Mezőgazdaság
Egyik szemünk sír, a másik nevet – mondják a juhászok
A Magyar Juh-és Kecsketenyésztők Szövetsége (MJKSZ) augusztus 26-án Herceghalomban tartotta éves közgyűlését, amelyen áttekintették a szervezet 2019-2020-as tevékenységét.
A Magyar Juh-és Kecsketenyésztők Szövetsége (MJKSZ) augusztus 26-án Herceghalomban tartotta éves közgyűlését, amelyen áttekintették a szervezet 2019-2020-as tevékenységét. A kecsketenyésztők száma nem változott, de a kedvező piaci és támogatási körülmények ellenére tovább csökkent mind a juhtartók, mind pedig az általuk tartott anyaállatok létszáma, amelynek oka részben a generációváltás elmaradásában keresendő. Hajduk Péter, az MJKSZ ügyvezető igazgatójának beszámolója a MÁL októberi számából.
Összességében elmondható, hogy termékeink piaci kereslete a bárány vonatkozásában folyamatos volt, és az árak egész évben növekvő tendenciát mutattak. Értékesítési lehetőségeink jelentősen bővültek, csökkent a kitettségünk az olasz piactól, hiszen nagyon sok országba szállítunk már, illetve megnövekedett igény jelentkezett a nagyobb súlyú bárányok iránt is. A tejnél a termelés és értékesítés területén nem volt különösebb változás: a termelés volumene és az árak az előző évek szintjén stagnáltak.
NEHÉZSÉGEK AZ ÁLLATBETEGSÉGEK MIATT
A kéknyelv-betegség országos mentességével kapcsolatban továbbra sincsenek jó híreink. Az Európai Unió még napjainkig sem ismerte el hazánk kéknyelv-mentességét, pedig már több éve nem fordult elő kitörés az országban. Ez továbbra is nehezíti a báránykereskedelmünket, hiszen az Európai Unióban csak azonnali, 24 órán belüli vágásra tudunk értékesíteni. Bizonyos keleti és arab
piacokra viszont már korlátozás nélkül szállíthatunk. Továbbra is elmondható, hogy már több éve tartó korlátozó, intézkedések negatívan hatnak a juhágazatra. A fenti gondokon túl ott lebeg felettünk Damoklész kardja egy másik betegség kapcsán: az ország TSE kedvező besorolása veszélybe került, hiszen több éve nem tudjuk teljesíteni a kötelezően előírt surlókorvizsgálati mintaszámokat. Félő, hogy az Európai Unió a következő időszakban megváltoztatja besorolásunkat, így a tenyészállatértékesítés területén is gondjaink lehetnek.
VÁLTOZÓ SZABÁLYOZÁS
A tagjaink által tenyésztett fajták száma jelenleg 31 juh- és 5 kecskefajta törzskönyvezési és teljesítményvizsgálatára terjed ki, a hazai juh és kecske ENAR-jelölési, leltározási munkái kapcsán pedig továbbra is minden regisztrált juh- és kecsketartóval napi kapcsolatban vagyunk.
Az elmúlt időszakban az állattenyésztési tevékenység szabályozása minden szinten megváltozott. 2018. november 1-jével az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának Állattenyésztési rendelete szabályozza a hazai juh- és kecsketenyésztést. Ezenkívül tavaly megalkott ák és életbe léptek az ezt kiegészítő magyarországi jogszabályok. Ehhez az új jogi környezethez alkalmazkodva a 2018-ban az Agrárminisztériumhoz benyújtott juh- és kecsketenyésztési programmódosításainkat a szaktárca 2019. január 31-én hagyta jóvá.
PROBLÉMA A GENERÁCIÓVÁLTÁS
A kiskérődző ágazat gazdálkodását továbbra is segítették a nemzeti és EU-s anyaállat-támogatások, valamint a nemzeti tenyészkos- és tenyészbak-támogatás, illetve a Vidékfejlesztési Program keretében elnyert pályázatok. A kedvező piaci és támogatási körülmények ellenére 2020 elejére a tartók száma közel 500-zal, míg a nőivarú juh létszáma mintegy 50 ezer egyeddel csökkent. A fogyás egyik oka a generációváltásban keresendő, hiszen nagyon sokan, akik a 90-es évek elején kezdtek juhtenyésztésbe, most értek abba a korba, hogy átadják a tenyészetüket, vagy pedig befejezzék a gazdálkodást. Ezt tetézi, hogy az elmúlt időszak török felnőtt állat-exportjai időszakról időszakra tizedelik állományunkat, és az általuk kínált vételi ár csábítóan hat a juhtartókra. A kecsketenyésztők számában, valamint az általuk tartott regisztrált nőivarú létszám tekintetében változás nem tapasztalható az előző időszakhoz képest.
Forrás: Magyar Állattenyésztők Szövetsége
Kép forrása: Agrojagernews
Mezőgazdaság
A 2024. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtása
Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók
Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók (tekintettel arra, hogy 2024. november 30. munkaszüneti napra esik), kizárólag a Magyar Államkincstár (Kincstár) MKR (Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer) elektronikus kérelembenyújtó felületén.
Fontos, hogy az említett benyújtási határidő jogvesztő. A benyújtási határidőt követően kizárólag a kárenyhítő juttatás összegének a csökkentésére irányuló módosítási kérelem nyújtható be. Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy a Kincstár és az agrárkár-megállapító szerv eljárásában hiánypótlásra és utólagos iratpótlásra nincs lehetőség!
A 2024. évre vonatkozó kárenyhítő juttatás iránti kérelmek az alábbi útvonalon érhetőek el: Elektronikus kérelemkezelés → Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer → MKR Mezőgazdasági termelők bizonylatai 2025 → MKR2420 Kárenyhítő juttatás iránti kérelem 2024. A kérelem benyújtásáról ide kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás. Szükség esetén a falugazdászok segítségét is kérhetik a benyújtáshoz.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelem kitöltéséhez ide kattintva érhetőek el a 2019-2024. kárenyhítési években alkalmazandó referenciaárak és átlaghozam-adatok, valamint fajlagos költségmegtakarítási összegek. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársáv is megadásra került, a számításhoz a referenciaártól eltérő, az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható.
Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére vonatkozóan saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a most közzétett 2019-2023. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2019-2023. évi átlaghozam-adatok mellett a 2024. évi átlaghozam-adatok is elérhetőek, amelyeket kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre az idei évi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50 %-ot. Amennyiben a betakarítás szintje meghaladja az 50 %-ot, abban az esetben a betakarított összes termésmennyiséget tonnában kell megadni.
A biztosítással rendelkező gazdálkodók esetében idei évtől új előírások léptek hatályba.
A mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás (amely legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet) felére jogosult, amennyiben
- a kárenyhítési évben a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezte előtt nem köt az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően az adott növénykultúrára jellemző – aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező – káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítást (fontos, hogy kizárólag a díjrendezett biztosítás fogadható el), vagy
- nem rendelkezik a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben tárgyévi tagsággal (fontos, hogy kizárólag azon évek tekintetében fogadható el a tagsági jogviszony, ahol a krízisbiztosítási hozzájárulási kötelezettségének határidőben eleget tett a termelő).
Amennyiben a biztosítást olyan konstrukcióban kötötték meg, amelynek díjához támogatás is igénybe vehető, akkor a szerződés adatait a biztosító már megküldte a Kincstár részére, így a szerződés adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelem elektronikus bizonylata automatikusan megjeleníti, és ilyen esetben a biztosítás kapcsán semmilyen dokumentumot nem kell csatolni a kérelemhez.
Amennyiben a mezőgazdasági termelő „hagyományos” (azaz nem díjtámogatott) mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, akkor annak adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben fel kell tüntetni. Továbbá hagyományos biztosítás esetén az alábbi dokumentumokat kell csatolni a kérelemhez:
a) nem integrátori biztosítás esetén a szerződés ajánlati nyomtatványát és a kötvényt;
b) integrátori biztosítás esetén a szerződő fél (integrátor) vagy a biztosító által kiállított igazolást (amely kiváltható ajánlati nyomtatvány és kötvény csatolásával), továbbá az integrátor által kiállított díjrendezettséget igazoló dokumentumot.
Kárenyhítő juttatás kizárólag az elfogadott kárbejelentéssel rendelkező növénykultúrákra adható. Azok a növénykultúrák, amelyekre a 2024. kárenyhítési évben nem volt elfogadott kárbejelentése a termelőnek, nem lesznek láthatóak a kérelemben.
Abban az esetben, ha az ügyfél rendelkezik kárbejelentéssel, de arra még nem érkezett döntés az agrárkár-megállapító szerv részéről, a növénykultúra megjelenik a felületen, azonban a káros sor 0 ha területtel lesz látható. A kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásával javasolt megvárni az agrárkár-megállapító szerv döntését, azonban a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtását ennek hiányában is (pl. jogorvoslati eljárás van folyamatban) meg kell tenni legkésőbb az előírt határidőig!
A Kincstár a kárenyhítő juttatás iránti kérelmekről legkésőbb 2025. március végéig dönt, valamint teljesíti a kifizetéseket.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kérelembenyújtásban segíthet az AKG kézikönyv
2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak
Az Agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) felhívása alapján 2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak a feltételeknek megfelelő gazdálkodók számára. A részvétel érdekében a támogatási kérelmeket november 25-étől december 23-ig nyújthatják be a termelők a MÁK felületén elektronikus úton.
Annak érdekében, hogy a gazdálkodók felelősségteljes döntést hozva, a számukra a legmegfelelőbb csomagokat válogathassák össze a NAK segítségül elkészítette az AKG kiadványát, amely online formában bárki számára elérhető és összefoglalja mindazon tudnivalókat, amelyek az AKG programhoz való csatlakozáshoz szükségesek.
Az Agrár környezetgazdálkodás kézikönyv a támogatási kérelem benyújtáshoz 2024 kiadvány a linkre kattintva letölthető.
Forrás: Sztahura Erzsébet – NAK
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.