Horgászat
Balatoni horgászrend változásai
– a 2021. évre kiállított állami jegyek és az éves balatoni területi horgászjegyek 2022. január 31-ig érvényesek;
– a 2021. évre kiállított állami jeggyel időszakos (24, 72 órás, 10 napos) területi jegyeket lehet váltani még január folyamán;
– 2022. évre érvényes éves balatoni területi jegyet azonban csak az a horgász válthat majd, aki már 2022. évre érvényes állami jeggyel rendelkezik;
– a balatoni éves területi jegyek várhatóan január 10-től lesznek megvásárolhatóak.
– A fogási naplók leadási határideje 2022. február 28. Kérjük, hogy a naplókat összesítve, kitöltve legyenek szívesek leadni azon a forgalmazási ponton, ahol azt kiváltották, vagy ahol a 2022. évi állami jegyet váltani fogják.
A pirossal jelölt módosítások indoklását sorban haladva az alábbiakban fejtjük ki:
A 19., a 20., a 21. és az 59. pontok gyakorlati változást nem, csak a félreértések elkerülése érdekében hozott technikai módosításokat jelentenek.
A 32. pontban olvasható áprilisi csónakos tilalom szövege jelentősen változott. Ahogy az északi parton korábban is létezett egy part menti sáv, ahol kizárólag nappal és kizárólag békés halakra szabadott horgászni, eztán a déli parton is lehetőség lesz erre. A változás gyakorlatilag véglegesíti a koronavírus járvány kapcsán az elmúlt két áprilisban eszközölt eseti feloldásainkat.
A 33. pontban leírt ú.n. “csatornás tilalom” jelentősen enyhült. Korábban a Nyugati-övcsatornán a Kéthelyi-hídtól, a Keleti-Bozót-csatornán pedig a “Bambi-hídtól” délre eső szakaszokon általános tilalom volt érvényben, az említett hidak és a Balaton között pedig szabadott horgászni, de pontyot és harcsát megtartani tilos volt. Az új szöveg szerint látható, hogy az általános tilalom csak a Keleti-Bozót-csatornán marad meg, de ott is lényegesen délebbre tolódik a tiltott terület határa. Fontos azonban megemlíteni, hogy nem marad védelem nélkül a ponty és harcsa. A jogszabályban előírt fajlagos fogási tilalom mindkét befolyón továbbra is védi őket. (ponty: május 2. – május 31.; harcsa: május 2. -június 15.)
Tehát ahogyan a korábbi években sem, úgy 2022-ben sem fogjuk feloldani a pontytilalmat a balatoni befolyókon.
Új Horgászrendi pont:
“1.7. Amennyiben közvetlen vízparti ingatlanon kirívó horgászrendi szabályszegés történik, a behúzós horgászmódszer gyakorlása betiltható az adott partszakaszt határoló pontos koordináták megjelölésével. “
A korábbi ellopott kapitális ponty esete miatt vezettük be ezt a horgászrendi pontot. Fő célja az, hogy ha felmerül, majd szabályszegés történik az adott helyen a módszer gyakorlása során, ráadásul több alkalommal, akkor az adott helyszínen a behúzós módszer gyakorlását betilthassuk.
Módosított horgászrendi pontok:
Behúzós horgászrend 2.6. pont:
“Elhagyós szerelék esetén ólomsúly használata tilos! Ólomsúly csak inline, vagy running-rig megoldással alkalmazható. Az oldalakasztós ólom fél-fix csúszós lehet, így csak esetleges szakadásnál hagyható el. Különböző ólom elhagyós lead clips-ek használata nem engedélyezett.”
Sokaknál kérdés volt, hogy az ólomsúlyt milyen végszerlék rendszerekben szabad alkalmazni. A horgászrendi pontot módosítottuk úgy, hogy minden kérdésre kielégítő választ adjon.
Behúzós horgászrend 2.13. pont:
“A behúzós horgászok a szabad vízparti közterületeken (nyílt strandokon) egymás mellé közvetlenül nem táborozhatnak le. A dőlőbója körül 40 méteres sugarú körben, illetve a bója és a part által határolt 80 méter széles területen más behúzós horgász nem horgászhat. (Lásd a lenti ábrát.) Legközelebb, oldalirányba 40 méterre lehet a következő behúzós horgász annak érdekében, hogy parti dobós módszert alkalmazó is tudjon horgászni. A magánterületeken (kempingek, vízparti ingatlanok) a helyi területhasználati szabályzatnak megfelelően ülhetnek le egymás mellett a behúzós horgászok.”
Külön felhívjuk a figyelmet a behúzós kisfüzetben (mellékletben) és a honlapjainkon található ábrára, ami pontosan mutatja azt, hogy egy behúzós horgász mekkora területet fedhet le a vízen és a parton, illetve mekkora távolságban ülhet le mellé a szintén behordós módszert gyakorló társa.
Behúzós horgászrend 3.4. pont:
“A csónakból történő fárasztást követően a fogott pontyot fotózás céljából a partra szállítani az alábbi módokon szabad:
a) A horogszabadítás után a pontyot a szákkal együtt a vízben hagyva szabad vontatni, olyan módon, hogy a hal feje a haladási irányba nézzen.
b) A horogszabadítás után a pontyot a szákból merev falú matracra fektetve és azt folyamatosan friss vízzel locsolva szabad szállítani.
c) a parthoz érkezést követően a halat kizárólag úszó mérlegelőbe téve szabad a vízparton elhelyezett merev oldalfallal rendelkező pontybölcsőbe átvinni. Tehát a merítőhálóban lévő halat úszómérlegelő használata nélkül a vízparti bölcsőig átvinni, vagy abban megemelni, mozgatni szigorúan tilos!”
Ehhez a ponthoz egy kiegészítést tettünk halvédelmi célból (c). A merítőhálóban „emelgetett” hal könnyen megsérülhet, pl. faroktörés, uszony beszakadás. Ezek elkerülése miatt bővítettük az említett pontot.
A bővüléseket és változtatásokat pirossal jelöltük a csatolt dokumentumban.
Forrás: balatonihal.hu
Horgászat
Kapitális csukát akasztottak
Bagó Róbert élete egyik legnagyobb csukáját akasztotta meg. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Bagó Róbert vagyok. Több, mint 40 éve horgászom, gyermekkori szenvedélyem. Mindig is közel állt a szívemhez a finomszerelékes horgászat. 2 évvel ezelőtt egy nagyon kedves barátom, Zsolt ismertette meg velem a rablóhalazás világát. Ezen belül a drop shot módszer tetszett meg leginkább, így, ha csak tehetem, ezzel horgászok.
2024. november 2-a fontos nap lett a horgászéletemben. 10 órakor érkeztünk a horgászhelyre, csodálatos, napsütéses, szélcsendes időben. Nem sokkal a horgászat kezdete után, sikerült fognom egy 35 centis kősüllőt, majd egy szebb sügér akadt a horgomra. Kis pihenőt adtak a csatorna halai. A következő dobásnál olyan érzés volt, mintha elakadt volna a szerelék, kb. 30 méterre a parttól. Ahogy megrántottam, iszonyatos erővel megindult, a fékem egyfolytában szólt. Ekkor már tudtam, hogy óriási halat akasztottam. 35 percig egyfolytában ment, amire a part közelébe tudtam húzni. De még ekkor sem tudtam, hogy mi dolgoztatott meg ennyire. Zsolt, a merítőszákkal, tettre készen állt mellettem.
A parttól egy méterre mutatta meg magát. Ebben a pillanatban Zsolt gyorsan meg is szákolta. Másodpercekig csak néztük a hatalmas halat, nem tudtunk megszólalni sem. Életünkben egyikünk sem látott még ekkora csukát! Miután megmértük, számszerűen is bebizonyosodott, hogy hatalmas:1 méternél is nagyobb, 15 kiló! Zsolt 30 éve perget, de ilyen óriási halat még ő sem látott. Azt én is éreztem, hogy nagy lesz, de hogy ilyen különleges, hatalmas lesz, arra nem is gondoltam. Egyből feltűnt az óriási hasa, tapintásra éreztem, hogy tele van hallal. Természetesen meg sem fordult a fejemben, hogy elviszem. Ebben a világban, aki a vízben megél több évtizedet, az megérdemli, hogy éljen. Remélem még sok horgásznak ad örömet és visszaengedik.
A felszerelés, amivel megfogtam: Shimano stradic pergetőbot 15-50 grammos, orsó Shimano stradic 4000-es, 12-es fonott zsinór, 22-es fluorokarbon előke, 15 grammos végólom, vörösszínű 5 centis gumihal.
Kívánom, hogy ti is átélhessétek egyszer ezt a csodálatos élményt!
Írta és fényképezte: Bagó Róbert
Van egy jó története, egy szép fogása?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Horgászat
Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság – Kezdődik a Tisza-tó “téliesítése”
A Tisza-tó téli vízszintjének beállítását ezúttal két lépcsőben tervezik végrehajtani. Első lépcsőben a tározó vízszintjét az alacsonyabb téli vízszintre, tehát Kisköre-felső: 560 plusz-mínusz 10 cm-re csökkentik a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. és a KÖTIVIZIG együttműködése alapján készített monitoring terv alapján. A vízszintcsökkentés végrehajtását természetesen befolyásolhatja, módosíthatja egy esetleges tiszai árhullám – tájékoztatott a Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság.
A november 4-én kezdődő első lépcsőben kezdetben napi 10 cm-es, majd napi 7-8 cm-es ütemben csökkentik a tározó vízszintjét, így várhatóan november 24-én érik el a Kisköre-felsőn mért 560 plusz-mínusz 10 cm-es vízállást. A Tisza-tó téli vízszintje beállításának második lépcsőjéről, amelyben az alacsonyabb téli vízszintet a magasabb téli vízszintre állítják be, tehát Kisköre-felső: 620 mínusz 10 cm, itt külön tájékoztatót adnak ki.
A Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság felhívja az érintettek figyelmét arra, hogy a vízi eszközök (hajók, csónakok, úszóművek, stégek) üzemeltetésénél, illetve lekötésénél, továbbá a kompok üzemeltetésénél a várható jelenségekre (vízszintváltozás) fokozottan számítsanak, és a szükséges intézkedéseket tegyék meg.
Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
Fotó: Téli Tisza-tó, Tóth Gábor
Spanyol és francia rendőrök közösen csaptak le nemzetközi csempészhálózatok csoportjaira, és lefoglaltak 5 tonna üvegangolnát, melynek feketepiaci értéke meghaladja a 30 millió eurót. Az európai angolnák fiatal példányainak kilójáért már 7 ezer eurót is megadnak ázsiai tenyésztők, és ennél jóval többet a vendéglők.
A biológusok már a 80-as években megkongatták a vészharangot, hogy a folyók túlhalászása, szennyezése, savasodása és vízerőművek létesítése miatt végveszélybe került az európai angolna, amelyet a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 2009-ben vett fel a kihalással fenyegetett fajok listájára. Azóta sok országban kvótákkal védik a halászatát, és 2010-ben az Európai Unió tagállamaiban betiltották az exportját, amitől még magasabbra szökött a feketepiaci ára. Ázsia keleti és délkeleti felén az angolnatenyésztők ma már 7 ezer eurót, azaz több mint 2,8 millió forintot is megadnak egyetlen kiló európai üvegangolnáért. A vendéglők ennek a többszörösét fizetik nekik a vágykeltőként is számontartott hal kifejlett példányaiért, melyek nyersen, főleg szusiként feldolgozott változata a luxusvendéglők egyik legnépszerűbb és legdrágább előétele.
Több bűnözői hálózat is specializálódott európai angolnák Ázsiába, főleg Kínába csempészésére. Ezek között kis csoportok is vannak, de egyvalamiben mindannyian megegyeznek: bőröndökbe rejtve viszik ki a vén kontinensről a faj fiatal, apró méretű képviselőit, az úgynevezett üvegangolnákat. A nagyobb bűnszervezetek tagjai Európából először Afrikába – jellemzően Mauritániába és Szenegálba – csempészik az üvegangolnákat, és onnan repülnek velük Ázsiába, mert a nouakchotti és a dakari nemzetközi repülőtéren kevésbé kell a lebukástól tartaniuk. Egy ilyen bőröndbe, vízzel teli műanyag zacskókba átlagosan 30 kiló üvegangolnát pakolnak, ami azt is jelenti, hogy egy ilyen halcsempészkoffer 200 ezer eurót, azaz 80 millió forintot is érhet. A tenyésztők nyereségkulcsa hozzávetőleg tízszeres, mert egyetlen kilogramm üvegangolna kb. 3000 példánynak felel meg.
Ígéretesnek tűnik a faj megmentésére szakosodott biológusok indukált ivarérési eljárása, de a bűnözői körök továbbra is az angolnákhoz alkalmazkodnak, amelyek az Atlanti-óceán nyugati felén, az áramlatokkal szegélyezett Sargasso-tenger 200–500 méteres mélységében ikráznak. Onnan a lárvák legnagyobb tömege a Golf-áramlattal sodródik Délnyugat-Európa, onnan pedig a Földközi-tenger partvidékére, ahonnan folyótorkolatokon úsznak fel édesvizekbe. Akkor is halásszák őket, amikor ezeken a folyókon visszatérnek a tengerbe, és a zughalászat elleni küzdelmet nehezíti, hogy a csempészek jellemzően középkori módszert alkalmaznak: a halászok csónakkal viszik ki a fogást a partszakasz járművel megközelíthetetlen részére, ahol a bűnözők szamárhátra pakolva, úttalan utakon szállítják zsákmányukat a járművükhöz.
A 2010-es exporttilalom óta az Europol hangolja össze az angolnázó bűnszervezetek elleni küzdelmet, amely 2017-ben az Interpol belépésével szintet lépett. Nemzetközi együttműködés körvonalazódott, amelyben ma már több mint 30 állam vesz részt. Azóta világszerte 85 tonna európai angolnát foglaltak le, és 850 ember ellen indult büntetőeljárás, de továbbra is a spanyol és a francia rendőrök vannak a küzdelem frontvonalában. Nemrég hatalmas sikerről számoltak be, összehangolt rajtaütések során 5 tonna üvegangolnát foglaltak le, majd szakemberek bevonásával folyótorkolatok közelében engedtek vissza természetes élőhelyükre. Feketepiaci áron számolva ezzel 30 millió eurós, azaz 12 milliárd forintos illegális bevételtől estek el a bűnszervezetek. A szél-, illetve vízimalomharc folytatódik, amelyet tovább nehezít az éghajlatváltozás. Becslések szerint a 21. században legalább 75 százalékkal csökkent az európai angolna egyedszáma, miközben ázsiai vendéglőkben a mai napon is rengeteg példánya kerül tányérra.
Forrás: Rendőrség