Keressen minket

Mezőgazdaság

Interjú Madari Ákos mongol nagykövettel

Print Friendly, PDF & Email

Magyar-mongol együttműködés indul a mezőgazdaságban.

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email

Mongólia, a kereskedelemtől a kutatásig bezáróan, a mezőgazdaság minden területén nagyon nyitott az innovatív ötletekre és a bevált és alkalmazható gyakorlati módszerekre. Orbán Viktor miniszterelnök a jelenlegi 100 mongol egyetemi hallgató magyarországi keretlétszámát gálánsan 200 főre emelte. A magyarok számára két mongol egyetem is érdekes lehet, ha mezőgazdasággal kapcsolatban szeretnének tanulni, kutatni. A mezőgazdaság szempontjából nagyon jelentős, hogy a mongolok a magyarokat kérték fel biokombinátjuk felújítására. Az erre fordítható keret, mintegy 25 millió amerikai dollárt tesz ki – emelte ki Madari Ákos, Magyarország mongóliai nagykövete.

Idén januárban magas szintű magyar delegáció utazott Mongóliába, Ulánbátorba. Melyek voltak a főbb eredmények? Milyen volt a mongóliai visszhangja, miről írt a mongol sajtó?

Orbán Viktor miniszterelnök úr látogatásáról a mongol média részletesen beszámolt, kiemelve a látogatás eredményeit, a jelentős számú minisztert és üzletemberi csoportot (összesen mintegy száz fő látogatott el a mongol fővárosba). A látogatás kiemelkedő jelentőséggel bírt a kétoldalú kapcsolatok történetében, hiszen:

  1. Első alkalommal látogatott el magyar miniszterelnök a mongol fővárosba.
  2. Miniszterelnök urat valamennyi közjogi méltóság fogadta, a találkozókon mindkét oldalról  határozott elkötelezettség nyilvánult meg a kétoldalú gazdasági-politikai kapcsolatok kiemelt szintű fejlesztése iránt. A találkozók hangulatát, az ott elhangzott gondolatokat a teljes körű egyetértés, a legmagasabb szintű konstruktivitás légköre hatotta át.
  3. Mindkét fél részéről politikai akaratot nyilvánítottak ki az állami vezetőink rendszeres, minimum évente egy alkalommal történő személyes találkozóinak megtartása, a rendszeres jellegű és átfogó konzultáció folytatásának irányába.
  4. A korábbiakban nem látott óriási érdeklődés nyilvánul meg a gazdasági-kereskedelmi együttműködési lehetőségek feltárása és fejlesztésének irányában a magánszektor részéről is.
  5. Sikerült több, gazdasági együttműködési projekt megvalósításának területén előrelépni (Biokombinát rekonstrukció 25 M USD értékű magyar kötött segélyhitellel; Pénzjegynyomda 10 éves megbízása 10 M USD értékben elektronikus útlevél gyártása tárgyában).
  6. A látogatás alatt egy sor, kiemelt jelentőségű (elsősorban gazdasági) dokumentum került aláírásra és továbbiak kidolgozása is folyamatban van. A látogatás jelentős, a későbbiekben mérhető forgalmi növekedést generált.
  7. Az Üzleti Fórum hatalmas sikere (összesen 230 üzletember aktív részvétele) és a fent felsorolt elemek összességében jelentős optimizmusra adnak okot a jövőbeli gazdasági együttműködés volumenére vonatkozóan.

Mindezek alapján több mint optimistán tekintünk a kapcsolatok jövőjének irányába.

Orbán Viktor miniszterelnök nagy jelentőségűnek ítélte meg, hogy újra van magyar külképviselet Mongóliában. Mi a legfontosabb célkitűzése a magyar kormánynak és a nagykövetség miben tud segíteni?

Mongólia irányában a „Keleti Nyitás” politikájával összhangban elsősorban gazdasági projektek indítása és menedzselése a kiemelt célkitűzés. Már most számos projektet és sikert tudunk felmutatni. A projektek elsősorban azon ágazatokban indulnak, ahol a magyar gazdasági szereplők erősek – így a mezőgazdaság, építőipar, állattenyésztés, kisüzemi technológia, az innováció, knowhow. A nagykövetség feladata komplex: folyamatos projekt keresés, azonosítás, projekt generálás,  menedzselés, követés, továbbá az elakadt projektek továbbhaladása érdekében a kormányzatnál lobbizás. Ez nem könnyű feladat, de eddig – és reményeink szerint a jövőben is – a nagykövetség sikeresen megbirkózott a kihívásokkal.

Nagy beruházások kezdődnek Mongóliában, amelyekben magyar cégek is érdekeltek. Mongólia Biokombinátjáról mit érdemes tudni, hány főt foglalkoztatnak és milyen munka folyik a vállalatban? Milyen feladatokat fognak végezni a felújítás alatt a magyar cégek?

25 M USD beruházásra kerül sor a pénzügyi keretmegállapodás alapján, az EXIM finanszírozásában (kötött segélyhitel), magyar fővállalkozásban, magyar technológia, berendezés, szolgáltatás igénybe vételével. A projekt részleteiről az elkövetkező hónapok során szakértők egyeztetnek, majd erről megvalósíthatósági tanulmány is fog készülni, és csak ezt követően lehet specifikálni, hogy milyen munkálatokat végeznek majd a magyar cégek és mi az, amit mongol alvállalkozók. Az 1973-1974-ben magyar segítséggel felépített Biokombinát Állami Vállalat elsősorban bakteriális és vírusvakcinákat, valamint egyéb állatgyógyászati terméket gyárt. Jelenleg 170 fővel dolgozik.

Jelzem, hogy a Biokombinát felújítása ugyanakkor csak az első lépcsője a magyar-mongol állatgyógyászati együttműködésnek, hiszen a rekonstrukció várhatóan további jelentős projekteket fog generálni. Ilyen többek között az állatállomány korszerű, EU szabványoknak megfelelő regisztrációs rendszerének létrehozása, a regionális központok felállítása, illetve hosszabb távon az EU normáknak is megfelelő élelmiszerbiztonsági lánc kialakítása.

A mezőgazdasági kibocsátása hogy alakul Mongóliának? Milyen haszonállatokat tartanak a mongolok? Milyen hozamokkal dolgoznak?

A mezőgazdaság kibocsájtása a teljes GDP mintegy 15%-át teszi ki. Ennek 23%-át a növénytermesztés, 77%-át pedig az állattenyésztés adja. A növénytermesztésre használt teljes vetésterület mintegy 660 ezer hektár, melynek 81%-án gabonaféléket, 4%-án burgonyát, 2%-án zöldségféléket, a fennmaradó területen pedig főként takarmánynövényeket termesztenek. A fő haszonállatok: juh, kecske, szarvasmarha, ló, teve, illetve sertés. Az éves hústermelés kb. 220 ezer tonna, melyből 123,6 ezer tonna juh- és kecskehús, 59,7 ezer tonna marhahús, 400 tonna sertéshús. Évente az extenzív tartású teljes állatállomány 20%-a kerül feldolgozásra (levágásra). A teljes hústermelés csupán 12%-a kerül állategészségügyi ellenőrzés mellett vágóhídi feldolgozásra, a fennmaradó 178 ezer tonna (88%) esetében informális adatok vannak a vágóhídi feldolgozásról. A vágóhidakról egészben, vagy félbe vágva kerül az áru a kiskereskedőkhöz. Exportra mindössze elenyészően kis mennyiség jut, elsősorban a megfelelő élelmiszerbiztonsági rendszer bevezetésének hiánya miatt. A feldolgozott hús – kolbász, virsli – kizárólag a hazai piacon kerül felhasználásra.

Az elmúlt években lépfene, ragadósszáj és körömfájás is járványszerűen jelentkezett az országban, hogyan sikerült ezt megakadályozni a mongol hatóságoknak?

Az alkalmanként megjelenő járványokat a jelenlegi gyakorlat szerint szinte kizárólag vakcinázással igyekeznek megakadályozni a mongol hatóságok. Ugyanakkor a hatósági eljárások ilyen esetekben (karantén, a fertőzött állatállomány megsemmisítése) – részben az extenzív állattartás, valamint a hatósági intézkedések betartásának hiánya miatt – nem működnek teljes körűen.

A mongol agrártárcának voltak-e különleges kérései, elsősorban mi az a célterület, amelyen azonnal változtatni akarnak?

A kétoldalú kapcsolatokban a mongol fél számára legfontosabb téma a Biokombinát rekonstrukciója, melyben számít az ehhez szükséges magyar technológiai háttérre. Korábbi kormányközi megállapodásainkban foglaltak felelevenítése, intenzívebbé tétele is szerepelt a legutóbbi magas szintű állami találkozókon. Az együttműködés szempontjából legfontosabb területek többek között  szarvasmarha telep-; hús- és tejfeldolgozó üzem létesítése a főváros közelében; takarmány gyártás, takarmánynövény termesztés a Halhin Gol Agrár Vámszabad területen, élelmiszerbiztonság (hosszú távú stratégia alkotás;, EU szabványok-, élelmiszer biztonsági követési rendszer bevezetése), hazai hús-, sajt-, homoktövis organikus brand megteremtése és külpiacra juttatásuk elősegítése; az EU-val kötött GSP nyújtotta lehetőségek kihasználása; szakemberképzés Magyarországon, mezőgazdasági felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek közötti együttműködés; magyar mezőgazdasági gépek, berendezések, eszközök, öntöző rendszerek beszerzése; magas hozamú élőállat import (pl. a mangalica mongóliai honosítása); továbbá szárazságtűrő növények nemesítése, vetőmag nemesítés, nem génkezelt vetőmag termesztés, valamint növényvédelem.

2016. január 1-től csak vízummal lehet beutazni Mongóliába, ujjlenyomatot vesznek minden nagykorú állampolgártól. 30 napnál tovább tartózkodás esetén a Mongol Bevándorlási Hivatalnál is regisztrálni kell érkezéskor és távozás előtt 7 nappal ki kell jelentkezni. Miért vezették be ezt a szigorú intézkedést? Várható-e az enyhítés?

Az szigorú intézkedések bevezetését a mongol hatóságok álláspontja szerint az ASEM-csúcstalálkozó biztonságának szavatolása érdekében vezették be. A schengeni tagországok helyi konzuljai szerint mindezek mellett erre a reciprocitás, azaz a mongol állampolgárokkal szembeni vízumkényszer miatt is sor került.

A mongol egyetemeken hol folyik mezőgazdasági képzés? Milyen lehetőségek elérhetőek az oktatás területén?

Több felsőoktatási intézményben folyik mezőgazdasági szakemberképzés, melyek közül a Mongol Állami Egyetem és a Mezőgazdasági Egyetem a legnagyobb presztízsű. Ösztöndíjak szempontjából a legjelentősebb forrásunk a Stipendium Hungaricum, melynek keretében 2015-től évente 100 mongol diák folytathat tanulmányokat magyarországi egyetemeken. Ezen belül lehetőség van mongol agrárszakemberek képzésére is BA, MSc és PhD programok keretében.

Orbán Viktor miniszterelnök úr 2016. januári látogatásakor bejelentette, hogy 2017-től a Stipendium Hungaricum keretében az ösztöndíjak számát megduplázzuk, 200 főre/év. Ez egy rendkívül gáláns ajánlat, amely a mongol reláció fejlesztése melletti elkötelezettségről tanúskodik. Magyar részről azt javasoljuk, hogy a szakok kiválasztásánál mindenképpen elsőbbséget élvezzenek azok a szakok, mely területeken a mongol gazdaság fejlesztésénél, az ágazati diverzifikációnál hasznosítani tudnak – ezek közé tartozik természetesen a perspektivikus állattenyésztési ágazat, amelyben kifogyhatatlan lehetőségek rejlenek tekintettel Mongólia 60 milliós állatállományára.

Mezőgazdaság

A magyar fogyasztók aflatoxin terhelését vizsgálták a Nébih szakemberei

Print Friendly, PDF & Email

Az aflatoxin egészségügyi kockázatát vizsgálták

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Debreceni Egyetem és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közös projektben vett részt: „A magyar fogyasztók rövid és hosszú távú aflatoxin-terhelésének meghatározása a tejtermékláncban és a kockázatkezelő intézkedések megalapozása”-címmel. A szakemberek megállapították, hogy a hazai lakosságot jelenleg nem fenyegeti jelentős aflatoxin egészségügyi kockázat. Bár azonnali ellenintézkedések nem szükségesek, a takarmányok és élelmiszerek folyamatos ellenőrzése a lehetséges aflatoxin szennyeződésekre mégis indokolt és javasolt.

Ábra: NÉBIH

A napjainkban zajló éghajlatváltozás egyik következménye, hogy az aflatoxinokat termelő penészgombák észak felé történő terjedése figyelhető meg Európában. Ez veszélyeztetheti a mérsékelt éghajlatú országok, köztük hazánk lakosságát is. Az aflatoxinok rákkeltő, immunrendszert gyengítő hatású mikotoxinok, amelyek különösen veszélyesek a fiatal korosztály számára.
E mikotoxinok közül az aflatoxin B1 (AFB1) a májban aflatoxin M1-é (AFM1) alakul át, amely szintén rákkeltő hatású, és megjelenik a tehéntejben, valamint a tejtermékekben.

Az aflatoxin terhelést vizsgáló, nemzeti kiválósági program (azonosítószám: NKFIH 2018-1.2.1-NKP-2018-00002) eredménye alapján a magyar lakosságnak egyelőre nem kell jelentős mértékű aflatoxin-kockázattól tartania. Továbbra is elengedhetetlen azonban a takarmányok és élelmiszerek ellenőrzése a lehetséges szennyeződések kiszűrése miatt. A Nébih az Integrált Többéves Nemzeti Ellenőrzési Terve során, a lánc több pontján 130 tejminta és 200 takarmányminta vizsgálatát végzi el.

Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal. Az NKFI alapból megvalósuló projekt

A projekt során a Nébih és a Debreceni Egyetem szakemberei a tej AFM1 tartalmára vonatkozóan (>0,02 μg/kg) cselekvési küszöbértéket határoztak meg. A 2023/915 uniós rendelet alapján a tejre vonatkozó AFM1 határérték 0,050 μg/kg. A cselekvési küszöbérték  elérésekor a projekt résztvevői olyan cselekvési tervet léptettek életbe, amelynek segítségével sikerült visszaszorítani a tej toxintartalmát a küszöbérték alá. A küszöbérték feletti eredmény azt jelezte, hogy a napi elegytejbe olyan tejtermelő gazdaságok napi tejtermelése keveredett, amelyek esetén a normál szintnél magasabb toxintartalom jelent meg.

Ez alapján a következő időszakban minden telepnél egyedi mintavétel és az önellenőrzési rendszer felülvizsgálata történt meg. Amelyik telep esetében bebizonyosodott, hogy a takarmány szennyezett volt, ott toxinkötővel vagy a takarmány cseréjével biztosították, hogy a magas toxinszint újra a normál szintre csökkenjen. Emellett a projekteredmények alapján javaslatot tettek a hatósági aflatoxin monitoring terv módosítására is.

A mikroparcellás Aspergillus flavus (az egyik legelterjedtebb aflatoxint termelő penészgomba) fertőzési kísérletei és mikrometeorológiai mérései nyomán kiderült, hogy a penészgomba elterjedését jelentősen befolyásolta a hőmérséklet és a légköri szárazság. Az aflatoxin termelést pedig a rendkívül magas napi maximum hőmérsékletek határozták meg (különösen 35oC felett).
A projekt szakértői szerint a mikroparcellás kísérleti eredményeik hozzájárulhatnak egy, a Kárpát-medence sajátosságait figyelembe vevő, Aspergillus flavus fejlődési és toxintermelési kockázatbecslő modell létrehozásához.

A projektben jelentős analitikai fejlesztést is végrehajtottak a silótakarmányok, valamint a keveréktakarmányok AFB1 tartalmának gyors és kellő pontosságú meghatározása érdekében. Továbbá metagenomikai és mikrobiológiai tenyésztéses módszereket alkalmazva, először nyertek átfogó képet a hazai takarmányok baktérium és élesztő összetételével kapcsolatban.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Óriási lehetőség előtt áll az agrárium, amire mindenkinek fel kell készülni

Print Friendly, PDF & Email

Közleményt adott ki az OTP Bank

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A 2022-es év után 2023 is kihívásokkal terhelt volt az agrárium és az egész gazdaság szempontjából. Az idei évben az elsődleges feladat az agrárgazdaság szereplői számára a felkészülés, valamint a már elérhető és megnyíló pályázati lehetőségek kiaknázása – hangzott el az OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóságának sajtóreggelijén. A jelenlévő szakértők szerint 2024 a tervezés és a pályáztatás-pályázás időszaka lesz, a következő években viszont jelentős agrár hitelállománynövekedés várható.

Ábra: OTP Bank

Budapest, 2024. április 18.  A várakozások szerint 2024-ben enyhül a hazai és régiós növekedést tavaly erősen fékező globális ellenszél, de a kilábalásnak még csak a jelei mutatkoznak. 2023-ban a régióban kifejezetten gyenge teljesítményt nyújtva, közel 1%-os, az agrárium nélkül számolva pedig 3%-os recesszióba süllyedt a gazdaság, nagyot esett a fogyasztás és a beruházás, az ingatlan- és a hitelpiac megde rmedt. „2023-ban az OTP Csoport magyarországi működési környezetét a gazdasági teljesítmény, a magas kamatszínvonal, illetve a kormányzati és jegybanki intézkedések együttes hatásai is befolyásolták. Kedvező tényező azonban, hogy az év második felében gyorsuló ütemben mérséklődött az infláció, ami folytatódó jegybanki kamatcsökkentéseket tett lehetővé. Az idei évet tekintve várakozásunk, hogy év per év alapon javul a GDP növekedési dinamikája, csökken az infláció és javul a kamatkörnyezet, ezek összességükben pozitív hatást gyakorolhatnak a hitelkeresletre és a portfólió minőségére” – mondta Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató helyettese az OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóságának sajtóháttérbeszélgetésén.

Az elmúlt két évben a gazdaság egészéhez hasonlóan az agrárium szereplőinek is rengeteg kockázattal kellett számolniuk, ami hatással volt a gazdálkodásukra és pénzügyi döntéseikre. Mint Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára összefoglalta, a kormányzat célja, hogy a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart megerősítse és nemzetközi szinten mérhető módon javítsa versenyképességét. „A már elérhető és idén megnyíló pályázatok folytatják a 2021-ben megkezdett modernizációs programunkat, és minden piaci szereplő számára, a legkisebbektől a legnagyobbakig lehetőséget teremtenek a kihívásokkal teli elmúlt két év után termelésük hatékonyságának növelésére vagy több lábon állásuk megteremtésére. Cél, hogy közelebb kerüljünk a 2030-ra kitűzött céljainkhoz, miszerint az agrárium termelékenysége a másfélszeresére, a hozzáadott érték a kétszeresére, az export pedig 50%-kal növekedjen” – mondta Dr. Feldman Zsolt.

Az OTP Bank tapasztalatai alapján az elmúlt két évben jelentősen nőttek a termelés költségei, és éppen ezért ennek finanszírozására volt nagyobb igény a mezőgazdaságban, a fejlesztések tekintetében visszafogottabb volt a hitelkereslet. Az új KAP keretében több olyan pályázat érkezik, amelyekben a generációs megújulás és az üzemfejlesztés áll a középpontban, és a korábban népszerűnek számító felhívások alapján biztos vagyok abban, hogy az érdeklődésben nem lesz hiány, mi pedig továbbra is partnerei vagyunk a pályázóknak. Ugyanakkor ki kell emelnünk, hogy finanszírozói oldalról is hosszú távon kell elköteleződni egy beruházás mellett. Ezen kívül számunkra az innováció is komoly jelentőséggel bír – mondta Szabó István, az OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóság vezetője. Hozzátette, hogy a termelők alkalmazkodási kényszerben vannak, a fókusz a hatékonyság növelése, de szükség van a digitális átállásra, a precíziós gazdálkodásra, összeségében arra számít, hogy az új pályázatok érdemben fogják gyorsítani ezeket a folyamatokat. Az igazgató szerint a beruházásokhoz kapcsolódó hitelek folyósítása érdemben 2025-ben fog megkezdődni.

A sajtóbeszélgetésen Dr. Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy a KAP Stratégiai Terv beruházásainak sikeres megvalósítása valamennyi szereplő közös érdeke. Érthető, hogy a nehezebb gazdasági helyzetben sokan kétszer is meggondolják a hitelfelvételt, mégis jó lenne, ha minél többen élnének a 2900 milliárd forintos programban foglalt kivételes lehetőségekkel. “Önerőből kevesen tudnak jelentős beruházásokat megvalósítani, ezért is szükséges a finanszírozáshoz való hozzáférés megkönnyítése, amelyhez az AVHGA kezessége nagy mértékben hozzájárul. Az alapítvány folyamatosan nyomon követi az agrárium aktuális nehézségeit és lehetőségeit, és arra törekszik, hogy az Agrárminisztériummal és a bankokkal együttműködve a legkedvezőbb konstrukciókat dolgozza ki a gazdák számára. Az uniós pályázati felhívásokhoz kapcsolódó kamat- és garanciadíj támogatásnak köszönhetően több projekt válik megvalósíthatóvá” – osztotta meg várakozásait Dr. Herczegh András.

Az idei év kapcsán fontos változás, hogy a támogatások mértékének emelkedésén túl a követelmények is szigorodnak, és erre jobb idejében felkészülni. „Azt látjuk, hogy sokan már jó ideje terveznek és készülnek, várják a megfelelő alkalmat a fejlesztésekhez, fiókban vannak a tervek. Pontosan tudják, hogy az energiahatékonysági fejlesztéseket, a zöld átállást, a működési mérethez kapcsolódó hatékonysági beruházásokat most lehet megvalósítani, és itt most fokozottan igaz, hogy a megkésett döntés hátralépés” – mondta Vulcz László, az OTP Hungaro-Projekt Kft. ügyvezető igazgatója, aki szerint az Európai Unió új Közös Agrárpolitikájának szigorodó szabályai fejlesztési kényszert jelentenek, ugyanakkor az uniós és nemzeti költségvetésből fedezett források lehetőséget biztosítanak az agrárszereplőknek és a finanszírozói oldalnak egyaránt. A sikeres pályázáshoz azonban nélkülözhetetlen, hogy a megfelelő szakmai segítséget igénybe vegyék a pályázók.

Forrás: OTP Agrár

 

Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Az EU-ban 10 százalékkal több napraforgótermés várható idén

Print Friendly, PDF & Email

Az AKI adatokat közölt a várható európai napraforgótermésről

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az Oil World 57,9 millió tonna napraforgómag-termésre számít a világon a 2023/2024. gazdasági évben, ez 4 százalékkal haladhatja meg az egy évvel korábbi mennyiséget. A globális kibocsátás 2 millió tonnával múlhatja alul az 59,9 millió tonnára jelzett felhasználást, így a zárókészlet 4 millió tonna körül alakulhat a 2023/2024. évi szezon végén.

A napraforgómag heti termelői ára Magyarországon (2022–2024)

A Tallage szerint az Európai Unióban az egy évvel korábbit kissé meghaladó területet, 4,9 millió hektárt foglalhat el a napraforgómag az idén. A közép-európai tagországokban az enyhe márciusi időjárás kedvezett a vetés előkészítésének. Az EU-ban a napraforgótermés az egy évvel korábbit 10 százalékkal haladhatja meg 2024-ben, 10,7 millió tonna lehet.

Az AKI PÁIR adatai szerint a magas olajsavtartalmú napraforgómagot (HO) 145,8 ezer forint/tonnáért (–16 százalék), a nagy olajtartalmút (LO) 138,3 ezer forint/tonnáért (–18 százalék) vásárolták a feldolgozók és a kereskedők április első hetében. Az ipari napraforgómag (magas olajsavas napraforgómaggal együtt) áfa és szállítási költség nélküli termelői ára átlagosan 140,6 ezer forint/tonna (–17 százalék) volt.

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 7. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom