Mezőgazdaság
Hazai kutatás eredményei segíthetnek a citromfűtermesztésben
A fajtaválasztásnak növényvédelmi szempontból fontos szerepe van, ugyanakkor a betegség-ellenállóságra a gyógynövények nemesítése során jelenleg kevés figyelmet fordítanak. Kovács Gergő, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (volt Szent István Egyetem) doktorjelöltje a napokban megvédett doktori értekezésében a citromfű (Melissa officinalis L.) legfontosabb betegsége, a szeptóriás levélfoltosság elleni védekezés lehetőségeit kutatta, vizsgálva a fajták fogékonyságát, valamint növényi és ásványi eredetű anyagok hatékonyságát szabadföldön és in vitro körülmények között.
A fajtaválasztásnak növényvédelmi szempontból fontos szerepe van, ugyanakkor a betegség-ellenállóságra a gyógynövények nemesítése során jelenleg kevés figyelmet fordítanak. Kovács Gergő, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (volt Szent István Egyetem) doktorjelöltje a napokban megvédett doktori értekezésében a citromfű (Melissa officinalis L.) legfontosabb betegsége, a szeptóriás levélfoltosság elleni védekezés lehetőségeit kutatta, vizsgálva a fajták fogékonyságát, valamint növényi és ásványi eredetű anyagok hatékonyságát szabadföldön és in vitro körülmények között.
A citromfű pályája történelmi korokon ível át. Paracelsus gyógyhatású karmelitavizétől a 2015-ben elnyert „Az év fagylaltja” díjig terjedő sikereit kellemes, citrusos illatú illóolaja és fenoloid típusú vegyületei alapozták meg.
Termőterülete hazánkban csupán pár száz hektárra tehető, de a növény szárított leveleinek felhasználásával készített gyógy- és élvezeti teák szinte minden drogériában és élelmiszerüzletben kaphatók. A növény illóolaját és kivonatait vírusellenes tulajdonságuk miatt ajakherpesz elleni kenőcsök készítéséhez is használják.
A gyógynövénykultúrák növényvédelmi technológiájának fejlődését több tényező is gátolja, ezek között a beszűkült növényvédőszer hatóanyag-paletta az egyik jelentős akadály. Ennek oka, hogy a növényvédőszer-gyártók kevésbé érdekeltek abban, hogy új készítményeiket a kisebb gazdasági jelentőségű kultúrákban is engedélyeztessék. Emellett a vezető kultúrákat is sújtja, hogy az EU növényvédőszer hatóanyagok sorát vonja vissza, de ezzel sajnos nem tart lépést az új hatóanyagok bevezetése.
Kovács Gergő első kézenfekvő kutatási célja ezért az volt, hogy megvizsgálja különböző származású citromfűanyagok fogékonyságát a szeptóriás levélfoltosság kórokozójára (Septoria melissae Desm.). Az Egyetemében és Tangazdaságában beállított, három évig tartó szabadföldi vizsgálatai során megfigyelte, hogy a kórokozó kártétele az altissima alfajba tartozó állomány esetében volt a legkisebb. Emellett a többi vizsgált fajtánál is jelentős fogékonyságbeli eltérésekről számolt be. A vizsgálati eredmények alapján a jövő ígéretes feladata lehet ellenálló genotípusok szelektálása. Az ellenálló fajták használatával a növényvédelmi költségek jelentősen csökkenthetők.
A kutató a produkcióra és beltartalomra irányuló vizsgálatai alapján rámutatott, hogy a levelek hatóanyag-tartalma összefügg a levélfelület fertőzöttségének mértékével. A szeptóriás fertőzés negatívan hat az illóolaj-tartalomra, mert csökkenti a növény ép mirigyszőreinek a számát, amelyek a citromos aromájú illóolaját tárolják.
A gyakorlat számára legizgalmasabb vizsgálatait a kórokozó tenyészeteivel végezte. Eredményei alapján a ceyloni fahéj és a kakukkfű illóolaja 0,3% és 0,1% koncentrációban képes teljesen gátolni a kórokozó növekedését táptalajon. A fahéj illóolaja továbbá akadályozza a kórokozó konídiumainak csírázását is. Az illóolajok mellett a szegfűszeg, a fahéj és a fokhagyma vizes kivonata is hatékonyan gátolja a kórokozó növekedését táptalajon. A vizsgált szervetlen vegyületek (oltott mész, szódabikarbóna és vízüveg) laboratóriumi körülmények között szintén hatékonynak bizonyultak a kórokozó ellen. Szabadföldi növényállományban a réztartalmú lombtrágyakészítmények is hatékonyan csökkentették a kórokozó kártételét.
Kovács Gergő eredményei kiindulási alapul szolgálnak az ellenálló citromfűfajták nemesítéséhez, továbbá a citromfű és tágabb értelemben a gyógynövény kultúrák környezetbarát növényvédelmének fejlesztéséhez. A kutatást Zámboriné Dr. Németh Éva egyetemi tanár (MATE), illetve Dr. Nagy Géza (NÉBIH) társ-témavezetésben segítették.
Kovács Gergő felvételein citromfűnövény, továbbá egészséges és beteg levélzetű citromfűnövény látható.
Forrás:
Mezőgazdaság
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés 2024 október
A FAO (Food and Agriculture Organization) októberi előrejelzése:
A FAO (Food and Agriculture Organization) legutóbbi, októberi előrejelzése alapján a 2024. évi globális gabonatermelés 2853 millió tonnára emelkedett. A növekedés hátterében a rizs és a búza termésmennyiségének felülvizsgálata áll. Azonban a módosítások ellenére a 2024. évi globális gabonatermelés várhatóan még mindig elmarad a tavalyitól. (1. ábra)
A búzatermést 792,9 millió tonnára becsülik, ami 0,2 %-os növekedést jelent az előző hónaphoz képest. Az emelkedés az ausztráliai kilátások javulásával magyarázható, hiszem a kontinens nyugati részén a kedvező időjárási viszonyok javították a termésátlagot. A túlzott növekedést ellensúlyozza az Európai Unió termelési előrejelzése, ahol a túl sok csapadék miatt a vártnál alacsonyabbak a termésátlagok.
A kukoricatermelés előrejelzése csökkent az Európai Unióban, azonban az Egyesült Államokban az egész vegetációban tapasztalható kedvező körülményeknek köszönhetően emelkedett a legutóbbi felmérések szerint. A rizs tekintetében számos termelő országban a visszatérő árvíz negatívan hatott a hozamokra, azonban a csökkenést mérsékeli az Indiában várt rekordmennyiségű termés.
A becsült gabonafelhasználás 12,4 millió tonnával emelkedett az előző évhez képest, míg a búza felhasználására vonatkozó előrejelzés 793,7 millió tonnára növekedett. A becslések alapján a búza élelmiszeripari felhasználása növekedett, míg a takarmányozási és egyéb célú felhasználása csökkent. A kukorica és a cirok várható felhasználása szeptemberhez képest növekedett, ami a rizs esetében is megfigyelhető. Ez elsősorban India javuló ellátási kilátásával magyarázható, de az etanolgyártásra kibocsátott állami rizskészletek is szerepet játszanak benne.
A gabonakészletre vonatkozó előrejelzés szeptemberhez képest 1,7 millió tonnával csökkent, de ez még így is 10,5 millió tonnával magasabb az év eleji értéknél. A becsült készletek a tavalyihoz képest szinte változatlanok (30,6 %), ami megfelelő ellátási kilátásokat jelez. A búzakészletek várhatóan 316,2 millió tonnára emelkednek, főként az ausztrál és ukrán készletbecslések miatt. Azonban a kukorica- és árpakészletek csökkenése várható, amit elsősorban az Európai Unió alacsonyabb termelésátlagai okoztak. A rizskészlet előrejelzése 1,82 millió tonnával növekedett szeptemberhez viszonyítva.
A gabonafélék világkereskedelme 2,5 millió tonnával emelkedett, de ennek ellenére 2,7 %-os csökkenést jelez az előző évhez képest. A búza világkereskedeleme az előrejelzés szerint 4,1 %-kal (8,6 millió tonnával) csökkent a tavalyi évhez képest és 1 millió tonnával marad el a szeptemberi becsléstől. Ez főként az Európai Unió, valamit Egyiptom alacsonyabb export becslésének köszönhető. Ezzel szemben a kukorica kereskedelmének emelkedését várják az Európai Unió importigényeinek fokozódása, valamint a növekedő brazil export miatt.
Az árpa és a cirok iránt is megnőtt a kereslet, főleg Kína exportigényei miatt, amit várhatóan Ausztrália és az Egyesült Államok termése fedezni fog. A rizs kereskedelme csökkent, azonban várhatóan a jövő évben emelkedni fog a közel-keleti és afrikai országok importnövekedése miatt.
Forrás: Fodor Attila -NAK
Közkedvelt trópusi gyümölcsünk, vagyis a banán termesztését több tényező is veszélyezteti. A globális felmelegedéssel a klimatikus viszonyok jelentősen változnak: a legnagyobb kihívást az időjárási szélsőségek és a természeti katasztrófák okozzák. A termesztést egy gyorsan terjedő növénypatogén gomba, a Fusarium oxysporum f. sp. cubense is fenyegeti.
Emellett a kereskedelmi bizonytalanságok, az infláció és az árfolyam-ingadozások hatását sem lehet figyelmen kívül hagyni, melyek mind befolyásolják a banán árának alakulását. Az Európai-Unió csupán a banánfogyasztás kis részét (10-11 %) képes előállítani, így nagy mértékben ki van téve az import termékeknek. Az idei évben az importált banán nagykereskedelmi ára 0,89 és 1,1 euró/kg között mozgott, amit a 2023-as átlagár is megközelített (1.ábra).
Hazánk elsősorban Közép-és Dél-Amerikából importál banánt, mely döntően Costa Ricáról vagy Ecuadorból származik. Utóbbi esetében idén februárban volt a legmagasabb az átlag nagykereskedelmi ár a budapesti nagybani piacon (2. ábra).
A Fusarium oxysporum f. sp. cubense R1-es törzse a 20. század első felében okozott már jelentős veszteségeket. Dél-Amerikában a legpusztítóbb kórokozóként tartják számon. Sajnos eredményesen nem tudták kezelni a betegséget. Az egyetlen megoldás az ültetvények felszámolása és az új, rezisztens fajták telepítése volt. Mára a rezisztens, Cavendish fajták a globális termelés több, mint felét teszik ki. A Cavendish fajták megoldást jelentettek a gomba R1 törzse ellen, azonban egy új törzs, a Tropical Race 4 (TR4) ellen már nem nyújtanak védelmet. A fertőzött növények szállítószövetei elhalnak, ami hervadást, levélszáradást, az álszár megrepedését, végső soron pedig a növény pusztulását okozza (3. ábra). Jelenleg a piaci igényeknek megfelelő rezisztens fajta nem áll rendelkezésre és kémiai védekezésre sincs lehetőségünk, ezért a fertőzés megelőzésére törekednek a termelők.
A TR4 kórokozó globális elterjedésű, jelenleg 22 országban, főleg Dél- és Délkelet-Ázsiában azonosították, de a Közel-Keleten, Afrikában, Óceániában és Dél-Amerikában is jelen van. A helyzet sürgősségét felismerve megalakult a TR4 globális hálózat (TR4GN), ami megkönnyíti a kórokozó elleni védekezést és az általa okozott kár mérséklését. Ez a kezdeményezés kulcsfontosságú, hiszen a banánnak kiemelet szerepe van az élelmezésbiztonságban, emellett számos fejlődő országban létfontosságú bevételi forrást jelent.
Forrás: Fodor Attila -NAK
Mezőgazdaság
Műanyag helyett hagymahéj?
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte, ezért egyre többen keresik a megoldást a csomagolások fenntartható alternatíváinak megtalálására.
Egy skót startup, a HUID (hollandul bőr) azt tűzte ki célul, hogy hagymahéjból olyan környezetbarát csomagolóanyagokat készítsen, amelyek otthon is komposztálhatóak. Ez az újfajta csomagolás nemcsak a műanyag hulladék csökkentésében játszhat fontos szerepet, hanem a mezőgazdasági melléktermékek hasznosításában is.
A HUID munkáját a National Manufacturing Institute Scotland (NMIS) és a Strathclyde Egyetem kutatólaboratóriuma, az Advanced Materials Research Laboratory (AMRL) is támogatja, különböző tesztek elvégzésével vizsgálják a hagymahéjból készült csomagolóanyagok teljesítményét, felhasználhatóságát és környezeti hatásait. Az eddigi eredmények bíztatóak, a HUID már két prototípust is kifejlesztett – a Pyber névre keresztelt, kartonhoz hasonló anyagot, és a Cellofil nevű rugalmas fóliát, ami az LDPE és PE fóliák kiváltására lehet alkalmas.
Az előállítási folyamat során cellulózt vonnak ki a hagyma héjából, amit aztán biopolimerré alakítanak, létrehozva egy olyan anyagot, amelynek eltarthatósága hasonló a műanyagéhoz, mégis komposztálható.
A hagymahéj egyedi tulajdonságai között kiemelendő, hogy természetes antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segíthetnek a romlandó élelmiszerek eltarthatóságának meghosszabbításában. Egy másik jellegzetes tulajdonságát viszont nem „örökli” az alapanyagnak a csomagolás, mégpedig az illatát. A megalkotók elmondása alapján a minták illata nagyon enyhe, inkább édeskés.
A HUID hagymahéj alapú csomagolása jelentős lépés lehet a fenntarthatóbb gazdaság és a kevésbé műanyagigényes jövő felé és jó példa arra, hogy a kreatív innováció segítségével még a legegyszerűbb anyagokból is létre lehet hozni valami forradalmit.
Forrás: Köbli Brigitta – NAK