Kitett, száraz körülmények között, ahol már semmit nem lehet termeszteni, az akác még mindig képes tüzelőt adni. Széljárta homokos területekenis képes erdőt képezni és fontos a méhészet szempontjából is. A pillangós virágúak között számontartott fafaj javítja a talajt, kísérő növénye, társulásaiban, a bodza és a csalán, amelyek egyben nitrogénjelző növényeink is. Bár vadeltartó képessége kicsi, nincs ma olyan fa hazánkban, amely képes lenne kiváltani. Az erdészek, az akácosokat színesítve, később vadgyümölcsökkel, más cserjékkelnevelnek erdőt, munkájuk eredménye azonban sokszor csak egy-egy emberöltő után mutatkozik meg.

A növénynemesítés egyik legnehezebb ága ma a fafajok szelekciója és különösen igaz ez a lassan növő fákra. Ebbe a már-már heroikus munkába pillanthatott be a látogató Helvécián szeptember 14-én, köszönhetően annak, hogy a magyar kutatóállomások az új struktúra miatt, eddig rejtegetett kincseiket sorra mutatják be. Az eredményes és sikeres növénytermesztés első lépései ugyanis a termőhelynek megfelelő és a klímához alkalmazkodó fajtaválasztás alapozza meg.

A szakmai napot a „125 éves a növényfajtakísérlet” című jubileumi programsorozat részeként rendezte meg a hivatal. Az összejövetel középpontjában a Helvéciai Fajtakísérleti Állomáson mintegy 20 éve elkezdett akác fajtavizsgálatok eredményei álltak.

A Helvéciai Fajtakísérleti Állomás adott otthont a NÉBIH legutóbbi erdészeti fajtabemutatójának, melynek résztvevőit Lukács József, a NÉBIH tenyésztési és növénytermesztési elnökhelyettese köszöntötte. A szakmai eseményen az akáctermesztés tapasztalataival és jövőbeni irányaival ismerkedhettek meg a jelenlévők. A téma iránti nagy érdeklődést mutatta, hogy a magyar nemesítőkön és gazdálkodókon kívül a szomszédos országokból is jó néhány vendég érkezett a bemutatóra, így több mint 70 szakember tekintette meg a NÉBIH hatósági vizsgálatait.

Magyarország erdőterületének csaknem negyedét, míg a hazai élőfa-készlet mintegy 14 százalékát teszik ki az akácerdők. Számottevő kiterjedése mellett ugyancsak említésre méltó, hogy az akácerdő az egyik legértékesebb megújuló energiaforrásunk, ráadásul azokon a területeken termel faanyagot és oxigént, ahol más mezőgazdasági növényi kultúrákat már nem lehet eredményesen termeszteni.

A magyar mezőgazdaság és erdőgazdálkodás számára egyaránt kiemelten fontos a magas színvonalú növénytermesztés, melynek alapját a genetikai anyagok megőrzése, a növényfajták állami elismerése, a megfelelő minőségű vetőmag, vegetatív szaporító-alapanyag, illetve ültetési anyag előállítása és felhasználása, valamint a korszerű fajtahasználat képezi.

A Helvéciai Fajtakísérleti Állomás csaknem két évtizede végzi hatósági, fajtavizsgálati tevékenységét a fenti célok szellemében. Az itt folytatott hatósági vizsgálatok és kísérletek eredményeit a NÉBIH munkatársai mutatták be a szakmai napon, ahol arról is szó esett, hogy a helvéciai állomás fontos bemutató helyszínként szolgál a fajtákat használó gazdálkodók számára. A program részeként az újonnan bejelentett fajták DUS-megkülönböztethetőség, egyöntetűség és állandóság-vizsgálatát 40 bejelentett és államilag elismert fajtán mutatták be. A bemutatón a gazdasági értékvizsgálatokat 5 különböző üzemi kísérletben tekintették meg, ahol 16 bejelentett és államilag elismert fajta teljesítményét hasonlítják össze 18 hektár nagyságú kísérleti területen.