A Magyar Juh-és Kecsketenyésztők Szövetsége (MJKSZ) augusztus 26-án Herceghalomban tartotta éves közgyűlését, amelyen áttekintették a szervezet 2019-2020-as tevékenységét. A kecsketenyésztők száma nem változott, de a kedvező piaci és támogatási körülmények ellenére tovább csökkent mind a juhtartók, mind pedig az általuk tartott anyaállatok létszáma, amelynek oka részben a generációváltás elmaradásában keresendő. Hajduk Péter, az MJKSZ ügyvezető igazgatójának beszámolója a MÁL októberi számából.

1. kép: Egy falánk birka a Turbucz-tanyán

Összességében elmondható, hogy termékeink piaci kereslete a bárány vonatkozásában folyamatos volt, és az árak egész évben növekvő tendenciát mutattak. Értékesítési lehetőségeink jelentősen bővültek, csökkent a kitettségünk az olasz piactól, hiszen nagyon sok országba szállítunk már, illetve megnövekedett igény jelentkezett a nagyobb súlyú bárányok iránt is. A tejnél a termelés és értékesítés területén nem volt különösebb változás: a termelés volumene és az árak az előző évek szintjén stagnáltak.

NEHÉZSÉGEK AZ ÁLLATBETEGSÉGEK MIATT
A kéknyelv-betegség országos mentességével kapcsolatban továbbra sincsenek jó híreink. Az Európai Unió még napjainkig sem ismerte el hazánk kéknyelv-mentességét, pedig már több éve nem fordult elő kitörés az országban. Ez továbbra is nehezíti a báránykereskedelmünket, hiszen az Európai Unióban csak azonnali, 24 órán belüli vágásra tudunk értékesíteni. Bizonyos keleti és arab
piacokra viszont már korlátozás nélkül szállíthatunk. Továbbra is elmondható, hogy már több éve tartó korlátozó, intézkedések negatívan hatnak a juhágazatra. A fenti gondokon túl ott lebeg felettünk Damoklész kardja egy másik betegség kapcsán: az ország TSE kedvező besorolása veszélybe került, hiszen több éve nem tudjuk teljesíteni a kötelezően előírt surlókorvizsgálati mintaszámokat. Félő, hogy az Európai Unió a következő időszakban megváltoztatja besorolásunkat, így a tenyészállatértékesítés területén is gondjaink lehetnek.

VÁLTOZÓ SZABÁLYOZÁS
A tagjaink által tenyésztett fajták száma jelenleg 31 juh- és 5 kecskefajta törzskönyvezési és teljesítményvizsgálatára terjed ki, a hazai juh és kecske ENAR-jelölési, leltározási munkái kapcsán pedig továbbra is minden regisztrált juh- és kecsketartóval napi kapcsolatban vagyunk.

Az elmúlt időszakban az állattenyésztési tevékenység szabályozása minden szinten megváltozott. 2018. november 1-jével az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának Állattenyésztési rendelete szabályozza a hazai juh- és kecsketenyésztést. Ezenkívül tavaly megalkott ák és életbe léptek az ezt kiegészítő magyarországi jogszabályok. Ehhez az új jogi környezethez alkalmazkodva a 2018-ban az Agrárminisztériumhoz benyújtott juh- és kecsketenyésztési programmódosításainkat a szaktárca 2019. január 31-én hagyta jóvá.

PROBLÉMA A GENERÁCIÓVÁLTÁS
A kiskérődző ágazat gazdálkodását továbbra is segítették a nemzeti és EU-s anyaállat-támogatások, valamint a nemzeti tenyészkos- és tenyészbak-támogatás, illetve a Vidékfejlesztési Program keretében elnyert pályázatok. A kedvező piaci és támogatási körülmények ellenére 2020 elejére a tartók száma közel 500-zal, míg a nőivarú juh létszáma mintegy 50 ezer egyeddel csökkent. A fogyás egyik oka a generációváltásban keresendő, hiszen nagyon sokan, akik a 90-es évek elején kezdtek juhtenyésztésbe, most értek abba a korba, hogy átadják a tenyészetüket, vagy pedig befejezzék a gazdálkodást. Ezt tetézi, hogy az elmúlt időszak török felnőtt állat-exportjai időszakról időszakra tizedelik állományunkat, és az általuk kínált vételi ár csábítóan hat a juhtartókra. A kecsketenyésztők számában, valamint az általuk tartott regisztrált nőivarú létszám tekintetében változás nem tapasztalható az előző időszakhoz képest.

Forrás: Magyar Állattenyésztők Szövetsége

Kép forrása: Agrojagernews