További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
A földön az éghajlatváltozás egyre észrevehetőbbé válik. 2018 forró nyara miatt a német mezőgazdasági termelők 340 millió eurót kaptak aszálykárra, ami nem feltétlenül lesz az utolsó alkalom a helyi gazdák életében. Ugyanakkor egyre több embert kell táplálni anélkül, hogy további károkat okoznánk a környezetnek.
Meg tudja-e csinálni az európai mezőgazdaság? – teszik fel a kérdést.
A jövőben nem a maximális termésnövelés kérdése lesz a legfontosabb, hanem a nagyobb termésstabilitás elérése a célunk – mondta Timo Kautz, a berlini Humboldt Egyetem mezőgazdasági és kertészeti tudományok professzora az EURACTIV workshopján.
A földműveseknek új gazdálkodási rendszereket kell kidolgozniuk. Például olyan növények termesztésével kell foglalkozniuk, amelyek jobban képesek átvészelni a szárazabb körülményeket. Azonban ez technológiai újítások nélkül nem lehetséges.
A Pricewaterhouse- elemző cég által készített 2016-os tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a stabil és megfizethető élelmiszer-ellátás az elkövetkező évtizedekben csak akkor garantálható, ha az EU intelligens nemesítési módszereket, genomszerkesztést és genetikai módosításokat is alkalmaz.
Az európai agrárpolitikának (KAP) azonban még mindig sok akadálya van, amelyeket le kell küzdenie. Az Európai Bizottság további kutatást tervezett megvalósítani 10 milliárd euró finanszírozással a Horizont Európa költségvetéséből. Nem sokkal ezt követően azonban az Európai Bíróság határozata felrázta a mezőgazdasági ágazatot.
A bíróság úgy döntött, hogy az úgynevezett CRISPR / Cas9 módszerrel történő növénynemesítés az EU-ban a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO) szigorúan ellenőrzött kategóriájába tartozik. Ez azt jelenti, hogy az ilyen módon nevelt növényeket kiterjedt és költséges teszteknek kell alávetni azért, hogy az európai piacon jóváhagyható legyen – ez egyértelmű akadály az ágazat számára. Vytenis Andriukaitis Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Biztos szerint az új növénynemesítési technikák megbélyegzését meg kell szüntetni. A kérdés továbbra is az Európai Parlament új Mezőgazdasági Bizottságának napirendjén van, amint annak egyik tagja megerősítette az EURACTIV-nak.
Az utópikus jövő
Hermann Färber, a kereszténydemokraták (CDU) képviselője a Bundestagban, egyben tagja a táplálkozási és mezőgazdasági bizottságnak. Szerinte újra kell gondolni, hogyan kezeljük a növénynemesítési technikákat, hogy a jövőben elegendő táplálékot lehessen előállítani.
A vitatott gyomirtó glifozát régóta politikai bűnbak lett – mondta az eseményen.
Az élelmiszer-ellátás jövőbeni biztosításának mértéke erősen függ attól, hogy az EU 2021-től hogyan alakítja a Közös Agrárpolitikát. A Naturschutzbund Deutschland (NABU) természetvédelmi szervezet azt követeli, hogy az Európai Bizottság 2027-ig szüntesse meg a közvetlen kifizetések rendszerét. Azonban a mezőgazdasági termelők jövedelmének átlagosan 40% -át teszi ki a támogatás. A jelenlegi rendszer, amely mindenki számára azonos összegű pénzt ad termőföldjére, függetlenül a gazda igényeitől, vagy a felhasználási céljától, minden csak nem innovációbarát – mondta Konstantin Kreiser, a NABU globális és EU természetvédelmi politikájának vezetője.
Kreiser szerint beruházásokra és ösztönzőkre van szükség a környezetbarát gyakorlatok ösztönzésére. Erre a célra évente 15 milliárd eurót kell elkülöníteni. Ezen túlmenően minden gazdaságnak a földterület 10% -át nem termelő egységként kellene kezelnie a biológiai sokféleség érdekében. Ez lenne a feltétele bármilyen kifizetésnek – tette hozzá Kreiser. Färber képviselő szerint ezek az úgynevezett első pillérből származó közvetlen kifizetések továbbra is kulcsfontosságú megélhetési biztosítékot jelentenek a gazdák számára.
A politikus azt is kiemelte, hogy az új KAP már a teljes költségvetés 40% -át a környezetvédelmi intézkedésekre fordítja. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az élelmiszer-előállítás veszélyben van. Ezt nem szabad elhanyagolni – tette hozzá az európai parlamenti képviselő. A közvetlen kifizetések csökkentésének növelése, vagy a Bizottság által javasolt 100 000 eurós felső korlát nem lenne elegendő. Gazdálkodóinkat nem hagyhatjuk magukra a globális piacgazdaság és a verseny szeszélyeiben – mondta az európai parlamenti képviselő.
Henrik Wendorff, biogazdálkodó és a Brandenburgi Állami Gazdálkodók Szövetségének elnöke szintén támogatja a meglévő modell megőrzését. Véleménye szerint a jelenlegi modellt tovább kell fejleszteni, ahelyett, hogy jelentős strukturális változásokat vezetnénk be.
Mindenekelőtt az ökológiai gazdálkodókat jobban kell támogatni. A mezőgazdasági termelők átlagosan a jövedelmük csak 20%-át kapják termékeikből. Mint elsődleges gazdálkodónak, a mezőgazdasági termelőknek biztosítania kell a KAP-hoz való részvételt. A vita végén Konstantin Kreiser (NABU) elmondta, hogy úgy véli, hogy a következő KAP-ra vonatkozó jelenlegi javaslat messze nem elegendõ ahhoz, hogy a mezőgazdaság a jövőben megfelelő pályára álljon.
Ha Von der Leyen kiemelkedő vezető, akkor a mostani javaslatot megsemmisíti és egy újat nyújt be. Ha a KAP-ról folyó tárgyalások így folytatódnak, akkor ez akadályozza az Új Zöld Megállapodás-ra való áttérést – tette hozzá Kreiser.
Cikket fordította: Dr. Szilágyi Gergely
Az angol nyelvű cikk az alábbi linken érhető el:
Képek megnevezése:
Borítókép: Fokhagyma szedés előtt, Agro Jager News, 2020
Képek forrása:
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV