Horgászat
A héregi busavadász
Sipos Csaba, pár óra leforgása alatt, körülbelül 60 kilogramm busát fogott:
Sipos Csaba a busahorgászok közösségének egyik ismert alakja. Egyik kedvelt horgászhelye a Neszmélyi-, és a Pilismaróti-öböl. Az utóbbi öböl a Dunakanyar egyik gyönyörű és népszerű része, ahol a folyó kiszélesedik és lassabban folyik, így ideális hely a horgászatra, vízi sportokra és pihenésre.
A település már ősidők óta lakott hely volt, amit az itt talált sok régészeti lelet is tanúsít. A község helyén állt az egykori római település, Castra Ad Herculem.
Sipos Csaba, pár óra leforgása alatt, körülbelül 60 kilogramm busát fogott ki, amely a hazai vizekben invazív fajként tartanak számon az ökológusok. Élményeiről beszámolt lapunknak:

Fotó: Sipos Csaba – Agro Jager News
1976-os születésű vagyok. Lényegében gyermekkorom óta horgászom. Tatabányán születtem, de Héregen lakom. A srácok viccesen a “Héregi Busavadásznak” hívnak, ami végül is is fedi a valóságot, hiszen teljesen bele vagyok bolondulva a busákba. Mindig azon gondolkozom, hogyan is csapjam be a “bambaképűeket”.
Körülbelül 10 év kihagyás után, 2023 ban kezdődött a “busaláz”, korábban semmit nem tudtam a busa horgászatáról. Kijártam a partra zaklatni a horgászokat, közben videókat néztem, gyűjtöttem az információkat.

Fotó: Sipos Csaba – Agro Jager News
Szerencsére sokan segítettek. Volt jó pár sikertelen horgászatom, ahogy most is van természetesen. Én is gyári termékeket vásároltam elsősorban, de jött a villanás.. “Megcsinálom magam a tablettákat”. Csináltattam szerszámot,készítettem préskeretet és elkezdtem kísérletezni.. Rengeteg kísérletezés és kudarc után összeállt az első jó receptem…. szobában üvegben teszteltem, akár egy kémikus.
Mára pontosan, gondosan kimérve, körültekintően készítem a saját tablettáimat. Elég szép sikereket érek el. Természetesen most is van, hogy én is hal nélkül jövök haza. Imádom a busákat kergetni..

Fotó: Sipos Csaba – Agro Jager News
Pilismaróti öbölbe indultam négy órakor. Öt órakor már csali a vízben volt. Tesztelési lázban égtem, mert egy teljesen új tablattát vittem ki aznap horgászni. Azért, hogy növeljem az esélyeimet, pár gombócot a vízbe jutottam. Alig telt el fél óra, elkezdődött az edzés. Felváltva húzták az orsót a busák. Mivel egyedül voltam, nem bírtam az iramot. Két óra múlva egy botot kivettem. Ennyi idő elég volt ahhoz, hogy elfáradjak. Nagyon nagy volt az örömöm!! Az új tabletták a várakozáson felül teljesítettek. Álmomban sem gondoltam volna, hogy ennyire jó peca lesz a mai horgászatom.
Hat óra alatt 14 darab busát szákoltam meg. Sajnos három óriási megtépett, és természetesen volt hibás bevágásom is, amit én rontottam el.

Fotó: Sipos Csaba – Agro Jager News
A horgászat végére 60 kilogramm volt az összsúly. 11 órakor összepakoltam, és hatalmas büszkeséggel inudltam el haza. Feleségemnek azonnal elmeséltem, milyen fantasztikusan alakult a horgászatom. Bátran kijelenthetem, hogy saját tablettával, édesebb a gyümölcs!
A sok tesztelés és beletett energia megtérült!
Mindenkinek jó horgászatot kívánok!
Írta és fényképezte: Sipos Csaba
Horgászat
Így horgászom én az Élő Dunán, avagy a 20+-os ponty története.
A Szigetszentmiklósi Járási Ügyészség közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette miatt emelt vádat azzal a férfival szemben, aki a munkájukat végző halőrökkel szemben lépett fel agresszíven.

A vádirat szerint a férfi 2025 októberében egy dunavarsányi stégen horgászott. A halőri feladatokat ellátó sértettek a horgászásra vonatkozó szabályok betartását ellenőrizték, ezért a férfitől elkérték a fogási naplót. Észlelték, hogy a napló üres, azonban a vádlotthoz közeli szákban két ponty volt, és a halfogó eszköz ismét a vízben volt. A közfeladatot ellátó személyek kérdőre vonták a férfit, amely miatt közöttük vita alakult ki.
A vádlott egyre agresszívebb lett, majd a sértetteket fenyegetni és lökdösni kezdte. A férfi az egyik halőrt a ruháját megragadva rángatni kezdte azért, hogy az igazolványát a sértett adja neki vissza. A férfi időközben magához vett egy vasdarabot és azzal a sértettek irányába ütött.
A halőrök rendőrt hívtak a helyszínre, mivel a férfi a jogszerű eljárásukban akadályozta őket, velük szemben erőszakosan lépett fel. A vádlott a rendőrök kiérkezése előtt a helyszínről távozott.
A Szigetszentmiklósi Járási Ügyészség férfit közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettével vádolja. A vádlott bűnösségéről a Szigetszentmiklósi Járásbíróság fog dönteni.
Forrás: Ügyészség
Horgászat
Védett fajokat veszélyeztetnek az elhagyott és használatban lévő horgászeszközök
A vizekben elveszített, elhagyott vagy eldobott horgász- és halászeszközök világszerte komoly terhelést jelentenek az élővilág számára. Nemcsak a vízszennyezés miatt okoznak problémát: gyakran olyan állatok is horogra akadnak, belegabalyodnak a zsinórokba vagy csapdába esnek, amelyek nem a horgászat célpontjai. Ezt a jelenséget nevezik járulékos fogásnak (angolul bycatch), amely a biológiai sokféleség csökkenésének egyik kevéssé ismert, de jelentős tényezője lehet bolygónkon.

Fotó: HUN-REN
Bár a horgászfelszerelések élővilágra gyakorolt hatását világszerte kutatják az elmúlt években, az édesvízi élőhelyekre kisebb fókusz összpontosul a tengerekkel szemben. Annak érdekében, hogy hazánkban is elkészüljön az első átfogó leltár arról, mely élőlénycsoportokra jelenthetnek természetvédelmi kockázatot az elveszített vagy aktívan használt horgászfelszerelések, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoportjának vezetésével a kutatók egy összesen negyven évet felölelő médiaelemzést végeztek. Az eredményeket bemutató tanulmány a közelmúltban jelent meg a brit Scientific Reports nemzetközi tudományos folyóiratban.

Fotó: HUN-REN
„Ökológusként vagy természetjáróként ugyan alkalmanként belefut az ember egy-egy horgászfelszerelés által csapdába esett, esetleg elpusztult élőlénybe, de az érintett élőlényekkel kapcsolatos adatgyűjtést nehezíti, hogy tematikus terepi kutatások a témában kifejezetten nehezen tervezhetőek, megvalósíthatóak. Szerencsére a közelmúltban már több ízben is bebizonyosodott, hogy a közösségi és egyéb médiafelületekre feltöltött tartalmak között tudatosan tallózva, a kutatók viszonylag kis erőfeszítéssel gyűjthetnek releváns adatsorokat, többek között az elveszített vagy a használatban lévő horgászfelszerelések vizekre és élővilágra gyakorolt hatásait illetően is” – nyilatkozta Dr. Löki Viktor, a kutatás ötletgazdája.
A projekt során a résztvevő kutatók összesen négy médiaplatformra támaszkodó kutatást végeztek az országban: munkájuk során 1984 és 2024 között összesen 200 olyan esetet dokumentáltak, amikor horgászeszközök halakon kívül egyéb állatokkal kerültek kölcsönhatásba. Az adatgyűjtés során rögzítették az érintett fajokat, egyedszámaikat, valamint ha az a feltöltött tartalomból kiolvasható volt, az események helyszíneit is.

Fotó: HUN-REN
„A tartalomelemzés során kiderült, hogy hazánkban összesen legalább 64 különböző állatfaj képviselői bizonyíthatóan érintettek a járulékos és aktív horgászfelszerelések által bekövetkező nem szándékolt fogásban: a leggyakrabban madarak estek csapdába, őket követték a hüllők, míg más állatcsoportok együttesen az esetek kicsit több mint 10 %-át tették ki. A leggyakoribb áldozat 32 esettel a madarak közül a bütykös hattyú (Cygnus olor) volt, míg a hüllők közül a mocsári teknős (Emys orbicularis) esett legtöbbször (18 alkalommal) bajba, általában a horogra szúrt horgászpellet bekapása, lenyelése következtében. Az összesen érintett 226 egyed többsége, több mint 70 %-a olyan élőlénycsoporthoz tartozott, amely Magyarországon jogi védelem alatt áll. Hogy összehasonlítsam ezt a leltárt egy nemzetközi példával: Gunasekaran és munkatársai 2024-ben egy egész Indiát átfogó hasonló médiaelemzés során mindössze 90 esetet dokumentáltak, 35 állatfaj összesen 144 csapdába esett vagy elhullott példányát. Mivel a tanulmányuk az elveszített halászeszközök természetvédelmi kockázatára összpontosított, a mi kutatásunk jól megvilágítja, hogy a horgászfelszerelések természetvédelmi kockázata nem lebecsülendő még egy Indiánál jóval kisebb országban sem” – összegezte Dr. Löki Viktor.
Az esetek túlnyomó többsége mindössze kétféle eszközhöz kapcsolódott: horgászzsinórhoz és/vagy horoghoz. Az elvesztett horgászeszközök okozták az esetek többségét, ugyanakkor az aktívan használt felszerelések is hasonló nagyságrendben voltak felelősek az érintett esetekért. A kutatás során összesen 132 esetben volt azonosítható az érintett élőhely típusa. Ezek részletes elemzése során az is kiderült, hogy a járulékos fogásokkal kapcsolatos esetek nagyobb arányban származtak természetes vízi élőhelyekről, mint mesterségesekről: az azonosított élőhelytípusok közül a járulékos fogás által érintett állatokat leggyakrabban folyók mentén találták, ezt követték a természetes tavak, a horgásztavak, a mesterséges tavak és a bányatavak.

Fotó: HUN-REN
A szerzők a kutatás során a járulékos fogás által érintett egyedek kevesebb mint 10%-át jegyezték fel elhullottként. Bár ez az arány alacsonynak tűnhet, valószínűleg alábecsüli a tényleges pusztulási rátát, mivel a megfigyelők vélhetően gyakran kiszabadították a belegabalyodott állatokat, és nem történt utánkövetés annak megállapítására, hogy azok hosszú távon életben maradtak-e. A fel nem ismert járulékos fogások esetében – különösen a távoli vagy kevésbé ellenőrzött területeken – a túlélési arány feltehetően jóval alacsonyabb. Emellett a késleltetett elhullás vagy a nem halálos, de káros következmények, például a sérülések, a mozgásképesség romlása vagy a ragadozóknak való fokozott kitettség sem jelennek meg az adatokban.
„A témát feltétlenül érdemes tovább vizsgálni, ugyanis a legtöbb horgásznak van hasonló élménye, amelyről nem minden esetben készül dokumentáció, vagy ha készül is, legtöbbször nem elérhető online. Amikor a tanulmány illusztrálása kapcsán felvettem a kapcsolatot az egyik újsághírben szereplő horgásszal, megosztotta velem, hogy a cikkben érintett, lefényképezett fajt, a kercerécét egy évvel később ugyanott megfogta bojlival, ezt elmondása szerint a tárgyévben több példány szárcsa is követte. A tanulmány logikus folytatása így egy, a témában készített online kérdőív lenne, ahol a horgászok válaszait és elküldött offline tartalmait értékelve még közelebb juthatnánk ahhoz, hogy a halakon kívül a hazai élővilág mely tagjai és milyen mértékben vannak kitéve ennek a természetvédelmi kockázatnak” – hangsúlyozta Dr. Löki Viktor.
Forrás: HUN-REN


















