Keressen minket

Mezőgazdaság

Hogyan változnak a gyümölcsök árai 2021-ben ?

A 2020-as tavaszi fagykárok hatásaként a megszokott árintervallum legmagasabb árait is meghaladják a jelenlegi gyümölcsárak, és elképzelhető, hogy a tavasz végéig nem is várható változás. A banán és citrusfélék most valamivel olcsóbbak a piacon, mint az alma, de ez természetes, hisz Dél-Amerikában éppen a legmelegebb nyár tombol.

Közzétéve:

A 2020-as tavaszi fagykárok hatásaként a megszokott árintervallum legmagasabb árait is meghaladják a jelenlegi gyümölcsárak, és elképzelhető, hogy a tavasz végéig nem is várható változás. A banán és citrusfélék most valamivel olcsóbbak a piacon, mint az alma, de ez természetes, hisz Dél-Amerikában éppen a legmelegebb nyár tombol. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke interjút adott a 10perc.hu internetes hírportálnak. 

Ha a termés bőséges, akkor alacsony ár a jellemző, míg rossz termés esetén viszont felmennek az árak (Fotó: 10perc.hu)

Az alma ára jelentős részben a betárolt készletek alakulásától és a tárolhatóságtól függ, amiben döntő jelentőségű az is, hogy mi történik a legnagyobb európai termelőnél, Lengyelországban.

A jelenlegi egészségügyi helyzetben nagyon fontos lenne, ha az emberek minél több gyümölcsöt fogyaszthatnának. Ez mintha most nem lenne olyan egyszerű az egekben lévő árak miatt…

– A gyümölcsök, de ugyanúgy a zöldségek is rendkívül fontosak az immunrendszer szempontjából, hiszen elfogyasztásukkal rengeteg bioaktív anyag, vitamin és ásványi anyag jut az emberi szervezetbe. Ugyanakkor tény, hogy jelenleg, ugyanúgy, mint 2020-ban, minden gyümölcs igencsak drága, és ebben májusig, de lehet, hogy szeptemberig nem feltétlenül lesz változás.

Mi az oka annak, hogy lassan emberemlékezet óta magasan szárnyalnak a gyümölcsárak?

– Tavaly a tavaszi fagyok jelentős termésveszteséget okoztak, hiszen a várt termés majd felét elvitték. Amikor a májusi felmérés alkalmával összesítettük a veszteségeket, már látható volt, hogy az elmúlt évtizedben megszokott árintervallum teteje várható a gyümölcsök piacán. Erre jött a júniusi extrém csapadék, amely a megmaradt termés  jelentős részét tette tönkre. Ez pedig a vártnál is nagyobb arányban emelte a már amúgy is magas árakat.

Nem lehetett ezen változtatni?

– Sajnos nem, ugyanis a kereslet évről évre fix, nincs jelentős változás abban, hogy mennyi gyümölcsöt tud felszívni a piac. A gondot a kínálat változásai okozzák. Ha a termés bőséges, akkor alacsony ár a jellemző, míg rossz termés esetén viszont felmennek az árak. Bármilyen furcsán is hangozhat, de ezek alapján az éves átlagárak között akár ötven százalékos ingadozás is előfordulhat.

Vegyünk egy mindenki számára egyszerű példát. Miként volt ez hatással például az alma árára?

– Az I. osztályú étkezési alma átlagára az elmúlt tíz esztendőben 350 forint/kg körüli összeg volt. Amikor 2018-ban rekordtermés volt a gyümölcsökből, akkor a piacon átlagban 200-250 forintot kértek el a kilójáért. Ezzel szemben most, amikor a termés fele elveszett, 500-550 forinttal kell számolni. Persze ha valahol akciósan lehet hozzájutni – jelenleg 299-349 forint között –, akkor számolni kell azzal, hogy ez nem a makulátlan minőség: általában a kisebb méretű és kevésbé jól színeződött almából lesznek az akciós tételek.

Most, amikor a termés fele elveszett, 500-550 forintos átlagárral kell számolni az alma esetében (Fotó: freepik.com)

Akkor hova tehetjük azt az almát, melyet több helyen is ezer forintnál is magasabb áron kínálnak? Ezek is benne vannak az átlagárban?

– Tény, hogy hozzá lehet jutni ilyen áron is almához, ám azok erős marketinggel feltuningolt márkanevek, melyeket a normál árakhoz képest a kétszereséért is értékesíteni lehet bizonyos vásárlói körnek. Miután jellegzetes külsejük és egyedi ízük van, illetve elképesztő pr-juk, így a piac elfogadja ezeket az árakat értük. Ez azonban nem egy speciális idei jelenség, ez minden évben így van. Ki kell hangsúlyozni azt is, hogy ezen az extra árszinten mindössze az alma 1-2 százaléka értékesül, az alma döntő többségére nem igazak ezek az árak, tehát ez nem általános jelenség.

Mi a helyzet a szezonális gyümölcsökkel? Ott is ekkora a különbség az árak között?

– A szamóca, a cseresznye, a kajszi és az őszibarack esetében a tavalyi 50-80 százalékos termésveszteség miatti áruhiány okán májustól egészen augusztusig az elmúlt évek átlagáraihoz képest másfél-kétszeres árakkal lehetett a piacon találkozni. Ugyanakkor például most az a helyzet állt elő, hogy a banán és a citrusfélék – narancs, mandarin és citrom – átlagárai jelenleg alacsonyabbak, mint az almáé. Hogy mi ennek az oka? Nos, a termőhelyeken, mint Dél-Amerikában és Afrikában jelenleg tombol a nyár, most van a déli gyümölcsök szezonja, így ilyenkor lehet a legolcsóbban hozzájuk jutni. Például a banán átlagára jelenleg 399-499 forint között mozog, de ahol akció van, ott a 249 forintos ár sem elképzelhetetlen.

Jelenleg a banán és a citrusfélék – narancs, mandarin és citrom – átlagárai jelenleg alacsonyabbak, mint az almáé (Fotó: freepik.com)

Azért azt valljuk be, nem megszokott itthon, hogy az alma drágább, mint a banán, vagy éppen a citrusfélék. Mikor állhat vissza a megszokott trend a gyümölcspiacon?

– Több dolog is hatással lehet az alma árára, amelyek rövid távon is változékonyak, így a piac produkálhat meglepetéseket. Normális körülmények között majd szeptember körül tapasztalhatnánk érdemi változást, az új almaszezon kezdetével. Mivel kb. augusztusig csak a tavaly ősszel szüretelt és betárolt gyümölcsből tudunk vásárolni, a kínálatot csak a készletek jelentik. Így a kínálat, ezáltal az árak alakulása vonatkozásában minden attól függ, hogy mi történik a betárolt készletekkel.  Előfordulhat, hogy a sok októberi csapadék hatására sérült almák állaga február-március körül rohamosan romlani kezd a tárolókban, így a nagyobb tárolási veszteségeket elkerülendő  február vagy március tájékán úgynevezett pánikértékesítés indulhat be, hogy tolerálható tárolási veszteség mellett eladják a még piacképes gyümölcsöt. Ha ez bekövetkezik, akkor az árak ebben az időszakban nagyon leesnek. Az árakra az is nagy hatással lesz, hogy Európa legnagyobb almatermelőjénél, Lengyelországban mi fog történni az elkövetkezendő hetekben. De arra is fel kell készülni, hogy ha ezek a folyamatok február-márciusban lejátszódnának, akkor áprilistól már igen szerények lesznek a betárolt és még eladható készletek, és ennek hatására majd ismét elindulnak felfelé az árak. Megjósolhatatlan, hogy milyen magasságig. Ám ha az általam elmondott tárolási gondok nem jelentkeznek, akkor akár szeptemberig is megmaradhatnak a mostani árak.

Más módon nem csökkenhet ez a mostani nagyon magas átlagár?

– De igen, még egy esetben. Ha idén nem lesz jelentős terméskiesés a tavaszi fagyok miatt, akkor a szezongyümölcsök árai alacsonyak lesznek, és ez mindenképpen nyomja majd valamelyest az az alma árát is, de legalábbis nem hagyja tovább emelkedni.

A kereslet nem fogja követni a kínálatot? Vagyis ha kevesebb alma van a piacon, akkor kevesebbel is beérik az emberek?

– Tavaly ősszel egy, az átlagosnál alacsonyabb készletszint alakult ki a gyenge termés miatt, de 3-4 hónapja a kereslet is 20-30 százalékkal marad el az átlagostól. Ennek egyrészt a magas ár az oka, másrészt viszont az, hogy a vírushelyzet miatt kevesebb a vásárló is a boltokban. A kereslet mérséklődése miatt, a készletszint lassan visszatérhet a normális kerékvágásba. A megszokott esetben a csökkenő keresletre az árak mérséklődésével kellene reagálnia a piacnak. Ám mivel ennek ellenére nem csökkennek az árak tavaly ősz óta, ebből az következik, hogy a már most jól látható szerény kínálathoz alkalmazkodik a kereslet.

Forrás: 10perc.hu internetes hírportál

Mezőgazdaság

Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat

Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták

Published

on

Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.

Fotó: AM

Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.

Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.

Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek

Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése

Published

on

A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.

A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.

Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.

Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.

Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.

 

Forrás: NAK

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára

Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára

Published

on

Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.

Fotó: FAO

A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.

Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.

Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.

A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.

Tovább olvasom