Mezőgazdaság
KITEKINTÉS: A németek a nagyobb termésstabilitást célozzák
A földön az éghajlatváltozás egyre észrevehetőbbé válik. 2018 forró nyara miatt a német mezőgazdasági termelők 340 millió eurót kaptak aszálykárra, ami nem feltétlenül lesz az utolsó alkalom a helyi gazdák életében. Ugyanakkor egyre több embert kell táplálni anélkül, hogy további károkat okoznánk a környezetnek.
Meg tudja-e csinálni az európai mezőgazdaság? – teszik fel a kérdést.
A jövőben nem a maximális termésnövelés kérdése lesz a legfontosabb, hanem a nagyobb termésstabilitás elérése a célunk – mondta Timo Kautz, a berlini Humboldt Egyetem mezőgazdasági és kertészeti tudományok professzora az EURACTIV workshopján.
A földműveseknek új gazdálkodási rendszereket kell kidolgozniuk. Például olyan növények termesztésével kell foglalkozniuk, amelyek jobban képesek átvészelni a szárazabb körülményeket. Azonban ez technológiai újítások nélkül nem lehetséges.
A Pricewaterhouse- elemző cég által készített 2016-os tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a stabil és megfizethető élelmiszer-ellátás az elkövetkező évtizedekben csak akkor garantálható, ha az EU intelligens nemesítési módszereket, genomszerkesztést és genetikai módosításokat is alkalmaz.
Az európai agrárpolitikának (KAP) azonban még mindig sok akadálya van, amelyeket le kell küzdenie. Az Európai Bizottság további kutatást tervezett megvalósítani 10 milliárd euró finanszírozással a Horizont Európa költségvetéséből. Nem sokkal ezt követően azonban az Európai Bíróság határozata felrázta a mezőgazdasági ágazatot.
A bíróság úgy döntött, hogy az úgynevezett CRISPR / Cas9 módszerrel történő növénynemesítés az EU-ban a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO) szigorúan ellenőrzött kategóriájába tartozik. Ez azt jelenti, hogy az ilyen módon nevelt növényeket kiterjedt és költséges teszteknek kell alávetni azért, hogy az európai piacon jóváhagyható legyen – ez egyértelmű akadály az ágazat számára. Vytenis Andriukaitis Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Biztos szerint az új növénynemesítési technikák megbélyegzését meg kell szüntetni. A kérdés továbbra is az Európai Parlament új Mezőgazdasági Bizottságának napirendjén van, amint annak egyik tagja megerősítette az EURACTIV-nak.
Az utópikus jövő
Hermann Färber, a kereszténydemokraták (CDU) képviselője a Bundestagban, egyben tagja a táplálkozási és mezőgazdasági bizottságnak. Szerinte újra kell gondolni, hogyan kezeljük a növénynemesítési technikákat, hogy a jövőben elegendő táplálékot lehessen előállítani.
A vitatott gyomirtó glifozát régóta politikai bűnbak lett – mondta az eseményen.
Az élelmiszer-ellátás jövőbeni biztosításának mértéke erősen függ attól, hogy az EU 2021-től hogyan alakítja a Közös Agrárpolitikát. A Naturschutzbund Deutschland (NABU) természetvédelmi szervezet azt követeli, hogy az Európai Bizottság 2027-ig szüntesse meg a közvetlen kifizetések rendszerét. Azonban a mezőgazdasági termelők jövedelmének átlagosan 40% -át teszi ki a támogatás. A jelenlegi rendszer, amely mindenki számára azonos összegű pénzt ad termőföldjére, függetlenül a gazda igényeitől, vagy a felhasználási céljától, minden csak nem innovációbarát – mondta Konstantin Kreiser, a NABU globális és EU természetvédelmi politikájának vezetője.
Kreiser szerint beruházásokra és ösztönzőkre van szükség a környezetbarát gyakorlatok ösztönzésére. Erre a célra évente 15 milliárd eurót kell elkülöníteni. Ezen túlmenően minden gazdaságnak a földterület 10% -át nem termelő egységként kellene kezelnie a biológiai sokféleség érdekében. Ez lenne a feltétele bármilyen kifizetésnek – tette hozzá Kreiser. Färber képviselő szerint ezek az úgynevezett első pillérből származó közvetlen kifizetések továbbra is kulcsfontosságú megélhetési biztosítékot jelentenek a gazdák számára.
A politikus azt is kiemelte, hogy az új KAP már a teljes költségvetés 40% -át a környezetvédelmi intézkedésekre fordítja. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az élelmiszer-előállítás veszélyben van. Ezt nem szabad elhanyagolni – tette hozzá az európai parlamenti képviselő. A közvetlen kifizetések csökkentésének növelése, vagy a Bizottság által javasolt 100 000 eurós felső korlát nem lenne elegendő. Gazdálkodóinkat nem hagyhatjuk magukra a globális piacgazdaság és a verseny szeszélyeiben – mondta az európai parlamenti képviselő.
Henrik Wendorff, biogazdálkodó és a Brandenburgi Állami Gazdálkodók Szövetségének elnöke szintén támogatja a meglévő modell megőrzését. Véleménye szerint a jelenlegi modellt tovább kell fejleszteni, ahelyett, hogy jelentős strukturális változásokat vezetnénk be.
Mindenekelőtt az ökológiai gazdálkodókat jobban kell támogatni. A mezőgazdasági termelők átlagosan a jövedelmük csak 20%-át kapják termékeikből. Mint elsődleges gazdálkodónak, a mezőgazdasági termelőknek biztosítania kell a KAP-hoz való részvételt. A vita végén Konstantin Kreiser (NABU) elmondta, hogy úgy véli, hogy a következő KAP-ra vonatkozó jelenlegi javaslat messze nem elegendõ ahhoz, hogy a mezőgazdaság a jövőben megfelelő pályára álljon.
Ha Von der Leyen kiemelkedő vezető, akkor a mostani javaslatot megsemmisíti és egy újat nyújt be. Ha a KAP-ról folyó tárgyalások így folytatódnak, akkor ez akadályozza az Új Zöld Megállapodás-ra való áttérést – tette hozzá Kreiser.
Cikket fordította: Dr. Szilágyi Gergely
Az angol nyelvű cikk az alábbi linken érhető el:
Képek megnevezése:
Borítókép: Fokhagyma szedés előtt, Agro Jager News, 2020
- Timo Kautz a Humboldi Egyetem professzora
- Hermann Färber német képviselő
- Henrik Wendorff, a Brandenburgi Állami Gazdálkodók Szövetségének elnöke
- A Naturschutzbund Deutschland (NABU) természetvédelmi szervezet logója11
Képek forrása:
- https://www.boden.uni-bonn.de/allgemeine-bodenkunde-und-bodenoekologie/personal/timo-kautz-1
- https://de.wikipedia.org/wiki/Hermann_F%C3%A4rber
- https://www.agrarheute.com/politik/henrik-wendorff-neuer-praesident-bauernverbands-brandenburg-521724
- https://de.wikipedia.org/wiki/Naturschutzbund_Deutschland
Mezőgazdaság
A 2024. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtása
Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók
Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók (tekintettel arra, hogy 2024. november 30. munkaszüneti napra esik), kizárólag a Magyar Államkincstár (Kincstár) MKR (Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer) elektronikus kérelembenyújtó felületén.
Fontos, hogy az említett benyújtási határidő jogvesztő. A benyújtási határidőt követően kizárólag a kárenyhítő juttatás összegének a csökkentésére irányuló módosítási kérelem nyújtható be. Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy a Kincstár és az agrárkár-megállapító szerv eljárásában hiánypótlásra és utólagos iratpótlásra nincs lehetőség!
A 2024. évre vonatkozó kárenyhítő juttatás iránti kérelmek az alábbi útvonalon érhetőek el: Elektronikus kérelemkezelés → Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer → MKR Mezőgazdasági termelők bizonylatai 2025 → MKR2420 Kárenyhítő juttatás iránti kérelem 2024. A kérelem benyújtásáról ide kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás. Szükség esetén a falugazdászok segítségét is kérhetik a benyújtáshoz.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelem kitöltéséhez ide kattintva érhetőek el a 2019-2024. kárenyhítési években alkalmazandó referenciaárak és átlaghozam-adatok, valamint fajlagos költségmegtakarítási összegek. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársáv is megadásra került, a számításhoz a referenciaártól eltérő, az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható.
Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére vonatkozóan saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a most közzétett 2019-2023. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2019-2023. évi átlaghozam-adatok mellett a 2024. évi átlaghozam-adatok is elérhetőek, amelyeket kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre az idei évi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50 %-ot. Amennyiben a betakarítás szintje meghaladja az 50 %-ot, abban az esetben a betakarított összes termésmennyiséget tonnában kell megadni.
A biztosítással rendelkező gazdálkodók esetében idei évtől új előírások léptek hatályba.
A mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás (amely legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet) felére jogosult, amennyiben
- a kárenyhítési évben a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezte előtt nem köt az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően az adott növénykultúrára jellemző – aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező – káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítást (fontos, hogy kizárólag a díjrendezett biztosítás fogadható el), vagy
- nem rendelkezik a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben tárgyévi tagsággal (fontos, hogy kizárólag azon évek tekintetében fogadható el a tagsági jogviszony, ahol a krízisbiztosítási hozzájárulási kötelezettségének határidőben eleget tett a termelő).
Amennyiben a biztosítást olyan konstrukcióban kötötték meg, amelynek díjához támogatás is igénybe vehető, akkor a szerződés adatait a biztosító már megküldte a Kincstár részére, így a szerződés adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelem elektronikus bizonylata automatikusan megjeleníti, és ilyen esetben a biztosítás kapcsán semmilyen dokumentumot nem kell csatolni a kérelemhez.
Amennyiben a mezőgazdasági termelő „hagyományos” (azaz nem díjtámogatott) mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, akkor annak adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben fel kell tüntetni. Továbbá hagyományos biztosítás esetén az alábbi dokumentumokat kell csatolni a kérelemhez:
a) nem integrátori biztosítás esetén a szerződés ajánlati nyomtatványát és a kötvényt;
b) integrátori biztosítás esetén a szerződő fél (integrátor) vagy a biztosító által kiállított igazolást (amely kiváltható ajánlati nyomtatvány és kötvény csatolásával), továbbá az integrátor által kiállított díjrendezettséget igazoló dokumentumot.
Kárenyhítő juttatás kizárólag az elfogadott kárbejelentéssel rendelkező növénykultúrákra adható. Azok a növénykultúrák, amelyekre a 2024. kárenyhítési évben nem volt elfogadott kárbejelentése a termelőnek, nem lesznek láthatóak a kérelemben.
Abban az esetben, ha az ügyfél rendelkezik kárbejelentéssel, de arra még nem érkezett döntés az agrárkár-megállapító szerv részéről, a növénykultúra megjelenik a felületen, azonban a káros sor 0 ha területtel lesz látható. A kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásával javasolt megvárni az agrárkár-megállapító szerv döntését, azonban a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtását ennek hiányában is (pl. jogorvoslati eljárás van folyamatban) meg kell tenni legkésőbb az előírt határidőig!
A Kincstár a kárenyhítő juttatás iránti kérelmekről legkésőbb 2025. március végéig dönt, valamint teljesíti a kifizetéseket.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kérelembenyújtásban segíthet az AKG kézikönyv
2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak
Az Agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) felhívása alapján 2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak a feltételeknek megfelelő gazdálkodók számára. A részvétel érdekében a támogatási kérelmeket november 25-étől december 23-ig nyújthatják be a termelők a MÁK felületén elektronikus úton.
Annak érdekében, hogy a gazdálkodók felelősségteljes döntést hozva, a számukra a legmegfelelőbb csomagokat válogathassák össze a NAK segítségül elkészítette az AKG kiadványát, amely online formában bárki számára elérhető és összefoglalja mindazon tudnivalókat, amelyek az AKG programhoz való csatlakozáshoz szükségesek.
Az Agrár környezetgazdálkodás kézikönyv a támogatási kérelem benyújtáshoz 2024 kiadvány a linkre kattintva letölthető.
Forrás: Sztahura Erzsébet – NAK
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.