További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
A méhészetek fejlesztése érdekében Magyarországon nagyszabású kampány indult 2020 augusztusában.. A méhek állománya drasztikusan csökkent az Európai Unió területén. Agrár ország révén Magyarországnak kulcsfontosságú stratégiája a hazai méhészetek fenntartása.
A közel 20 ezer család megélhetését biztosító méhészeti ágazat gazdasági helyzetét, versenyképességét ösztönző kampány indult. A világban 100 élelmiszerből 70 előállításához szükségesek a méhek. Az állomány megcsappanásával a jövő generációinak élelmiszer-ellátása kerülhet veszélybe, éppen ezért indult el a napokban egy nagyszabású kampány a méhek kulcsfontosságú szerepének bemutatásával A méz gasztronómiájának, az emberi szervezetre gyakorolt előnyeinek ismertetésével, a gazdák helyzetbe hozásával, kiemelt figyelm fordul az ágazatra- hangsúlyozta Bross Préter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Elnöke.
Méhek nélkül nincs élet. Ez a kampány felhívja a lakosság figyelmét, hogy milyen módon tud segíteni a természetes beporzóknak. Egyértelműen látszik, hogy a világunk olyan irányba halad, hogy egyre kevesebb a természetes beporzó. Az elmúlt 20 évben egyes európai uniós országokban 70 %-kal csökkent – a kutatások alapján – a méhállomány, illetve a méhészkedés egyre inkább alábbhagyott az Európai Unióban, egyre több mézet kell importálni. Mi lehet ennek az oka ? Miért fontosak a méhek?
Erről fog szólni a kampány. Magyarország az Európai Unióban harmadik legnagyobb méztermelő. A hazai méhészetek körülbelül 1,2 millió méhcsaládot tartanak. Az ágazat komoly erőket mozgat meg azért, hogy a méhsűrűség az Unióban továbbra is Magyarországon legyen a legnagyobb. A cél továbbra is az, hogy 1 km²-re 12 méhcsalád jusson. Az EU-ban évente átlagosan megtermelt 250 ezer tonna mézből Magyarország körülbelül 10 %-kal részesedik. 2010 óta hazánkban a tudatos, új vásárlói szokások elterjedése miatt, már duplájára nőtt a méz fogyasztás, így jelenleg 90 dkg / fő / év a magyar átlag. Ennek a szépen emelkedő tendenciának azonban folytatódnia kell, hogy a magyarok is elérjék az európai uniós 1,7 kg-os átlagot. Hazánkban megközelítőleg 20 ezer család megélhetéséhez járulnak hozzá a méhek. Egy átlagos évben határainkon belül 25-28 ezer tonna mézet termelünk meg, hívja fel a figyelmet Ondre Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője .
Két jó okunk is van, hogy a mézfogyasztásra felhívjuk a kedves hazai vásárlók figyelmét. Egyrészt a méz édesítésre, ízesítésre egyéb cukroknál sokkal egészségesebb anyag. Az ásványi anyag tartalma mellett a vitaminokban gazdag, illetve a természetben megtalálható egyik legerősebb gyulladáscsökkentő, immunrendszer erősítő. Nagyon fontos, hogy az őszi időszakban, amikor a betegségek terjedése fokozódik, erősítsük az immunrendszerünket. Kávéhoz, teához, főzéshez használjunk egy kis mézet. A másik fontos dolog, hogy a hazai méhek tartása nélkül a teljes magyar ökoszisztéma összeomlana. A magyar növényi kultúrák fenntartásának 80 %-ában a méhek virág beporzó tevékenysége nélkül Magyarországon nem lenne növénytermesztés. Egy ilyen kiemelkedő agráriummal rendelkező ország esetében ez egy stratégiai kérdés. Ezért is rendkívül fontos, hogy legyenek hazai méhészetek, illetve fenntartsuk a méhcsalád állományokat. Egy olyan nehézségekkel küzdő ágazatban, mint a méhészet – nagyon fontos hogy egy olyan együttműködési megállapodást hozzunk tető alá, ami segít a termelőknek. Ezért is csatlakozott az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és az Agrármarketing Centrum közös kampányához a Takarékbank is.
Szabó Levente, a Takarékbank vezérigazgatóhelyettese szerint cégük az agráriumban egy rendkívül erős szereplő, mind a hitelezés, mint egyéb szolgáltatások terén tekintetében is. Teljes vidéki lefedettség mellett kiváló partnere tud lenni a hazai agráriumnak, és ezen belül a méhészeknek is. Éppen ezért gondolták azt, hogy nagyon szívesen csatlakoznak ehhez a nagy szabású közös kampányhoz. A most aláírt megállapodás eredményeként szakmailag kiemelkedő szervezetek és egy tőkeerős pénzügyi csoport együttműködése valósulhat meg az egész méhész ágazat további dinamikus fejlődésének elősegítésért.
Forrás: 2020. augusztus 26-án sugározta a Kossuth Rádió, a riport Király Levente összeállítása alapján készült.
Képek megnevezése:
Képek forrása:
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV