Mezőgazdaság
Brexit-megállapodás az agrárkereskedelemben is
Hónapokig tartó tárgyalások után az Egyesült Királyság és az Európai Unió a közelmúltban megállapodást kötött egymással, amely meghatározza jövőbeli kapcsolatukat. A megállapodás értelmében lehetőség van az áruk vám- és kvótamentes kereskedelmére, és ez kedvezően érinti a hazai agrárgazdaságot is.
Hónapokig tartó tárgyalások után az Egyesült Királyság és az Európai Unió a közelmúltban megállapodást kötött egymással, amely meghatározza jövőbeli kapcsolatukat. A megállapodás értelmében lehetőség van az áruk vám- és kvótamentes kereskedelmére, és ez kedvezően érinti a hazai agrárgazdaságot is.
Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból (EU). Az átmeneti időszak 2020. december 31-ig tart, ami után az Egyesült Királyság olyan harmadik országnak számít majd, amelyik nem tagja a belső piacnak, sem a vámuniónak. A tavaly december 24-én bejelentett elvi megállapodásnak köszönhetően sikerült elkerülni a rendezetlen kilépés következményeit, amelyek minden területen és mindkét fél számára beláthatatlan károkat okoztak volna – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
2021. január 1-től egy széles körű, átfogó partnerségi egyezmény rendezi az Európai Unió és a szigetország viszonyát, amelynek részét képezi egy szabadkereskedelmi megállapodás. Az Egyesült Királyság és az Európai Unió december 26-án közzétette a Brexit utáni kereskedelmi megállapodás teljes szövegét. A több mint 1200 oldalas megállapodás új szabályokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az Egyesült Királyság és az EU hogyan fog együtt élni, dolgozni és kereskedni. A megállapodás talán legfontosabb része, hogy amennyiben megfelelnek a vonatkozó származási szabályoknak
• nincsenek vámok egymás termékein, amikor átlépik a határokat (tarifák), valamint
• nincs korlátozás a kereskedhető termékek mennyiségére (kvóták).
Ezek révén az EU és Egyesült Királyság közötti megállapodás túlmutat a más harmadik országokkal, például Kanadával vagy Japánnal kötött közelmúltbeli uniós szabadkereskedelmi megállapodásokon. A vám- és kvótamentesség különösen fontos az érzékeny áruk, például a mezőgazdasági és halászati termékek esetében. A megállapodás nélkül például bizonyos húsok vagy tejtermékek exportja a WTO-vámok alapján 40% feletti, a konzervhalak esetében pedig 25% feletti vámokat jelentett volna.
E kivételes kereskedelmi preferenciák igénybevételéhez a vállalkozásoknak bizonyítaniuk kell, hogy termékeik megfelelnek minden szükséges „származási szabálynak”. A megfelelés megkönnyítése és a bürokrácia csökkentése érdekében a megállapodás lehetővé teszi a kereskedők számára, hogy önigazolást adjanak az áruk származásáról, és „teljes kumulációt” ír elő.
Bár az egyezmény ezen része megkönnyíti az áruk kereskedelmét, 2021. januárjától az EU és az Egyesült Királyság két külön piacot fog alkotni; két különálló szabályozási és jogi területként fog működni. Ennek következtében elkerülhetetlen változás például, hogy az áruk szabad mozgása véget ér. A vámellenőrzések az összes Egyesült Királyságból az EU-ba irányuló exportra vonatkoznak, az áruknak továbbra is meg kell felelniük az EU szigorú előírásainak, beleértve az élelmiszer-biztonságot. Az Egyesült Királyságból származó agrár-élelmiszeripari szállítmányoknak egészségügyi bizonyítványokkal kell rendelkezniük, továbbá a tagállamok állategészségügyi határállomásain egészségügyi és növényegészségügyi ellenőrzésen kell átesniük. Ez hosszabb szállítási időt és nagyobb költséget fog jelenteni az exportáló vállalkozásoknak.
A leírtak következtében szükséges az érintett uniós szabályozók kiigazítása. Az elmúlt napokban számos jogszabály módosítása jelent meg, amelyek érintik az agrár- és élelmiszeripari termékek kereskedelmét és egyéb szabályozását. A Brexittel kapcsolatos uniós szintű jogi aktusok az EUR-Lex oldalán érhetőek el.
Mindkét fél megkönnyebbült, hogy létrejött az egyezség, de sem az embereknek, sem a vállalkozásoknak nincs sok idejük felkészülni a 2021. január 1-én kezdődő változásokra. Az alábbi információk és tájékoztató anyagok hasznos segítséget nyújthatnak az érintett vállalkozások számára és elősegíthetik a felkészülést:
– Access2Markets kereskedelmi portál
– Brit kormány tájékoztató oldala
– Magyar Kormány – Brexit tájékoztató oldal
– Magyarország Nagykövetsége London – Brexit tájékoztató 1.
– Magyarország Nagykövetsége London – Brexit tájékoztató 2.
– NAV tematikus tájékoztató oldal
– Nébih tematikus tájékoztató aloldal
– Védjegyjogosultak fontos teendői
Forrás: BTT
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Mezőgazdaság
Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek
Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése
A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.
A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.
A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.
Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.
Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.
Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára
Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára
Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.
A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.
Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.
Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.
A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.