Keressen minket

Mezőgazdaság

Interjú Madari Ákos mongol nagykövettel

Magyar-mongol együttműködés indul a mezőgazdaságban.

Mongólia, a kereskedelemtől a kutatásig bezáróan, a mezőgazdaság minden területén nagyon nyitott az innovatív ötletekre és a bevált és alkalmazható gyakorlati módszerekre. Orbán Viktor miniszterelnök a jelenlegi 100 mongol egyetemi hallgató magyarországi keretlétszámát gálánsan 200 főre emelte. A magyarok számára két mongol egyetem is érdekes lehet, ha mezőgazdasággal kapcsolatban szeretnének tanulni, kutatni. A mezőgazdaság szempontjából nagyon jelentős, hogy a mongolok a magyarokat kérték fel biokombinátjuk felújítására. Az erre fordítható keret, mintegy 25 millió amerikai dollárt tesz ki – emelte ki Madari Ákos, Magyarország mongóliai nagykövete.

Idén januárban magas szintű magyar delegáció utazott Mongóliába, Ulánbátorba. Melyek voltak a főbb eredmények? Milyen volt a mongóliai visszhangja, miről írt a mongol sajtó?

Orbán Viktor miniszterelnök úr látogatásáról a mongol média részletesen beszámolt, kiemelve a látogatás eredményeit, a jelentős számú minisztert és üzletemberi csoportot (összesen mintegy száz fő látogatott el a mongol fővárosba). A látogatás kiemelkedő jelentőséggel bírt a kétoldalú kapcsolatok történetében, hiszen:

  1. Első alkalommal látogatott el magyar miniszterelnök a mongol fővárosba.
  2. Miniszterelnök urat valamennyi közjogi méltóság fogadta, a találkozókon mindkét oldalról  határozott elkötelezettség nyilvánult meg a kétoldalú gazdasági-politikai kapcsolatok kiemelt szintű fejlesztése iránt. A találkozók hangulatát, az ott elhangzott gondolatokat a teljes körű egyetértés, a legmagasabb szintű konstruktivitás légköre hatotta át.
  3. Mindkét fél részéről politikai akaratot nyilvánítottak ki az állami vezetőink rendszeres, minimum évente egy alkalommal történő személyes találkozóinak megtartása, a rendszeres jellegű és átfogó konzultáció folytatásának irányába.
  4. A korábbiakban nem látott óriási érdeklődés nyilvánul meg a gazdasági-kereskedelmi együttműködési lehetőségek feltárása és fejlesztésének irányában a magánszektor részéről is.
  5. Sikerült több, gazdasági együttműködési projekt megvalósításának területén előrelépni (Biokombinát rekonstrukció 25 M USD értékű magyar kötött segélyhitellel; Pénzjegynyomda 10 éves megbízása 10 M USD értékben elektronikus útlevél gyártása tárgyában).
  6. A látogatás alatt egy sor, kiemelt jelentőségű (elsősorban gazdasági) dokumentum került aláírásra és továbbiak kidolgozása is folyamatban van. A látogatás jelentős, a későbbiekben mérhető forgalmi növekedést generált.
  7. Az Üzleti Fórum hatalmas sikere (összesen 230 üzletember aktív részvétele) és a fent felsorolt elemek összességében jelentős optimizmusra adnak okot a jövőbeli gazdasági együttműködés volumenére vonatkozóan.

Mindezek alapján több mint optimistán tekintünk a kapcsolatok jövőjének irányába.

Orbán Viktor miniszterelnök nagy jelentőségűnek ítélte meg, hogy újra van magyar külképviselet Mongóliában. Mi a legfontosabb célkitűzése a magyar kormánynak és a nagykövetség miben tud segíteni?

Mongólia irányában a „Keleti Nyitás” politikájával összhangban elsősorban gazdasági projektek indítása és menedzselése a kiemelt célkitűzés. Már most számos projektet és sikert tudunk felmutatni. A projektek elsősorban azon ágazatokban indulnak, ahol a magyar gazdasági szereplők erősek – így a mezőgazdaság, építőipar, állattenyésztés, kisüzemi technológia, az innováció, knowhow. A nagykövetség feladata komplex: folyamatos projekt keresés, azonosítás, projekt generálás,  menedzselés, követés, továbbá az elakadt projektek továbbhaladása érdekében a kormányzatnál lobbizás. Ez nem könnyű feladat, de eddig – és reményeink szerint a jövőben is – a nagykövetség sikeresen megbirkózott a kihívásokkal.

Nagy beruházások kezdődnek Mongóliában, amelyekben magyar cégek is érdekeltek. Mongólia Biokombinátjáról mit érdemes tudni, hány főt foglalkoztatnak és milyen munka folyik a vállalatban? Milyen feladatokat fognak végezni a felújítás alatt a magyar cégek?

25 M USD beruházásra kerül sor a pénzügyi keretmegállapodás alapján, az EXIM finanszírozásában (kötött segélyhitel), magyar fővállalkozásban, magyar technológia, berendezés, szolgáltatás igénybe vételével. A projekt részleteiről az elkövetkező hónapok során szakértők egyeztetnek, majd erről megvalósíthatósági tanulmány is fog készülni, és csak ezt követően lehet specifikálni, hogy milyen munkálatokat végeznek majd a magyar cégek és mi az, amit mongol alvállalkozók. Az 1973-1974-ben magyar segítséggel felépített Biokombinát Állami Vállalat elsősorban bakteriális és vírusvakcinákat, valamint egyéb állatgyógyászati terméket gyárt. Jelenleg 170 fővel dolgozik.

Jelzem, hogy a Biokombinát felújítása ugyanakkor csak az első lépcsője a magyar-mongol állatgyógyászati együttműködésnek, hiszen a rekonstrukció várhatóan további jelentős projekteket fog generálni. Ilyen többek között az állatállomány korszerű, EU szabványoknak megfelelő regisztrációs rendszerének létrehozása, a regionális központok felállítása, illetve hosszabb távon az EU normáknak is megfelelő élelmiszerbiztonsági lánc kialakítása.

A mezőgazdasági kibocsátása hogy alakul Mongóliának? Milyen haszonállatokat tartanak a mongolok? Milyen hozamokkal dolgoznak?

A mezőgazdaság kibocsájtása a teljes GDP mintegy 15%-át teszi ki. Ennek 23%-át a növénytermesztés, 77%-át pedig az állattenyésztés adja. A növénytermesztésre használt teljes vetésterület mintegy 660 ezer hektár, melynek 81%-án gabonaféléket, 4%-án burgonyát, 2%-án zöldségféléket, a fennmaradó területen pedig főként takarmánynövényeket termesztenek. A fő haszonállatok: juh, kecske, szarvasmarha, ló, teve, illetve sertés. Az éves hústermelés kb. 220 ezer tonna, melyből 123,6 ezer tonna juh- és kecskehús, 59,7 ezer tonna marhahús, 400 tonna sertéshús. Évente az extenzív tartású teljes állatállomány 20%-a kerül feldolgozásra (levágásra). A teljes hústermelés csupán 12%-a kerül állategészségügyi ellenőrzés mellett vágóhídi feldolgozásra, a fennmaradó 178 ezer tonna (88%) esetében informális adatok vannak a vágóhídi feldolgozásról. A vágóhidakról egészben, vagy félbe vágva kerül az áru a kiskereskedőkhöz. Exportra mindössze elenyészően kis mennyiség jut, elsősorban a megfelelő élelmiszerbiztonsági rendszer bevezetésének hiánya miatt. A feldolgozott hús – kolbász, virsli – kizárólag a hazai piacon kerül felhasználásra.

Az elmúlt években lépfene, ragadósszáj és körömfájás is járványszerűen jelentkezett az országban, hogyan sikerült ezt megakadályozni a mongol hatóságoknak?

Az alkalmanként megjelenő járványokat a jelenlegi gyakorlat szerint szinte kizárólag vakcinázással igyekeznek megakadályozni a mongol hatóságok. Ugyanakkor a hatósági eljárások ilyen esetekben (karantén, a fertőzött állatállomány megsemmisítése) – részben az extenzív állattartás, valamint a hatósági intézkedések betartásának hiánya miatt – nem működnek teljes körűen.

A mongol agrártárcának voltak-e különleges kérései, elsősorban mi az a célterület, amelyen azonnal változtatni akarnak?

A kétoldalú kapcsolatokban a mongol fél számára legfontosabb téma a Biokombinát rekonstrukciója, melyben számít az ehhez szükséges magyar technológiai háttérre. Korábbi kormányközi megállapodásainkban foglaltak felelevenítése, intenzívebbé tétele is szerepelt a legutóbbi magas szintű állami találkozókon. Az együttműködés szempontjából legfontosabb területek többek között  szarvasmarha telep-; hús- és tejfeldolgozó üzem létesítése a főváros közelében; takarmány gyártás, takarmánynövény termesztés a Halhin Gol Agrár Vámszabad területen, élelmiszerbiztonság (hosszú távú stratégia alkotás;, EU szabványok-, élelmiszer biztonsági követési rendszer bevezetése), hazai hús-, sajt-, homoktövis organikus brand megteremtése és külpiacra juttatásuk elősegítése; az EU-val kötött GSP nyújtotta lehetőségek kihasználása; szakemberképzés Magyarországon, mezőgazdasági felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek közötti együttműködés; magyar mezőgazdasági gépek, berendezések, eszközök, öntöző rendszerek beszerzése; magas hozamú élőállat import (pl. a mangalica mongóliai honosítása); továbbá szárazságtűrő növények nemesítése, vetőmag nemesítés, nem génkezelt vetőmag termesztés, valamint növényvédelem.

2016. január 1-től csak vízummal lehet beutazni Mongóliába, ujjlenyomatot vesznek minden nagykorú állampolgártól. 30 napnál tovább tartózkodás esetén a Mongol Bevándorlási Hivatalnál is regisztrálni kell érkezéskor és távozás előtt 7 nappal ki kell jelentkezni. Miért vezették be ezt a szigorú intézkedést? Várható-e az enyhítés?

Az szigorú intézkedések bevezetését a mongol hatóságok álláspontja szerint az ASEM-csúcstalálkozó biztonságának szavatolása érdekében vezették be. A schengeni tagországok helyi konzuljai szerint mindezek mellett erre a reciprocitás, azaz a mongol állampolgárokkal szembeni vízumkényszer miatt is sor került.

A mongol egyetemeken hol folyik mezőgazdasági képzés? Milyen lehetőségek elérhetőek az oktatás területén?

Több felsőoktatási intézményben folyik mezőgazdasági szakemberképzés, melyek közül a Mongol Állami Egyetem és a Mezőgazdasági Egyetem a legnagyobb presztízsű. Ösztöndíjak szempontjából a legjelentősebb forrásunk a Stipendium Hungaricum, melynek keretében 2015-től évente 100 mongol diák folytathat tanulmányokat magyarországi egyetemeken. Ezen belül lehetőség van mongol agrárszakemberek képzésére is BA, MSc és PhD programok keretében.

Orbán Viktor miniszterelnök úr 2016. januári látogatásakor bejelentette, hogy 2017-től a Stipendium Hungaricum keretében az ösztöndíjak számát megduplázzuk, 200 főre/év. Ez egy rendkívül gáláns ajánlat, amely a mongol reláció fejlesztése melletti elkötelezettségről tanúskodik. Magyar részről azt javasoljuk, hogy a szakok kiválasztásánál mindenképpen elsőbbséget élvezzenek azok a szakok, mely területeken a mongol gazdaság fejlesztésénél, az ágazati diverzifikációnál hasznosítani tudnak – ezek közé tartozik természetesen a perspektivikus állattenyésztési ágazat, amelyben kifogyhatatlan lehetőségek rejlenek tekintettel Mongólia 60 milliós állatállományára.

Mezőgazdaság

Dinamikusan zajlanak a vidékfejlesztési pályázatok kifizetései

Az agráriumban a jelenlegi háborús gazdasági környezetben, minden nehézség ellenére is zajlanak a fejlesztések, csak nyáron eddig 88 milliárd forintot fizettek ki a beruházóknak a projektek megvalósítására – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Fotó: AM

A miniszter emlékeztetett, 2021-2027 között háromszor annyi vidékfejlesztési forrás áll rendelkezésre, mint előtte, melynek révén az Agrárminisztérium 2021-ben kidolgozta és elindította a Megújuló vidék, megújuló agrárium programot. Ez a magyar vidék gazdaságának gerincét adó agrárium és élelmiszertermelés teljes modernizációját célozza meg – mutatott rá Nagy István.

A tárcavezető elmondta, hogy az Agrárminisztérium tavaly és idén is számos pályázati felhívást jelentetett meg, amelyekre a várakozásokat meghaladó mértékben nyújtottak be támogatási kérelmet a gazdálkodók. A megkezdett projektek megvalósítására tett erőfeszítéseket jól mutatja, hogy a gazdálkodók, vállalkozások és önkormányzatok által menedzselt beruházásokhoz kapcsolódóan csak a nyári hónapokban, 2022. június 1-től mostanáig 88 milliárd forintot meghaladó kifizetésre került sor – fejtette ki az agrárminiszter.

15 milliárd forintot meghaladó támogatást folyósítottak az állattenyésztési ágazatnak telephelyek fejlesztésére és megújítására, több mint 5 milliárd forintot kaptak az élelmiszeripari ágazat fejlesztéseit végrehajtó pályázók. A nagy érdeklődés övezte precíziós gazdálkodásra történő átállást segítő pályázati konstrukció esetében a jelzett időszakban 12 milliárd forintot meghaladó támogatást, a rendkívül népszerű, mezőgazdasági kisüzemek támogatására irányuló pályázathoz kapcsolódóan közel 17 milliárd forintot fizettek ki. Az önkormányzatok is jelentős támogatást, mintegy 10 milliárd forintot kaptak a külterületi helyi közutak fejlesztésére – sorolta a tárcavezető.

Nagy István kiemelte, hogy az agrárium teljesítményét számos probléma nehezíti az elmúlt időszakban az orosz-ukrán háborútól az aszályon keresztül a dráguló hitelfinanszírozásig. Azonban a hatékonyság, az infrastruktúra és a termelő kapacitások megújulása nélkül lemondanánk a jövőt érintő közös terveinkről – tette hozzá.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszályindex információk: 2022. augusztus 18-a

Az elmúlt hét második felében és ezen a héten is minden nap, de csak elszórtan alakultak ki záporok, zivatarok hazánkban, melyekből 10 mm-nél nagyobb csapadék délnyugaton nagyobb területen esett, míg másfelé csak kis foltokban hullott.

Ábra: MET

Az Országos Meteorológiai Szolgálat a meteorológiával kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásáért felelős, Magyarország teljes területére kiterjedő tevékenységet folytató központi költségvetési szerv. (Ábra: OMSZ)

Az elmúlt 30 nap és 90 nap csapadékösszege is rendkívül nagy hiányt mutat, 2022. első hat hónapját tekintve ez volt 1901. óta a legszárazabb első félév hazánkban.
A meleg időben a lehullott kis csapadék hamar elillan a talajokból, csak a délnyugati országrészben, az Északi-középhegység északi oldalán, illetve másfelé néhány komolyabb zápor által érintett foltban maradt nyoma a nedvességnek a fölső talajrétegben. A mélyebb rétegek a legtöbb helyen kritikusan szárazak.
A szárazság területi kiterjedése és mértéke egyaránt növekszik, az ország területének nagy részén súlyos vagy nagyfokú aszály van.
A folytatás csapadék szempontjából igen biztató, ugyanis a pénteken érkező frontrendszer lelassul térségünkben, és napokig fölöttünk lehet. A legfrissebb számítások szerint az ország nagyobb részén jelentős mennyiségű csapadék hullhat péntektől a jövő hét közepéig. Ebben azonban nagy a bizonytalanság, de van esély a kiadós esőre. A csapadék mennyiségétől függően akár meg is szűnhet a jövő héten az aszály, bár annak következményei megmaradnak.

Forrás: MET

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Világszinten jövőre is élelmiszerválsággal kell számolni

Az ukrán gabonaszállítás újraindítása és a recessziós félelmek miatt csökkentek a globális élelmiszerárak az elmúlt hetekben, de szakértők szerint a szélsőséges időjárás, a magas energiaköltségek és a megugró műtrágyaárak miatt az élelmiszerválság jövőre fokozódhat.

A fénykép illusztráció. Forrás: Pixabay

A magyar baromfi szektor egyik legfontosabb szervezete az 1991-ben megalakult Baromfi Termék Tanács, amely a baromfitermékeket (tenyész- és szaporítóanyagot, vágóbaromfit, baromfihúst, tojást és az ebből készült továbbfeldolgozott áruféleségeket) termelő, feldolgozó és forgalmazó cégeket tömöríti. (Ábra: MBTT)

A Makronóm Intézet elemzésében idézi az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) becslését, amely szerint az éhezők száma jövőre meghaladhatja a 800 milliót. Az elemzők szerint az élelmiszer-ellátás bizonytalansága már a háború előtt is rekordszinten volt az ellátási láncok akadozása, a regionális konfliktusok és a koronavírus-lezárások miatt, amelyek felfelé hajtották az árakat. Az orosz-ukrán háború erre rátett egy lapáttal, Ukrajna búzából, kukoricából és árpából 1 millió tonnát exportált ebben az évben, amely éves szinten 40 százalékos csökkenés.

Ukrajnában, Európa egyik legnagyobb gabonaexportőr országában a háború ellenére az elmúlt hetekben megkezdődött a betakarítás, de ha a gazdálkodók nem tudják eladni terményüket akkor nem lesz pénzük a vetőmag és a műtrágya megvásárlására, amely tovább szűkíti a kínálatot – figyelmeztettek az elemzés készítői.

A Makronóm Intézet szerint a szélsőséges időjárás okozta terméskiesés is komoly kockázati tényező. Júliusban Latin-Amerikában, Észak-Amerikában és Indiában is megtizedelte a termést a hőség, az aszály és az áradások.

Az ellátásbiztonságra komoly kockázatot jelent az energiaköltségek további várható emelkedése, amely veszélyezteti az energiaintenzív műtrágya termelését is. Ezzel összefüggésben kiemelték, hogy Oroszország a világ első számú nitrogénműtrágya-exportőre, a foszfor- és káliumműtrágya kivitelében pedig a második helyen áll. A termékek felvevő piacai pedig olyan nagy mezőgazdasági termelők, mint India, Brazília, Kína és az Egyesült Államok, de emellett számos szegényebb fejlődő állam is.

Az élelmiszerellátás biztonságát fenyegető tényezők között említették elemzők az esetleges exportkorlátozó kormányzati lépéseket. A teljes globális gabonatermelésnek csak mintegy 10 százalékát exportálják, így egy-egy exportőr korlátozása szélsőségesen nagy hatással lehet a nemzetközi árakra.

A világjárvány, az aszályok és más regionális konfliktusok miatt 2021-ben 770 millióan éheztek a világon, amely 2006 óta a legmagasabb szám – idézték az elemzés végén az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) adatait.

A FAO előrejelzése szerint az ukrajnai háború az idén13 millióval, 2023-ban pedig további 17 millióval növeli az éhező emberek számát. A Világbank szerint az élelmiszerárak minden 1 százalékpontos növekedésével 10 millióval több ember kerül mélyszegénységbe.

Forrás: BTT

Tovább olvasom