Mezőgazdaság
Agrárcenzus 2020: a több mint 234 ezer gazdaság többsége növénytermesztő volt
Mintegy 234 ezer gazdaság működik hazánkban, kétharmaduk elsősorban növénytermesztéssel foglalkozik. Az általuk művelt több mint 4,8 millió hektár mezőgazdasági földterület nyolctizede szántó. A gazdaságok irányítóinak többsége 40–64 éves, 2010 óta nőtt a gazdák átlagéletkora.
Mintegy 234 ezer gazdaság működik hazánkban, kétharmaduk elsősorban növénytermesztéssel foglalkozik. Az általuk művelt több mint 4,8 millió hektár mezőgazdasági földterület nyolctizede szántó. A gazdaságok irányítóinak többsége 40–64 éves, 2010 óta nőtt a gazdák átlagéletkora.
Hazánkban a gazdák 2/3-a növénytermesztéssel foglalkozik az Agrárcenzus 2020. évi eredményei szerint (Kép: Agro Jager News)
Az elmúlt tíz évben jelentősen emelkedett a legalább középfokú mezőgazdasági végzettségű gazdaságirányítók aránya – jelenti a Központi Statisztikai Hivatal a 2020-as agrárcenzus előzetes eredményeit összefoglaló kiadványában.
Országszerte mintegy 234 ezer mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdaság részvételével tartott agrárcenzust 2020-ban a Központi Statisztikai Hivatal. A 10 évente ismétlődő mezőgazdasági összeírás célja, hogy teljes körűen felmérje a hazai gazdaságok szerkezetét, a mezőgazdaság aktuális helyzetét.
A KSH előzetes adatokat ismertető, most megjelent kiadványából kiderül, hogy a hazai gazdaságok száma a legutóbbi 2010-es cenzus óta, az akkori mintegy 351 ezerről, folyamatos fogyás mellett 2020-ra 234 ezerre csökkent. „Ez ugyanakkor megfelel az Európai Unióban is megfigyelhető tendenciának, miszerint 2010 és 2016 között – egyelőre eddig állnak rendelkezésre uniószintű adatok – 15 százalékkal csökkent a gazdaságok száma, elsősorban a kisebb gazdaságok hagytak fel tevékenységükkel.” – emelte ki Tóth Péter, a KSH statisztikai tanácsadója.
A csökkenő tendencia elsősorban az állattartással foglalkozó gazdaságokat érintette, 2010-ben még 46 százalék volt az arányuk a gazdaságokon belül, 2020-ban már csak 25 százalék. Mindeközben a főként növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságok aránya 41 százalékról 67 százalékra nőtt, a vegyes gazdaságoké pedig a 2010-es 13 százalékról 2020-ra 9 százalékra változott. „Az állattenyésztés alacsonyabb jövedelmezősége, valamint az Európai Unió növénytermesztést preferáló agrárpolitikája egyaránt szerepet játszik abban, hogy az elmúlt 10 évben nőtt a növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságok aránya” – mutat rá a KSH szakértője.
A több mint 4,8 millió hektár mezőgazdasági földterület – amely mintegy 52 százaléka hazánknak – túlnyomó része (82%) szántóterület, 15 százaléka gyep, 2 százaléka gyümölcsös, a szőlőterületek aránya pedig 1 százalék. A fiatalabb gazdálkodók a gyümölcstermesztéshez használnak nagyobb arányban területet, a szőlőtermesztéssel foglalkozó gazdálkodók pedig inkább az idősebbek közül kerülnek ki. A hazai gyümölcsösök közel harmadán (31%) termesztenek almát, 17 százalékán meggyet, a tizedén diót, ennél kisebb arányban pedig szilvát (9%), kajszibarackot (8%), bodzát (6%) és őszibarackot (5%).
A mezőgazdasági területek több mint fele az 5–300 hektárral rendelkező közepes méretű gazdaságok használatában van, a szőlő- és gyümölcsterület közel háromnegyedét ezek a közepes méretű gazdaságok művelik. Az összeírás kérdőívére adott válaszok alapján látható, hogy a mezőgazdasági területeik felét bérelték a gazdaságok, 45 százalékuk pedig a saját tulajdonukban volt. Az egy gazdaságra jutó földterület nagysága 2010-hez képest minden művelési ágban nőtt, a szőlő esetében több mint kétszeresére.
Jelentős mértékben módosult a hazai gazdaságok állatállománya is a legutóbbi agrárcenzus óta. 2020-ban mintegy 927 ezer szarvasmarhát írtak össze, ez 31 százalékkal haladta meg a 2010-es állományt. „Érdemes kiemelni, hogy az Európai Unió tagországai közül Magyarország az egyetlen, ahol 2010 óta minden évben nőtt a ” – hívja fel erre a figyelmet Tóth Péter. Ugyanakkor a 2 millió 990 ezres sertés- és a 967 ezres juhállomány csökkent a 2010-es adatokhoz képest, csakúgy, mint az 1,7 millió egyedből álló lúd-, és a 2,5 milliós kacsaállomány (előbbi 38, utóbbi 46 százalékkal volt kisebb, mint 2010-ben). A tyúkállomány a 2010-es 34 milliós egyedszintről közel 30 milliósra csökkent 2020-ra.
A gazdaságok irányítóinak válaszaiból kiderül, hogy 55 százalékuk 40–64 éves, de jelentős mértékben (35%) képviseltetik magukat a 65 éves vagy idősebb irányítók, és csupán a gazdaságok 10 százalékát irányítják a fiatalabb generáció (14–39 évesek) tagjai. 2010 óta folyamatosan nő a gazdák átlagéletkora, 2020-ra a 65 év alatti gazdálkodók aránya 73-ról 65 százalékra csökkent. A női irányítók aránya az idősebb korosztályokban volt magasabb, a legalább 65 éves gazdálkodók 33%-a nő, a fiatalabb generációk között arányuk 26 százalék.
A gazdaságokat irányítók végzettségét illetően elmondható, hogy a korábban jellemző gyakorlati tapasztalatot egyre inkább felváltja valamilyen fokú mezőgazdasági végzettség. Bár 2020-ban a magyar gazdaságok több mint felét (53%) még továbbra is gyakorlati tapasztalatok alapján gazdálkodó irányító vezette, alapfokú mezőgazdasági végzettsége már a gazdálkodók 11, középfokú 19, míg felsőfokú végzettsége 9 százalékának van. Érdemes kiemelni, hogy a fiatalabb gazdaságirányítók körében már a gazdák fele rendelkezik valamilyen szakirányú képzettséggel, a felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkezők aránya pedig a legnagyobb, legalább 500 ezer euró termelési értékkel rendelkező gazdaságok esetében már 60 százalék.
Az egyéb, úgynevezett nem mezőgazdasági tevékenységek megoszlása eltérő a különböző nagyságú gazdaságok között. A legkisebb, 4000 euró termelési érték alatti gazdaságok esetében a húsfeldolgozás (idetartozik például a disznóvágás) a legjelentősebb kiegészítő tevékenység, közel 10 százalékuk foglalkozik ezzel. A nagyobb, 100 ezer euró termelési érték feletti gazdaságok körében a mezőgazdasági szerződéses munka a leggyakoribb nem mezőgazdasági tevékenység, 6 százalékuk folytat ilyen tevékenységet is. De idetartozik a borkészítés és palackozás, a gyümölcs- és zöldségfeldolgozás, vagy az erdőgazdálkodás is, amelyeket szintén számos hazai gazdaság folytat kiegészítő tevékenységként.
Az Agrárcenzus 2020 című kiadvány a KSH honlapján elérhető
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
Lépfenét igazolt a hatóság Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében
A lépfene jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A lépfene jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei szarvasmarha-állományban, miután hat állat hirtelen elhullott. A fertőzés forrása vélhetően a lépfene spórával fertőzött közeli legelőterület. A Nébih felhívja az állattartók figyelmét, hogy a megelőzés érdekében hatékony, közforgalomban elérhető, lépfene elleni vakcina áll rendelkezésre.
Fotó: NÉBIH
Az érintett állatok a lépfenére utaló jellegzetes tünetek nélkül, hirtelen hullottak el. A járási főállatorvos haladéktalanul elrendelte a helyi zárlatot, továbbá megkezdődött az érintett állomány vakcinázása is.
A lépfene (anthrax) kiemelt jelentőségű fertőző megbetegedés, amely állatokat és embereket egyaránt megbetegíthet. A betegség emberről emberre vagy állatról állatra nem terjed, a fertőzés minden esetben a közös fertőzési forrásra vezethető vissza. A lépfene spórái a talajban akár évtizedekig is fertőzőképesek maradhatnak. A spórák különböző környezeti hatások – például talajmunka, földmozgatás, áradás, valamint tartós szárazság és aszály – következtében kerülhetnek ismét a felszínre, és válhatnak újabb fertőzések forrásává.
A fertőzés elsősorban a legelő állatokat (szarvasmarha, juh, kecske) veszélyezteti, de más állatokban és emberben is súlyos megbetegedést okozhat. A fertőzés antibiotikumokkal jól gyógyítható.
A lépfene hazai viszonylatban ritkán fordul elő, a kórokozót legutóbb 2025-ben és 2019-ben egy-egy esetben azonosította az állategészségügyi hatóság.
A betegség megelőzésének egyik hatékony eszköze az állatok számára engedélyezett közforgalomban elérhető vakcina legeltetés előtti beadatása a fertőzéssel érintett területeken.
Fertőzés gyanúja esetén emellett kiemelten fontos a szükséges hatósági intézkedések maradéktalan betartása.
A lépfenéről további részletes információk találhatók a Nébih honlapján.
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Mire érdemes figyelni, ha AÖP keretében lófélékkel is legeltetünk
Az MVH cikket közölt a lófélékkel történő legeltetés szabályairól.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján két fontos hibára/hiányosságra hívjuk fel a gazdálkodók figyelmét lófélékkel történő legeltetés esetén.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
1. Bejelentések az Egységes kérelemben
Az AÖP keretében lehetőség van arra, hogy az Egyéb (nem Natura 2000) gyep és a Natura 2000 gyep földhasználati kategóriákban legeltetéses gyakorlatokat vállaljunk. A következő gyakorlatok közül lehet választani.
– Pásztoroló, illetve szakaszos legeltetés
– Őshonos haszonállatokkal történő legeltetés
– Őshonos haszonállatokkal történő emelt szintű legeltetés
Mindhárom gyakorlat keretében lehetőség van lófélékkel történő legeltetésre.
Az Egységes kérelem keretében meg kell jelölni azokat a táblákat, melyre a gazdálkodó vállalja a gyakorlat teljesítést, és ezzel egyidejűleg meg kell adni, hogy a legeltetést milyen állatfajjal végzi a kiválasztott területen.
Gyakori probléma volt az elmúlt években, hogy a gazdálkodónak voltak lovai, szamarai vagy öszvérei, melyeket legeltetett, de az Egységes kérelemben a lovakat nem jelölte meg legeltetett állatként a területen. Ennek eredménye az lett, hogy a lófélék nem számítottak bele a minimális állatállomány meglétének ellenőrzésébe.
A fentiek miatt kérjük a gazdálkodókat, hogy amennyiben lóféléket is legeltetnek, abban az esetben mindenképpen jelöljék meg azokat is mint legeltetett állatokat. Erre bármikor van még lehetőség adatváltozás keretében.
Kérjük, hogy a korábban felvett agrotechnikai műveletet ne töröljék, hanem csupán egészítsék ki azt a lófélék valamelyikével. Továbbá kérjük, hogy a többi, már korábban felvezetett állatfajt ne töröljék, hanem mint plusz állatfajt jelöljék ki a korábbi agrotechnikai műveletbe.
2. Bejelentések az OLIR-ban
Szintén problémát okozott az elmúlt években, hogy a gazdálkodó, aki lófélékkel is legeltetett, az Országos Lótenyésztési Információs Rendszerben (OLIR-ban) nem a lófélék tartójaként, hanem csupán azok tulajdonosaként került nyilvántartásba vételre. Ez a támogatás szempontjából nem elfogadható. Amennyiben a fenti gyakorlatokat vállalta a gazdálkodó, és lófélékkel is legeltet, abban az esetben csak akkor lehetséges beleszámítani az állatokat a minimálisan elfogadható állategység teljesítésébe, ha azok a gazdálkodónál, mint tartónál vannak nyilvántartva.
A fentiek miatt kérjük, hogy ellenőrizzék azt, hogy a legeltetési időszakban (tárgyév április 24. és október 30. között) a gazdaságban tartott és legeltetéses gyakorlatba bevont lófélék milyen módon kerültek bejelentésre az OLIR-ba.
Forrás: MVH
Mezőgazdaság
Már a magyar határ közelében a japán cserebogár
Kiemelt zárlati károsítót fogtak a magyar határtól mindössze mintegy 500 méterre.
A magyar határtól mindössze mintegy 500 méterre fogtak egy japán cserebogarat (Popillia japonica) a szlovéniai Pince település autópálya melletti pihenőhelyén. A kiemelt zárlati károsító észlelése miatt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a területi szakemberek haladéktalanul megkezdték a szükséges növényegészségügyi intézkedéseket, többek között feromoncsapdákat helyeztek ki az esetleges terjedés mielőbbi észlelése érdekében. A lakosság és az utazók figyelme kiemelten fontos a károsító hazai megtelepedésének megelőzésében.
Fotó: NÉBIH
A japán cserebogár rendkívül sok tápnövényű faj. Az imágók többek között szőlőn, gyümölcsfákon, rózsán és számos dísznövényen táplálkoznak, míg a talajban fejlődő lárvák a növények gyökereit károsítják. Csoportosan táplálkozva akár teljes tarrágást is okozhatnak. Nagy távolságokra elsősorban emberi közreműködéssel terjedhet: az imágók járművekben, szállítmányokban, poggyászban vagy kempingfelszerelésben is megbújhatnak.
A szlovén hatóságok júliusban észlelték a károsítót a magyar határtól mintegy 500 méterre, Pince településen. Nőstény egyedet fogtak, ami fokozott kockázatot jelent a megtelepedés és szaporodás szempontjából. A környéken azóta nem találtak tápnövényeken károsítást, és ültetési anyagot előállító telep vagy kertészeti áruda sincs a közelben, azonban továbbra is indokolt a kiemelt hatósági figyelem. A szlovéniai észlelés miatt a Nébih és a területi hatóságok hat feromoncsapdát helyeztek ki Zala vármegyében a Szlovénia felől érkező tranzitforgalom által érintett útvonalak mentén. A monitoring a 86-os főút mellett Kálócfáig, valamint az M70-es és M7-es utak környezetében Zalakomárig terjed.
A károsító folyamatos terjedését jelzi, hogy júliusban Ausztriában is találtak japán cserebogarat: a magyar határtól kb. 90-kmre, Graz közelében fekvő Premstätten egyik pihenőhelyén, az olaszországi fertőzött területekkel összekötő közlekedési folyosó mentén fogtak két hím egyedet. A térségben sem csapdázással, sem vizuális ellenőrzéssel nem találtak újabb példányokat, így az egyedeket jelenleg behurcolt, „stoppos” példányokként kezelik.
Ismerjük fel a japán cserebogarat!
A 8–11 mm-es imágó (kifejlett egyed) feji része és előtora fémesen zöld, szárnyfedői rézbarna, vöröses árnyalatúak. Jellegzetes ismertetőjegyei a test két oldalán található öt-öt, valamint a potroh végén lévő két fehér szőrcsomó. A szárnyfedők tetején nem találhatók serteszőrök.
Ábra: NÉBIH
A külföldről hazatérők mindig vizsgálják át ruházatukat, poggyászukat, járművüket és kempingfelszerelésüket, valamint ne hozzanak be ellenőrizetlen forrásból származó növényeket és növényi anyagokat.
A japán cserebogár észlelése, valamint már a gyanú felmerülése is bejelentési kötelezettséggel jár. A gyanús egyedek, illetve a feltételezett kártétel észlelésekor haladéktalanul értesíteni kell az illetékes vármegyei kormányhivatalt, valamint a Nébih-et. Az időben megtett lakossági bejelentések ugyanis kulcsszerepet játszanak a károsító hazánkba történő behurcolásának és további terjedésének megelőzésében.
A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih tematikus aloldalán.
Forrás: NÉBIH
A 24 kilós dunai amurom története
Fehér gólyák fekete hetei
Ritka szerencse a Fízkút Vadásztársaság területén: fehér borz került terítékre
Lépfenét igazolt a hatóság Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében
Mire érdemes figyelni, ha AÖP keretében lófélékkel is legeltetünk
Baranya vármegyében is megjelent az afrikai sertéspestis
SEFAG: Erdőtűz pusztított a Barcsi Erdészet területén – 5,5 hektárt érintettek a lángok
Már a magyar határ közelében a japán cserebogár
KITEKINTŐ: Szerbia – XXIII. Guzsalyos Találkozó Kisoroszon – GALÉRIÁVAL
EGERERDŐ: Megalakult a Szalajka-völgyi Vízőrzők csoport
“A sörétek a palatetőn pattognak, közvetlenül az udvarunk mellett” – vadászok miatt bosszankodnak Kiskundorozsmán
FEGYVERMESTER: Először Magyarországon a Benelli Lupo 6 mm Creedmoor
Aranysakálra várt, vaddisznókant ejtett el a 6 mm Creedmoorral
KITEKINTŐ: Az aranysakálok terjedési útvonalai és élőhelyhasználata
Tiszteletet a vadászoknak a közösségi médiában!
Lakócsa: Somogy vármegyei házisertés-állományban igazolta a Nébih az ASP jelenlétét
FEGYVERMESTER: A 6 mm-es és a 6,5 mm-es Creedmoor-lőszerek, valamint azok BC-értékei
Kiss Sándor: Fokozottan védett vörös kányát fotóztam Püspökladányban
Myxomatózis – élvonalban a Soproni Egyetem Kutatócsoportja
