablak, bankfiókok, három háziorvos, egy gyermek- és egy fogorvos, továbbá két védőnő is dolgozik a városban.

Kattintson a képre és nézze meg, hogyan juthat el Komádiba! Forrás: Google Maps

Mentőállomással, rendőrőrssel, szociális intézményekkel és minden olyan lehetőséggel bír, amely más kisvárosokra jellemző. Mindez itt a Kis-Sárréten, a Bihari-síkon elérhető, ami kicsit szokatlan egy ilyen kicsi, de városi rangú településtől.

Komádi közvetlen közelében, a környező településekkel 12 000 él. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Több mint 12 000 ember, ennyien vagyunk itt, – folytatja a polgármester – a környező településekkel és Komádival együtt, ehhez a földrajzi térséghez ennyien tartozunk s ha itt is húzódik Békés és Hajdú-Bihar vármegye határa szinte nem jelent semmit az itt élőknek, mert ha más miatt nem is, de a szolgáltatások és a kereskedelem, a nagypiac miatt biztosan megfordulnak várasunkban a környékbeliek.

32 hektáron terül el a komádi ipari park. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Ezért is döntöttünk úgy, hogy a város belterületi részén kialakítunk egy ipari parkot. Sok buktatója volt a pályázatnak– teszi hozzá Tóth Ferenc-  de sikerült kialakítani, rendbe tenni és így ma már rendelkezésünkre áll egy hat+hat hektáros terület, amely további 20 hektárral bővíthető. A területen infrastruktúrafejlesztés is folyt.

A komádi ipari park bekötőútja közvilágítással és közművekkel kiépítve várja a befektetőket, mintegy 32 hektáron. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Ez azt jelenti, hogy jelenleg 350 m3/óra gázt tud vételezni aki itt befektet. Az elektromos áram kapacitása 550 kW. Ivóvizet 432 m3/nap mennyiségben tudunk jelenleg biztosítani, a csatornázás jelenleg 400 m3/nap szennyvizet képes elvezetni, miközben a tűzivízből percenként 4000 litert lehet lekötni – mutatja be Tóth Ferenc polgármester a területet.

Az ipari parkban egy épületet irodaháznak alakítottak ki. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Bár városunk Budapesttől 250 km-re található, de például a romániai Nagyvárad csupán 47 km-re van tőlünk. Az ott kiépült fejlett infrastruktúra, a repülőtér, a körgyűrű, az autópályák közelsége és Románia schengeni egyezményhez való csatlakozása lerövidíti a településeink közötti menetidőt. A bővülő nagyváradi lakosságszám mellett Komádi számára további előny lehet az is, hogy az ottani egyetemek jól képzett szakembereket bocsájtanak a munkaerőpiacra. Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa, amihez mi is csatlakozhatunk.

Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa alig 47 kilométerre fekszik. Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa

Miközben Nagyvárad 47 kilométerre fekszik Komáditól, addig Berettyóújfalu 30 kilométerre található, ahol a nemzetközi vasútvonal az egyik legforgalmasabb kereskedelmi ütőerét adja a térségnek, mely kelet-nyugati irányban, Erdély felől bonyolít le jelentős forgalmat.

Orvosirendelő Komádiban, ahol három körzeti orvos, egy gyermek-, és egy fogorvos rendel. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Debrecen, az épülő berettyóújfalui nyugati elkerülővel már 30-35 perc alatt elérhető lesz, de így is 45 perc alatt megközelíthetjük Magyarország legnagyobb vidéki városát, amelybe Berettyóújfalutól már most is az M35-ös autópályán juthatunk be.

Komádiban Rendőrőrs működik. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Érkezik Szolnok felől az M4-es autópálya s mi több az M47-es is valahol a közelben fut majd. Információnk szerint hamarosan napirendre kerülhet az építkezés indítása is, amely már Kelet-Európa észak-déli folyosójaként nemcsak a magyar lakosságnak, de a Baltikumtól a Balkánig a legjelentősebb gazdasági közútja lesz. A tervezés részéről érthető is, hogy a Szegednél, az M5-ös autópályába csatlakozva, egyben Európa leghosszabb főútvonalát elérve, az E75-ös főúttal köti majd össze az unió keleti régióit. Kétségtelen, hogy meghatározó úttá fog válni, amelyet nem lehet egyszerűen csak egy szélesített, kibővített úttá alakítani.

Komádiban mentőállomás segíti a környező települések ellátását. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Tóth Ferenc kiemelte, hogy a város az ipari területtel kapcsolatban első sorban hosszútávú bérletben gondolkodik, de nem zárkózik el a Komádiban található ipari területek értékesítésétől sem. A terület értékét első sorban az adja, hogy régészeti érintettsége nem releváns, nincs sem természetvédelmi, sem NATURA 2000-es területek közelségében, továbbá ökológiai hálózat és erdők övezete által sem érintett. Nem kell mezőgazdasági ágazatból kivonni és mivel teljesen új minősítésű ipari terület, ezért kármentesíteni sem kell. Vízfolyás sem nehezíti a beruházást és a helyben és a környező településeken lakó munkaerő mellett Nagyvárad közelsége biztosíthatja a munkaerőt is.

A Bihari-síkon, Hajdú-Bihar vármegyében, Komádi városában kiadó egy 32 hektáros ipari park.

A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!

Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!

Román nyelvű ajánlója itt érhető el!

Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!

Kérdése van?

Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu

Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere.

 

 

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

Ülésezett a Mezőgazdasági és Halászati Tanács Brüsszelben – GALÉRIA

Published

on

A magyar elnökség alatt megtartott második formális Mezőgazdasági és Halászati Tanács (MHT) a Közös Agrárpolitika jövőjéről szóló tanácsi következtetések előkészítő munkáinak következő lépéseként elsősorban a KAP stratégiai terveinek végrehajtási tapasztalataira összpontosított.

Feldman Zsolt, magyar mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. © Hungarian presidency

A rendkívül zsúfolt napirenden szerepelt emellett többek között az agrárpiacok helyzete, a halászati lehetőségek, valamint a tagállamok által felvetett további 14 egyéb téma.

Az egyszerűbb, rugalmasabb és könnyebben végrehajtható stratégiai tervek kulcsfontosságúak a tagállamoknak és a gazdálkodóknak egyaránt. Biztosak vagyunk abban, hogy a mai vitán elhangzottakat fel tudjuk majd használni a Közös Agrárpolitika jövőjéről elfogadni tervezett tanácsi következtetésekben.

Balról Feldman Zsolt, magyar mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. © Hungarian presidency

A KAP-stratégiai tervek végrehajtásáról szóló eszmecsere kiváló lehetőséget teremtett arra, hogy a tagállami agrárminiszterek véleménye becsatornázásra kerüljön az ősz folyamán elfogadni tervezett tanácsi következtetésekbe. A magyar elnökség célja továbbra is az, hogy az intézményi átmeneti időszakot kihasználva a Tanács következtetések formájában adjon iránymutatást az új Európai Bizottságnak a 100 napon belül kidolgozásra kerülő mezőgazdasági vízióhoz, valamint a 2027 utáni KAP-ra vonatkozó jogszabályi javaslatok kidolgozásához.

Ne maradj le a mezőgazdaság legfontosabb híreiről! Kövesd az Agro Jager Newst a Facebookon is! Kattints a képre!

A mezőgazdasági miniszterek emellett eszmecserét folytattak az agárpiacok helyzetről is, mely ismétlődő téma a Tanács napirendjén. Megvitatták a jelenlegi és jövőbeli kihívásokat és lehetséges megoldásokat, figyelembe véve a jelenlegi geopolitikai környezetet, illetve olyan kérdéseket is, mint a kedvezőtlen időjárási viszonyok, a vásárlóerő globális csökkenése és az állatbetegségek terjedése.

Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár © Hungarian presidency

A miniszterek vitát folytattak az Egyesült Királysággal, Norvégiával és a part menti államokkal a 2025. évi halászati lehetőségekről folytatott közelgő konzultációkról. Ezenkívül megvitatták a Bizottság javaslatát is, amely a 2024. és 2025. évi halászati lehetőségek módosítására irányul bizonyos halállományok tekintetében. Az Atlanti-óceán ibériai vizein a szardellára vonatkozó rendelkezések továbbra is kiemelt kérdést képeznek.

Az informális ebéd során Peter Strohschneider professzor bemutatta a minisztereknek az EU mezőgazdaságának jövőjéről szóló stratégiai párbeszéd eredményeiről készült jelentését.

Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár © Hungarian presidency

A rendkívül intenzív tanácsi ülés agendájának „Egyéb kérdések” pontja alatt a magyar elnökség tájékoztatást adott a Tanácsnak többek között a 2024. szeptember 11-én Budapesten megtartott EU–Nyugat-Balkán állat-egészségügyi csúcstalálkozóról, emellett tagállami kérésre erdészeti, állatbetegségekkel kapcsolatos, növényegészségügyi, valamint az agárpiacok helyzetéhez kapcsolódó napirendi pontok is megvitatásra kerültek.

Magyar Elnökség

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

Budapesten találkoztak az EU agrárminiszterei – Galériával

Published

on

A magyar elnökség szervezésében 2024. szeptember 8-10. között Budapesten és Budapest környékén került sor a mezőgazdasági miniszterek informális találkozójára. A Magyarországra érkező minisztereket és delegációjukat szeptember 8-án dunai sétahajózással, majd a Magyar Zene Házában nyitó vacsorával fogadták. Szeptember 9-én a delegációk a magyar lovas hagyományokkal ismerkedtek meg egy egész napos program keretében a Domonyvölgyben található Lázár Lovasparkban, majd este a Pesti Vigadóban kerül sor a kulturális programmal egybekötött gálavacsorára. A találkozó zárásaként szeptember 10-én a miniszterek a Várkert Bazárban megtartandó informális ülésükön megkezdték az eszmecserét a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról annak érdekében, hogy a jövő mezőgazdasága versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdabarát és tudásalapú legyen, a gazdák érdekeivel a középpontban – tájékoztatta az Agro Jager Newst, az Európai Unió Tanácsa Magyar Elnöksége.

Dr. Nagy István agrárminiszter köszöntötte a Budapestre érkező agrárminisztereket. Fotó: © Hungarian presidency

A mezőgazdasági miniszterek szeptember 10-i budapesti informális ülésén szakpolitikai vitával kezdtek és a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról tárgyaltak. Az ülés témája a magyar EU elnökségi prioritásokkal összhangban a „Gazdaközpontú uniós mezőgazdaság: úton egy versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdabarát és tudásalapú jövőbeli Közös Agrárpolitika felé” volt.

Dr. Nagy István agrárminiszter vezette az ülést. Fotó: © Hungarian presidency

Az európai gazdáknak számos kihívással kellett megküzdeniük az elmúlt időszakban, így az éghajlatváltozás okozta rendkívüli időjárási eseményekkel, a magas input költségekkel, a háború negatív hatásaival, vagy a harmadik országokból érkező növekvő import okozta piaci zavarokkal.

Peter Meedendorpot, a Fiatal Gazdák Európai Tanácsának (CEJA) holland elnökét köszöntik Budapesten. Fotó: © Hungarian presidency

Ezzel párhuzamosan egyre szigorúbb termelési előírásoknak kell megfelelniük és megnövekedett adminisztratív terhekkel kell megbirkózniuk.

A gazdálkodóknak ezekre a kihívásokra európai szintű válaszokra van szüksége.

Munkában egy Békés vármegyei kombájn. A 2024-es aszály miatt nehéz évet zárnak a magyarországi termelők. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager News

Ezért a magyar elnökség célja, hogy vitát kezdeményezzen a Tanácsban a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról, és az agrárminiszterek elvárásait következtetésekben rögzítse, ezzel irányt mutatva a várhatóan ősszel felálló új Bizottságnak a 2027 utáni KAP-ra vonatkozó jogszabályi javaslatok kidolgozásához.

Agrárminiszterek talákozója Budapesten. Fotó: © Hungarian presidency

A miniszteri véleménycsere három kérdés köré csoportosult:

  • Ennek keretében egyrészt vitát kezdeményeztünk az agrártámogatások kifizetésének egyszerűbbé tételéről és a főbb támogatástípusokról.
  • Másrészt vizsgáltuk, hogy hogyan növelhető a mezőgazdasági ágazat zöld célok teljesítéséhez való hozzájárulása a gazdák versenyképességének veszélyeztetése nélkül.
  • Végül át kellett tekinteni a válságkezelési eszközök rendszerét is, hogy az egyre gyakoribb krízishelyzetekben lehetőség legyen a gazdák támogatására.

Forrás: Az Európai Unió Tanácsa Magyar Elnöksége

Tovább olvasom