További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
A 2020-as tavaszi fagykárok hatásaként a megszokott árintervallum legmagasabb árait is meghaladják a jelenlegi gyümölcsárak, és elképzelhető, hogy a tavasz végéig nem is várható változás. A banán és citrusfélék most valamivel olcsóbbak a piacon, mint az alma, de ez természetes, hisz Dél-Amerikában éppen a legmelegebb nyár tombol.
A 2020-as tavaszi fagykárok hatásaként a megszokott árintervallum legmagasabb árait is meghaladják a jelenlegi gyümölcsárak, és elképzelhető, hogy a tavasz végéig nem is várható változás. A banán és citrusfélék most valamivel olcsóbbak a piacon, mint az alma, de ez természetes, hisz Dél-Amerikában éppen a legmelegebb nyár tombol. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke interjút adott a 10perc.hu internetes hírportálnak.
Az alma ára jelentős részben a betárolt készletek alakulásától és a tárolhatóságtól függ, amiben döntő jelentőségű az is, hogy mi történik a legnagyobb európai termelőnél, Lengyelországban.
A jelenlegi egészségügyi helyzetben nagyon fontos lenne, ha az emberek minél több gyümölcsöt fogyaszthatnának. Ez mintha most nem lenne olyan egyszerű az egekben lévő árak miatt…
– A gyümölcsök, de ugyanúgy a zöldségek is rendkívül fontosak az immunrendszer szempontjából, hiszen elfogyasztásukkal rengeteg bioaktív anyag, vitamin és ásványi anyag jut az emberi szervezetbe. Ugyanakkor tény, hogy jelenleg, ugyanúgy, mint 2020-ban, minden gyümölcs igencsak drága, és ebben májusig, de lehet, hogy szeptemberig nem feltétlenül lesz változás.
Mi az oka annak, hogy lassan emberemlékezet óta magasan szárnyalnak a gyümölcsárak?
– Tavaly a tavaszi fagyok jelentős termésveszteséget okoztak, hiszen a várt termés majd felét elvitték. Amikor a májusi felmérés alkalmával összesítettük a veszteségeket, már látható volt, hogy az elmúlt évtizedben megszokott árintervallum teteje várható a gyümölcsök piacán. Erre jött a júniusi extrém csapadék, amely a megmaradt termés jelentős részét tette tönkre. Ez pedig a vártnál is nagyobb arányban emelte a már amúgy is magas árakat.
Nem lehetett ezen változtatni?
– Sajnos nem, ugyanis a kereslet évről évre fix, nincs jelentős változás abban, hogy mennyi gyümölcsöt tud felszívni a piac. A gondot a kínálat változásai okozzák. Ha a termés bőséges, akkor alacsony ár a jellemző, míg rossz termés esetén viszont felmennek az árak. Bármilyen furcsán is hangozhat, de ezek alapján az éves átlagárak között akár ötven százalékos ingadozás is előfordulhat.
Vegyünk egy mindenki számára egyszerű példát. Miként volt ez hatással például az alma árára?
– Az I. osztályú étkezési alma átlagára az elmúlt tíz esztendőben 350 forint/kg körüli összeg volt. Amikor 2018-ban rekordtermés volt a gyümölcsökből, akkor a piacon átlagban 200-250 forintot kértek el a kilójáért. Ezzel szemben most, amikor a termés fele elveszett, 500-550 forinttal kell számolni. Persze ha valahol akciósan lehet hozzájutni – jelenleg 299-349 forint között –, akkor számolni kell azzal, hogy ez nem a makulátlan minőség: általában a kisebb méretű és kevésbé jól színeződött almából lesznek az akciós tételek.
Akkor hova tehetjük azt az almát, melyet több helyen is ezer forintnál is magasabb áron kínálnak? Ezek is benne vannak az átlagárban?
– Tény, hogy hozzá lehet jutni ilyen áron is almához, ám azok erős marketinggel feltuningolt márkanevek, melyeket a normál árakhoz képest a kétszereséért is értékesíteni lehet bizonyos vásárlói körnek. Miután jellegzetes külsejük és egyedi ízük van, illetve elképesztő pr-juk, így a piac elfogadja ezeket az árakat értük. Ez azonban nem egy speciális idei jelenség, ez minden évben így van. Ki kell hangsúlyozni azt is, hogy ezen az extra árszinten mindössze az alma 1-2 százaléka értékesül, az alma döntő többségére nem igazak ezek az árak, tehát ez nem általános jelenség.
Mi a helyzet a szezonális gyümölcsökkel? Ott is ekkora a különbség az árak között?
– A szamóca, a cseresznye, a kajszi és az őszibarack esetében a tavalyi 50-80 százalékos termésveszteség miatti áruhiány okán májustól egészen augusztusig az elmúlt évek átlagáraihoz képest másfél-kétszeres árakkal lehetett a piacon találkozni. Ugyanakkor például most az a helyzet állt elő, hogy a banán és a citrusfélék – narancs, mandarin és citrom – átlagárai jelenleg alacsonyabbak, mint az almáé. Hogy mi ennek az oka? Nos, a termőhelyeken, mint Dél-Amerikában és Afrikában jelenleg tombol a nyár, most van a déli gyümölcsök szezonja, így ilyenkor lehet a legolcsóbban hozzájuk jutni. Például a banán átlagára jelenleg 399-499 forint között mozog, de ahol akció van, ott a 249 forintos ár sem elképzelhetetlen.
Azért azt valljuk be, nem megszokott itthon, hogy az alma drágább, mint a banán, vagy éppen a citrusfélék. Mikor állhat vissza a megszokott trend a gyümölcspiacon?
– Több dolog is hatással lehet az alma árára, amelyek rövid távon is változékonyak, így a piac produkálhat meglepetéseket. Normális körülmények között majd szeptember körül tapasztalhatnánk érdemi változást, az új almaszezon kezdetével. Mivel kb. augusztusig csak a tavaly ősszel szüretelt és betárolt gyümölcsből tudunk vásárolni, a kínálatot csak a készletek jelentik. Így a kínálat, ezáltal az árak alakulása vonatkozásában minden attól függ, hogy mi történik a betárolt készletekkel. Előfordulhat, hogy a sok októberi csapadék hatására sérült almák állaga február-március körül rohamosan romlani kezd a tárolókban, így a nagyobb tárolási veszteségeket elkerülendő február vagy március tájékán úgynevezett pánikértékesítés indulhat be, hogy tolerálható tárolási veszteség mellett eladják a még piacképes gyümölcsöt. Ha ez bekövetkezik, akkor az árak ebben az időszakban nagyon leesnek. Az árakra az is nagy hatással lesz, hogy Európa legnagyobb almatermelőjénél, Lengyelországban mi fog történni az elkövetkezendő hetekben. De arra is fel kell készülni, hogy ha ezek a folyamatok február-márciusban lejátszódnának, akkor áprilistól már igen szerények lesznek a betárolt és még eladható készletek, és ennek hatására majd ismét elindulnak felfelé az árak. Megjósolhatatlan, hogy milyen magasságig. Ám ha az általam elmondott tárolási gondok nem jelentkeznek, akkor akár szeptemberig is megmaradhatnak a mostani árak.
Más módon nem csökkenhet ez a mostani nagyon magas átlagár?
– De igen, még egy esetben. Ha idén nem lesz jelentős terméskiesés a tavaszi fagyok miatt, akkor a szezongyümölcsök árai alacsonyak lesznek, és ez mindenképpen nyomja majd valamelyest az az alma árát is, de legalábbis nem hagyja tovább emelkedni.
A kereslet nem fogja követni a kínálatot? Vagyis ha kevesebb alma van a piacon, akkor kevesebbel is beérik az emberek?
– Tavaly ősszel egy, az átlagosnál alacsonyabb készletszint alakult ki a gyenge termés miatt, de 3-4 hónapja a kereslet is 20-30 százalékkal marad el az átlagostól. Ennek egyrészt a magas ár az oka, másrészt viszont az, hogy a vírushelyzet miatt kevesebb a vásárló is a boltokban. A kereslet mérséklődése miatt, a készletszint lassan visszatérhet a normális kerékvágásba. A megszokott esetben a csökkenő keresletre az árak mérséklődésével kellene reagálnia a piacnak. Ám mivel ennek ellenére nem csökkennek az árak tavaly ősz óta, ebből az következik, hogy a már most jól látható szerény kínálathoz alkalmazkodik a kereslet.
Forrás: 10perc.hu internetes hírportál
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV