Keressen minket

Mezőgazdaság

A keszthelyi Georgikon Kar fejlesztése lehetőség a térség számára

Több más vidéki képzőhellyel együtt ősztől a Szent István Egyetem (SzIE) részeként működik a Georgikon. Dr. Gyuricza Csaba rektor lapunknak nyilatkozva kiemelte, az integráció nem centralizálást jelent, ugyanakkor lehetőséget ad a hazai agrár-felsőoktatás jelentős fejlesztésére, modernizálására.

Közzétéve:

Több más vidéki képzőhellyel együtt ősztől a Szent István Egyetem (SzIE) részeként működik a Georgikon. Dr. Gyuricza Csaba rektor lapunknak nyilatkozva kiemelte, az integráció nem centralizálást jelent, ugyanakkor lehetőséget ad a hazai agrár-felsőoktatás jelentős fejlesztésére, modernizálására.

1. kép: Szent István Egyetem Georgikon Kar “A”épület

2. kép: Georgikon Kart 1797-ben alapították meg

A professzor leszögezte, a Georgikonra nemcsak a térség, hanem az egész ország büszke lehet, s hangsúlyozta: a mostani változás nem központosítást hoz, hanem olyan intézmények egy rendszerbe foglalásáról szól, amelyek sokszínűségét lehetőségként és erőforrásként kezelik.

 

3. kép: Dr. Gyuricza Csaba a SZIE rektora

Próbáljuk azt a tudást, ismerettömeget, ami ezeken a helyszíneken – Keszthely mellett a bázisnak számító Gödöllőn, továbbá Kaposváron, Szarvason, Gyöngyösön – rendelkezésre áll, úgy összefogni, hogy az egyetem fontos része legyen a helyi értelmiség képzésének, megtartásának. Döntő, hogy a fiatalok helyben maradjanak, mert aki elmegy, nehezen talál vissza, ezt látjuk, tapasztaljuk. Ezért létkérdés, hogy legyen helyben felsőoktatás, amely vonzó képzéseket nyújt, mert a leendő hallgatók csak akkor választják. Azon dolgozunk, hogy azokat az ismereteket, amelyek esetlegesen hiányoznak ehhez, odavigyük az intézményrendszeren belülről, ebből a Georgikon és a térség is profitál – mondta dr. Gyuricza Csaba, azt sem titkolva, a változásnak vannak zökkenői.

4. kép: A Georgikon Kar címere

Eltérő sajátosságú intézményeket gyúrnak ugyanis egybe, ami után a Szent István Egyetem jövő január elsejétől alapítványi fenntartásba kerül. Ennek következtében az eddigi közalkalmazottak a Munka törvénykönyve alapján dolgoznak tovább, ami okoz némi bizonytalanságot, de a SzIE vezetősége igyekszik mindezt eloszlatni.

Célunk, hogy a lehető legkisebb zökkenőkkel valósuljon meg az átállás, amire azért van szükség, hogy a változó feltételekhez, a jelentősen csökkenő hallgatói létszámhoz s az ismert demográfiai viszonyokhoz alkalmazkodjunk. Ha nem így tennénk, akkor ezek a vidéki intézmények előbb-utóbb eltűnnének – szögezte le a rektor.

Az így létrejövő intézmény viszont arra készül, hogy tíz éven belül Kelet-Közép-Európa legjobb agrárképzését nyújtsa és megújítsa a hazai agrár-felsőoktatást. Ennek érdekében modern, a világ legjobb egyetemeinél már bevált szervezeti felépítést alakítottak ki, ami megszünteti a most jellemző párhuzamosságokat, s versenyképes, hallgató- és oktatóbarát működést tesz lehetővé, vázolta dr. Gyuricza Csaba, aki arról is beszélt, megújul az oktatási tartalom is, a piaci igényekre és a külföldi trendekre figyelve.

A professzor lapunk kérdésére a helyi termékek és az erre alapozott gazdaságfejlesztés jelentőségéről is szólt, mondván: nagy trauma volt a rendszerváltás utáni időszak, ami visszavetette, elfeledtette ezt a lehetőséget. Pozitív változás, hogy az elmúlt tíz évben lassú építkezés kezdődött, amihez komoly szemléletváltásra van szükség termelői és fogyasztói oldalon egyaránt.

Ám erős a törekvés arra, hogy kialakuljanak az úgynevezett rövid ellátási láncok, s a helyi termékek értékesítésére ráépüljön a turizmus, illetve annak egy speciális ága, az agro- és ökoturisztika. Már vannak biztató eredmények, jó példák, de idő kell ahhoz, hogy a fiatalok is bekapcsolódjanak, éljenek a lehetőséggel. Kiemelt jelentőségű az oktatás, a szemléletformálás, a generációkon átívelő ismeretterjesztés, amit már az óvodában el kell kezdeni a környezeti neveléssel.

A Szent István Egyetem rektora ennek kapcsán megjegyezte, a magyar mezőgazdaság nagyon sokszínű, amihez a hazai agrár-felsőoktatásnak is igazodnia kell. Egyidejűleg kell jelen lennie a hagyományos tudás átadásának és a legkorszerűbb technológiáknak.
– Lényeges terület az agro- és ökoturizmus – folytatta dr. Gyuricza Csaba –, amely kitörési pont lehet egy-egy térségben. Szándékunk, hogy ezt az ágat is megjelenítsük a képzésben, és így olyan szakembereket tudjunk kibocsátani, akik képesek helyben felépíteni, éltetni, összefogni ezt a területet az ott élőkkel közösen, mert ez stabil alapja lehet a helyi gazdaságnak.

Ha valami jó lehet a rosszban, akkor az idei vírushelyzet ráirányította a figyelmet a helyi élelmiszerekre – válaszolta kérdésünkre a professzor.

Megnőtt például az érdeklődés a zöldség vetőmagvak iránt, egyre többekben kialakult az igény, hogy otthon termeljenek. Amikor néhány nap után bizonyos élelmiszerekből hiány volt a boltokban, sokak szemében átértékelődött a gazdálkodás, a járványhelyzet pedig hozzájárult a vidéki, falusi turizmus erősödéséhez is. Ez az év lendületet adhat a fejlődéshez.

Forrás: Zala Megyei Hírportál

Képek megnevezése:
1. kép: Szent István Egyetem Georgikon Kar “A”épület
2. kép: Georgikon Kart 1797-ben alapították meg
3. kép: Dr. Gyuricza Csaba a SZIE rektora
4. kép: A Georgikon Kar címere

Képek forrása:
1. kép: Google térképes szolgáltatása
2. kép: Google térképes szolgáltatása
3. kép: SZIE
4. kép: Georgikon Kar

Mezőgazdaság

A repcemag termelői ára 11 százalékkal emelkedett

Az AKI adatokat közölt a repce piacáról:

Published

on

Az Amerikai Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) szerint a repcemag és a canola globális termelése az egy évvel korábbit 2 százalékkal múlhatja alul, 87,6 millió tonna lehet a 2024/2025. gazdasági évben.

A repcemag heti termelői ára Magyarországon (2022–2024)

Ábra: AKI

A felhasználás 89 millió tonnára tehető. A gazdasági év végére 8,3 millió tonna repcemag (–19 százalék) maradhat a tárolókban. A Tallage szerint az Európai Unióban 5,8 millió hektárt foglalhat el a repcemag a 2025/2026. évi szezonban. Franciaországban 1,5 százalékkal elmaradó, 1,3 millió hektáron kerülhet a földbe a vetőmag. Németországban ideálisak a vetési feltételek, az egy évvel korábbihoz képest 2 százalékkal nagyobb, 1,1 millió tonna hektár lehet a növény által elfoglalt terület. Lengyelországban és a közép-európai tagországokban a heves esőzések kedvezőtlenül hatnak a vetési munkákra, illetve a már kikelt növényekre nézve. A kedvezőtlen időjárás miatt Romániában és Bulgáriában akár október végéig is elhúzódhat a vetés. Lengyelországban 4 százalékkal (960 ezer hektár) lehet kisebb a vetésterület, miközben Romániában 80 százalékkal (700 ezer hektár) emelkedhet.

Az AKI PÁIR adatai szerint a repcemag áfa és szállítási költség nélküli termelői ára 181,2 ezer forint/tonna volt szeptember harmadik hetében, ami az egy évvel korábbit 11 százalékkal múlta felül. A párizsi árutőzsdén (Euronext/MATIF) a repcemag novemberi tőzsdei elszámolóára 458–480 euró/tonna tartományban alakult szeptember 16. és 27. között.

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 19. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Emelkedett a FAO élelmiszerár-indexe szeptemberben

A cukor nemzetközi jegyzése a főbb élelmiszer-alapanyagok árának növekedéséhez vezetett

Published

on

Róma, 2024. október 4. – Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) pénteki jelentése szerint az elmúlt másfél évet tekintve szeptemberben volt a leggyorsabb növekedés az élelmiszer-alapanyagok világpiaci mutatójánál, és – a cukor árával az élen – minden megfigyelt árucsoport jegyzése emelkedett.

Kambodzsai rizstermelő. © FAO/Than Rathany

FAO élelmiszerár-index – ami a nemzetközi kereskedelem legfontosabb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi –, szeptemberben átlagosan 124,4 pontot mutatott, amely 3,0%-os ugrást jelent augusztushoz képest, és 2,1%-ot az egy évvel korábbi értéknél.

A FAO cukorárindexe esetén volt szeptemberben a legnagyobb növekedés: 10,4%-os az előző hónaphoz képest. Ennek hátterében a brazíliai terméskilátások romlása állt és az az aggodalom, hogy India döntése, miszerint feloldja a cukornád etanolgyártásra történő felhasználására vonatkozó korlátozásokat, hatással lehet az országból származó exportra.

A FAO gabonafélékre vonatkozó árindexe 3,0%-kal emelkedett a hónap folyamán, ami a búza és a kukorica magasabb exportárainak köszönhető. A nemzetközi búzaárak főként a Kanadában és az Európai Unióban tapasztalható túlzottan csapadékos időjárás miatti aggodalmak okán emelkedtek, bár ezt részben ellensúlyozta a Fekete-tenger térségéből származó versenyképes árú kínálat. A kukorica világpiaci ára is növekedett, amit a brazíliai Madeira folyó és az Amerikai Egyesült Államokban található Mississippi folyó mentén húzódó kulcsfontosságú szállítási útvonalak alacsony vízállása befolyásolt. Ezzel szemben a FAO összes rizsfélére vonatkozó árindexe 0,7%-kal csökkent, részben az általánosan nyugodt piaci helyzetet tükrözve.

A növényi olajok árindexe 4,6%-kal nőtt augusztushoz képest, a pálma-, szója-, napraforgó- és repceolajok magasabb jegyzései miatt. A pálmaolaj nemzetközi árának emelkedését a főbb délkelet-ázsiai előállító országok vártnál alacsonyabb termelése eredményezte, míg a szójaolaj jegyzéseinek fellendülése elsősorban az Amerikai Egyesült Államokban a vártnál alacsonyabb szójabab préselésnek volt köszönhető.

A FAO tejtermékekre vonatkozó árindexe szeptemberben 3,8%-kal nőtt – mind a teljes tejpor, a sovány tejpor, a vaj és a sajt jegyzései növekedtek.

A FAO húsárindexe 0,4%-kal lett magasabb, főként a baromfihús drágulása miatt, amit a brazil termékek iránti erős importkereslet eredményezett. A szarvasmarha- és sertéshús világpiaci ára stabil maradt, míg a birkahúsé az augusztusi szinthez képest valamivel csökkent.

További részletek itt olvashatók.

2024/25-ös előrejelzések a rizs globális termelésére és kereskedelmére vonatkozóan

A FAO kis mértékben, 2853 millió tonnára emelte a 2024-es globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzését, ami a rizs és a búza termelésének felfelé történő felülvizsgálatát tükrözi, ellensúlyozva a szemestermények várható globális termelésének kis mértékű csökkentését. Az új adat, amelyet szintén pénteken tettek közzé az új Gabonakínálati- és keresleti gyorsjelentés című kiadványban, mérsékelten elmarad a 2023-as rekordterméstől.  

A világ búzatermelése 2024-ben várhatóan 0,5%-kal nő az előző évhez képest, mivel az ausztrál terméskilátások javulása jelentősen ellensúlyozza az Európai uniós előrejelzés nagymértékű esését, amelyet a túlzottan csapadékos körülmények indokolnak. Ezzel szemben a szemestermények globális termelése most a feltételezések szerint 0,8%-kal csökkenni fog 2023-hoz képest az Európai Unióban előreláthatóan kisebb termésmennyiség miatt, hiába az Amerikai Egyesült Államokban várható magasabb kukoricatermés. A világ rizstermelése 2024/25-ben az becslések szerint 0,9%-kal fog bővülni, amellyel történelmi csúcsot (539,2 millió tonna) fog elérni.

A gabonafélék teljes felhasználása világszinten az előrejelzések szerint 2024/25-ben 0,4%-kal, 2853 millió tonnára emelkedik, míg a világ gabonakészletei 1,2%-kal fognak bővülni, a rizskészletek pedig háromszoros ütemben fognak növekedni. Így a globális gabonakészletek felhasználáshoz viszonyított aránya 30,6% lesz, amely a FAO szerint „megfelelő ellátási kilátást jelent az új szezonra”.

A gabonafélék nemzetközi kereskedelmét most 488,1 millió tonnára prognosztizálják, ami 2,7%-kos csökkenést jelent a 2023/24-es szinthez képest. Azonban úgy tűnik, hogy Afrika és a Közel-Kelet növekvő importja 2025-ben a nemzetközi rizskereskedelem fellendülését eredményezheti.

További részletek itt olvashatók.

Az Agrárpiaci Információs Rendszer (AMIS) szintén most tette közzé havi piaci figyelőjét, amely a már ismertetett jelentésen túl tartalmaz egy értekezést a kereskedelem szerepéről a 2-es számú Fenntartható Fejlődési Cél elérésében.

Forrás: FAO

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Új műveleti kódtár és további fejlesztések az eGN-ben

A Nébih szakemberei újabb fejlesztéseket vezettek be

Published

on

A Nébih szakemberei újabb fejlesztésekkel támogatják a gazdálkodók adminisztrációs feladatainak gördülékenyebb ellátását. A módosítások nemcsak egyszerűbbé teszik a program használatát, hanem nagyobb rugalmasságot is biztosítanak. Új műveleti kódtár bevezetésére is sor kerül, amely tovább könnyíti a gazdálkodók mindennapi munkáját.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Újdonság, hogy szántó művelési ágban változik a termőhelyhez rendelt hasznosítási kód módosíthatósága. Korábban problémát okozott, hogy véglegesített hasznosítás esetén nem volt lehetőség a hasznosítás, vagyis a növénykultúra szerkesztésére. Ennek feloldására a hasznosítási kód már módosítható. Fontos azonban kiemelni, hogy mindez csak az alábbi, vetés típusú műveletek felvételéig tehető meg:

  • felülvetés
  • palántázás
  • takarónövény vetése
  • vetés (kivéve: direktvetés és zöltrágyázási célú vetés)
  • direktvetés
  • vetés, zöldtrágyázás céljából
  • ültetés, telepítés

A „kaszálás (alternáló)” művelet módosítására is sor került: az alternáló jelző kikerült a megnevezésből, így már csak a kaszálás rögzíthető. Az alternáló kaszálás művelet elvégzése a termőhelyhez rögzített AÖP-ös B4-es „Kizárólag alternáló kasza vagy hátsó felfüggesztésű, illetve vontatott, szársértő nélküli kasza használata egyéb gyepen” vállalásból, valamint a kaszálás műveletének felvételéből teljesítettnek tekintendő, így az eGN-ben ennél több adat megadására nincs szükség.
A Nébih azonban felhívja a gazdálkodók figyelmét, hogy ettől a módosítástól függetlenül, a Magyar Államkincstár továbbra is kérheti egyéb dokumentációk benyújtását a vállalás teljesítésével kapcsolatban (pl. fényképek feltöltését).

A kaszálás művelete érintett egy másik módosítás kapcsán is: a továbbiakban már nem kell ennél a pontnál megadni a hozamot. Az adatszolgáltatás a „bálázás (széna)” művelet esetén kötelező, ugyanis ez az elem használandó abban az esetben, ha gyep területen történik a kaszálást követő bálázás. Például búza (szalma) esetén azonban egyszerűen a „bálázás” műveleti elemet kell választani.

Az elektronikus Gazdálkodási Napló műveleti kódtára is módosult a Magyar Államkincstárral, a Agrárgazdasági Kamarával, valamint az Agrárközgazdasági Intézettel való egyeztetést követően.  Az átalakítás fő szempontja az egyszerűsítés és egyértelműsítés volt, melynek eredményeképpen 157 db művelettípus törlése és 34 új elem felvétele valósult meg.
Sor került a MÁK által használt agrotechnikai műveletek elnevezéseinek szinkronizálására is (a zárójelben szereplő műveletek a biztosabb találati eredmény miatt olvashatók a művelet végén):

  • ásóboronázás (magágyelőkészítés (vetés nélkül))
  • boronálás (lazítás utáni elmunkálás, magágyelőkészítés (vetés nélkül), mechanikai gyomirtás)
  • grubberezés (lazítás)
  • kombinátorozás (tömörítés, lazítás, magágyelőkészítés (vetés nélkül))
  • kompaktorozás (magágyelőkészítés (vetés nélkül))
  • kultivátorozás tápanyag bedolgozással
  • simítózás (tömörítés)
  • ásógépezés
  • forgóboronázás (lazítás, magágyelőkészítés (vetés nélkül))
  • könnyűtárcsázás (lazítás, tarlóápolás, tarlóhántás, szármaradvány vagy egyéb melléktermék bedolgozás, zöldtrágya bedolgozás)
  • multitillerezés (magágyelőkészítés (vetés nélkül))
  • melioratív meszezés
  • meszezés
  • rotátorozás
  • tarlóhántás legfeljebb 10 cm mélyen
  • kaszálás
  • rendsodrás
  • szénabehordás (ha nem báláznak)

Az új kódtár élesítésével egyúttal megszűntek a „betakarítás” művelet szinonimái. A „betakarítás silózás céljára” művelet kifejezetten silózásra szolgáló növények esetén használandó (silócirok, silókukorica), itt lehetőség nyílik a hozam megadására is. A „betakarítás silózás céljára (eredetileg nem silózásra szánt növényeknél)” az összes olyan növénynél használható, ahol a kedvezőtlen körülmények miatt kerül sor a siló céljára történő betakarításra. Ennél a műveletnél a hozamot nem kell megadni.
Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom