További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
A virágrügyek károsodása még nem jelent feltétlenül terméskiesést. Az elmúlt egy hónap alatt két jelentősebb hideghullám érte hazánkat, melyek érintették a gyümölcsültetvényeket.
A virágrügyek károsodása még nem jelent feltétlenül terméskiesést. Az elmúlt egy hónap alatt két jelentősebb hideghullám érte hazánkat, melyek érintették a gyümölcsültetvényeket.
Február közepén -8°C és -15°C közötti hőmérsékleteket mértek az ország számos pontján, de lokálisan -20°C körüli lehűlések is előfordultak. Ezt követően március második hetében érkezett a következő lehűlés, -4°C és -8°C közötti hőmérsékletekkel, egyes területeken pedig -10 – -12°C körüli értékekre süllyedt a hőmérők higanyszálai.
E két lehűlési hullám a téli fagyok kategóriájába tartozik, a klasszikus tavaszi fagyokhoz nincs közük. A téli fagyok ellen védekezni érdemben nem lehet és nem is lenne gazdaságos, cserébe azonban téli fagyok által okozott számottevő kár ritkábban fordul elő, ami annak is köszönhető, hogy a fák ilyenkor még ún. nyugalmi állapotban vannak és a hideghatásokkal szemben sokkal ellenállóbbak. Az előrejelzések szerint a következő 5-6 napban is várhatóak lehűlések, azonban amennyiben ezek bekövetkeznek, jellegüket tekintve még téli fagyoknak minősülnek majd.
Az utóbbi években megfigyelhető volt, hogy az évszakra korábban jellemző időjárástól eltérően január és február viszonylag enyhe, majd február végén, márciusban tér vissza a tél. Érdemi károkat ez a megváltozott időjárásmenet okozhat, az enyhe időjárás „becsaphatja” a növényeket, főleg azokat, melyek vegetációja egyébként is korábban kezdődik.
A február közepi fagyoknál a kajszi és az őszibarack – fajtától és termőhelytől függően – a rügyduzzadás, rügypattanás állapotában voltak, más gyümölcsfajok pedig lényegében még a nyugalmi állapotban. Ezért virágrügykárok csak a kajszibarackban és őszibarackban alakultak ki, más gyümölcsfajok érdemben nem sérültek.
A március második hetében bekövetkezett fagyok során a kajszi és az őszibarack – fajtától és termőhelytől függően – a zárt bimbós és a fehér bimbós közötti állapotban voltak, ami azt jelenti, hogy a virágzás kezdete előtt 5-14 nappal álltak. Egyes korán virágzó kajszifajták esetében a nagyon korai termőhelyeken már elkezdődött a virágok kinyílása, itt azonban meg kell jegyeznünk, hogy ez március 10. körül meglehetősen szokatlan, még akkor is, ha korai fajtákról van szó. Ekkor a többi gyümölcsfaj – mint az alma, körte, meggy, cseresznye, szilva, stb. – még a rügyduzzadás és rügypattanás, vagy az azt követő, de nagyon kezdeti és kevésbé érzékeny fenológiai stádiumok valamelyikében állt még.
(Megjegyzés: korai termőhelyeknek azok a dél-dunántúli és dél-alföldi termőhelyek minősülnek, ahol egy adott gyümölcsfaj ugyanazon fajtája akár 7-12 nappal is korábban virágzik, mint a hűvösebb északi, észak-keleti tájakon.)
A mögöttünk álló két téli fagyhullám eddigi eredménye a rügyvizsgálatok alapján:
Mindenek előtt le kell szögezni, ilyen korai fenológiai stádiumban még csak virágrügykárokról lehet beszélni. Ezt átváltani terméskárra és átszámítani a terméskiesés mértékére lehetetlen és felesleges.
Fontos a kiindulási helyzet tekintetében, hogy 2020-ban szinte minden gyümölcsfajunk esetében nagyon gyenge termést realizáltunk, így kipihenték magukat a fák. Ennek következtében a rügydifferenciálódás jól alakult, igen nagy mennyiségű virágrügy volt/van a fákon, jelenleg nagyon jó a virágrügy-berakódottság, nagy a virágrügysűrűség. Ilyen bőségesnek ígérkező virágzásnál a virágok 10-25%-ának kötődése is elegendő egy teljes terméshez.
A mögöttünk álló két téli fagyhullám okán “csak” a kajszi és az őszibarack esetében lehet érdemi virágrügykárokat mérni, ez azonban előzőekből következően még mindig nem feltétlenül akadálya egy teljes termésnek. Minden más gyümölcsfaj esetében jelenleg nincs vagy csak nagyon kis mértékű a virágrügyek károsodása.
Egyes nagyon korán virágzó és/vagy fagyérzékeny kajszi és őszibarack fajtáknál jelentősebb virágrügykár alakulhatott ki, azonban a hátralévő időszak időjárásától függően még ezek a fajták is hozhatnak akár teljes termést. Másrészt a nagyon korai fajták a termelés egy szegmensét képviselik, az itt bekövetkezett esetleges károk nem általánosan igazak a teljes kajszi vagy őszibarack termesztésünkre.
Fentieket összefoglalva elmondható, hogy a kajszi és az őszibarack esetében, fajtától és termőhelytől is függően tapasztalhatók különböző mértékű virágrügykárok. Azonban az eddigi információk és a bőségesnek ígérkező virágzás alapján még minden reményünk megvan arra, hogy ez országos viszonylatban érdemi terméskiesést nem okoz, és egy kiegyensúlyozott, jó termést szüreteljenek a termelők.
Amennyiben a következő öt napra jelzett lehűlések során nem csökken -4°C fok alá a hőmérséklet, akkor ez a hideghullám további virágrügykárokat nem fog okozni. -4°C és -8°C között a kajszi és az őszibarack már károsodik, de a prognózisok szerint -8°C foknál hidegebbre egyelőre nem számítunk. Ha az elkövetkező hideghullám megállna -4°C fok körül, az akár még kedvező hatású is lehetne, mert károkat még nem okozna, de az élettani folyamatokat lassítaná és erőteljesen lefékezné a virágzás előrehaladását. Ennek pozitív hatása abban nyilvánulna meg, hogy az így későbbre tolódó virágzás miatt a rövidül az az időszak, melyet a virágoknak a fagy veszélyével terhelten kell eltölteniük.
Nem szabad elfelejtenünk azonban, hogy május közepéig gyakorlatilag bármikor bekövetkezhetnek tavaszi fagyok és a virágzás időszakának virágzása jelentős súllyal esik a latba. Ezért termést becsülni május közepe előtt nem lehet, szakmailag pedig felelőtlenség lenne.
Termelőink érdekében meg kívánjuk jegyezni, hogy jelenleg még nem a károk mértéke borzolja a gazdák kedélyeit és idegrendszerét. Azok számára, akik megélhetési céllal foglalkoznak kertészeti termeléssel, pszichésen megterhelő az, hogy érdemben még el sem kezdődött a virágzás (sőt, több gyümölcsfaj esetében még 2-4 hétre vagyunk ettől), már fagyokról és fagykárokról kell beszélni. Ez az elmúlt évek fagykáros “élményei” után érthető aggodalommal tölti el a gazdákat.
Forrás: Fruitveb
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV