Mezőgazdaság
Hogyan változnak a gyümölcsök árai 2021-ben ?
A 2020-as tavaszi fagykárok hatásaként a megszokott árintervallum legmagasabb árait is meghaladják a jelenlegi gyümölcsárak, és elképzelhető, hogy a tavasz végéig nem is várható változás. A banán és citrusfélék most valamivel olcsóbbak a piacon, mint az alma, de ez természetes, hisz Dél-Amerikában éppen a legmelegebb nyár tombol.
A 2020-as tavaszi fagykárok hatásaként a megszokott árintervallum legmagasabb árait is meghaladják a jelenlegi gyümölcsárak, és elképzelhető, hogy a tavasz végéig nem is várható változás. A banán és citrusfélék most valamivel olcsóbbak a piacon, mint az alma, de ez természetes, hisz Dél-Amerikában éppen a legmelegebb nyár tombol. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke interjút adott a 10perc.hu internetes hírportálnak.
Az alma ára jelentős részben a betárolt készletek alakulásától és a tárolhatóságtól függ, amiben döntő jelentőségű az is, hogy mi történik a legnagyobb európai termelőnél, Lengyelországban.
A jelenlegi egészségügyi helyzetben nagyon fontos lenne, ha az emberek minél több gyümölcsöt fogyaszthatnának. Ez mintha most nem lenne olyan egyszerű az egekben lévő árak miatt…
– A gyümölcsök, de ugyanúgy a zöldségek is rendkívül fontosak az immunrendszer szempontjából, hiszen elfogyasztásukkal rengeteg bioaktív anyag, vitamin és ásványi anyag jut az emberi szervezetbe. Ugyanakkor tény, hogy jelenleg, ugyanúgy, mint 2020-ban, minden gyümölcs igencsak drága, és ebben májusig, de lehet, hogy szeptemberig nem feltétlenül lesz változás.
Mi az oka annak, hogy lassan emberemlékezet óta magasan szárnyalnak a gyümölcsárak?
– Tavaly a tavaszi fagyok jelentős termésveszteséget okoztak, hiszen a várt termés majd felét elvitték. Amikor a májusi felmérés alkalmával összesítettük a veszteségeket, már látható volt, hogy az elmúlt évtizedben megszokott árintervallum teteje várható a gyümölcsök piacán. Erre jött a júniusi extrém csapadék, amely a megmaradt termés jelentős részét tette tönkre. Ez pedig a vártnál is nagyobb arányban emelte a már amúgy is magas árakat.
Nem lehetett ezen változtatni?
– Sajnos nem, ugyanis a kereslet évről évre fix, nincs jelentős változás abban, hogy mennyi gyümölcsöt tud felszívni a piac. A gondot a kínálat változásai okozzák. Ha a termés bőséges, akkor alacsony ár a jellemző, míg rossz termés esetén viszont felmennek az árak. Bármilyen furcsán is hangozhat, de ezek alapján az éves átlagárak között akár ötven százalékos ingadozás is előfordulhat.
Vegyünk egy mindenki számára egyszerű példát. Miként volt ez hatással például az alma árára?
– Az I. osztályú étkezési alma átlagára az elmúlt tíz esztendőben 350 forint/kg körüli összeg volt. Amikor 2018-ban rekordtermés volt a gyümölcsökből, akkor a piacon átlagban 200-250 forintot kértek el a kilójáért. Ezzel szemben most, amikor a termés fele elveszett, 500-550 forinttal kell számolni. Persze ha valahol akciósan lehet hozzájutni – jelenleg 299-349 forint között –, akkor számolni kell azzal, hogy ez nem a makulátlan minőség: általában a kisebb méretű és kevésbé jól színeződött almából lesznek az akciós tételek.
Akkor hova tehetjük azt az almát, melyet több helyen is ezer forintnál is magasabb áron kínálnak? Ezek is benne vannak az átlagárban?
– Tény, hogy hozzá lehet jutni ilyen áron is almához, ám azok erős marketinggel feltuningolt márkanevek, melyeket a normál árakhoz képest a kétszereséért is értékesíteni lehet bizonyos vásárlói körnek. Miután jellegzetes külsejük és egyedi ízük van, illetve elképesztő pr-juk, így a piac elfogadja ezeket az árakat értük. Ez azonban nem egy speciális idei jelenség, ez minden évben így van. Ki kell hangsúlyozni azt is, hogy ezen az extra árszinten mindössze az alma 1-2 százaléka értékesül, az alma döntő többségére nem igazak ezek az árak, tehát ez nem általános jelenség.
Mi a helyzet a szezonális gyümölcsökkel? Ott is ekkora a különbség az árak között?
– A szamóca, a cseresznye, a kajszi és az őszibarack esetében a tavalyi 50-80 százalékos termésveszteség miatti áruhiány okán májustól egészen augusztusig az elmúlt évek átlagáraihoz képest másfél-kétszeres árakkal lehetett a piacon találkozni. Ugyanakkor például most az a helyzet állt elő, hogy a banán és a citrusfélék – narancs, mandarin és citrom – átlagárai jelenleg alacsonyabbak, mint az almáé. Hogy mi ennek az oka? Nos, a termőhelyeken, mint Dél-Amerikában és Afrikában jelenleg tombol a nyár, most van a déli gyümölcsök szezonja, így ilyenkor lehet a legolcsóbban hozzájuk jutni. Például a banán átlagára jelenleg 399-499 forint között mozog, de ahol akció van, ott a 249 forintos ár sem elképzelhetetlen.
Azért azt valljuk be, nem megszokott itthon, hogy az alma drágább, mint a banán, vagy éppen a citrusfélék. Mikor állhat vissza a megszokott trend a gyümölcspiacon?
– Több dolog is hatással lehet az alma árára, amelyek rövid távon is változékonyak, így a piac produkálhat meglepetéseket. Normális körülmények között majd szeptember körül tapasztalhatnánk érdemi változást, az új almaszezon kezdetével. Mivel kb. augusztusig csak a tavaly ősszel szüretelt és betárolt gyümölcsből tudunk vásárolni, a kínálatot csak a készletek jelentik. Így a kínálat, ezáltal az árak alakulása vonatkozásában minden attól függ, hogy mi történik a betárolt készletekkel. Előfordulhat, hogy a sok októberi csapadék hatására sérült almák állaga február-március körül rohamosan romlani kezd a tárolókban, így a nagyobb tárolási veszteségeket elkerülendő február vagy március tájékán úgynevezett pánikértékesítés indulhat be, hogy tolerálható tárolási veszteség mellett eladják a még piacképes gyümölcsöt. Ha ez bekövetkezik, akkor az árak ebben az időszakban nagyon leesnek. Az árakra az is nagy hatással lesz, hogy Európa legnagyobb almatermelőjénél, Lengyelországban mi fog történni az elkövetkezendő hetekben. De arra is fel kell készülni, hogy ha ezek a folyamatok február-márciusban lejátszódnának, akkor áprilistól már igen szerények lesznek a betárolt és még eladható készletek, és ennek hatására majd ismét elindulnak felfelé az árak. Megjósolhatatlan, hogy milyen magasságig. Ám ha az általam elmondott tárolási gondok nem jelentkeznek, akkor akár szeptemberig is megmaradhatnak a mostani árak.
Más módon nem csökkenhet ez a mostani nagyon magas átlagár?
– De igen, még egy esetben. Ha idén nem lesz jelentős terméskiesés a tavaszi fagyok miatt, akkor a szezongyümölcsök árai alacsonyak lesznek, és ez mindenképpen nyomja majd valamelyest az az alma árát is, de legalábbis nem hagyja tovább emelkedni.
A kereslet nem fogja követni a kínálatot? Vagyis ha kevesebb alma van a piacon, akkor kevesebbel is beérik az emberek?
– Tavaly ősszel egy, az átlagosnál alacsonyabb készletszint alakult ki a gyenge termés miatt, de 3-4 hónapja a kereslet is 20-30 százalékkal marad el az átlagostól. Ennek egyrészt a magas ár az oka, másrészt viszont az, hogy a vírushelyzet miatt kevesebb a vásárló is a boltokban. A kereslet mérséklődése miatt, a készletszint lassan visszatérhet a normális kerékvágásba. A megszokott esetben a csökkenő keresletre az árak mérséklődésével kellene reagálnia a piacnak. Ám mivel ennek ellenére nem csökkennek az árak tavaly ősz óta, ebből az következik, hogy a már most jól látható szerény kínálathoz alkalmazkodik a kereslet.
Forrás: 10perc.hu internetes hírportál
Mezőgazdaság
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés 2024 október
A FAO (Food and Agriculture Organization) októberi előrejelzése:
A FAO (Food and Agriculture Organization) legutóbbi, októberi előrejelzése alapján a 2024. évi globális gabonatermelés 2853 millió tonnára emelkedett. A növekedés hátterében a rizs és a búza termésmennyiségének felülvizsgálata áll. Azonban a módosítások ellenére a 2024. évi globális gabonatermelés várhatóan még mindig elmarad a tavalyitól. (1. ábra)
A búzatermést 792,9 millió tonnára becsülik, ami 0,2 %-os növekedést jelent az előző hónaphoz képest. Az emelkedés az ausztráliai kilátások javulásával magyarázható, hiszem a kontinens nyugati részén a kedvező időjárási viszonyok javították a termésátlagot. A túlzott növekedést ellensúlyozza az Európai Unió termelési előrejelzése, ahol a túl sok csapadék miatt a vártnál alacsonyabbak a termésátlagok.
A kukoricatermelés előrejelzése csökkent az Európai Unióban, azonban az Egyesült Államokban az egész vegetációban tapasztalható kedvező körülményeknek köszönhetően emelkedett a legutóbbi felmérések szerint. A rizs tekintetében számos termelő országban a visszatérő árvíz negatívan hatott a hozamokra, azonban a csökkenést mérsékeli az Indiában várt rekordmennyiségű termés.
A becsült gabonafelhasználás 12,4 millió tonnával emelkedett az előző évhez képest, míg a búza felhasználására vonatkozó előrejelzés 793,7 millió tonnára növekedett. A becslések alapján a búza élelmiszeripari felhasználása növekedett, míg a takarmányozási és egyéb célú felhasználása csökkent. A kukorica és a cirok várható felhasználása szeptemberhez képest növekedett, ami a rizs esetében is megfigyelhető. Ez elsősorban India javuló ellátási kilátásával magyarázható, de az etanolgyártásra kibocsátott állami rizskészletek is szerepet játszanak benne.
A gabonakészletre vonatkozó előrejelzés szeptemberhez képest 1,7 millió tonnával csökkent, de ez még így is 10,5 millió tonnával magasabb az év eleji értéknél. A becsült készletek a tavalyihoz képest szinte változatlanok (30,6 %), ami megfelelő ellátási kilátásokat jelez. A búzakészletek várhatóan 316,2 millió tonnára emelkednek, főként az ausztrál és ukrán készletbecslések miatt. Azonban a kukorica- és árpakészletek csökkenése várható, amit elsősorban az Európai Unió alacsonyabb termelésátlagai okoztak. A rizskészlet előrejelzése 1,82 millió tonnával növekedett szeptemberhez viszonyítva.
A gabonafélék világkereskedelme 2,5 millió tonnával emelkedett, de ennek ellenére 2,7 %-os csökkenést jelez az előző évhez képest. A búza világkereskedeleme az előrejelzés szerint 4,1 %-kal (8,6 millió tonnával) csökkent a tavalyi évhez képest és 1 millió tonnával marad el a szeptemberi becsléstől. Ez főként az Európai Unió, valamit Egyiptom alacsonyabb export becslésének köszönhető. Ezzel szemben a kukorica kereskedelmének emelkedését várják az Európai Unió importigényeinek fokozódása, valamint a növekedő brazil export miatt.
Az árpa és a cirok iránt is megnőtt a kereslet, főleg Kína exportigényei miatt, amit várhatóan Ausztrália és az Egyesült Államok termése fedezni fog. A rizs kereskedelme csökkent, azonban várhatóan a jövő évben emelkedni fog a közel-keleti és afrikai országok importnövekedése miatt.
Forrás: Fodor Attila -NAK
Közkedvelt trópusi gyümölcsünk, vagyis a banán termesztését több tényező is veszélyezteti. A globális felmelegedéssel a klimatikus viszonyok jelentősen változnak: a legnagyobb kihívást az időjárási szélsőségek és a természeti katasztrófák okozzák. A termesztést egy gyorsan terjedő növénypatogén gomba, a Fusarium oxysporum f. sp. cubense is fenyegeti.
Emellett a kereskedelmi bizonytalanságok, az infláció és az árfolyam-ingadozások hatását sem lehet figyelmen kívül hagyni, melyek mind befolyásolják a banán árának alakulását. Az Európai-Unió csupán a banánfogyasztás kis részét (10-11 %) képes előállítani, így nagy mértékben ki van téve az import termékeknek. Az idei évben az importált banán nagykereskedelmi ára 0,89 és 1,1 euró/kg között mozgott, amit a 2023-as átlagár is megközelített (1.ábra).
Hazánk elsősorban Közép-és Dél-Amerikából importál banánt, mely döntően Costa Ricáról vagy Ecuadorból származik. Utóbbi esetében idén februárban volt a legmagasabb az átlag nagykereskedelmi ár a budapesti nagybani piacon (2. ábra).
A Fusarium oxysporum f. sp. cubense R1-es törzse a 20. század első felében okozott már jelentős veszteségeket. Dél-Amerikában a legpusztítóbb kórokozóként tartják számon. Sajnos eredményesen nem tudták kezelni a betegséget. Az egyetlen megoldás az ültetvények felszámolása és az új, rezisztens fajták telepítése volt. Mára a rezisztens, Cavendish fajták a globális termelés több, mint felét teszik ki. A Cavendish fajták megoldást jelentettek a gomba R1 törzse ellen, azonban egy új törzs, a Tropical Race 4 (TR4) ellen már nem nyújtanak védelmet. A fertőzött növények szállítószövetei elhalnak, ami hervadást, levélszáradást, az álszár megrepedését, végső soron pedig a növény pusztulását okozza (3. ábra). Jelenleg a piaci igényeknek megfelelő rezisztens fajta nem áll rendelkezésre és kémiai védekezésre sincs lehetőségünk, ezért a fertőzés megelőzésére törekednek a termelők.
A TR4 kórokozó globális elterjedésű, jelenleg 22 országban, főleg Dél- és Délkelet-Ázsiában azonosították, de a Közel-Keleten, Afrikában, Óceániában és Dél-Amerikában is jelen van. A helyzet sürgősségét felismerve megalakult a TR4 globális hálózat (TR4GN), ami megkönnyíti a kórokozó elleni védekezést és az általa okozott kár mérséklését. Ez a kezdeményezés kulcsfontosságú, hiszen a banánnak kiemelet szerepe van az élelmezésbiztonságban, emellett számos fejlődő országban létfontosságú bevételi forrást jelent.
Forrás: Fodor Attila -NAK
Mezőgazdaság
Műanyag helyett hagymahéj?
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte, ezért egyre többen keresik a megoldást a csomagolások fenntartható alternatíváinak megtalálására.
Egy skót startup, a HUID (hollandul bőr) azt tűzte ki célul, hogy hagymahéjból olyan környezetbarát csomagolóanyagokat készítsen, amelyek otthon is komposztálhatóak. Ez az újfajta csomagolás nemcsak a műanyag hulladék csökkentésében játszhat fontos szerepet, hanem a mezőgazdasági melléktermékek hasznosításában is.
A HUID munkáját a National Manufacturing Institute Scotland (NMIS) és a Strathclyde Egyetem kutatólaboratóriuma, az Advanced Materials Research Laboratory (AMRL) is támogatja, különböző tesztek elvégzésével vizsgálják a hagymahéjból készült csomagolóanyagok teljesítményét, felhasználhatóságát és környezeti hatásait. Az eddigi eredmények bíztatóak, a HUID már két prototípust is kifejlesztett – a Pyber névre keresztelt, kartonhoz hasonló anyagot, és a Cellofil nevű rugalmas fóliát, ami az LDPE és PE fóliák kiváltására lehet alkalmas.
Az előállítási folyamat során cellulózt vonnak ki a hagyma héjából, amit aztán biopolimerré alakítanak, létrehozva egy olyan anyagot, amelynek eltarthatósága hasonló a műanyagéhoz, mégis komposztálható.
A hagymahéj egyedi tulajdonságai között kiemelendő, hogy természetes antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segíthetnek a romlandó élelmiszerek eltarthatóságának meghosszabbításában. Egy másik jellegzetes tulajdonságát viszont nem „örökli” az alapanyagnak a csomagolás, mégpedig az illatát. A megalkotók elmondása alapján a minták illata nagyon enyhe, inkább édeskés.
A HUID hagymahéj alapú csomagolása jelentős lépés lehet a fenntarthatóbb gazdaság és a kevésbé műanyagigényes jövő felé és jó példa arra, hogy a kreatív innováció segítségével még a legegyszerűbb anyagokból is létre lehet hozni valami forradalmit.
Forrás: Köbli Brigitta – NAK