További információk e témában a Az élelmiszer-gazdaság külkereskedelme 2024. I–III. negyedév című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 4. szám.
Forrás: AKI
Pillanatnyi helyzetkép Magyarország agrometeorológiai helyzetéről az Országos Meteorológia Szolgálat felmérésében, sok hasznos és igen részletes adattal tűzdelve.
A január nagy részében hazánk időjárását meghatározó hidegpárna a hét elején feloszlott, és eddigi eseménytelen időjárásunkat frontokban bővelkedő, mozgalmas idő váltja fel tavaszt idéző hőmérséklettel, széllel, esővel. Az őszi vetések jellemzően továbbra is jól telelnek. Eddig nem fordult elő olyan komolyabb fagy, ami hótakaró nélkül kárt okozott volna a növényi állományokban. Ugyanakkor a kártevőket és a különböző kórokozókat sem ritkította eddig kemény hideg. – tájékoztatott az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A karácsony után eltelt egy hónapos időszakban meglehetősen száraz idő uralkodott a Kárpát-medence nagy részén, a 30 napos csapadékösszeg a legtöbb helyen az 1 mm-t sem érte el, csak a Kisalföldön esett 10 mm-t meghaladó mennyiség, és alakult ki összefüggő hóréteg (1. ábra).
A változás kedden kezdődött, amikor egy markáns hidegfronthoz kötődően több hullámban esett többféle halmazállapotú csapadék, eső, fagyott eső, havas eső, hó, és este néhol zivatarok is előfordultak. Az ország délnyugat-északkeleti tengelyében 15-20 mm volt a jellemző csapadékmennyiség, a Dunántúl északi felén és délkeleten esett ennél kevesebb (2. ábra), de ezeken a tájakon a megelőző időszakban is hullott némi eső illetve hó. Kedden a napi csapadékrekord is megdőlt Pécsett, ahol az egyik csapadékmérő állomásunk 48,2 mm-t detektált. Havas tájak az Északi-középhegységben és a Dunántúl délnyugati részén fordultak elő a hét közepén.
A nagyrészt száraz január során az alacsony párolgásnak köszönhetően nem száradtak ki számottevően a talajok, így a hét első felében hullott csapadék az ország nagy részén telítette a talajok felső 20 cm-es rétegét (3. ábra), és ennél mélyebben is csak délkeleten van vízhiány.
A hőmérséklet meglehetősen tág határok közt mozgott az elmúlt egy hét során. A múlt hét második felében még sokfelé voltak -5; -10 fok közötti minimumok, majd enyhült az idő, ugyanakkor a borongós időben csökkent a napi hőingás is. Kedden a Dunántúl délnyugati felén +10 fok fölé melegedett a levegő, ugyanakkor északkeleten csak 1 fok körül alakultak a maximumok (4. ábra). A talaj felszín közeli része csak a havas tájakon fagyott, de mélyebb rétegekben ezeken a területeken sincs talajfagy.
Az őszi vetések jellemzően továbbra is jól telelnek. Eddig nem fordult elő olyan komolyabb fagy, ami hótakaró nélkül kárt okozott volna a növényi állományokban. Ugyanakkor a kártevőket és a különböző kórokozókat sem ritkította eddig kemény hideg.
Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr, Kaposvár és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon* (5., 6. és 7. ábra).
Az őszi káposztarepce vetése és kelése körül aránylag kedvező volt az időjárás: megfelelő mennyiségű csapadék hullott a talaj-előkészítéshez, a keléshez, a növény kezdeti fejlődéséhez. Még az őszi árpa is talált elegendő nedvességet a keléshez. Az őszi búza vetéséhez azonban már sokfelé nem lehetett jó magágyat készíteni a rögös talajban, a vetés pedig porba történt. Október végén, november elején még éppen időben érkezett a kiadós eső a fejlődő növények számára, a hó végéig tartó csapadékos és enyhe időszak elegendő időt adott a kalászosok fejlődésére. Az ország döntő részén nagyjából kiegyenlítődtek a csapadékviszonyok az év végére: azaz a csapadékösszeg az ideális körül alakult, a talaj pedig feltöltődött nedvességgel. Már csak a Tiszántúl, főleg annak déli fele van lemaradásban. Ez most problémát nem jelent, tavaszig még van idő a nedvesség pótlódására. December végétől tartósan szárazra fordult az idő, de ilyenkor kicsi a párolgás, a csapadékösszeg pedig még mindig az ideális körül alakul. Az őszi búzára számított hőösszeg országszerte jóval az optimális érték fölött (helyenként már csaknem a duplájánál) jár az enyhe ősz és december hatására.
Az előttünk álló egy hétben is mozgalmas marad időjárásunk, számos front vonul át fölöttünk, a ködös, párás idő nem tér vissza, inkább tavaszias lesz az időjárás jellege. Bár gyakran lesz erősen felhős az ég, de majdnem minden nap számítani lehet némi napsütésre is. Cspadék főként eső formájában érkezik, pénteken lehet eleinte északkeleten havazás, majd a jövő hét közepén várhatók ismét hózáporok. Szombat kivételével minden nap várható több-kevesebb csapadék, összességében 5-15 mm közötti összeg valószínű. Gyakran lesz szeles az idő, többször várható nagy területre kiterjedő erős, néhol viharos szél. A hőmérséklet is a tavaszt idézi, a hó mindenütt elolvad. Vasárnaptól a jövő hét közepéig az éjszakák is fagymentesek lesznek, napközben pedig a Dunántúlon már péntektől, szombattól pedig keleten is 10 fok fölé melegszik a levegő. Lehűlést hozó hidegfront a jelenlegi számítások szerint jövő szerdára várható, amikor az ilyenkor megszokott értékekre esik vissza a hőmérséklet.
Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, április 1-től kezdődően meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak.
Forrás: met.hu
Adatokat közöltek a magyar agrár-külkereskedelmi forgalomról
Magyarország agrár-külkereskedelme a vizsgált időszakban is koncentrált és erősen Európa-centrikus volt: az exportforgalom 95 százalékát európai országokkal bonyolítottuk. Ázsia részesedése 3,1, Amerikáé 1,1 százalék volt, Afrika és Ausztrália részesedése pedig az 1 százalékot sem érte el. Természetesen az Európai Unió belső piaca abszolút meghatározó, az agrár-külkereskedelmi exportból 83,5 százalékkal, az importértékből 92,4 százalékkal részesedett 2024 első kilenc hónapjában. Az EU-tagországokba exportált termékek értéke 3,6 százalékkal, az import értéke 2,9 százalékkal emelkedett, az egyenleg 1960 millió eurós értéke 6,3 százalékkal több, mint a bázisidőszakban volt.
A legfontosabb export- és importpartnerek köre szinte azonos, így a legnagyobb agrár-külkereskedelmi forgalom 2024 első három negyedévében is Németországgal bonyolódott. Az agrárexport értékének csökkenő sorrendjében további fontos partnerek voltak még Olaszország, Románia, Ausztria, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Horvátország, az Egyesült Királyság és Hollandia. A felsorolt országok részesedése megközelítette a teljes agrárkivitel 72,7 százalékát. Az agrártermékek főbb beszállítói szinte megegyeznek az exportpiacokkal, amelyek a behozatal 81,5 százalékát biztosították.
Az MVH közleményt adott ki: A bejelentés elmulasztása 100%-os szankciót eredményez
Az Agro-ökológiai Program keretében benyújtott kérelmek elbírálása során támogatási feltétel a növényvédelmi kezelések bejelentése.
Ez azt jelenti, hogy azoknak a gazdálkodóknak, akik a támogatásban részt kívánnak venni, a választott gyakorlattól függetlenül az esetleges növényvédőszeres kezelésekről adatszolgáltatási kötelezettségük van. Ilyen bejelentésnek minősül a permetezés hiányában tett nemleges nyilatkozat is. A szankció 100%-os.
A fentiek tekintetében tehát a növényvédelmi kezelés ellenőrzése két részre bontható a 2024. évi kérelmekre vonatkozóan:
A növényvédelmi kezelések bejelentése az alábbiak szerint lehetséges:
A permetezési adatok bejelentésének határideje 2025. január 31.
Forrás: MVH
Szudánban közel 25 millió ember éhezik tartósan
Róma/New York, 2025. január 7. – Sürgős lépésekre – és főként azonnali és akadálytalan humanitárius hozzáférésre van szükség az egyre terjedő szudáni éhínség kezeléséhez. Az országban közel 25 millió ember éhezik tartósan – jelentette az ENSZ Biztonsági Tanácsának New Yorkban Beth Bechdol, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) főigazgató-helyettese.
A FAO-t arra kérték föl, hogy tájékoztassa a Biztonsági Tanács tagjait a súlyosan aggasztó szudáni helyzetről, mivel az elhúzódó fegyveres konfliktus és a kényszerű áttelepítések egy példanélküli élelmezési válságot idéztek elő Afrika harmadik legnagyobb országában.
A legfrissebb integrált élelmezésbiztonsági helyzet besorolás alapján a lakosság fele (mintegy 24,6 millió ember) súlyosan és tartósan éhezik. Ez 3,5 millióval több 2024 júniusához képest.
Az élelmezésbiztonsági skála alapján, mely egy széleskörű összefogás eredménye az élelmezésbiztonsági és táplálkozási elemzések és döntéshozatal támogatására, ez a legrosszabb helyzet az ország történelmében. Az éhínség és a tartós alultápláltság már eddig is több tízezer ember életébe került.
Az ország lakosságának közel kétharmada függ a mezőgazdaságtól. A legfőbb termények, mint a cirok, köles vagy a búza, termelése 46%-kal csökkent a 2023–2024-es szezonban – a konfliktus első évében. Ez az elveszett termésmennyiség alkalmas lett volna 18 millió ember élelmezésére, ehelyett mintegy 1,5 milliárd dollár veszteséget jelentett.
A humanitárius segítségnyújtás akadályoztatása tovább rontja a helyzetet, míg az erőszak és a gazdasági zavarok a piaci működést nehezíti, elérhetetlen magasságokba emelve az alapvető élelmiszerek árát.
Ez már a negyedik alkalom az elmúlt 15 évben, hogy éhínség sújtja Szudánt – figyelmeztetett Beth Bechdol, kiemelve az ENSZ Biztonsági Tanács fontos szerepét a 2417-es határozattal összhangban, ami a konfliktus és az éhezés közti kapcsolatra mutat rá.
„Sürgős lépésekre van szükség, hogy megállítsuk az éhínséget Szudánban” – mondta a FAO főigazgató-helyettese.
Forrás: FAO