Mezőgazdaság
Interjú Madari Ákos mongol nagykövettel
Magyar-mongol együttműködés indul a mezőgazdaságban.
Mongólia, a kereskedelemtől a kutatásig bezáróan, a mezőgazdaság minden területén nagyon nyitott az innovatív ötletekre és a bevált és alkalmazható gyakorlati módszerekre. Orbán Viktor miniszterelnök a jelenlegi 100 mongol egyetemi hallgató magyarországi keretlétszámát gálánsan 200 főre emelte. A magyarok számára két mongol egyetem is érdekes lehet, ha mezőgazdasággal kapcsolatban szeretnének tanulni, kutatni. A mezőgazdaság szempontjából nagyon jelentős, hogy a mongolok a magyarokat kérték fel biokombinátjuk felújítására. Az erre fordítható keret, mintegy 25 millió amerikai dollárt tesz ki – emelte ki Madari Ákos, Magyarország mongóliai nagykövete.

Idén januárban magas szintű magyar delegáció utazott Mongóliába, Ulánbátorba. Melyek voltak a főbb eredmények? Milyen volt a mongóliai visszhangja, miről írt a mongol sajtó?
Orbán Viktor miniszterelnök úr látogatásáról a mongol média részletesen beszámolt, kiemelve a látogatás eredményeit, a jelentős számú minisztert és üzletemberi csoportot (összesen mintegy száz fő látogatott el a mongol fővárosba). A látogatás kiemelkedő jelentőséggel bírt a kétoldalú kapcsolatok történetében, hiszen:
- Első alkalommal látogatott el magyar miniszterelnök a mongol fővárosba.
- Miniszterelnök urat valamennyi közjogi méltóság fogadta, a találkozókon mindkét oldalról határozott elkötelezettség nyilvánult meg a kétoldalú gazdasági-politikai kapcsolatok kiemelt szintű fejlesztése iránt. A találkozók hangulatát, az ott elhangzott gondolatokat a teljes körű egyetértés, a legmagasabb szintű konstruktivitás légköre hatotta át.
- Mindkét fél részéről politikai akaratot nyilvánítottak ki az állami vezetőink rendszeres, minimum évente egy alkalommal történő személyes találkozóinak megtartása, a rendszeres jellegű és átfogó konzultáció folytatásának irányába.
- A korábbiakban nem látott óriási érdeklődés nyilvánul meg a gazdasági-kereskedelmi együttműködési lehetőségek feltárása és fejlesztésének irányában a magánszektor részéről is.
- Sikerült több, gazdasági együttműködési projekt megvalósításának területén előrelépni (Biokombinát rekonstrukció 25 M USD értékű magyar kötött segélyhitellel; Pénzjegynyomda 10 éves megbízása 10 M USD értékben elektronikus útlevél gyártása tárgyában).
- A látogatás alatt egy sor, kiemelt jelentőségű (elsősorban gazdasági) dokumentum került aláírásra és továbbiak kidolgozása is folyamatban van. A látogatás jelentős, a későbbiekben mérhető forgalmi növekedést generált.
- Az Üzleti Fórum hatalmas sikere (összesen 230 üzletember aktív részvétele) és a fent felsorolt elemek összességében jelentős optimizmusra adnak okot a jövőbeli gazdasági együttműködés volumenére vonatkozóan.
Mindezek alapján több mint optimistán tekintünk a kapcsolatok jövőjének irányába.
Orbán Viktor miniszterelnök nagy jelentőségűnek ítélte meg, hogy újra van magyar külképviselet Mongóliában. Mi a legfontosabb célkitűzése a magyar kormánynak és a nagykövetség miben tud segíteni?
Mongólia irányában a „Keleti Nyitás” politikájával összhangban elsősorban gazdasági projektek indítása és menedzselése a kiemelt célkitűzés. Már most számos projektet és sikert tudunk felmutatni. A projektek elsősorban azon ágazatokban indulnak, ahol a magyar gazdasági szereplők erősek – így a mezőgazdaság, építőipar, állattenyésztés, kisüzemi technológia, az innováció, knowhow. A nagykövetség feladata komplex: folyamatos projekt keresés, azonosítás, projekt generálás, menedzselés, követés, továbbá az elakadt projektek továbbhaladása érdekében a kormányzatnál lobbizás. Ez nem könnyű feladat, de eddig – és reményeink szerint a jövőben is – a nagykövetség sikeresen megbirkózott a kihívásokkal.

Nagy beruházások kezdődnek Mongóliában, amelyekben magyar cégek is érdekeltek. Mongólia Biokombinátjáról mit érdemes tudni, hány főt foglalkoztatnak és milyen munka folyik a vállalatban? Milyen feladatokat fognak végezni a felújítás alatt a magyar cégek?
25 M USD beruházásra kerül sor a pénzügyi keretmegállapodás alapján, az EXIM finanszírozásában (kötött segélyhitel), magyar fővállalkozásban, magyar technológia, berendezés, szolgáltatás igénybe vételével. A projekt részleteiről az elkövetkező hónapok során szakértők egyeztetnek, majd erről megvalósíthatósági tanulmány is fog készülni, és csak ezt követően lehet specifikálni, hogy milyen munkálatokat végeznek majd a magyar cégek és mi az, amit mongol alvállalkozók. Az 1973-1974-ben magyar segítséggel felépített Biokombinát Állami Vállalat elsősorban bakteriális és vírusvakcinákat, valamint egyéb állatgyógyászati terméket gyárt. Jelenleg 170 fővel dolgozik.
Jelzem, hogy a Biokombinát felújítása ugyanakkor csak az első lépcsője a magyar-mongol állatgyógyászati együttműködésnek, hiszen a rekonstrukció várhatóan további jelentős projekteket fog generálni. Ilyen többek között az állatállomány korszerű, EU szabványoknak megfelelő regisztrációs rendszerének létrehozása, a regionális központok felállítása, illetve hosszabb távon az EU normáknak is megfelelő élelmiszerbiztonsági lánc kialakítása.
A mezőgazdasági kibocsátása hogy alakul Mongóliának? Milyen haszonállatokat tartanak a mongolok? Milyen hozamokkal dolgoznak?
A mezőgazdaság kibocsájtása a teljes GDP mintegy 15%-át teszi ki. Ennek 23%-át a növénytermesztés, 77%-át pedig az állattenyésztés adja. A növénytermesztésre használt teljes vetésterület mintegy 660 ezer hektár, melynek 81%-án gabonaféléket, 4%-án burgonyát, 2%-án zöldségféléket, a fennmaradó területen pedig főként takarmánynövényeket termesztenek. A fő haszonállatok: juh, kecske, szarvasmarha, ló, teve, illetve sertés. Az éves hústermelés kb. 220 ezer tonna, melyből 123,6 ezer tonna juh- és kecskehús, 59,7 ezer tonna marhahús, 400 tonna sertéshús. Évente az extenzív tartású teljes állatállomány 20%-a kerül feldolgozásra (levágásra). A teljes hústermelés csupán 12%-a kerül állategészségügyi ellenőrzés mellett vágóhídi feldolgozásra, a fennmaradó 178 ezer tonna (88%) esetében informális adatok vannak a vágóhídi feldolgozásról. A vágóhidakról egészben, vagy félbe vágva kerül az áru a kiskereskedőkhöz. Exportra mindössze elenyészően kis mennyiség jut, elsősorban a megfelelő élelmiszerbiztonsági rendszer bevezetésének hiánya miatt. A feldolgozott hús – kolbász, virsli – kizárólag a hazai piacon kerül felhasználásra.
Az elmúlt években lépfene, ragadósszáj és körömfájás is járványszerűen jelentkezett az országban, hogyan sikerült ezt megakadályozni a mongol hatóságoknak?
Az alkalmanként megjelenő járványokat a jelenlegi gyakorlat szerint szinte kizárólag vakcinázással igyekeznek megakadályozni a mongol hatóságok. Ugyanakkor a hatósági eljárások ilyen esetekben (karantén, a fertőzött állatállomány megsemmisítése) – részben az extenzív állattartás, valamint a hatósági intézkedések betartásának hiánya miatt – nem működnek teljes körűen.
A mongol agrártárcának voltak-e különleges kérései, elsősorban mi az a célterület, amelyen azonnal változtatni akarnak?
A kétoldalú kapcsolatokban a mongol fél számára legfontosabb téma a Biokombinát rekonstrukciója, melyben számít az ehhez szükséges magyar technológiai háttérre. Korábbi kormányközi megállapodásainkban foglaltak felelevenítése, intenzívebbé tétele is szerepelt a legutóbbi magas szintű állami találkozókon. Az együttműködés szempontjából legfontosabb területek többek között szarvasmarha telep-; hús- és tejfeldolgozó üzem létesítése a főváros közelében; takarmány gyártás, takarmánynövény termesztés a Halhin Gol Agrár Vámszabad területen, élelmiszerbiztonság (hosszú távú stratégia alkotás;, EU szabványok-, élelmiszer biztonsági követési rendszer bevezetése), hazai hús-, sajt-, homoktövis organikus brand megteremtése és külpiacra juttatásuk elősegítése; az EU-val kötött GSP nyújtotta lehetőségek kihasználása; szakemberképzés Magyarországon, mezőgazdasági felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek közötti együttműködés; magyar mezőgazdasági gépek, berendezések, eszközök, öntöző rendszerek beszerzése; magas hozamú élőállat import (pl. a mangalica mongóliai honosítása); továbbá szárazságtűrő növények nemesítése, vetőmag nemesítés, nem génkezelt vetőmag termesztés, valamint növényvédelem.
2016. január 1-től csak vízummal lehet beutazni Mongóliába, ujjlenyomatot vesznek minden nagykorú állampolgártól. 30 napnál tovább tartózkodás esetén a Mongol Bevándorlási Hivatalnál is regisztrálni kell érkezéskor és távozás előtt 7 nappal ki kell jelentkezni. Miért vezették be ezt a szigorú intézkedést? Várható-e az enyhítés?
Az szigorú intézkedések bevezetését a mongol hatóságok álláspontja szerint az ASEM-csúcstalálkozó biztonságának szavatolása érdekében vezették be. A schengeni tagországok helyi konzuljai szerint mindezek mellett erre a reciprocitás, azaz a mongol állampolgárokkal szembeni vízumkényszer miatt is sor került.
A mongol egyetemeken hol folyik mezőgazdasági képzés? Milyen lehetőségek elérhetőek az oktatás területén?
Több felsőoktatási intézményben folyik mezőgazdasági szakemberképzés, melyek közül a Mongol Állami Egyetem és a Mezőgazdasági Egyetem a legnagyobb presztízsű. Ösztöndíjak szempontjából a legjelentősebb forrásunk a Stipendium Hungaricum, melynek keretében 2015-től évente 100 mongol diák folytathat tanulmányokat magyarországi egyetemeken. Ezen belül lehetőség van mongol agrárszakemberek képzésére is BA, MSc és PhD programok keretében.
Orbán Viktor miniszterelnök úr 2016. januári látogatásakor bejelentette, hogy 2017-től a Stipendium Hungaricum keretében az ösztöndíjak számát megduplázzuk, 200 főre/év. Ez egy rendkívül gáláns ajánlat, amely a mongol reláció fejlesztése melletti elkötelezettségről tanúskodik. Magyar részről azt javasoljuk, hogy a szakok kiválasztásánál mindenképpen elsőbbséget élvezzenek azok a szakok, mely területeken a mongol gazdaság fejlesztésénél, az ágazati diverzifikációnál hasznosítani tudnak – ezek közé tartozik természetesen a perspektivikus állattenyésztési ágazat, amelyben kifogyhatatlan lehetőségek rejlenek tekintettel Mongólia 60 milliós állatállományára.
Mezőgazdaság
Fontos a hazai juhállomány védelme
A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban.
A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban, azonban Magyarországra történő behurcolását eddig nem igazolták. Tavasszal Romániában ismét kimutatták a betegséget. A magyar juh- és kecskeállomány védelme érdekében dr. Nemes Imre országos főállatorvos elrendelte az élő kiskérődző szállítmányok fokozott ellenőrzését, együttműködve a Nemzeti Adó és Vámhivatallal, valamint az Országos Rendőrfőkapitánysággal. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kéri az állattartókat, hogy kizárólag legális forrásból és módon vásároljanak állatot. Betegséggyanú esetén, pedig haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost.

Fotó: NÉBIH
A juh- és kecskehimlő Európában széles körben előfordult, míg a 70-es évek végére sikerült megszabadulni a fertőzéstől. A mentesség elérése óta azonban a betegség rendszeresen megjelenik egyes európai országokban. Bulgáriában, a török határhoz közeli részen, 2023 szeptembere óta van jelen a betegség. Görögországban szintén 2023 őszén indult egy nagyobb járvány, melynek részeként a mai napig jelentenek kitöréseket.
Romániában az állategészségügyi hatóság 2025. június 17-én mutatta ki először a juh- és kecskehimlő vírusának jelenlétét a dél-romániai Teleorman megyében. Ezt követően a betegség további két szomszédos megyében is megjelent a kiskérődző állományokban, majd 2026. április 25-én a betegség ismételten megjelent, ezúttal Maros megyében, egy 398 egyedet számláló juhállományban.
A Nébih kéri az állattartókat, hogy a juh- és kecskehimlő megelőzése és korai felismerése érdekében gyanú esetén haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost! Emellett a hatóság kéri a magyar gazdákat, állatkereskedőket, hogy szigorúan tartsák be a járványvédelmi szabályokat és ismeretlen eredetű élőállatot ne vásároljanak! Az illegális juh- és kecskeszállítmányok esetében a lehető legszigorúbb fellépést alkalmazza a hatóság, a járványügyi kockázatot mérlegelve.
A juh- és kecskehimlőről röviden:
Az emberre nem veszélyes, azonban juhokban és kecskékben súlyos, akár halálos kimenetelű betegség lehet. Tünetei közé tartoznak a himlőre jellemző vörös kiütések mellett a láz, a nyirokcsomók megnagyobbodása, szemhéjduzzanat és savós-nyálkás orrváladék. A kiütések főként a gyapjúval nem fedett bőrterületeken (fej, hónalj, has, farok alatti terület) jelentkeznek, de súlyosabb esetben akár az egész testfelületre kiterjedhetnek.
A betegség 4-14 napos lappangás után lép fel, gyakran a tüdőt és a tőgyet is megtámadja nehézlégzést és csökkent tejtermelést okozva.
A juh-és kecskehimlő tüneteiről, gazdasági jelentőségéről és megelőzéséről hasznos információk olvashatóak a Nébih tematikus oldalán: https://portal.nebih.gov.hu/juh-es-kecskehimlo
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
2026-ban is elindultak a határszemle ellenőrzések
A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását.
A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását. A törvény értelmében a földet a művelési ágnak megfelelő termeléssel kell hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül megakadályozni a gyomnövények megtelepedését.

Fotó: AM
Az Agrárminisztérium felhívja az ingatlantulajdonosok és a földhasználók figyelmét arra, hogy megkezdődött a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtása. Ezeket az ingatlanügyi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalok hajtják végre, melynek során elsősorban a termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási, ideiglenes hasznosítási és mellékhasznosítási kötelezettség teljesítését ellenőrzik.
A törvény hivatkozott rendelkezései arra kötelezik a földhasználót, hogy a termőföldet a művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítsa, vagy termelés folytatása nélkül – a talajvédelmi előírások betartása mellett – a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozza.
A határszemle ellenőrzések – a hasznosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése mellett – kiterjednek a termőföldek engedély nélküli igénybevételének feltárására, valamint a művelési ágak természetbeni és ingatlan-nyilvántartási egyezőségének vizsgálatára is.
A hasznosítási kötelezettség elmulasztása földvédelmi bírság kiszabását vonja maga után.
A felhvívás ide kattintva érhető el.
Forrás: AM Sajtóiroda
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE


