Kiemelt cikk
KITEKINTŐ: Szerbia – Újvidéken megnyílt az 56. LORIST – GALÉRIÁVAL
Megbízható ajtót, ablakot keres Újvidéken vagy közelében? Kattintson a képre és kérjen ajánlatot!
Szerbiában, Újvidéken, szeptember 24-én megnyitotta kapuit az 56. LORIST Nemzetközi Vadászati és Horgászvásár. A város szívében álló, patinás kiállítás minden porcikája idén, az ökológia köré szerveződött. A kiállításon Slobodan Cvetkovic, a Novosadski Sajam vezérigazgatója köszöntötte Szerbia Környezetvédelmi Minisztériumának vezetőjét, Sara Pavkov minisztert, továbbá Dr. Maja Gojkovićot, Vajdaság Autonóm Tartomány elnökét és a Vajdasági Parlament elnökét, Juhász Attilát. Trófeák, vásár, programok, szakmai konferenciák és az ifjúság számára csoportos előadások, ismeretterjesztő órák sora csábítja Délkelet- Európa legrégebbi kiállítására a vendégeket, ahol első alkalommal mutatkozott be a Vajdasági Vadászkürt Együttes is.
Soha nem látott ütemben fejlesztik Szerbia vadgazdálkodását, amellyel párhuzamosan, a turizmus e speciális ágára is rendkívüli figyelem fordul. A vadászat mellett, Szerbiában is egyre többen horgásznak vagy éppen kirándulnak Szerbia változatos tájain és érthető, hogy a környezetvédelemre, mint a fenntartható gazdálkodás zálogára, egyre nagyobb hangsúly tevődik.
Szerbia környezetvédelmi minisztere, Sara Pavkov. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Sara Pavkov környezetvédelmi miniszter kiemelte, hogy a vadászat és a horgászat nemzeti öröksége Szerbiának és az ország nemzeti identitásának része. Ezek a területek különös figyelmet, felelősséget és tudást igényelnek az ágazat szereplőitől, így kiemelten fontos a vadászok és a horgászok terepen betöltött szerepe. A természet iránti szeretetük pótolhatatlan szövetségessé teszi őket a környezetvédelemben. Szerbia három nagyragadozó – a medve, a farkas és a hiúz – jelenlétével büszkélkedhet. A minisztérium most elfogadott egy medvepopuláció-kezelési tervet, amely jelentős lépést tett a populáció tudományosan megalapozott kezelésében. Jelenleg egy farkas- és hiúzpopuláció-kezelési terv kidolgozásán dolgoznak a Környezetvédelmi Minisztérium munkatársai. Hozzátette, hogy ezek a dokumentumok hamarosan a nyilvánosság számára is elérhetőek lesznek és leszögezte, hogy szigorúan védeni kell Szerbia természeti kincseit és külön figyelem fordul az élővizek védelmére és a vízi ökoszisztémák megőrzésére.
Dr. Maja Gojković, Vajdaság Autonóm Tartomány elnöke. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Dr. Maja Gojković, a Tartományi Kormány elnöke hangsúlyozta, hogy LORIST fontos az új technológiákkal és módszerekkel kapcsolatos tapasztalatcsere szempontjából is. 2025-ben a Tartományi Kormány több, mint 100 millió dinárt fektetett be felszerelések és élőállatok beszerzésébe. Új intézkedést is bevezettek, mégpedig a Vajdaság Autonóm Tartomány területén található számos vadászház felszerelését, rekonstrukcióját és átalakítását támogatták, amelyre 80 millió dinárt különítettek el, mindezt a vadászturizmus céljából. A látogatók és a külföldről érkezők elégedettsége a legfontosabb – hangsúlyozta Dr. Maja Gojković.
Világos öltönyben Juhász Attila, a Vajdasági Parlament elnöke, középen Dr. Maja Gojković, a Tartományi Kormány elnöke és Sara Pavkov, Szerbia környezetvédelmi minisztere. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
A Tartományi Kormány elnöke külön elismerésben részesült az Újvidéki Vásár munkájához és fejlesztéséhez való évtizedes hozzájárulásáért: Jovan Soldatović szobrászművész alkotását. Az elnök rámutatott, hogy a Tartományi Kormány az illetékes titkárságon keresztül egy új intézkedést is bevezetett, amelynek célja a vadászturizmus fejlesztésének felgyorsítása Vajdaság Autonóm Tartomány területén – vadászházak felszerelésére, rekonstrukciójára és átalakítására, amelyre 80 millió dinárt különítettek el.
Slobodan Cvetkovic, az Újvidéki Vásár vezérigazgatója. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Slobodan Cvetkovic, az újvidéki vásár igazgatója köszönetet mondott a miniszterelnöknek és a környezetvédelmi miniszternek, valamint a többi vendégnek, hogy támogatták az 56. LORIST megvalósítását. A vásáron vannak olyan programok, ahol a legkisebbek megismerkedhetnek a trófeákkal. Bizonyos értelemben, a városi élet révén, elszakadtunk a természettől, de itt a lehetőség, hogy így visszatérjünk hozzá. Az ökológia kiemelten fontossá vált, amely megtanít minket a helyes viselkedésre a természetben. Még a kiállítás során, a látogatók előtt, rendeznek meg egy nagyszabású kutyakiállítást is és a a „Vojvodina šuma” konyhájából vadspecialitásokat szolgálnak fel – mondta a vásár igazgatója.
Slobodan Cvetkovic különdíjat adott át. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Az 56. LORIST alkalmából az újvidéki vásár igazgatója, Slobodan Cvetković különdíjat adott át Gojković elnöknek. A szobor élethű, kicsinyített mása az újvidéki vásár jelképének, amelyet Jovan Soldatović szobrászművész álmodott meg. A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy évtizedes intézményi és anyagi támogatást köszönthet a LORIST Dr. Maja Gojkovicnak.
Évtizedes intézményi és anyagi támogatást köszönthet a LORIST Dr. Maja Gojkovicnak. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Dr. Maja Gojković az átadón kiemelte, hogy a Novosadski Sajam, az újvidéki vásár, Újvidék városának és Vajdaság Autonóm Tartománynak a szimbólumává vált a mögöttünk álló évtizedekben, amire méltán lehet büszke a város és Szerbia is.
Balról Slobodan Milosev, vajdasági országgyűlési képviselő és barátai, a Vajdasági vadászok standján. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Az ünnepélyes megnyitón mutatkozott be Vajdasági Vadászkürt Együttes is, akik nagyközönség előtt most először léptek színpadra. Kovács Szilveszter, az együttes koordinátora elmondta, hogy régi álma valósult meg a szerbiai vadászoknak azzal, hogy egy ilyen színvonalas együttes léphetett fel Újvidéken. Az együttes székhelye Szabadkán található és a tagok egytől egyig profi fúvósokból verbuválódtak.
Ahogy megszokhattuk Szerbiában, alkalomhoz illően érkeznek a szerbiai vadászok egy-egy kiállításra. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Nem titkolt céljuk, hogy a vadászati rendezvényeket rendszeresen támogassák és egyben minél több fiatalt megtanítsanak, idősebb vadászt buzdítsanak arra, hogy vadászataik során használják a vadászkürtöket.
Balról Milica Mateljevic, a Szerbiai Vadászszövetség Fiatal Vadászok tagozatának elnöke, Dusko Ilic, a Szerbia Fegyveresek Egyesületének főtitkára és Dejan Dzakula, a Szerbiai Vadászszövetség Ifjúsági tagozatának tagja, a Poredak, szerbiai hetilap szerkesztője és a Lov i jos ponesto főszerkesztője. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Milica Mateljevic és Dejan Dzakula, továbbá munkatársaik vezetésével Szerbiában új fordulatot kapott az ifjúság vadászati oktatása is. Most Újvidéken, a trófeacsarnokban, a Szerbiai Vadászszövetség központi standján rendezkedtek be, ahol az elkövetkező öt napban folyamatos előadásokat tartanak a kicsiknek. Vallják Szerbiában, hogy az ifjúságot megfelelő szakmai háttérrel orientálni kell. Minél nagyobb közeget kell megismertetni a vadászat, a vadgazdálkodás történelmi és jelenlegi helyzetével és megfelelő tájékoztatással meg kell mutatni, ahogyan beszédében Sara Pavkov környezetvédelmi miniszter is rámutatott, hogy a környezetvédelem nem működhet a benne dolgozók szerepvállalása nélkül, ahogyan nem működhet az emberek nélkül sem. Nem az a cél, hogy minden gyermek vadász legyen, hanem az a cél, hogy minél szélesebb ismeretekkel lássák el a kicsiket, akik később saját életükben, tanulmányaik kiválasztása során eldönthessék, hogy mivel szeretnének foglalkozni.
Balról Nebojsa Stojanovic, aki a 2021-es budapesti vadászati kiállításra készítette a szerbiai vadásztrófeákat, mellette Dejan Dzakula, a Szerbiai Vadászszövetség munkatársa. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
A kiállítás két nagy csarnokra oszlik. Míg a trófeacsarnokban Szerbia szerte vadászható fajokat láthatunk és találkozhatunk a központi szervek standjaival, addig a vásárcsarnokban már annyi fegyvert, lőszert és különféle vadászati kiegészítőket találunk, amelyen, ha alaposak vagyunk, akkor nehezen rághatjuk át magunkat. Rengeteg fegyvert vehetünk a kezünkbe. Messze többet, mint amelyre az előző években számítottam. Küllönféle lőszerek, távcsövek, kések, ruházat az ami lassítja az egyik standról a másikhoz való eljutást.
Különféle fegyvereket is meg lehet tekinteni Újvidéken.Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
A nagyvilág és a nagy szerbiai cégek mellett egyre több kézműves terméket láthatunk a LORIST-on. Kolostorok, kistermelők, kézművesek várják a vendégeket, miközben a Magyarországról érkező vendégeknek a KITE Zrt. neve csenghet ismerősen.
Ragadozó trófeák.
Mindezek mellett azonban felhívom a figyelmét minden a vásárra érkező látogatónak, hogy a hátsó udvarra feltétlenül látogassanak ki és ne is tervezzenek másik ebédet, mint a Novosadski Sajam hátsó udvarát, hiszen hatalmas cserépedényekben fő a szacs és a különféle pleszkavicák, húsok megkóstolása nélkül nem szabad búcsúzni az újvidéki vásártól és a Duna parti várostól sem.
Itt mindent meg kell kóstolni. Cserépedényben fő a szacs.
Aki azonban mégis úgy dönt, hogy sétál egyet a városban, azoknak szeretném ajánlani a várat, ahol páratlan kilátással is elkölthetik ebédjüket, avagy a vacsorájukat.
Balról jóbarátom, Dejan Dzakula várt Újvidéken, az 56. LORIST Nemzetközi Vadászati és Horgászati Vásáron
Kétségtelen tény, hogy Újvidék mindig visszavárja az embert!
Írta és fényképezte:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
lapigazgató
Megbízható ajtót, ablakot keres Újvidéken vagy közelében? Kattintson a képre és kérjen ajánlatot!
Kiemelt cikk
Erdők hete a szegedi Kiss Ferencben
Az Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum idén is csatlakozott az Erdők Hete rendezvénysorozathoz:
Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Az Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum idén is csatlakozott az Erdők Hete rendezvénysorozathoz, amelyet 2025. szeptember 29. és október 5. között tartanak országszerte – kezdte beszámolóját Svéda Gergely, az 1955-ben megalapított erdészeti szakiskola szakmai igazgatóhelyettese.
Az Erdők Hete programsorozatot 1997-ben indították útjára. A „Tegyünk együtt többet erdeinkért!” felhívással fordultak az erdőben dolgozó erdészekhez és az erdőt kedvelő támogató közönséghez. A kezdeményezés célja annak tudatosítása volt, hogy nem az erdésztől kell félteni az erdőt – hiszen az erdész az erdő gondozója.
Svéda Gergely, az Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum szakmai igazgatóhelyettese köszönti Lászlóffy Zsolt előadót az Erdők Hete programsorozat keretében. Fotó: Agro Jager News
Erdészek nélkül nem lehetne a hazai erdőket telepíteni és fenntartani a jövő generációi számára, különösen a napjainkban tapasztalható, rendkívül gyorsan változó éghajlati viszonyok között, ahol az aszály egyre nagyobb kihívást jelent a szakmának.
A globális kereskedelem felgyorsulása miatt az invazív növény- és állatfajok nemcsak hazánkat, hanem közvetve egész Európát fenyegetik. A becslések szerint az EU tagállamainak összesen mintegy 12 milliárd euró kárt okoznak az ilyen fajok – mutatott rá előadásában a meghívott vendégelőadó, Lászlóffy Zsolt méhész, az OMME Csongrád-Csanád vármegyei szaktanácsadója, aki 2017 óta foglalkozik az új darázsfaj európai térnyerésével.
Közben megérkezett a Mikulás is Lappföldről. Fotó: Agro Jager News
Előadásában az ázsiai lódarázs (Vespa velutina) szerepét, hatását és terjedését mutatta be a Kiss Ferenc Erdészeti Technikum 9–11. évfolyamos diákjainak. A faj Ázsiában őshonos; a rovarok osztályán belül a hártyásszárnyúak rendjéhez, azon belül a valódi darazsak családjához tartozik.
A faj sajnos már megjelent Magyarországon is. Első dokumentált megtelepedése Győr-Moson-Sopron vármegyében, Kimle község központjában vált ismertté. 2023 augusztusában egy helyi méhész figyelt fel az ismeretlen rovarra, több példányt befogott, majd elemzés céljából az Országos Magyar Méhészeti Egyesület központjába küldte.
Ne habozz! Jelentkezz Szegedre! Sosem késő! Kattints a képre!
Nem sokkal később, augusztus 22-én, belga szakemberek telemetria alkalmazásával fel is derítették a fészket. Az ázsiai lódarázs kedveli a méhcsaládok közelségét, és ha nem történik védekezés, az adott méhállomány akár közel 100%-át elpusztíthatja. Az európai méh nem ismeri ezt a rovart, ezért nem képes olyan hatékony védekező viselkedésre, mint ázsiai társai, amelyek körülveszik a betolakodót, majd hőt termelve „megsütik” – ez azért lehetséges, mert a méhek 2 °C-kal magasabb hőmérsékletet is elviselnek a darazsakkal szemben.
Az európai méhek azonban erre nem képesek. A környezeti kockázatok mellett a lakosságra is veszélyt jelenthetnek, ha a faj jellegzetes, csepp alakú fészkét megzavarják. A darázs fullánkkal is szúr, de képes a mérgét permetezni is. Egy fészek 80–100 cm átmérőt is elérhet, egy kolónia pedig 5–8 ezer egyedből állhat. A fészkek eltávolítását kizárólag képzett szakember végezheti megfelelő védőfelszerelésben, mivel a faj mérge anafilaxiás sokkot vagy akár halált is okozhat.
Ez a faj évente 80–100 km-t képes kelet felé terjedni Nyugat-Európából, így várható, hogy a következő években, évtizedekben hazánk egész területén jelen lesz. A kockázatok mérséklése érdekében az OMME ötezer csapdát helyezett ki országszerte, hogy monitorozza a faj terjedését. Franciaországban – ahol már a 2000-es évek eleje óta jelen van – számos módszert kidolgoztak semlegesítésére. A darázs különösen a méhészeket érinti súlyosan, mivel teljes családok pusztítására képes, ami komoly gazdasági károkat okoz.
Közönséges lódarázs (Vespa crabro) fészkét tartja egy diák. A faj hazánkban őshonos. A fészkét ennek a fajnak sem célszerű piszkálni. Fotó: Agro Jager News
Az erdészeti iskolák is előbb-utóbb találkozni fognak ezzel az új darázsfajjal, ezért már most foglalkozni kell a megelőzés lehetőségeivel. Az ázsiai lódarázs Nyugat-Európában már több ember halálát okozta, így a probléma valós és bárkit érinthet. A faj jól tűri a hideget, ezért várhatóan Ázsiától Európa nagy részéig terjed majd az állománya.
Az előadás során szóba került a mandarin darázs (Vespa mandarinia) is, amely 7–8 cm hosszú; egyetlen szúrása halálos lehet. Jóval nagyobb és agresszívebb, mint az ázsiai lódarázs. A szakemberek szerint a mandarin darázs európai felbukkanása is csak idő kérdése. Bár ugyanolyan káros, mint az ázsiai lódarázs, ez az egyetlen faj, amely aktívan vadászik kisebb termetű rokonára.
Írta és fényképezte: Dr. Szilágyi Gergely
Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Kiemelt cikk
Megalakult a Magyarországi Szerb Vadászok Hagyományőrző Egyesülete
Ráckevén megalakult a Magyarországi Szerb Vadászok Hagyományőrző Egyesülete.
Az egyesületnek a 12. századbeli, ráckevei kolostor ad otthont.
Ünnepi mise után a 800 éves kolostorban.
Jóbarátok, ismerősök, ahogy Dejan Dzakula szokta mondani: “A vadászat összeköt!”.
Az Agro Jager News már 16 nyelven olvasható!
Ráckevén derűs, napsütéses időben találkoztak a vadászok.
Újvidékről, Kasanin Dusan adományozta védőszentjük tiszteletére a képen látható ikont.
A ráckevei és a lórévi vadászok szervezték a vendéglátást.
2025. őszén megalakult a Magyarországi Szerb Vadászok Hagyományőrző Egyesülete, melynek a 800 éves kolostor ad otthont.
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
PILISI PARKERDŐ: Az UNESCO kihirdette a Pilisi Bioszféra Rezervátum bővítését
Kattints a képre és csatlakozz a WILD Hungary csoporthoz!
Az UNESCO 2025. szeptemberében tartotta Hangzhou-ban (Kína) a Bioszféra Rezervátumok 5. Világkongresszusát. Az eseményhez kapcsolódva szeptember 27-én hivatalosan is kihirdették a Pilisi Bioszféra Rezervátum (PBR) bővítését, ami többéves előkészítő munka eredménye. A bővítéssel a PBR már 21 település területét foglalja magába. Az érintett önkormányzatok és civil szervezetek a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal és a Pilisi Parkerdővel együttműködésben dolgoznak az ökoturizmus, a környezeti nevelés, a kutatás és a természetmegőrzés területén. Az új tagokkal kibővült PBR november 11-én tartott találkozót a Szentendrei Városházán – tájékoztatott a Pilisi Parkerdő Zrt.
Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettes
Bioszféra-rezervátumok
Az UNESCO 1971-ben indította útjára az Ember és a Bioszféra (Man and the Biosphere – MAB) programot, amelynek célja tudományos alapot teremteni az emberek és természeti környezetük közötti kapcsolat javításához. A program keretében világszerte 759 bioszféra-rezervátum működik 136 országban, köztük hat Magyarországon. Ezek a területek a fenntartható fejlődés mintaterületei, ahol a biológiai sokféleség megőrzése összeegyeztethető annak fenntartható használatával.
A bioszféra-rezervátumok három zónából épülnek fel:
A magterületeken elsődleges szempont a természeti értékek megőrzése és kutatása. Fokozottan védett természeti területek, ahol emberi tevékenység csak kifejezetten természetvédelmi célból megengedhető.
A védőövezetek (pufferzónák) a magterületeket veszik körül, és azok védelmét szolgálják. Itt olyan gazdálkodási és turisztikai tevékenységek folytathatók, amelyek összhangban állnak a bioszféra-rezervátum céljaival.
Az átmeneti övezetek célja, hogy támogassa a településeken ökológiailag fenntartható gazdálkodási, turisztikai és egyéb emberi tevékenységeket.
Hivatalosan is kihirdették a Pilisi Bioszféra Rezervátum (PBR) bővítését, ami többéves előkészítő munka eredménye.
A Pilisi Bioszféra Rezervátum bővítése
A Pilis-Visegrádi-hegység 1981-ben nyerte el a bioszféra rezervátum címet az UNESCO-tól. A PBR célja, hogy a természeti és kulturális értékek megőrzése érdekében keretet teremtsen a helyi közösségek, gazdálkodók, természetvédelmi kezelők, civil szervezetek, oktatási intézmények és magánszemélyek közötti párbeszéd és együttműködés kialakításához.
A térségi együttműködés kiszélesítése érdekében 2024-ben kezdeményezte a PBR az UNESCO-nál a rezervátum bővítését, amit 2025 szeptemberében, a Bioszféra Rezervátumok 5. Világkongresszusán fogadtak el és hirdettek ki. Ezzel a Pilisi BR munkájában résztvevő települések száma 16-ról 21-re bővült, amelyek az alábbiak: Budakalász, Csobánka, Dömös, Dunabogdány, Esztergom, Kesztölc, Leányfalu, Pilisborosjenő, Piliscsaba, Piliscsév, Pilisjászfalu, Pilismarót, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pilisvörösvár, Pomáz, Szentendre, Tahitótfalu, Visegrád.
Magyarország legrégebbi vadászati portálja. Tartalmak 1999-től!
A Pilisi Bioszféra Rezervátum tevékenységei
A PBR tevékenységei elsősorban a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Pilisi Parkerdő és 21 település önkormányzatainak és civil szervezeteinek együttműködésével valósulnak meg. A PBR-ban jelenleg négy európai uniós pályázat is zajlik. Részben ezek támogatásával végezzük az alábbi tevékenységeket:
– Háromoldalú megállapodások kidolgozása a Pilisi Parkerdő, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és az érintett települési önkormányzatok között.
– Kipusztulással veszélyeztetett növényfajok védelme. A magyarföldi husáng megőrzése a Pilis-tetőn és a hegyi tarsóka megmentése Pilisborosjenőn.
– Kétéltű- és hüllő fajok védelme. Béka- és szalamandra gázolások megakadályozása érdekében békaterelők, figyelemfelhívó táblák és forgalomlassítók kihelyezése.
– Vadmacska védelmi program. Felmérés, monitoring, genetikai vizsgálatok.
– Örökerdő-gazdálkodás a Pilis Bioszféra-rezervátum erdeiben, a természetvédelmi szempontok integrálásával, kíméleti területek és habitatfák kijelölésével.
– Látogató-monitoring a pilisi turista utakon.
Környezeti nevelési programok a térség oktatási intézményei részére.
– Inváziós fajok visszaszorítása. Bálványfák (Ailanthus altissima) visszaszorítását célzó program, cserében őshonos fafajok csemetének biztosítása a települések belterületén.
– Az óriáskeserűfű inváziójának megállítása a Dera-patak mentén.
– Száraz gyepek megőrzése. Özönnövények visszaszorítása és a gyepek fenntartása legeltetéssel Esztergom mellett.
– Visegrádi-öbölben élőhelyek és ökoturisztikai lehetőségek fejlesztése.
– Új közös pályázati programok előkészítése.
A Pilisi Bioszféra Rezervátum bővítése nem lezárás, hanem új fejezet kezdete: a természet és az ember harmonikus együttélésének mintaterülete tovább erősödik. Bizonyíték továbbá arra is, hogy a térség közösségei készek együtt cselekedni a természeti értékek megőrzéséért és a fenntartható jövőért.
Pilisi Parkerdő
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
POLICE: A vadak és a gyanúsított is belefutott a rendőrökbe
Sertésállományban igazolta az Aujeszky-betegség vírusát a Nébih
A jégen tartózkodás szabályai és veszélyei
Megnyílt a lehetőség a növényvédelmi kezelésekkel kapcsolatos nemleges nyilatkozatok megtételére az AÖP, ST AKG TK 2024 és ST ÖKO TK 2024 jogcímekben
Ismét megjelent Csongrád-Csanád vármegyében a madárinfluenza
Találkozzunk 2026-ban is a FeHoVá-n!
Megemlékezés Fekete István házasságkötésére Bakócán
POLICE: Lekapcsolták őket
Remegő kezek…
Őzet mentettek a veszprémi zsaruk
Lövöldözés és drámai hajsza Nyírlugoson: páncélozott járművel vonult ki a TEK az orvvadászhoz
Visszanéző (1992): A vadászgyilkosság
Azonnal felfüggesztette egy vadfeldolgozó üzem működését a Nébih súlyos élelmiszerbiztonsági problémák miatt
A zalai kanom
Kihallgatták a nyírlugosi orvvadászt
POLICE: Lekapcsolták őket
Több ponton módosult a Vadgazdálkodási törvény
2026-ban is változatlan marad a vadászjegy díja
POLICE: Meglőtte a labrador kölyökkutyát
