Horgászat
Menyhal horgászata a Rábán
Baranyi Balázs március végén a Rábán menyhalat zsákmányolt. Az idei év tapasztalatairól kérdeztük a győri horgászt.
Baranyi Balázs szenvedélyes menyhalhorgász. (Kép: Baranyi Balázs – Agro Jager News)
Kérlek mesélj el magadról és a menyhalak horgászatáról!
Már gyerekkorom óta szeretek horgászni. Sokat járok a Szigetközbe, a Duna különböző mellékágaira, időnként horgászom a Rábán is. Több évig versenyhorgászként gyűjtöttem a tapasztalatokat. Körülbelül hatéves koromtól 30 éves koromig versenyeztem 2008-ig. Bács Kiskun megyében, egy kecskeméti egyesületnél, 2004-ben egyéni bajnok címet nyertem el.
Duna (Kép: Baranyi Balázs – Agro Jager News)
A szívemhez a finomszerelékes horgászat állt mindig is közel. Az ilyen horgászoknak, mint én, az élmény a legfontosabb. „Mi” nem a halak nagyságára összpontosítunk, hanem az eredményes és gyors horgászatokra. Egy folyóvízi keszegnek is annyira örülünk, mint egy bojlis horgász egy 20+-os pontynak. A felkínált csalit (csontit, gilisztát) bármi felveheti, főleg folyóvízen. Valami hasonló vonz a menyhal horgászatában is. Ennél a halfajnál is ugyanazokat a szabályokat követem, mint a nyári finomszerelékes horgászataim során. Maximum két-három órát töltök kint a folyóparton.
Rába (Kép: Baranyi Balázs – Agro Jager News)
Az elmúlt években sokat gondolkoztam a „menyhalak fejével”. Sokat változtatgattam a technikáimon, amelyeket az egyéni megfigyeléseim alapján kísérleteztem ki. Ugyanazt vallom, mint a sikeres, hazai menyhalasok az ország különböző pontjain: igazából nincs nagy titok a hely megválasztásában és a felkínált szerelékben sem. Az elmúlt években én is megalkottam a saját magam által eredményesnek ítélt technikát.
Menyhal a Mosoni-Dunából (Kép: Baranyi Balázs – Agro Jager News)
A legutolsó menyhal fogásommal szeretném ezt érzékeltetni. Győrben horgásztam március végén. A fogas süllő tilalma április végéig tart, a kősüllőé június 30-ig. Mivel nem akartam süllőt fogni, ezért csaliként először gilisztát kínáltam fel a halaknak. Nem voltam akkor nagyon bizakodó, mert az elmúlt két hétben, heti két-három nap horgászással – egy-két kisebb halat leszámítva – nem igazán fogtam semmit. Még nem jött el a felmelegedés, ami ilyenkor teljesen normális. A giliszta sem működött jól. 19 óra fele sneciből egy vékony, lebegő filét kínáltam fel a horgomon. Legnagyobb meglepetésemre fél óra elteltével, heves kapással, egy 43 centiméter hosszúságú menyhal jelentkezett. Ez a rejtőzködő halfaj, a hideg vízben válik aktívvá, március végén már kifejezetten ritkaság megfogni. Mivel a víz már felmelegedésnek indult, vélhetően ez volt az utolsó menyhalam az idei idényben. A hal, a bevágás után -méreteihez képest – hevesen ellenkezett. Visszatérve a csalira és a szerelékre: Én a halfilét preferálom, mert kisebb, könnyebben megmozgatja a víz, a keresztben vágott halszelethez képest egyszerűbb. A 8-10 centiméter csalihalból vágott halfilé a legoptimálisabb.
Mosoni Duna (Kép: Baranyi Balázs – Agro Jager News)
Menyhalhorgászataim során, csúszó ólmos szerelékre, 30-60 centis előkén alsó horoggal kínálom fel fenékre fektetve a csalit, folyásirányával lefelé. A másik módszernél fixen kötött végólom fölé 30-50 centivel, egy rövidebbre kötött felső horogra tűzöm fel a folyásirányával felfelé, azért, hogy az előke ne csavarodjon a főzsinórra, valamint a csalit a sodrás lebegtetni tudja. Így egyszerre minden lehetőséget lefedhetek. A tapasztalatom szerint mindkét módszer eredményes!
Az idei évben a menyhal fogását kifejezetten sikeresnek tartom. Decemberig négy halat fogtam a Dunából, a Rábából és a Mosoni Dunából. Ez a mennyiség február közepétől március végéig további 13 darabra nőtt.
Olyan estéim is voltak, amikor egymás után négy kapást is elrontottam. Ez az év sok tapasztalatot, s egyben reményt is adott a folytatásra. Az igazi menyhalas horgász még akkor is folytatja, ha van olyan év, hogy semmit sem fog. Én is jártam már így. Idén azonban 17 mennyhal fogásának élményével gazdagodtam. Mindenkinek jó szívvel ajánlom ennek a rejtett életet élő halfajnak a horgászatát. Bár nem egyszerű és sok kudarc is érhet bennünket, fogjuk fel tapasztalatszerzésnek, amely még a legnagyobb horgászoknak sem árt időnként – összegezte friss élményeit, egy mosollyal az arcán, Baranyi Balázs menyhalhorgász Győrből.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Képek: Baranyi Balázs
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
Horgászat
Kapitális csukát akasztottak
Bagó Róbert élete egyik legnagyobb csukáját akasztotta meg. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Bagó Róbert vagyok. Több, mint 40 éve horgászom, gyermekkori szenvedélyem. Mindig is közel állt a szívemhez a finomszerelékes horgászat. 2 évvel ezelőtt egy nagyon kedves barátom, Zsolt ismertette meg velem a rablóhalazás világát. Ezen belül a drop shot módszer tetszett meg leginkább, így, ha csak tehetem, ezzel horgászok.
Fotó: Bagó Róbert – AJN
2024. november 2-a fontos nap lett a horgászéletemben. 10 órakor érkeztünk a horgászhelyre, csodálatos, napsütéses, szélcsendes időben. Nem sokkal a horgászat kezdete után, sikerült fognom egy 35 centis kősüllőt, majd egy szebb sügér akadt a horgomra. Kis pihenőt adtak a csatorna halai. A következő dobásnál olyan érzés volt, mintha elakadt volna a szerelék, kb. 30 méterre a parttól. Ahogy megrántottam, iszonyatos erővel megindult, a fékem egyfolytában szólt. Ekkor már tudtam, hogy óriási halat akasztottam. 35 percig egyfolytában ment, amire a part közelébe tudtam húzni. De még ekkor sem tudtam, hogy mi dolgoztatott meg ennyire. Zsolt, a merítőszákkal, tettre készen állt mellettem.
Fotó: Bagó Róbert – AJN
A parttól egy méterre mutatta meg magát. Ebben a pillanatban Zsolt gyorsan meg is szákolta. Másodpercekig csak néztük a hatalmas halat, nem tudtunk megszólalni sem. Életünkben egyikünk sem látott még ekkora csukát! Miután megmértük, számszerűen is bebizonyosodott, hogy hatalmas:1 méternél is nagyobb, 15 kiló! Zsolt 30 éve perget, de ilyen óriási halat még ő sem látott. Azt én is éreztem, hogy nagy lesz, de hogy ilyen különleges, hatalmas lesz, arra nem is gondoltam. Egyből feltűnt az óriási hasa, tapintásra éreztem, hogy tele van hallal. Természetesen meg sem fordult a fejemben, hogy elviszem. Ebben a világban, aki a vízben megél több évtizedet, az megérdemli, hogy éljen. Remélem még sok horgásznak ad örömet és visszaengedik.
A felszerelés, amivel megfogtam: Shimano stradic pergetőbot 15-50 grammos, orsó Shimano stradic 4000-es, 12-es fonott zsinór, 22-es fluorokarbon előke, 15 grammos végólom, vörösszínű 5 centis gumihal.
Kívánom, hogy ti is átélhessétek egyszer ezt a csodálatos élményt!
Írta és fényképezte: Bagó Róbert
Van egy jó története, egy szép fogása?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Horgászat
Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság – Kezdődik a Tisza-tó “téliesítése”
A Tisza-tó téli vízszintjének beállítását ezúttal két lépcsőben tervezik végrehajtani. Első lépcsőben a tározó vízszintjét az alacsonyabb téli vízszintre, tehát Kisköre-felső: 560 plusz-mínusz 10 cm-re csökkentik a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. és a KÖTIVIZIG együttműködése alapján készített monitoring terv alapján. A vízszintcsökkentés végrehajtását természetesen befolyásolhatja, módosíthatja egy esetleges tiszai árhullám – tájékoztatott a Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság.
A november 4-én kezdődő első lépcsőben kezdetben napi 10 cm-es, majd napi 7-8 cm-es ütemben csökkentik a tározó vízszintjét, így várhatóan november 24-én érik el a Kisköre-felsőn mért 560 plusz-mínusz 10 cm-es vízállást. A Tisza-tó téli vízszintje beállításának második lépcsőjéről, amelyben az alacsonyabb téli vízszintet a magasabb téli vízszintre állítják be, tehát Kisköre-felső: 620 mínusz 10 cm, itt külön tájékoztatót adnak ki.
A Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság felhívja az érintettek figyelmét arra, hogy a vízi eszközök (hajók, csónakok, úszóművek, stégek) üzemeltetésénél, illetve lekötésénél, továbbá a kompok üzemeltetésénél a várható jelenségekre (vízszintváltozás) fokozottan számítsanak, és a szükséges intézkedéseket tegyék meg.
Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
Fotó: Téli Tisza-tó, Tóth Gábor
Spanyol és francia rendőrök közösen csaptak le nemzetközi csempészhálózatok csoportjaira, és lefoglaltak 5 tonna üvegangolnát, melynek feketepiaci értéke meghaladja a 30 millió eurót. Az európai angolnák fiatal példányainak kilójáért már 7 ezer eurót is megadnak ázsiai tenyésztők, és ennél jóval többet a vendéglők.
Fotó: Rendőrség
A biológusok már a 80-as években megkongatták a vészharangot, hogy a folyók túlhalászása, szennyezése, savasodása és vízerőművek létesítése miatt végveszélybe került az európai angolna, amelyet a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 2009-ben vett fel a kihalással fenyegetett fajok listájára. Azóta sok országban kvótákkal védik a halászatát, és 2010-ben az Európai Unió tagállamaiban betiltották az exportját, amitől még magasabbra szökött a feketepiaci ára. Ázsia keleti és délkeleti felén az angolnatenyésztők ma már 7 ezer eurót, azaz több mint 2,8 millió forintot is megadnak egyetlen kiló európai üvegangolnáért. A vendéglők ennek a többszörösét fizetik nekik a vágykeltőként is számontartott hal kifejlett példányaiért, melyek nyersen, főleg szusiként feldolgozott változata a luxusvendéglők egyik legnépszerűbb és legdrágább előétele.
Több bűnözői hálózat is specializálódott európai angolnák Ázsiába, főleg Kínába csempészésére. Ezek között kis csoportok is vannak, de egyvalamiben mindannyian megegyeznek: bőröndökbe rejtve viszik ki a vén kontinensről a faj fiatal, apró méretű képviselőit, az úgynevezett üvegangolnákat. A nagyobb bűnszervezetek tagjai Európából először Afrikába – jellemzően Mauritániába és Szenegálba – csempészik az üvegangolnákat, és onnan repülnek velük Ázsiába, mert a nouakchotti és a dakari nemzetközi repülőtéren kevésbé kell a lebukástól tartaniuk. Egy ilyen bőröndbe, vízzel teli műanyag zacskókba átlagosan 30 kiló üvegangolnát pakolnak, ami azt is jelenti, hogy egy ilyen halcsempészkoffer 200 ezer eurót, azaz 80 millió forintot is érhet. A tenyésztők nyereségkulcsa hozzávetőleg tízszeres, mert egyetlen kilogramm üvegangolna kb. 3000 példánynak felel meg.
Fotó: Rendőrség
Ígéretesnek tűnik a faj megmentésére szakosodott biológusok indukált ivarérési eljárása, de a bűnözői körök továbbra is az angolnákhoz alkalmazkodnak, amelyek az Atlanti-óceán nyugati felén, az áramlatokkal szegélyezett Sargasso-tenger 200–500 méteres mélységében ikráznak. Onnan a lárvák legnagyobb tömege a Golf-áramlattal sodródik Délnyugat-Európa, onnan pedig a Földközi-tenger partvidékére, ahonnan folyótorkolatokon úsznak fel édesvizekbe. Akkor is halásszák őket, amikor ezeken a folyókon visszatérnek a tengerbe, és a zughalászat elleni küzdelmet nehezíti, hogy a csempészek jellemzően középkori módszert alkalmaznak: a halászok csónakkal viszik ki a fogást a partszakasz járművel megközelíthetetlen részére, ahol a bűnözők szamárhátra pakolva, úttalan utakon szállítják zsákmányukat a járművükhöz.
Fotó: Rendőrség
A 2010-es exporttilalom óta az Europol hangolja össze az angolnázó bűnszervezetek elleni küzdelmet, amely 2017-ben az Interpol belépésével szintet lépett. Nemzetközi együttműködés körvonalazódott, amelyben ma már több mint 30 állam vesz részt. Azóta világszerte 85 tonna európai angolnát foglaltak le, és 850 ember ellen indult büntetőeljárás, de továbbra is a spanyol és a francia rendőrök vannak a küzdelem frontvonalában. Nemrég hatalmas sikerről számoltak be, összehangolt rajtaütések során 5 tonna üvegangolnát foglaltak le, majd szakemberek bevonásával folyótorkolatok közelében engedtek vissza természetes élőhelyükre. Feketepiaci áron számolva ezzel 30 millió eurós, azaz 12 milliárd forintos illegális bevételtől estek el a bűnszervezetek. A szél-, illetve vízimalomharc folytatódik, amelyet tovább nehezít az éghajlatváltozás. Becslések szerint a 21. században legalább 75 százalékkal csökkent az európai angolna egyedszáma, miközben ázsiai vendéglőkben a mai napon is rengeteg példánya kerül tányérra.
Forrás: Rendőrség
Kapitális csukát akasztottak
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés 2024 október
Meddig emelkedik még a banán ára?
Műanyag helyett hagymahéj?
Szebenye-pusztán találkoztak a bélusvölgyi vadászok
Célkeresztben az orvvadászat
Sopronban beváltak a terepmotorok
A reformáció napján: Visszatért a Tisza-család Gesztre – GALÉRIA
Magyarországon először fogtak tamariszkusz poszátát
Megjelentek a referenciaárak a 2024. évi kárenyhítő juttatáshoz
Visszanéző (2020): Életbikám története
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA
Beteljesült álom!
Fegyvertartás – ismét kedvező jogszabályváltozások
A pusztavacsi öreg harcos
A reformáció napján: Visszatért a Tisza-család Gesztre – GALÉRIA
A diplomaosztós kos
Életbika
Bárhol, bármikor kifuthat eléd!
