Mezőgazdaság
Miért fektetnek termőföldbe a gazdagok?
Azonban nem csak a gazdag magánemberek, hanem az intézményi befektetők is aktívak ezen a területen, amit részben a klímasemlegesség elérése motivál, de profitszerzés szempontjából sem utolsó a termőföld – közölte a Portfolio.
Az elmúlt években számos sikeres üzletemberről lehetett hallani, hogy földeket vásárolt magának. Januárban például kiderült, hogy Bill Gates lett az Egyesült Államok legnagyobb termőföld-birtokosa, de mellette még számos ismert milliárdos is hatalmas földtulajdonnal rendelkezik, legyen szó erdővidékről vagy egyéb jellegű területről. Azonban nem csak a gazdag magánemberek, hanem az intézményi befektetők is aktívak ezen a területen, amit részben a klímasemlegesség elérése motivál, de profitszerzés szempontjából sem utolsó a termőföld – közölte a Portfolio.
Amerika legnagyobb termőföld-birtokosa
Még januárban érkezett a hír, hogy Bill Gates lett az Egyesült Államok legnagyobb termőföld-birtokosa, bár nem ő az egyetlen milliárdos, aki hatalmas mennyiségű földtulajdonnal rendelkezik. A Microsoft alapítója 242 ezer hold termőföldet birtokol, összesen pedig közel 270 ezer hold földterületet, amely 18 államot ölel fel.
Bill Gates a Forbes listája alapján 127 milliárd dolláros vagyonával a világ második leggazdagabb embere. A milliárdos üzletember éveken keresztül építette ki birtokait, a legnagyobb területei Louisianában (69 ezer hektár), Arkansasban (48 ezer hektár) és Nebraskában (21 ezer hektár) találhatóak. Ezen kívül van még részesedése egy közel 26 ezer hektáros földterületben az arizonai Phoenix nyugati oldalán, amelyen egy új külvárosi területet fejlesztenek.
A földterületet egyébként nem közvetlenül, hanem Cascade Investments nevű befektetési alapján keresztül birtokolja. Arról azonban nem tudni sok részletet, hogy mit csinál Gates a földdel, bár a feleségével együtt vezetett alapítványa, a Bill and Melinda Gates Foundation támogatja a fenntartható mezőgazdaság kialakítását, illetve a hatékonyabb termesztést. Érdemes megjegyezni, hogy bár Bill és Melinda Gates a legnagyobb termőföld-birtokos az Egyesült Államokban, de ha az összes földtulajdont tekintjük, akkor csak a 49. helyen állnak. A Microsoft alapítója mellett azonban számos milliárdosnak van még földtulajdona, amire később még visszatérünk. A magántulajdonosok mellett azonban szép számmal akadnak intézményi befektetők is.
Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Hivatala szerint a termőföldek 2,2 százaléka van intézményi tulajdonban. Ez tehát még azért nem túlságosan magas arány, de a pénzügyi válság óta megnövekedett ezeknek a befektetéseknek a népszerűsége.
Célpontban a klímasemlegesség
Van több nagyobb makroszintű trend, ami az intézményi befektetőket a termőföldek birtoklása felé hajtja. Emily Norton, a Savills elemzője szerint:
A 2008-as válságot követően sok tőke biztonságosabb eszközök felé menekült, de a nagyobb trend inkább a klímaváltozáshoz köthető, amely egyre több befektetőt irányít a termőföldek felé.
A termőfölddel kapcsolatos befektetési alapok 5,7 milliárd dollár tőkét vontak be 2019-ben, ami a gazdasági válság óta a legmagasabb érték volt. Tavaly ez a szám 2 milliárd dollár körüli értékre esett vissza a koronavírus-járványnak köszönhetően.
A befektetés vonzereje elsősorban abból adódik, hogy a termőföld rendszeres jövedelmet biztosít, másrészt pedig a hatékonyság növeléséből is származhat profit.
A népesség növekedésével ugyanis egyre nagyobb a kereslet az élelmiszerek iránt, ez pedig a technológiai fejlődés motorjaként szolgál. Martin Davies, a Westchester Group Investment vezetője szerint, amely a világ legnagyobb intézményi termőföld-birtokosa:
A környezet nagyon fontos a nyugdíjalapok számára is, amelyek közül sokan klímasemleges portfólió kialakítását tűzték ki célul, és ennek elérésében segíthetnek a termőfölddel és erődvidékkel kapcsolatos befektetések.
A termelésre alkalmas földek ugyanis alacsonyabb szén-dioxid kibocsátással járnak, mint azok, amelyek állattartásra alkalmasak. A mezőgazdasági módszerek fejlődésével pedig még alacsonyabb károsanyag-kibocsátás érhető el. Sőt, egyes mandulafarmok már most is klímasemlegeshez közeli állapotban működnek.
Az elemzők egyébként arra számítanak, hogy a szén-dioxid kibocsátás és a biodiverzitás egyre formálisabb keretek között fog működni a jövőben, ami új szén-dioxid-adók bevezetésével is járhat. Az Egyesült Királyságban például a farmoknak járó állami támogatásokat környezetvédelmi szempontokhoz köthetik majd, amit egyébként éppen a Brexit tett lehetővé az ország számára. Ennek keretében 2025-től jelentősen csökken a csupán a földbirtoklás után járó támogatás mértéke, majd 2028-tól ez teljesen kivezetésre kerül. Ezzel párhuzamosan pedig nő majd a termelés hatékonyságának növelése után járó kifizetés.
Martin Davies szerint: Úgy gondolom, hogy globális trend lehet abból, hogy a befektetők leharcolt állapotban lévő földeket vásárolnak meg, amiket átalakítanak organikus földművelés vagy erdőgazdálkodás segítségével.
Az eszközök értékét azonban még számos egyéb tényező is befolyásolja, többek között az, hogy mit termelnek a földeken, illetve, hogy hol található maga a termőföld. Ebben jelentős regionális különbségek is láthatóak.
Átlagos értelemben véve a termőföldek átlagosan 11 százalékos hozamot biztosítottak 2002-2019 között, de az elmúlt öt évben stagnált a teljesítmény.
Amíg azonban például Közép-Európa termőföldjei rendkívül jól teljesítettek, addig Nyugat-Európáról és Észak-Amerikáról nem mondható el hasonló. A helyi áraknak és szabályozásnak szintén nagyon fontos a szerepe. A Nuveen alapkezelő, amelyhez a már előbb említett Westchester Group Investment is tartozik például éppen emiatt igyekszik diverzifikálni a befektetéseit földrajzi szempontból és termények tekintetében is.
Hagyományosan egyébként a termőföld jellegű befektetés kifejezetten illikvidnek számít, és bár ez most sincs másképpen, de a tranzakciók száma növekszik. Ez részben az urbanizációs folyamatoknak is köszönhető, ahol a fiatalabb lakosság elköltözik és nem szeretne földműveléssel foglalkozni. Esetenként azonban a helyi közösségek rossz szemmel nézik az intézményi befektetők térnyerését a földbirtoklás szempontjából.
Földtulajdonra hajtó milliárdosok
Nem Bill Gates egyébként az egyetlen milliárdos üzletember, aki hatalmas földtulajdonnal rendelkezik:
- John C. Malone: a milliárdos médiamogul, aki a Liberty Media és a Liberty Global legnagyobb részvénytulajdonosa, de emellett rendelkezik még részesedéssel a Lionsgate és a Starz társaságokban is. Nem mellesleg pedig az Egyesült Államok legnagyobb földtulajdonosa 2,2 millió hold földterülettel. Ebben vannak erdővidékek, termőföldek és ranch-földterületek is, amelyek többek között Új-Mexikóban, Floridában és Coloradóban találhatóak. A Forbes listáján 7,7 milliárd dolláros vagyonával az USA 95., a világon pedig a 274. leggazdagabb embere. Hatalmas földtulajdona és médiában található érdekeltségei miatt a „Cable Cowboy” becenevet kapta.
- Ted Turner: a CNN alapítója az Egyesült Államok 4. legnagyobb földtulajdonosa mintegy 2 millió holdnyi területtel. A földterület részben veszélyeztetett fajok megóvását szolgálja, és mintegy 50 ezer bölény található a területen. Ezzel Turner a világ legnagyobb magánkézben lévő csordájával rendelkezik, ami így megfelelő utánpótlást biztosít éttermei számára is, ahol bölényhúst is kínálnak. Az üzletember filantróp tevékenységeiről is ismert, korábban egy milliárd dollárt adományozott az Egyesült Nemzetek részére. A Forbes listáján ugyan csak az 1001. helyen található, de vagyona így is meghaladja a 2 milliárd dollárt.
- Thomas Peterffy: az Interactive Brokers magyar alapítója és legnagyobb részvényese még 1965-ben emigrált az Egyesült Államokba és futott be ott komoly karriert. Többek között rendelkezett tőzsdetagsággal is az AMEX-en, ahol részvényopciók kereskedésével foglalkozott, majd innen nőtte ki magát a brókercége is, az IB, ahol 2019-ig töltötte be a vezérigazgatói pozíciót. A Forbes 2020-as listája szerint Thomas Peterffy az Egyesült Államok 26. legvagyonosabb embere, a világon pedig a 73. helyen áll. Azt azonban kevesen tudják, hogy
AZ USA 17. legnagyobb föltulajdonosa is egyben a magyar milliárdos, aki mintegy 581 ezer hold területtel rendelkezik Floridában, aminek a nagy részét még 2015-ben vásárolta meg.
- Jeff Bezos: a világ leggazdagabb embere, aki 113 milliárd dolláros vagyonnal rendelkezik még a válását követően is, amiben nagyban segít, hogy az Amazon részvényei is jól teljesítettek az utóbbi időben. Többek között hozzá tartozik a „The Washington Post” nevű lap, illetve a Blue Origin nevű cég, amely kereskedelmi célú űrutazással foglalkozik. Emellett pedig az Egyesült Államok 25. legnagyobb földtulajdonosa 420 ezer hold földterülettel főleg Texasban. Űrhajós vállalata egyébként sokszor használja ezeket a Bezos tulajdonában lévő területeket tesztrepülés céljából.
Forrás: Portfolio
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Mezőgazdaság
Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek
Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése
A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.
A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.
A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.
Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.
Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.
Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára
Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára
Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.
A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.
Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.
Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.
A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.