Keressen minket

Mezőgazdaság

Debrecen: Stratégiai szerep a vízgazdálkodásban

Közzétéve:

Harminc év után tettek újra hazánkban záróvizsgát a mezőgazdasági vízgazdálkodási mérnökök a Debreceni Egyetemen. A 2018-ban újraindított egyedülálló mesterképzésen idén elsőként hét magyar hallgató végzett. Az agrárkar kurzusa iránt nemzetközi szinten is nagy az érdeklődés.

A klímaváltozással, az aszály valamint belvíz egyre gyakoribb megjelenésével a hazai gazdasági szektorban megnőtt a korszerű, vízgyűjtő szintű integrált vízgazdálkodási tudás iránti érdeklődés.

– A harminc év után újra induló kurzus tartalmilag teljesen átalakult – mondta a hirek.unideb.hu-nak Tamás János. A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Víz és Környezetgazdálkodási Intézetének igazgatója kifejtette: a távérzékelés, az automatizálás, a precíziós mezőgazdaság és az agrárdigitalizáció más dimenzióba helyezte a vízgazdálkodást. Csúcsminőségű eszközökkel, szoftverekkel, hidrológiai, aquapónia, talajtani laborokban a hidraulikától, a talajfizikáig találkozhatnak és sajátíthatnak el speciális tudást a hallgatók.
– A hatékony öntözéses gazdálkodás technológiailag az agrárium legbonyolultabb és legdrágább területe, ezért nagyon fontos, hogy a hallgatók egyedülállóan a Tiszántúl valamennyi agrohidrológiailag meghatározó (Nyírség, Hajdúság, Kunság) régióiban és változó növényi kultúrák öntözéstechnológiájának területén a Debreceni Egyetem saját kutatóhelyein szerezhetnek gyakorlati ismereteket – hangsúlyozta a professzor.

Az agrárfelsőoktatás átalakításának egyik meghatározó eleme a nemzetközi mezőgazdasági képzés kiszélesítése. A kezdetektől ezt a trendet követve a mezőgazdasági vízgazdálkodási mérnök MSc szak angol nyelven is végezhető.

– A Debreceni Egyetem a komplex és multidiszciplináris kurzusa révén stratégiai szerepet tölt be a Tisza vízgyűjtő területén a vízgazdálkodás egyre sürgető szakember-utánpótlásában. A cél olyan vízügyi szakemberek képzése, akik a legkorszerűbb laborokban és egyetemi öntözési kísérleti helyeken megszerzett tudásukkal képesek a területi vízgazdálkodás tervezési, irányítási feladatait ellátni, és megoldani a fenntartható vízgazdálkodás komplex feladatait a legmagasabb színvonalon  – ismertette Tamás János.

Ezt segíti az Európai Unió kiválósági kutatási infrastruktúra programja (European Strategy Forum on Research Infrastructures, ESFRI) által regisztrált Nemzetközi területi vízgazdálkodási és klíma adaptációs Műszerközpont létrehozása is, melynek kiépítése idén fejeződik be a karon. Ez évben indult a nemzetközi H2020 WATERAGRI projekt is az intézeti részvétellel, amely 2024-ig európai szinten integrálja a mezőgazdasági vízgazdálkodás legújabb eredményeit.
A globális vízproblémák fokozódását és egyben a releváns hazai víztudomány elismerését jelzi a nemzetközi hallgatóság jelentős részvétele a DE mesterszintű mérnök képzésében. Különösen a harmadik világ országaiból érkeznek hallgatók, de vannak egyebek mellett jordániai és brazil diákjai is a szaknak.

– Elemi fontosságú a világ nagy vízgyűjtő területeinek, a nagy öntözéses gazdaságokat ellátó Nílus, Amazonas vagy Mekong hidrológiai, agrár és ökológiai ismerete számukra. Az itt végzet szakemberek konvertálható tudást kapnak. A Kárpát-medence hidrológiai viszonyai lehetőséget biztosítanak, hogy egyszerre megismerjék a vízrendezés és az aszálykezelés problémáját. Itt mindkettővel meg kell birkózniuk a szakembernek, nem ritkán egy éven belül – mutatott rá Tamás János.

A mezőgazdasági vízgazdálkodást hazánkban gyakran az öntözéssel azonosítják. Ez azonban a terület egy nagyon kis szegmense.

– Magyarország területének 90% aszályérzékeny. A szántóföldi talajok mindössze 2%-át öntözik. A hazánkba érkező vizek kétharmada a Duna vízgyűjtőjén vonul le, azonban a felhasználási igény döntően az Alföldön, a Tisza vízgyűjtőjén van. A klímaváltozás mezőgazdaságra gyakorolt hatásainak csökkentésére megindított, új átfogó öntözési program célja az öntözött területek növelése. A meglevő és a fejlesztésben érintett vidékek 70% a Tiszántúlon van. Elég csak a már elkezdett derecskei vagy a várhatóan induló CIVAQVA öntözési programra gondolni – emlékeztetett a szakember.

A képzés meghatározó része a vízgazdálkodáshoz köthető gazdálkodási problémák megoldása, ilyen többek között mezőgazdasági területeket érintő hígtrágya kezelés, a felszíni vizeket érintő eróziós üledékek, vagy az intenzív halgazdálkodás vízminőségre gyakorolt hatása.

– A víz felhasználhatóságát jelentősen befolyásolja a víz minősége. Rendkívül fontos, hogy a hallgatók olyan szemléletet kapjanak, amely a fenntarthatóság irányába mutat. Ne használják túl a vízkészleteket, sem mennyiségi, sem minőségi szempontból. A felszíni vizek vízminősége az elmúlt években sokat javult, ugyanakkor újabb problémák is megjelentek, mint a mikroműanyagok, valamint biokémiailag aktív anyagok jelenléte a vizekben. A modern kor vízgazdálkodási szakembereinek olyan problémákat kell megoldaniuk, mint a nagyobb városokban lehulló és elvezetett csapadékvizek hasznosítása, egyéb alternatív vízkészletek felhasználása. Az DE agrár és élelmiszeripari kutatás – gazdasági stratégiai területén, azaz a Tisza vízgyűjtőjén, a klímaproblémák 80 százaléka a sok, a kevés, vagy gyenge minőségű vizekre vezethető vissza így vízgazdálkodási eredetű – véli a nemzetközi tapasztalatok alapján is a Víz és Környezetgazdálkodási Intézet igazgatója.

Forrás: Debreceni Egyetem
Borítóképet fényképezte: Debreceni Egyetem

Mezőgazdaság

Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés 2024 október

A FAO (Food and Agriculture Organization) októberi előrejelzése:

Published

on

A FAO (Food and Agriculture Organization) legutóbbi, októberi előrejelzése alapján a 2024. évi globális gabonatermelés 2853 millió tonnára emelkedett. A növekedés hátterében a rizs és a búza termésmennyiségének felülvizsgálata áll. Azonban a módosítások ellenére a 2024. évi globális gabonatermelés várhatóan még mindig elmarad a tavalyitól. (1. ábra)

1. ábra.: A globális gabonatermelése, felhasználása és készletek 2015 és 2024 között

A búzatermést 792,9 millió tonnára becsülik, ami 0,2 %-os növekedést jelent az előző hónaphoz képest. Az emelkedés az ausztráliai kilátások javulásával magyarázható, hiszem a kontinens nyugati részén a kedvező időjárási viszonyok javították a termésátlagot. A túlzott növekedést ellensúlyozza az Európai Unió termelési előrejelzése, ahol a túl sok csapadék miatt a vártnál alacsonyabbak a termésátlagok.

Fotó: Pixabay

A kukoricatermelés előrejelzése csökkent az Európai Unióban, azonban az Egyesült Államokban az egész vegetációban tapasztalható kedvező körülményeknek köszönhetően emelkedett a legutóbbi felmérések szerint. A rizs tekintetében számos termelő országban a visszatérő árvíz negatívan hatott a hozamokra, azonban a csökkenést mérsékeli az Indiában várt rekordmennyiségű termés.

A becsült gabonafelhasználás 12,4 millió tonnával emelkedett az előző évhez képest, míg a búza felhasználására vonatkozó előrejelzés 793,7 millió tonnára növekedett. A becslések alapján a búza élelmiszeripari felhasználása növekedett, míg a takarmányozási és egyéb célú felhasználása csökkent. A kukorica és a cirok várható felhasználása szeptemberhez képest növekedett, ami a rizs esetében is megfigyelhető. Ez elsősorban India javuló ellátási kilátásával magyarázható, de az etanolgyártásra kibocsátott állami rizskészletek is szerepet játszanak benne.

A gabonakészletre vonatkozó előrejelzés szeptemberhez képest 1,7 millió tonnával csökkent, de ez még így is 10,5 millió tonnával magasabb az év eleji értéknél. A becsült készletek a tavalyihoz képest szinte változatlanok (30,6 %), ami megfelelő ellátási kilátásokat jelez. A búzakészletek várhatóan 316,2 millió tonnára emelkednek, főként az ausztrál és ukrán készletbecslések miatt. Azonban a kukorica- és árpakészletek csökkenése várható, amit elsősorban az Európai Unió alacsonyabb termelésátlagai okoztak. A rizskészlet előrejelzése 1,82 millió tonnával növekedett szeptemberhez viszonyítva.

2. ábra: A globális búzatermelése, felhasználás és készletek 2015 és 2024 között

A gabonafélék világkereskedelme 2,5 millió tonnával emelkedett, de ennek ellenére 2,7 %-os csökkenést jelez az előző évhez képest. A búza világkereskedeleme az előrejelzés szerint 4,1 %-kal (8,6 millió tonnával) csökkent a tavalyi évhez képest és 1 millió tonnával marad el a szeptemberi becsléstől. Ez főként az Európai Unió, valamit Egyiptom alacsonyabb export becslésének köszönhető. Ezzel szemben a kukorica kereskedelmének emelkedését várják az Európai Unió importigényeinek fokozódása, valamint a növekedő brazil export miatt.

Az árpa és a cirok iránt is megnőtt a kereslet, főleg Kína exportigényei miatt, amit várhatóan Ausztrália és az Egyesült Államok termése fedezni fog. A rizs kereskedelme csökkent, azonban várhatóan a jövő évben emelkedni fog a közel-keleti és afrikai országok importnövekedése miatt.

Forrás: Fodor Attila -NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Meddig emelkedik még a banán ára?

A banán termesztését több tényező is veszélyezteti.

Published

on

Közkedvelt trópusi gyümölcsünk, vagyis a banán termesztését több tényező is veszélyezteti. A globális felmelegedéssel a klimatikus viszonyok jelentősen változnak: a legnagyobb kihívást az időjárási szélsőségek és a természeti katasztrófák okozzák. A termesztést egy gyorsan terjedő növénypatogén gomba, a Fusarium oxysporum f. sp. cubense is fenyegeti.

Emellett a kereskedelmi bizonytalanságok, az infláció és az árfolyam-ingadozások hatását sem lehet figyelmen kívül hagyni, melyek mind befolyásolják a banán árának alakulását. Az Európai-Unió csupán a banánfogyasztás kis részét (10-11 %) képes előállítani, így nagy mértékben ki van téve az import termékeknek. Az idei évben az importált banán nagykereskedelmi ára 0,89 és 1,1 euró/kg között mozgott, amit a 2023-as átlagár is megközelített (1.ábra).

1. ábra: Az importált banán nagykereskedelmi ára 2010 és 2024 42. hete között (Forrás: GOV.UK)

Hazánk elsősorban Közép-és Dél-Amerikából importál banánt, mely döntően Costa Ricáról vagy Ecuadorból származik. Utóbbi esetében idén februárban volt a legmagasabb az átlag nagykereskedelmi ár a budapesti nagybani piacon (2. ábra).

2. ábra: Az Ecuadorból importált banán átlagos nagykereskedelmi ára a budapesti nagybani piacon 2024 január és október között (Forrás: AKI PÁIR)

A Fusarium oxysporum f. sp. cubense R1-es törzse a 20. század első felében okozott már jelentős veszteségeket. Dél-Amerikában a legpusztítóbb kórokozóként tartják számon. Sajnos eredményesen nem tudták kezelni a betegséget. Az egyetlen megoldás az ültetvények felszámolása és az új, rezisztens fajták telepítése volt. Mára a rezisztens, Cavendish fajták a globális termelés több, mint felét teszik ki. A Cavendish fajták megoldást jelentettek a gomba R1 törzse ellen, azonban egy új törzs, a Tropical Race 4 (TR4) ellen már nem nyújtanak védelmet. A fertőzött növények szállítószövetei elhalnak, ami hervadást, levélszáradást, az álszár megrepedését, végső soron pedig a növény pusztulását okozza (3. ábra). Jelenleg a piaci igényeknek megfelelő rezisztens fajta nem áll rendelkezésre és kémiai védekezésre sincs lehetőségünk, ezért a fertőzés megelőzésére törekednek a termelők.

3. ábra: A banán fuzáriumos hervadásának tipikus tünetei Cavendish banánon (Forrás: Maymon et al., 2020)

A TR4 kórokozó globális elterjedésű, jelenleg 22 országban, főleg Dél- és Délkelet-Ázsiában azonosították, de a Közel-Keleten, Afrikában, Óceániában és Dél-Amerikában is jelen van. A helyzet sürgősségét felismerve megalakult a TR4 globális hálózat (TR4GN), ami megkönnyíti a kórokozó elleni védekezést és az általa okozott kár mérséklését. Ez a kezdeményezés kulcsfontosságú, hiszen a banánnak kiemelet szerepe van az élelmezésbiztonságban, emellett számos fejlődő országban létfontosságú bevételi forrást jelent.

Forrás: Fodor Attila -NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Műanyag helyett hagymahéj?

Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte

Published

on

Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte, ezért egyre többen keresik a megoldást a csomagolások fenntartható alternatíváinak megtalálására.

Egy skót startup, a HUID (hollandul bőr) azt tűzte ki célul, hogy hagymahéjból olyan környezetbarát csomagolóanyagokat készítsen, amelyek otthon is komposztálhatóak. Ez az újfajta csomagolás nemcsak a műanyag hulladék csökkentésében játszhat fontos szerepet, hanem a mezőgazdasági melléktermékek hasznosításában is.

A HUID munkáját a National Manufacturing Institute Scotland (NMIS) és a Strathclyde Egyetem kutatólaboratóriuma, az Advanced Materials Research Laboratory (AMRL) is támogatja, különböző tesztek elvégzésével vizsgálják a hagymahéjból készült csomagolóanyagok teljesítményét, felhasználhatóságát és környezeti hatásait. Az eddigi eredmények bíztatóak, a HUID már két prototípust is kifejlesztett – a Pyber névre keresztelt, kartonhoz hasonló anyagot, és a Cellofil nevű rugalmas fóliát, ami az LDPE és PE fóliák kiváltására lehet alkalmas.

Az előállítási folyamat során cellulózt vonnak ki a hagyma héjából, amit aztán biopolimerré alakítanak, létrehozva egy olyan anyagot, amelynek eltarthatósága hasonló a műanyagéhoz, mégis komposztálható.

A hagymahéj egyedi tulajdonságai között kiemelendő, hogy természetes antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segíthetnek a romlandó élelmiszerek eltarthatóságának meghosszabbításában. Egy másik jellegzetes tulajdonságát viszont nem „örökli” az alapanyagnak a csomagolás, mégpedig az illatát. A megalkotók elmondása alapján a minták illata nagyon enyhe, inkább édeskés.

A HUID hagymahéj alapú csomagolása jelentős lépés lehet a fenntarthatóbb gazdaság és a kevésbé műanyagigényes jövő felé és jó példa arra, hogy a kreatív innováció segítségével még a legegyszerűbb anyagokból is létre lehet hozni valami forradalmit.

Forrás: Köbli Brigitta – NAK

Tovább olvasom