További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
A kutatásban az állami intézetek mellett fontos szerepet kapnak az agráregyetemek, de bekapcsolódnak a nagyvállalatok, a szövetkezetek és ott állnak a rugalmasságot, a stabil pénzügyi hátteret biztosító bankok. Spanyolországban kiemelt cél, hogy lerövidítsék a kutatás és a gyakorlat között a távolságot, ebben a termelő vállalatokkal való együttműködés révén érnek el sikereket – tájékoztatott Győri Enikő, Magyarország spanyolországi nagykövete.
Kérem, mutassa be a spanyol Nemzeti Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kutató- és Technológiai Intézet felépítését és működését!
A Nemzeti Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kutató- és Technológiai Intézet, röviden azINIA az Állami Kutató Intézetek (OPI) egyik képviselője, és mint ilyen, autonóm intézményként a Gazdasági és Versenyképességi Minisztérium (MINECO) Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Államtitkárságához tartozik. Az Intézet küldetése kettős: koordinálja a nemzeti agrárkutató központokat, ebben a minőségében az Intézet Tervezési és Program Koordinációs Aligazgatósága felelős a harmonizációért, a források biztosításáért, valamint a tudományos tevékenység monitoringjáért és ellenőrzéséért. Másrészt agrárkutatási feladatokat is végez, így végrehajtja saját kutatási és technológiai projektjeit (ide értve a technológia transzfert is) a Kutatási és Technológiai Aligazgatóság (SGTI) fennhatósága alatt.
2016-ban az állam két kutatási terve fut, a 2013-2016-os Tudományos és Technikai Kutatási és Innovációs Nemzeti Terv, valamint a meghosszabbított, 2008-2011-es Nemzeti K F I terv: az INIA saját kutatási programját e két terv alapján alkotta meg.
A PhD hallgatók képzése, valamint vendégkutatók fogadása az autonóm tartományokból az INIA kiemelt tevékenysége, megfelelően a Nemzeti K F I terv ajánlásainak. Ezen programok keretében 2014-ben az INIA 3,6 millió eurót költött PhD ösztöndíjakra, amely összeget az Európai Szociális Alap társfinanszírozott.
Az INIA mezőgazdasági és élelmiszeripari K F I projektjei nem csak bőkezű finanszírozásuk, hanem amiatt is kiemelt jelentőséggel bírnak, hogy képesek koordinálni és szinkronizálni a nemzeti és a tartományi érdekek, igények között. Az INIA, az Agrárkutatási Koordinációs Bizottság képes kiegyensúlyozni és közös rendszerbe szervezni a 17 tartomány agrárkutatási intézeteit. A Bizottság évente kétszer tart nemzeti szintű tanácskozást.
Az INIA kutató részlegei az Erdészeti Kutató Központ (CIFOR), az Állategészségügyi Kutató Központ (CISA), a Növényi Genetikai Erőforrások Központ (CRF). a Biotechnológiai Osztály, a Környezetvédelmi Osztály, az Állattenyésztési Osztály, a Növényvédelmi Osztály, az Állat Szaporítási Osztály, az Élelmiszer Technológiai Osztály és végül a Növényvédő Szerek Értékelési Igazgatósága zárja a sort.
Milyen munkát végez a Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács?
A Spanyol Nemzeti Tanács, vagy ahogyan csak emlegetik a CSIC a legnagyobb, kutatással foglalkozó állami intézmény Spanyolországban, Európában pedig a harmadik. Az INIA-hoz hasonlóan a Gazdasági és Versenyképességi Minisztérium (MINECO) Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Államtitkárságához tartozik. Fő célja a kutatás segítségével a tudományos és technikai haladás előmozdítása. A kutatás mellett képzéssel és tanácsadással is foglalkozik.
A CSIC azáltal tölt be központi szerepet a kutatásban, hogy az alapkutatástól kezdve a termelő szektorba irányuló tudástranszferig minden fázissal foglalkozik. Szervezete kutatási központokból és intézetekből áll az ország egész területén elszórva, több mint 15.000 alkalmazottal, akikből 3.000 a kutató és további 3.000 továbbképzésben résztvevő tudós. A CSIC az összes spanyolországi kutatói hely 6%-át tudhatja magáénak. A kutatóintézeteken kívül jelentős egyéb létesítményekkel is rendelkezik, mint pl. könyvtárak.
A CSIC multidiszciplináris és multiszektorális tevékenységet végez a kutatás minden területén. A kutatási tevékenysége nyolc területbe sorolható, így foglalkoznak a humán- és társadalomtudományok, a biológia és biomedicina, a természeti erőforrások, az agrártudományok, a fizikai kutatások és alkalmazásuk, az anyagkutatás és technológia, az élelmiszertudomány és technológia és a kémiai kutatások és alkalmazásuk során felvetődő kérdésekkel.
A Tanács fő tevékenységei közé tartozik a multidiszciplináris kutatási és technológiai kutatások, a tudományos és technikai tanácsadás, az eredmények átadása az üzleti szektornak. Közreműködik a technológia alapú vállalatok alapításában, de nagy hangsúlyt fektet a szakalkalmazottak képzésére, az infrastruktúra kezelésére és a karbantartásra. Ki kell emelni, hogy a tudomány kultúrájának terjesztésével is foglalkoznak és Spanyolország tudományos életének képviselete nemzetközi szinten is jelentős.
A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács, miként viszonyul az agrártudományokhoz?
A CSIC agrártudományi tevékenysége széles kutatási spektrumot fog át, amelynek jelentős társadalmi hatása is van. A kutatások kiterjednek a talajra, a növényekre és az állatokra. Fő célja a fenntartható gazdálkodás megalapozása, amely ugyanakkor együtt jár a minőségi élelmiszertermeléssel. Hozzá kíván járulni továbbá, hogy a mezőgazdaság ne csak élelmiszer előállító legyen, hanem gyógyszerek, üzemanyagok, funkcionális élelmiszerek forrása is. Szintén fontos aspektus a mezőgazdaság, mint a vidéki táj fenntartójának szerepe is
A konkrét kutatási tevékenységet azok a témák határozzák meg, amelyek a társadalom érdeklődésére közvetlenül is számot tarthatnak: környezeti kihívások, pl. hulladékkezelés, talajszennyezés, egészséges élelmiszerek, kímélő állattartás, illetve a környezeti szempontok: klímaváltozás, energia és víz). Ezeket a témákat a CSIC tartományi intézetei is kutatják. A CSIC agrárkutatási részlegeinek nemzetközi kapcsolatai is számottevőek, tekintve, hogy az ország adottságai, a szubtropikus-óceáni-száraz kontinentális-mediterrán mezőgazdaság együttes fenntartása, sok országgal teszi szükségessé a gazdálkodási tapasztalatok cseréjét.
Milyen az élelmiszertudomány és technológia szerepe a spanyol kutatásban?
A CSIC e tevékenysége mind alap- mind alkalmazott kutatásokat magában foglal. Törekszenek arra, hogy az eredményekből minél több jusson el közvetlenül az ipari szereplőkhöz. A kutatási források nagy részét pályázat útján, illetve szerződéses megbízások révén teremtik elő.
A fő kutatási témák: az élelmiszer fogyasztás egészségre és jólétre gyakorolt hatásai, a nyersanyagok felhasználhatósága, valamint a késztermékek eltarthatósága. Foglalkoznak továbbá a melléktermékek felhasználhatóságának kutatásával is. A táplálkozástudomány területén az emésztésre, ezen belül a tejsavbontó baktériumok és a bifidus baktériumok jótékony hatásaira koncentrálnak. Fontos témák ezen túl az élelmiszer-biztonság, biotechnológia, valamint az élelmiszeripari gépek fejlesztése-továbbfejlesztése is.
A CSIC-nek az országban sok helyen működnek kutatóintézetei, az agrárkutatás területén 23 ilyen működik, az élelmiszerkutatásban 8. Olyan nagyhírű intézetek tartoznak ide, mint pl. a riojai Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet, vagy az andalúziai Fenntartható Mezőgazdasági Intézet, és a szintén andalúziai Növényi Biokémiai és Fotoszintézis Intézet.
Spanyolországban a diktatúra utáni átalakulás az Autonóm Tartományok hatásköreinek, önálló döntési körének és jogosultságainak erőteljes megerősödését is jelentette, ennek következménye az is, hogy minden tartomány felállított az utóbbi 30 évben saját agrárkutató intézetet, amelyet igyekszik minél meghatározóbb tényezővé tenni a tudományos életben. Ma országszerte, mintegy 17 db mezőgazdasági kutató intézetet működtetnek.
A kutatóintézetek tevékenysége az évek során specializálódott, az intézetek némelyike európai ismertségre tett szert az általa végzett specifikus kutatások révén.
A legismertebbek talán az IRTA katalán, az IFAPA andalúz és az IVIA valenciai intézetek.
Néhány szóban be tudná mutatni ezeket az intézeteket?
Az IRTA (Instituto de Investigaciónde la Generalitat de CatalunyadeAgricultura, Ganadería, Pescay Alimentación) küldetésének az agrár és élelmiszeripari szektorok modernizációjához, versenyképességéhez és fenntartható fejlődéséhez való hozzájárulást tartja. Ezen belül kiemelten foglalkozik az élelmiszerek egészségre gyakorolt hatásainak kutatásával, valamint a környezettel és a klímaváltozás hatásaival.Az IRTA-hoz 14 kutató centrum/kísérleti állomás és 21 egyéb kutatóhely tartozik, ez utóbbiból 6 Barcelonában, 7 Leidában, 6 Tarragonában és 2 Gironában.
Az IFAPA (InstitutoAndaluz de Investigación y FormaciónAgraria, Pesquera, Alimentaria y de la ProducciónEcológica) küldetése a katalán intézethez hasonlóan az agráriumhoz köthető szektorok versenyképességének javítása és modernizációja, kiegészítve az agrárszektorhoz köthető képzések színvonalának emelésével.Az intézet a kutatói tevékenységen túl összeállítja Andalúzia szektort érintő kutatási tervét, támaszkodva az érintett vállalatok munkájára is. Az intézet kutatói oktatóként részt vesznek az andalúz oktatási intézmények és egyetemek programjaiban. Jelentős gyakorlati képzési programot bonyolít le mezőgazdászok, halgazdasági- és élelmezéstudományi szakemberek részére, amelynek során a kutatások során szerzett tapasztalatokat ültetik át a gyakorlatba. A gazdaságok és üzemek felé ezenkívül szaktanácsadási szolgáltatást is nyújtanak. Ösztönzik a különböző kutatási programok, valamint a magán- és közintézmények közötti együttműködést és koordinációt.
Az IVIA(InstitutoValenciano de InvestigacionesAgrarias) specialitása pedig a citrusfélék termesztésének kutatása, de sok egyéb kertészeti és állattenyésztési programjuk is van. A fent bemutatott intézetekhez hasonlóan fő feladatának tekinti a távolság lerövidítését a kutatás és a gyakorlat között a termelő vállalatokkal való együttműködés révén. Emellett jelentős oktatási és szaktanácsadási tevékenységet végez.
Ebben a kutatási munkában hol helyezkednek el az egyetemek?
Spanyolországban 31 egyetem rendelkezik mezőgazdaság-tudományi, vagy azt is oktató karral, és ezek mindegyike végez valamilyen kutató tevékenységet. Munkájukat a bemutatott országos, illetve tartományi kutató intézetekkel összehangoltan folytatják.
Spanyolországban általános, hogy a szövetkezetek, illetve a szövetkezeti bankok tagjaik számára a legkülönfélébb szolgáltatásokat nyújtják. Ez így van pl. a legnagyobb mezőgazdasági szövetkezeti bank, a Cajamar esetében is, amely tagjai részére kertészeti kutatásokat végez, és a legújabb tudományos eredmények segítségével segíti hozzá a tagokat versenyképességük megőrzéséhez. A Cajamar Alapítványok (FundaciónCajamar és FundaciónCajamarComunidadValenciana) az üvegházas termesztési technológiai innováció és tudásbázis fő referenciaközpontjának számítanak Spanyolországban. Közel 30.000 ha területen, két kutatás-fejlesztési (K F) központban történik az üvegházas termények kísérleti termesztése (La EstaciónExperimentalCajamar Las Palmerillas – El Ejido, Almería, valamint Centro de Experiencias de Cajamar en Paiporta). Legújabb kutatási projektjeik többek között a megújuló energiák minél szélesebb körű felhasználását, valamint a robottechnológiák alkalmazását célozzák. A biotermékek termesztése egyre nagyobb teret nyer, mivel egyre inkább ebbe az irányba mozdulnak el a felvevőpiacok.
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV