További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
Azonban nem csak a gazdag magánemberek, hanem az intézményi befektetők is aktívak ezen a területen, amit részben a klímasemlegesség elérése motivál, de profitszerzés szempontjából sem utolsó a termőföld – közölte a Portfolio.
Az elmúlt években számos sikeres üzletemberről lehetett hallani, hogy földeket vásárolt magának. Januárban például kiderült, hogy Bill Gates lett az Egyesült Államok legnagyobb termőföld-birtokosa, de mellette még számos ismert milliárdos is hatalmas földtulajdonnal rendelkezik, legyen szó erdővidékről vagy egyéb jellegű területről. Azonban nem csak a gazdag magánemberek, hanem az intézményi befektetők is aktívak ezen a területen, amit részben a klímasemlegesség elérése motivál, de profitszerzés szempontjából sem utolsó a termőföld – közölte a Portfolio.
Amerika legnagyobb termőföld-birtokosa
Még januárban érkezett a hír, hogy Bill Gates lett az Egyesült Államok legnagyobb termőföld-birtokosa, bár nem ő az egyetlen milliárdos, aki hatalmas mennyiségű földtulajdonnal rendelkezik. A Microsoft alapítója 242 ezer hold termőföldet birtokol, összesen pedig közel 270 ezer hold földterületet, amely 18 államot ölel fel.
Bill Gates a Forbes listája alapján 127 milliárd dolláros vagyonával a világ második leggazdagabb embere. A milliárdos üzletember éveken keresztül építette ki birtokait, a legnagyobb területei Louisianában (69 ezer hektár), Arkansasban (48 ezer hektár) és Nebraskában (21 ezer hektár) találhatóak. Ezen kívül van még részesedése egy közel 26 ezer hektáros földterületben az arizonai Phoenix nyugati oldalán, amelyen egy új külvárosi területet fejlesztenek.
A földterületet egyébként nem közvetlenül, hanem Cascade Investments nevű befektetési alapján keresztül birtokolja. Arról azonban nem tudni sok részletet, hogy mit csinál Gates a földdel, bár a feleségével együtt vezetett alapítványa, a Bill and Melinda Gates Foundation támogatja a fenntartható mezőgazdaság kialakítását, illetve a hatékonyabb termesztést. Érdemes megjegyezni, hogy bár Bill és Melinda Gates a legnagyobb termőföld-birtokos az Egyesült Államokban, de ha az összes földtulajdont tekintjük, akkor csak a 49. helyen állnak. A Microsoft alapítója mellett azonban számos milliárdosnak van még földtulajdona, amire később még visszatérünk. A magántulajdonosok mellett azonban szép számmal akadnak intézményi befektetők is.
Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Hivatala szerint a termőföldek 2,2 százaléka van intézményi tulajdonban. Ez tehát még azért nem túlságosan magas arány, de a pénzügyi válság óta megnövekedett ezeknek a befektetéseknek a népszerűsége.
Célpontban a klímasemlegesség
Van több nagyobb makroszintű trend, ami az intézményi befektetőket a termőföldek birtoklása felé hajtja. Emily Norton, a Savills elemzője szerint:
A 2008-as válságot követően sok tőke biztonságosabb eszközök felé menekült, de a nagyobb trend inkább a klímaváltozáshoz köthető, amely egyre több befektetőt irányít a termőföldek felé.
A termőfölddel kapcsolatos befektetési alapok 5,7 milliárd dollár tőkét vontak be 2019-ben, ami a gazdasági válság óta a legmagasabb érték volt. Tavaly ez a szám 2 milliárd dollár körüli értékre esett vissza a koronavírus-járványnak köszönhetően.
A befektetés vonzereje elsősorban abból adódik, hogy a termőföld rendszeres jövedelmet biztosít, másrészt pedig a hatékonyság növeléséből is származhat profit.
A népesség növekedésével ugyanis egyre nagyobb a kereslet az élelmiszerek iránt, ez pedig a technológiai fejlődés motorjaként szolgál. Martin Davies, a Westchester Group Investment vezetője szerint, amely a világ legnagyobb intézményi termőföld-birtokosa:
A környezet nagyon fontos a nyugdíjalapok számára is, amelyek közül sokan klímasemleges portfólió kialakítását tűzték ki célul, és ennek elérésében segíthetnek a termőfölddel és erődvidékkel kapcsolatos befektetések.
A termelésre alkalmas földek ugyanis alacsonyabb szén-dioxid kibocsátással járnak, mint azok, amelyek állattartásra alkalmasak. A mezőgazdasági módszerek fejlődésével pedig még alacsonyabb károsanyag-kibocsátás érhető el. Sőt, egyes mandulafarmok már most is klímasemlegeshez közeli állapotban működnek.
Az elemzők egyébként arra számítanak, hogy a szén-dioxid kibocsátás és a biodiverzitás egyre formálisabb keretek között fog működni a jövőben, ami új szén-dioxid-adók bevezetésével is járhat. Az Egyesült Királyságban például a farmoknak járó állami támogatásokat környezetvédelmi szempontokhoz köthetik majd, amit egyébként éppen a Brexit tett lehetővé az ország számára. Ennek keretében 2025-től jelentősen csökken a csupán a földbirtoklás után járó támogatás mértéke, majd 2028-tól ez teljesen kivezetésre kerül. Ezzel párhuzamosan pedig nő majd a termelés hatékonyságának növelése után járó kifizetés.
Martin Davies szerint: Úgy gondolom, hogy globális trend lehet abból, hogy a befektetők leharcolt állapotban lévő földeket vásárolnak meg, amiket átalakítanak organikus földművelés vagy erdőgazdálkodás segítségével.
Az eszközök értékét azonban még számos egyéb tényező is befolyásolja, többek között az, hogy mit termelnek a földeken, illetve, hogy hol található maga a termőföld. Ebben jelentős regionális különbségek is láthatóak.
Átlagos értelemben véve a termőföldek átlagosan 11 százalékos hozamot biztosítottak 2002-2019 között, de az elmúlt öt évben stagnált a teljesítmény.
Amíg azonban például Közép-Európa termőföldjei rendkívül jól teljesítettek, addig Nyugat-Európáról és Észak-Amerikáról nem mondható el hasonló. A helyi áraknak és szabályozásnak szintén nagyon fontos a szerepe. A Nuveen alapkezelő, amelyhez a már előbb említett Westchester Group Investment is tartozik például éppen emiatt igyekszik diverzifikálni a befektetéseit földrajzi szempontból és termények tekintetében is.
Hagyományosan egyébként a termőföld jellegű befektetés kifejezetten illikvidnek számít, és bár ez most sincs másképpen, de a tranzakciók száma növekszik. Ez részben az urbanizációs folyamatoknak is köszönhető, ahol a fiatalabb lakosság elköltözik és nem szeretne földműveléssel foglalkozni. Esetenként azonban a helyi közösségek rossz szemmel nézik az intézményi befektetők térnyerését a földbirtoklás szempontjából.
Földtulajdonra hajtó milliárdosok
Nem Bill Gates egyébként az egyetlen milliárdos üzletember, aki hatalmas földtulajdonnal rendelkezik:
AZ USA 17. legnagyobb föltulajdonosa is egyben a magyar milliárdos, aki mintegy 581 ezer hold területtel rendelkezik Floridában, aminek a nagy részét még 2015-ben vásárolta meg.
Forrás: Portfolio
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV