További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
2021. március 16. – A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács 2020. év végén piackutatási tendert írt ki, melynek fókuszában a tejtermék fogyasztási szokások és a növényi alapú élelmiszerek álltak.
2021. március 16. – A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács 2020. év végén piackutatási tendert írt ki, melynek fókuszában a tejtermék fogyasztási szokások és a növényi alapú élelmiszerek álltak.
A kutatás fő célja az volt, hogy megértsük a tejtermék fogyasztási szokásokban bekövetkező változásokat és azt, hogy mi az oka a jelenleg még kis piaci részesedéssel bíró növényi alapanyagból készült italok/termékek gyorsuló térnyerésének. Ehhez a tejtermékek és a növényi alapú termékek fogyasztása közötti összefüggések megismerésén, a fogyasztói motivációk feltárásán, a döntési pontok azonosításán keresztül vezetett az út.
Arra is választ szerettünk volna kapni, miért hajlandó a vásárlók egy szűk rétege a ’hagyományos’ tejtermékekhez képest gyakran jelentős extra felárat fizetni ezekért a termékekért” – nyilatkozta Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója. „A piackutatás elvégzésére – hosszú kiválasztási folyamatot követően, több neves intézet ajánlatát átvizsgálva – a Trend International Kft-vel kötöttünk szerződést.
A kutatás négy fő modulját egy szekunder kutatás, online fókuszcsoportos beszélgetések, szakértői interjúk és egy nagymintás online megkérdezés alkották. A szekunder kutatás során a témához kapcsolódó hazai és nemzetközi szakirodalom adatelemzése zajlott, míg a fókuszcsoportos beszélgetéseken a fogyasztói motivációk mélységi feltárására került sor. A szakértői interjúk során egyrészt a növényi alapú termékeket értékesítő vagy felhasználó HoReCa egységek tulajdonosai osztották meg tapasztalataikat, másrészt a témában jártas egyéb szakemberek (dietetikusok, életmód-tanácsadók, gasztro bloggerek, biobolt üzemeltetők) fejtették ki véleményüket.
A nagymintás online megkérdezés egy ezer fős, a 18 év feletti magyar lakosságot nem, kor, régió és településtípus szerint reprezentáló mintán történt, melynek célja a korábbi kutatási szakaszok megállapításainak validálása volt.
A kutatás eredményei szerint annak ellenére, hogy az elmúlt években a tej és tejtermékek táplálkozásban betöltött szerepével kapcsolatban számos érv és ellenérv látott napvilágot, a termékcsoport egészséges táplálkozásban elfoglalt helye vitathatatlan. A felnőtt magyar lakosság 97%-a fogyaszt tejet és/vagy tejterméket, 28%-a pedig növényi alapú termékeket, azonban utóbbi szegmensen belül csak 3% azok aránya, akik teljesen elzárkóznak a tej vagy tejtermékek fogyasztásától. Az adatok tükrében egyértelmű, hogy a növényi alapú termékeket a fogyasztók nem a tejet/tejtermékeket kiváltó, azokat teljesen helyettesítő kategóriaként kezelik, sokkal inkább úgy tekintenek rájuk, mint a tej/tejtermékek mellett fogyasztható plusz termékekre.
A növényi alapú termékek tipikus „primer” fogyasztói a nők – az ő fogyasztásuk/vásárlásuk az, ami kihat a család többi tagjának étkezési szokásaira. A fogyasztás motivációi között szerepel az egészséges életmódra, egészséges táplálkozásra való törekvés, a kényszerű okokból történő fogyasztás (valamilyen tejtermék intolerancia vagy egyéb egészségügyi érintettség), a változatosabb étkezés iránti igény, valamint a fenntartható fejlődéshez történő hozzájárulás érzete. A kutatásból az is kiderült, hogy a növényi alapú termékeket nem fogyasztók ezeket a termékeket túlságosan drágának ítélik, ráadásul nem is nem tartják azokat igazán finomnak. Fentieken túl úgy vélik, ez az egész csak egy múló divathóbort.
A kutatás rávilágított, hogy a tej és a tejtermékek összesített megítélése kedvező.
A megkérdezettek kétharmada ért egyet azzal az állítással, hogy a tej és a tejtermékek nélkülözhetetlen elemei az egészséges táplálkozásnak, illetve, hogy ezekre a termékekre az emberi szervezetnek minden életkorban szüksége van, mindemellett finomak és táplálóak is.
Harcz Zoltán elmondása szerint a Tej Terméktanács hosszú ideje keresi a megoldást a fogyasztók megfelelő tájékoztatására, emellett igyekszik meghatározni azokat a kihelyezésbeli és reklámbeli elemeket, amelyek segítenek a valódi tejtermékek és a helyettesítő növényi alapú italok és termékek egyértelmű megkülönböztetésében. A végső cél a fogyasztók megfelelő tájékoztatása és korrekt értékesítési lehetőségek biztosítása a valódi tejtermékek számára.
Az ételallergia miatti egészségügyi problémákra maga a tejágazat is aktívan keresi a válaszokat, a háttérben komoly kutatás-fejlesztési tevékenység zajlik. Mára már szinte minden termékkategóriában megtalálhatóak a magas minőségű laktózmentes termékek, legyen az tej, tejföl, vaj, túródesszert vagy sajt, amelyeket a laktózérzékenységgel küzdők is bátran fogyaszthatnak anélkül, hogy kompromisszumot kellene kötniük a termékek ízében, állagában, felhasználhatóságában a „normál” tejtermékekhez képest. Ne felejtsük el, hogy a tej és tejtermékek piaca az új termékek számát tekintve világviszonylatban egyike a leginnovatívabb ágazatoknak és folyamatosan növekszik!
Forrás: NAK – Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV