Mezőgazdaság
Hazai kutatás eredményei segíthetnek a citromfűtermesztésben
A fajtaválasztásnak növényvédelmi szempontból fontos szerepe van, ugyanakkor a betegség-ellenállóságra a gyógynövények nemesítése során jelenleg kevés figyelmet fordítanak. Kovács Gergő, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (volt Szent István Egyetem) doktorjelöltje a napokban megvédett doktori értekezésében a citromfű (Melissa officinalis L.) legfontosabb betegsége, a szeptóriás levélfoltosság elleni védekezés lehetőségeit kutatta, vizsgálva a fajták fogékonyságát, valamint növényi és ásványi eredetű anyagok hatékonyságát szabadföldön és in vitro körülmények között.
A fajtaválasztásnak növényvédelmi szempontból fontos szerepe van, ugyanakkor a betegség-ellenállóságra a gyógynövények nemesítése során jelenleg kevés figyelmet fordítanak. Kovács Gergő, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (volt Szent István Egyetem) doktorjelöltje a napokban megvédett doktori értekezésében a citromfű (Melissa officinalis L.) legfontosabb betegsége, a szeptóriás levélfoltosság elleni védekezés lehetőségeit kutatta, vizsgálva a fajták fogékonyságát, valamint növényi és ásványi eredetű anyagok hatékonyságát szabadföldön és in vitro körülmények között.

A citromfű.. (Kép: MATE)
A citromfű pályája történelmi korokon ível át. Paracelsus gyógyhatású karmelitavizétől a 2015-ben elnyert „Az év fagylaltja” díjig terjedő sikereit kellemes, citrusos illatú illóolaja és fenoloid típusú vegyületei alapozták meg.
Termőterülete hazánkban csupán pár száz hektárra tehető, de a növény szárított leveleinek felhasználásával készített gyógy- és élvezeti teák szinte minden drogériában és élelmiszerüzletben kaphatók. A növény illóolaját és kivonatait vírusellenes tulajdonságuk miatt ajakherpesz elleni kenőcsök készítéséhez is használják.
A gyógynövénykultúrák növényvédelmi technológiájának fejlődését több tényező is gátolja, ezek között a beszűkült növényvédőszer hatóanyag-paletta az egyik jelentős akadály. Ennek oka, hogy a növényvédőszer-gyártók kevésbé érdekeltek abban, hogy új készítményeiket a kisebb gazdasági jelentőségű kultúrákban is engedélyeztessék. Emellett a vezető kultúrákat is sújtja, hogy az EU növényvédőszer hatóanyagok sorát vonja vissza, de ezzel sajnos nem tart lépést az új hatóanyagok bevezetése.
Kovács Gergő első kézenfekvő kutatási célja ezért az volt, hogy megvizsgálja különböző származású citromfűanyagok fogékonyságát a szeptóriás levélfoltosság kórokozójára (Septoria melissae Desm.). Az Egyetemében és Tangazdaságában beállított, három évig tartó szabadföldi vizsgálatai során megfigyelte, hogy a kórokozó kártétele az altissima alfajba tartozó állomány esetében volt a legkisebb. Emellett a többi vizsgált fajtánál is jelentős fogékonyságbeli eltérésekről számolt be. A vizsgálati eredmények alapján a jövő ígéretes feladata lehet ellenálló genotípusok szelektálása. Az ellenálló fajták használatával a növényvédelmi költségek jelentősen csökkenthetők.
A kutató a produkcióra és beltartalomra irányuló vizsgálatai alapján rámutatott, hogy a levelek hatóanyag-tartalma összefügg a levélfelület fertőzöttségének mértékével. A szeptóriás fertőzés negatívan hat az illóolaj-tartalomra, mert csökkenti a növény ép mirigyszőreinek a számát, amelyek a citromos aromájú illóolaját tárolják.
A gyakorlat számára legizgalmasabb vizsgálatait a kórokozó tenyészeteivel végezte. Eredményei alapján a ceyloni fahéj és a kakukkfű illóolaja 0,3% és 0,1% koncentrációban képes teljesen gátolni a kórokozó növekedését táptalajon. A fahéj illóolaja továbbá akadályozza a kórokozó konídiumainak csírázását is. Az illóolajok mellett a szegfűszeg, a fahéj és a fokhagyma vizes kivonata is hatékonyan gátolja a kórokozó növekedését táptalajon. A vizsgált szervetlen vegyületek (oltott mész, szódabikarbóna és vízüveg) laboratóriumi körülmények között szintén hatékonynak bizonyultak a kórokozó ellen. Szabadföldi növényállományban a réztartalmú lombtrágyakészítmények is hatékonyan csökkentették a kórokozó kártételét.
Kovács Gergő eredményei kiindulási alapul szolgálnak az ellenálló citromfűfajták nemesítéséhez, továbbá a citromfű és tágabb értelemben a gyógynövény kultúrák környezetbarát növényvédelmének fejlesztéséhez. A kutatást Zámboriné Dr. Németh Éva egyetemi tanár (MATE), illetve Dr. Nagy Géza (NÉBIH) társ-témavezetésben segítették.
Kovács Gergő felvételein citromfűnövény, továbbá egészséges és beteg levélzetű citromfűnövény látható.
Forrás:
Mezőgazdaság
AM: Jelentős támogatás jut az erdőterületek növelésére
Április 2-ától nyújthatják be az érintettek támogatási kérelmeiket az új erdőtelepítési pályázatra – hívta fel a figyelmet Zambó Péter. Az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára arról is tájékoztatott, hogy a Közös Agrárpolitika keretei között most megjelent, és hamarosan megnyíló felhívásban jelentős forrás, összesen 64 milliárd forint áll rendelkezésre erdőtelepítésre és a fásítás támogatására.

Május a Zemplénben. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Zambó Péter kiemelte, hogy az erdőgazdálkodás az agráriumnak az a része, amely valódi válaszokat kínál a klímaváltozásra, gazdasági és ökológiai szempontból egyaránt.
Az „Erdőtelepítés és fásítás támogatása” című pályázati felhívásban európai uniós társfinanszírozással támogatás nyújtható új erdők telepítésére és ápolására, valamint ipari célú fás szárú ültetvények létrehozására. A gazdálkodói likviditás fenntartását szolgálja, hogy a telepítést követő 12 évig az erdőtelepítés miatti kieső mezőgazdasági jövedelem után kompenzáció jár a támogatást elnyerő gazdálkodók számára, fás szárú ültetvények esetében pedig egyes területalapú támogatások is elérhetőek maradnak – tette hozzá.

Zambó Péter
erdőkért és földügyekért felelős államtitkár. Fotó: Pelsőczy Csaba / AM
Az államtitkár ismertette, hogy a támogatási kérelmek benyújtására az első ütemben idén tavasszal április 2. és május 9. között lesz lehetőség, a kifizetési kérelmeket pedig május 12-től lehet benyújtani a már elvégzett telepítések kapcsán. Erdőtelepítésre vagy ipari célú fás szárú ültetvény létesítésére azok a jogi vagy természetes személyek adhatnak be támogatási kérelmeket, akik a kérelem benyújtásának napján az érintett földterület tulajdonosai vagy a tulajdonos hozzájárulásával rendelkeznek.

Érdekli az erdész hivatás? Kezdje középfokú tanulmányait Szegeden, ahol a legújabb forwarderes szimulátoron oktatják a hallgatókat! Kattints a képre!
Rávilágított arra is, hogy a korábbiakban a Vidékfejlesztési Programban megszokottól eltérően az új felhívásban két célterületre vált szét az erdőtelepítési és az ápolási tevékenység. Az első maga az erdőtelepítés, vagy ipari célú fás szárú ültetvény létesítése, míg a második a következő években az erdőtelepítés ápolása és a kieső mezőgazdasági jövedelem kompenzációja. A második célterületben az ipari célú fás szárú ültetvények nem vehetnek részt. Az egy kérelemben minimálisan támogatható tervezett erdőrészlet vagy ipari célú fás szárú ültetvény területmérete 0,5 hektár – részletezte.

Magányos fák a Báhalmai-halastavak övcsatornáinál. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Újdonságként emelte ki az erdészeti döntéstámogatási rendszer használatát, amely az erdőtelepítések tervezése során a megfelelő fafaj kiválasztásában segíti a gazdálkodókat. A Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetében fejlesztett program különböző forgatókönyvek alapján 2100-ig modellezi a klíma és a termőhely változását, ezáltal a jelenleg elérhető legpontosabb képet nyújtja a gazdálkodói döntések meghozatalához.

Gyepürózsa vagy csipkebogyó egy alföldi erdő szélén. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Kitért arra is, hogy az átgondolt támogatási rendszernek és az elkötelezett erdőgazdálkodóknak köszönhetően Magyarország erdőterülete az elmúlt évtizedekben folyamatosan növekedett. „Az Országfásítási Program keretében az elmúlt öt évben 184 millió facsemetét ültettünk el az erdőterület növelése érdekében. Célunk, hogy erősítsük ezt a kedvező folyamatot és a fával borított területek arányát tovább emeljük” – húzta alá.
Az „Erdőtelepítés és fásítás támogatása” című (KAP-RD38-RD39-1-25 kódszámú) pályázati felhívással kapcsolatos minden dokumentum elérhető az Agrárminisztérium tematikus honlapján, a kap.gov.hu-n.
Forrás: Agrárminisztérium
Fotók: Pelsőczy Csaba / AM és Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
ERDÉSZET: Szakmai tanulmányúton a soproni erdőmérnök hallgatók
Szakmai tanulmányúton vettek részt a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar erdőmérnök hallgatói – közölte a Bakonyerdő Zrt. Mint írták, nagy örömmel fogadták a Soproni Egyetem harmad- és negyedéves erdőmérnök hallgatóit március elején, akiknek az erdőhasználat tantárgyból szervezett szakmai gyakorlat során betekintést nyújtottak a feltáróút-hálózatok, az erdészeti utak, a közelítőnyomok létesítésének folyamataiba, az engedélyeztetéstől egészen a kivitelezésig.

Erdőmérnök hallgatók a Bakonyerdő Zrt. fakitermelésén. Fotó: Bán Gábor
A gyakorlaton megtekinthették a harveszteres fakitermelés és a forwarderes közelítés gyakorlatát.

Érdekli az erdész hivatás? Kezdje középfokú tanulmányait Szegeden, ahol a legújabb forwarderes szimulátoron oktatják a hallgatókat! Kattints a képre!
Emellett gyakorlati tapasztalatokat szerezhettek a faanyag felvételezéséről és a terepi adatrögzítésről is.

A forwarderes fakitermelés ugyan nem új az Európai Unióban és Magyarországon sem, de a gépek kezelése és az ismeretek elsajátítása hosszú tanulási és gyakorlási folyamat. Fotó: Bán Gábor
A gyakorlat másik felében pedig ellátogattak a Franciavágási Fűrészáru Gyárba, ahol bejárhatták az egész üzemet és ahol hasznos információkat kaptak a faanyag feldolgozásának folyamatáról.

Erdőmérnök hallgatók látogatása a Bakonyerdő Zrt. Franciavágási Fűrészáru Gyárában. Fotó: Bán Gábor
Forrás Bakonyerdő Zrt.
Fotó: Bán Gábor
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Közelgő határidő: március 31-ig kell teljesíteni a nitrát adatszolgáltatást
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a termelők figyelmét, hogy a nitrát adatszolgáltatás határideje március 31-e. Az adatok beadását az elektronikus gazdálkodási napló (eGN) felületén kell teljesíteni.

Békés vármegye északi részén, Zsadányban, Fábián Károly már a tavaszi vetésekre készül. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A nitrátérzékeny területen gazdálkodóknak, valamint a háztartási igényt meghaladó mértékben állattartást végzőknek március 31-ig kell a 2024. évre vonatkozó nyilvántartásukat az elektronikus gazdálkodási napló (eGN) rendszerben rögzíteni az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet előírása alapján.
A rendszerbe való belépéshez a Nébih nyitóoldalán az „Ügyfélprofil E-ügyintézés” – mezőt kell választani, ahol ügyfélkapus azonosítóval érhető el az elektronikus gazdálkodási napló.
„Az eGN” kiválasztását követően a „Tovább az e-ügyintézéshez” – linkre kattintva megjelenik az eGN felület, ahol lehetőség van az ügyintézést saját jogon, meghatalmazottként vagy cégképviselet alapján végezni.
Az eGN kitöltési útmutatója, valamint további információk a https://portal.nebih.gov.hu/egn tematikus aloldalon olvashatóak. A hivatal az állattartók részére külön tájékoztatót készített a kitöltendő adatok köréről. Amennyiben az adatszolgáltatással kapcsolatban további kérdés merül fel, az egn@nebih.gov.hu címen kérhető segítség.
Nébih